építészet : környezet : innováció

A pestszentlőrinci Kavicsbánya tájépítészeti koncepciója

Szabó Lilla tájépítész diplomadíjas tervének első részében a pesti zöldgyűrű jelentőségét és hasznosítási programtervét mutatta be. Ebbe az átfogó koncepcióba illeszkedik a pestszentlőrinci Kavicsbánya hasznosítási elképzeléseit megfogalmazó második rész, amely egyfajta módszertani útmutató is kíván lenni a hazai regionális parkok létrehozásához. A terv az erősen szennyezett területet természeti és építészeti szempontból egyaránt rehabilitálja, egy fraktálstruktúrán alapuló, extenzív használatú közpark kialakítása révén.

A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve – Diplomamunka, 2. rész

A diplomamunkám témája egy eddig fel nem ismert fővárosi zöldfelületi érték bemutatása. A pesti zöldgyűrű egy Dunától a Dunáig tartó, közel negyven kilométeres folytonos zöldfelületi sáv, egy zöld félkör alakú gyűrű Budapest elővárosában. A tématerület mérete és a téma összetettsége miatt a diplomamunka lépcsős szerkesztésben épül fel. A dolgozat első részében a rekreációs zöldgyűrű ökológiai-városszerkezeti jelentőségét és a zöldgyűrű teljes sávjára kidolgozott programtervet mutattam be. A diplomamunkám második részében tervezési mintaterületet választottam, melyhez a vizsgálati mélységgel és léptékkel fokozatosan „lelépcsőzve” közelítettem.

 

A pesti zöldgyűrű leszűkítése a mintaterületre
A 18. kerület fő konfliktusai és városszerkezeti központjai
A 18. kerület fő konfliktusai és városszerkezeti központjai
 

 

A szabadtérépítészeti tervezési szinthez a pestszentlőrinci Kavicsbányát választottam mintaterületnek a XVIII. kerületben. A terület szabadtérépítészeti koncepciója nem kizárólag egy terv, hanem egy példa arra is, hogyan működhet a pesti zöldgyűrű, illetve minta arra, hogyan és miként lehet a periférikus helyzetű zöldfelületi zárványokat hasznosítani, és ökológiai, gazdasági, városszerkezeti szempontokat figyelembe véve funkcióval megtölteni. A diploma és a pestszentlőrinci Kavicsbánya terve így módszertani útmutató is egyben a hazai regionális parkok tervezéséhez.

Regionális parkok

A pesti zöldgyűrű több zöldfelületi elemből álló, mégis egységes elem a zöldfelületi rendszerben, zöldhálózatban. A nemzetközi gyakorlatban már megjelent a regionális park, ez a hazai tájépítészi terminológiában már meg-megjelenik, a települési zöldfelület-tervezésbe viszont még kevéssé ivódott be.

A regionális park egy olyan városszéli, periférikus pozíciójú nagyobb zöldfelületi elem vagy kisebb elemek összefüggő rendszere, mely többnyire természetközeli területeket fűz fel önmagára. A regionális parkok gyakran vonalas természeti elemekhez (vízfolyások, erdősávok) kapcsolódó lineáris térszerkezeti tagoló elemek a városi térszerkezetben. A zöