építészet : környezet : innováció

A pécsi új vásárcsarnok tervpályázatának zárójelentése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata városépítészeti és építészeti tervpályázatot írt ki az új Pécsi Vásárcsarnok és Rövid Ellátási Lánc központ épületére és környezetének rendezésére. A Bíráló Bizottság I. díjat nem osztott ki, mert nem érkezett be olyan pályamű, mely kis korrekció után továbbtervezhető lett volna. 

Tervpályázat pontos címe: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Ajánlatkérő által megindított „Városépítészeti és építészeti tervpályázat az új pécsi Vásárcsarnok és Rövid Ellátási Lánc központ épületére és környezetének rendezésére” tárgyú tervpályázati eljárás

A tervpályázat célja, tárgya, jellege:

Célja:

A tervpályázat általános célja megtalálni azt az építészeti és városépítészeti tervet, ami a három léptékben a legoptimálisabb megoldást jelenti a tervezési programban foglalt kihívásokra. A közvetlen cél pedig kiválasztani azt a tervjavaslatot, melynek szerzőjével Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezési szerződést kíván kötni az épület és a hozzá kapcsolódó - a pályázatban meghatározásra kerülő, I. ütemet képező - közterület fejlesztésének engedélyezési és kiviteli terveinek az elkészítésére.

 

Tárgya:

A tervpályázat három egymásba ágyazódó, eltérő léptékű és feldolgozási finomságú feladatra koncentrál. A közvetlen építészeti feladat Pécs Településfejlesztési Koncepciójában (PÉCS 2030) és Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (PÉCS2020) is nevesített Rövid Ellátási Lánc központ (későbbiekben REL központ) és egy a mai kor igényeinek megfelelő, versenyképes vásárcsarnok létrehozása. A közvetlen városépítészeti feladat a beruházáshoz kapcsolódó közterület fejlesztésekkel rendezni a Bajcsy-Zsilinszky út, Nagy Lajos király út, Alsómalom utca és Ipar utca által határolt tömb (későbbiekben Zólyom utcai tömb) működését, tisztázni a tömb hosszú távú fejlesztési lehetőségeit és meghatározni a szerepének megfelelő városépítészeti karakterét. Ezek a beruházások azonban elérhető közelségbe hozzák a város történelmi észak-déli (gyalogos) tengelyének a meghosszabbíthatóságát, ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen városépítészeti vízió mentén lehet a Bajcsy-Zsilinszky út városépítészeti karakterét ennek a szerepnek megfelelően újragondolni. 

 

Helyszín:

A tervezéssel közvetlenül érintett területek 

18870, 18876, 18878, 18966, 18967, 18968, 18969, 18970, 18980, 18982, 19001, 18871/1, 18871/2, 18871/4, 18871/6, 18871/8, 18872/1, 18872/3, 18872/4, 18872/5, 18872/6, 18872/7, 18872/8, 18872/9, 18875/3, 18875/4, 18883/1, 18933/1, 18933/2, 18962/4, 18964/2, 18981/1, 18985/2, 18998/1, 19002/1, 19002/2, 19002/4, 19028/4, 19028/8

 

A tervpályázat jellege:

a) A tervpályázat jellege: Nyílt 

b) A tervpályázat eljárási formája: Építészeti tervpályázati eljárás 

c) A tervpályázat: Titkos 

d) Közösségi értékhatár feletti pályázat 

e) A tervpályázat lebonyolítása 

– Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 

– A tervpályázati eljárásokról szóló 305/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 

– A tervpályázati hirdetményekről szóló 2/2006 (I.13.) IM rendelet 

– Valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik 

f) Jelen pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 3. számú 2004/VIII-tól hatályos melléklete felhasználásával készült. 

 

A bonyolítás rövid ismertetése:

 1./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2015. április 23-i ülésén 128/2015. (04. 23.) sz. határozatával döntött a tervpályázati kiírásról, az új pécsi vásárcsarnok épületére és környezetének rendezésére. 

A Közgyűlés a jogszabályi előírásoknak megfelelően döntött a pályaművek díjazásáról, valamint a bíráló bizottság tagjairól és szakértőiről. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 227/2015. (06. 10.) számú határozatával írta ki a tervpályázati eljárást és hagyta jóvá a tervpályázati kiírást és a részletes dokumentációt.

2./ A tervpályázati kiírás a TED-en 2015/S 133-246301 sz. alatt 2015. július 14. napján jelent meg. Az pályaművek postára adásának határideje 2015. szeptember 29. napjának 23:59 órája. 

3./ A dokumentációt 27 pályázó váltotta ki. Az ajánlattételi szakaszban 24 kérdés érkezett, melyre az ajánlatkérői válaszokat összesen hat kiegészítő tájékoztatásban küldte meg. 

4./ A kiírásra határidőn belül 20 pályamű érkezett, valamennyi pályamű zárt, sértetlen csomagolású volt, a pályaműveken külső behatolás nyoma nem volt tapasztalható. Valamennyi pályamű eleget tett a titkosság követelményeinek. A pályaművek bontásáig a Kiíró a pályaműveket az előírásoknak megfelelően zárt helyen őrizte. A bíráló bizottság valamennyi pályaművet bírálatra érdemesnek tartotta, egyetlen pályaművet sem zárt ki az értékelésből. 

5./ A pályaművek bontására 2015. október 7-én 08.15 órai kezdettel került sor, melyről a jogszabályoknak megfelelő tartalommal bontási jegyzőkönyv készült. 2015. október 8. és 9. napján történt a beérkezett pályaművek részletes értékelése és a zárójelentés elkészítése. Tekintettel arra, hogy a Kiíró döntéshozó testülete a Közgyűlés következő ülésére 2015. október 29. napján kerül sor, a bíráló bizottság javasolja a 2015. október 16. napjára meghirdetett  eredményhirdetést javasolja későbbi időpontra halasztani.

A tervpályázati kiírás szerinti előírások betartása:

A tervpályázati eljárás során a Kiíró, valamint a bírálatban részt vevők maximálisan eleget tettek a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) előírásainak. A tervpályázat meghirdetése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A bíráló bizottság összetételének megállapítása, valamint a döntések meghozatala ugyancsak a R-ben foglaltaknak megfelelően történt. A tervpályázati eljárást a Kiíró a titkosság betartásával folytatta le, a bontásról jegyzőkönyv készült, melyet a bírálatról készült folyamatos jegyzőkönyvhöz csatoltak. A bírálat a jogszabályi előírásoknak megfelelően a tervpályázati kiírásban, a dokumentációban, valamint a pályázók kérdéseire adott válaszokban foglaltaknak megfelelően történt. A döntéseket a bíráló bizottság Testületként egyszerű szótöbbséggel hozta, a szavazáson a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-a minden esetben jelen volt. 

A pályaművek értékelésének szempontjai: 

A Bajcsy-Zsilinszky út / Centrum-tömb tervezési programja:

Mennyire ítélhető adekvátnak a javasolt városépítészeti vízió a Bajcsy-Zsilinszky út új szerepének a tekintetében? 

 Mennyire képes a tervezett beavatkozási javaslatokkal egy koherens városépítészeti rendszerré szervezni a Széchenyi tértől a tervezett Intermodális csomópontig tartó meglehetősen vegyes városépítészeti karakterű városszerkezeti elemet? 

 Milyen módon tudja integrálni ebbe a rendszerbe mind funkcionálisan, mind a beépítési javaslatával a Centrum-parkoló tömbjét? 

 Megoldja-e mind a nagyforgalmú országos főúton keresztül történő gyalogos és gépjármű forgalom kapcsolatát? 

 

A Zólyom utcai tömb tervezési programja

A tömb belső közlekedésének a rendszere mennyire képes támogatni a vásárcsarnok fogyasztói forgalmát? 

A javasolt városépítészeti koncepció milyen színvonalon képes reagálni a tömb funkcionális és szimbolikus küldetésére? 

A javasolt beépítési és közterület rendezési séma mennyire képes feloldani a tömb működésének a belső- és külső konfliktusait? 

A javasolt beépítési és közterület rendezési séma mennyire képes kezelni a tömbön belül és a tömb környezetében várható változásokat? 

A javasolt városépítészeti forgatókönyv reálisan ütemezhetővé teszi-e a tömb fejlesztését és mennyire tudja megteremteni az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó üzleti befektetések lehetőségét? 

Az első ütemben megvalósuló épület és közterület fejlesztés képes-e elindítani a tömb hosszú távú fejlődését? 

A közterület-fejlesztési javaslat versenyképes-e más közterületekkel vagy pszeudo-közterületekkel (Árkád például) összehasonlítva a potenciális vásárlók megnyerésében? 

A tervezett zöldfelületek mennyire reagálnak koncepcionálisan a részletes tervezési programban felvillantott szerepekre és funkcionálisan mennyire képesek hozzájárulni a közterületek használatához, illetve komfortjához? 

A tömb külső kapcsolatrendszere milyen színvonalon képes kiszolgálni a különböző közlekedési módokon érkezők mobilitási igényeit? 

A vásárcsarnok tervezett elhelyezése során megfelelő javaslatot ad a buszpályaudvar-vasútállomás közlekedési kapcsolatainak (gyalogos, gépjármű és tömegközlekedési) kialakítására? 

A tömb belső közlekedési rendszere milyen komfortot biztosít a tömböt használó gyalogosok számára? 

Mennyire átgondoltak és hatékonyak a tömb ember- és anyagáramai? 

 

Az új vásárcsarnok és REL-központ tervezési programja

A javasolt építészeti koncepció milyen színvonalon képes reagálni az épület funkcionális és a lokális kultúrához kapcsolódó szimbolikus küldetésére? 

 Milyen az épület külső kapcsolatrendszerének a minősége? 

 Mennyire átgondoltak és hatékonyak az anyag-, ember- és gépjárműáramok és ez mennyire felel meg a környezet fejlesztési elképzeléseihez? 

 Mennyire hatékonyan üzemeltethető az épület? 

 Mennyire hatékonyan használható a vásárlók számára az épület? 

 Mennyire biztosít egyenlő esélyeket az elárusító tér a kereskedők számára? 

 Mennyire képes teljesíteni az épület a tervezési program igényeit? 

 A rendelkezésre álló költségvetés alapján mennyire megvalósítható az épület? 

 Az épület a külső / belső arculatával és használati komfortjával mennyire képes versenyképes alternatívát jelenteni a versenytársaival szemben? 

 Az épület mennyire képes befogadni és támogatni közösségi funkciókat, milyen a kapcsolata a környezetében lévő köz- és közösségi terekkel? 

 Az épület az építészeti eszközeivel mennyire képes megszólítani új célközönségeket? 

 

A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése

A kiírás sok szempontból komoly feladat elé állította a pályázó csapatokat, hiszen egymással szorosan összefüggő városépítészeti és építészeti kihívások rendszerére kellett megoldást találniuk. Nem meglepő módon ezért a pályaművek horizontján jelentős változatosság mutatkozik az egyes munkarészek kidolgozottságában és minőségében, és annak a függvényében, hogy a csapatokat ennek a problématérképnek melyik része érdekelte, illetve mennyire egyenletes felkészültséggel álltak hozzá a feladathoz. A Zsűri úgy látja, hogy a pályázók általában alulértékelték a közlekedési kérdések jelentőségét, ezért a pályaművek urbanisztikai teljesítménye gyakran alulmúlja az építészetit. Volt ugyan olyan pályázat, ami egyenletesen magas színvonalú teljesítményt és belső koherenciát mutatott az urbanisztikai és építészeti léptékek között (6-os pályamű), de olyan is, amely szinte csak a csarnok épületére koncentrált (1.;13. pályaművek).

A tömb hosszú távú jövőjét felvázoló urbanisztikai munkarészekben a Zsűri több visszatérő jelenséget érzékelt, aminek a tanulságait érdemes röviden felvillantani. Mind ingatlanfejlesztési mind urbanisztikai szempontból alapvető kérdés például, hogy milyen a tömb beépítési sűrűsége. A Zsűri egyértelműen úgy látja, hogy a belvárosi zónában, a város közlekedési eszközökkel legjobban feltárt és egyben legintenzívebben használt területén, a tömbök fontos városépítészeti karaktere a területre jellemző beépítési sűrűség, amit több pályamű nem igazán ért el (1, 8, 20), bizonyos pályaművek pedig túlteljesítettek. (2) 

A tömb beépítési rendszerének az alapdilemmája volt, hogy miként lehet kezelni a Nagy Lajos király pont- és torony szerű beépítése és a Bajcsy-Zsilinszky út zárt sorú beépítése közti feszültséget, illetve hogyan lehet egyszerre védeni a tömbbelső funkcióit a város legforgalmasabb utcáitól de ezzel párhuzamosan kellően biztosítani is az áttörtséget az elérhetőség, feltárás érdekében. Bizonyosan rossz iránynak tűnnek a kizárólagosan tömbszerű beépítési javaslatok (1,16,19,20) és azok a változatok, amik nem védték meg a tömbbelsőt vagy éppen pont az Alsómalom utca irányába nyitnak a Bajcsy-Zsilinszky utca helyett. (6,8,10,16) Jó irányt jelöltek ki azonban azok a javaslatok, amik északi és keleti irányban térfalakkal védték a tömbbelsőt és koncentráltan, a mai vásárcsarnok helyén nyitották össze azt a tömbbelső nagy forgalmú funkcióival.

Fontos, ezzel összefüggő kérdés a beépített és beépítetlen területek aránya, illetve az, hogy a tömbben megjelenő térelemek mennyire képesek egy térrendszerré szerveződni. Több terv esetében tűnt úgy, hogy a Zólyom tömb aluldefiniált, felszakadni látszik a városszövet, (1, 13, 20) hasonlóan furcsa térszervezési elvnek tűntek azok a megoldások, amik keretes beépítésekkel utca struktúrákká szervezték a tömböt. (17) Ezzel szorosan összefüggő kérdés, hogy a beépítés javasolt módja milyen utcaképekhez vezet, a pályázó milyen módon reagál a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Nagy Lajos király utca térfalaira. Különösen furcsa „nem állásfoglalást” jelent ebben a kérdésben a 20-as és a 8-as pályamű, de túlhatározott, a kiírásban foglaltakkal ellentétben a gyalogos tengely felé zár például a 10 pályamű.

A kiírás tudatosan hagyta nyitva az épület elhelyezésének a kérdését annak érdekében, hogy a Kiíró láthassa, milyen lehetséges alternatívák léteznek a csarnok elhelyezésére és ez milyen következményekkel járhat a tömb egészének a működésére nézve. A Kiírás alaphipotézisét – miszerint a csarnok működése a jelenlegi pozíciójában és kubatúrájában nem javítható – visszaigazolni látszik, hogy egy Pályázó sem tett javaslatot a meglévő csarnok épületének a kiegészítésére, pedig ezt a Kiírás nem tiltotta meg. A javasolt beépítési alternatívák többsége a mostani vásárcsarnok helyén a tömb funkcióit kiszolgáló közterülettel számol és a csarnokot, illetve a hozzá kapcsolódó funkciókat a terület déli részén helyezi el.

A pályázatok összességéből alapvetően négy beépítési alternatíva rajzolódik ki a vásárcsarnok elhelyezésére: A Zólyom utcai saroképülettel észak-déli irányban összeépülő; a tömbbel a kelet-nyugati irányban összeépülő; a felüljáróhoz a logisztikai felületével közvetlenül kapcsolódó; és a 16 pályaműben megjelenő egyedi beépítés. A Zsűri azokat a beépítési alternatívákat részesítette előnyben, amelyek képesek voltak valamilyen módon egységes térré szervezni, integrálni a saroképület tömegét és képesek voltak a vásárcsarnokhoz szükséges parkolók legalább egy részét térszínen elhelyezni.

Fontos dilemma a vásárcsarnok építészeti karakterének a kérdése, illetve az, hogy a tervezési terület periférikus helyzetben lévő „nem helyét” hogyan lehet építészeti identitással ellátni? A Zsűri több ellentétpár mentén látja megoszlani a benyújtott pályaműveket. Több pályázatban megjelenik például egyfajta rejtőzködő műtárgy szerű építészet (1,3,12,15), de ennél szerencsésebbnek tűnik a klasszikus mintákat újraértelmező közösségi vásárcsarnok építészet mintáinak lehetséges újraértelmezése. Az épület léptéke szempontjából lehetséges kiindulópont a 20. századi konstruktivista gyökerek továbbgondolása (10) vagy ennek a racionális kiindulópontnak az ellentéteként megjelenő álomszerű építészeti víziókból levezetett megoldások. (14, 20) A kritikai regionlaizmus könnyen hamissá váló motívumrendszerével és a globális építészet mindenkit megszólítani igyekvő kulturális neutralitásával szemben egyelőre hiánycikk egy új érzékenység, ami képes megtalálni a két véglet közti kapcsolódási pontokat és egy koherens érvényes állítássá fogalmazni. Talán ehhez a legközelebb áll és építészetileg a legszínvonalasabb kísérletet a 16. pályamű jelenti.

A díjazott pályaművek rangsorolása:

A bíráló bizottság az I./ díjat nem javasolja kiadni.

II./ díjban javasolja részesíteni:

  • 11./ sz. pályamű (Ragszám: PC 000 34494312 001 7621 000000) - Csatai Építész Iroda Kft. 
  • 16./ sz. pályamű (Ragszám: PC 000 34493247 001 7621 000000) - Gettoplan Bt. 
  • 18./ sz. pályamű (Ragszám: PC 000 34492329 001 7621 000000) - A+ Építész Stúdió Kft. 


A II./ díjra javasolt pályaművek díjazása pályaművenként nettó 4.000.000,- (Négymillió) Forint.

III./ díjban javasolja részesíteni:

  • 7./ sz. pályamű (Ragszám: PA 000 26815334 002 0000) - TÉRPROFIL - Építész és Mérnök Iroda Kft. 


A III./ díjra javasolt pályamű díjazása nettó 3.000.000,- (Hárommillió) Forint.

Kiemelt megvételre javasolja:

  • 4./ sz. pályamű (Ragszám: PN 000 35278434 001 7621 000000) - SAGRA Építész Kft. 
  • 6./ sz. pályamű (Ragszám: PN 000 35277141 001 7621 000000) - H2 Office Bt. Bede István, Hutter Ákos, Veres Gábor


A kiemelt megvételre javasolt pályaművek díjazása pályaművenként nettó 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Forint.

Megvételre javasolja:

  • 8./ sz. pályamű (Ragszám: PN 000 35275637 001 7621 000000) - M Mérnöki Iroda Kft. 
  • 10./ sz. pályamű (Ragszám: PN 000 35277574 001 7621 000000) - Aspectus Architect Zrt. 
  • 13./ sz. pályamű (Ragszám: PC 000 34494048 001 7621 000000) - APM Consulting Kft. 


A megvételre javasolt pályaművek díjazása pályaművenként nettó 800.000,- (Nyolcszázezer) Forint.

A díjak megvételének elosztása és a rövid indokolása:

A tervpályázat eredményes volt, a pályamunkák igen sok hasznosítható javaslatot tartalmaznak. Az I. díjat a Bíráló Bizottság mégsem adta ki, mert nem talált olyan pályamunkát, amely önmagában, akár kisebb korrekciók után továbbtervezés alapja lehetett volna. Ugyanakkor a benyújtott pályamunkák közül a Bíráló Bizottság a pályamunkákban lévő hasznosítható javaslatok alapján kiadott:

  • 3 db II. díjat nettó 4 millió Ft/pályamunka díjazással,
  • 1 db III. díjat nettó 3 millió Ft díjazással,
  • 2 db kiemelt megvételt nettó 1,5 millió Ft/pályamunka díjazással,
  • 3 db megvételt nettó 800 ezer Ft/pályamunka díjazással.


A Bíráló Bizottság a kiíró tulajdonába kerülő pályamunkák díjazását a bennük lévő hasznosítható javaslatok és az ezekre épített arányosság alapján döntötte el.

A tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlások:

A tervpályázat eredményes volt. A Bíráló Bizottság javasolja, hogy a további tervezés fázisaiban az Önkormányzat érvényesítse a díjazott és megvett az Önkormányzat tulajdonába került pályamunkák részletes bírálataiban kifejtett pozitívumokat, valamint az összefoglaló értékelés tanulságait. Az Önkormányzat a megosztott 2. díjban részesített 11. 16. és 18. bírálati sorszámú, valamint a 3. díjban részesített 7. bírálati sorszámú pályamunkák szerzőit kérje fel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban közbeszerzési eljárásban való részvételre.

A tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételi felhívásra vonatkozó ajánlások:

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlattéti felhívást és dokumentációt úgy készítse el az Ajánlatkérő, hogy a bírálatokban megfogalmazott negatívumok korrigálásra kerülhessenek. Mindezt a tervpályázati dokumentációk léptéke és tartalmi mélysége szerinti kidolgozottságban célszerű kérni.

A továbbtervezés során már célszerű a tömb működéséhez szükséges parkolást biztosítani.

Az önkormányzat tulajdonába kerülő pályamunkák műszaki tartalma alapján a Bíráló Bizottság szükségesnek tartja a megvalósítás költségigényeit részletesen kimunkálni.

A Bíráló Bizottság összetétele: 

a bíráló bizottság elnöke: Dr. Prof. Tóth Zoltán 

a bíráló bizottság tagjai: 
Oszoli Dénes
Fazekas István 
Barna Béla
Golda János
Kertész András
Lantay Attila
Ongjerth Richárd
Dr. Prof. Schneller István 




2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »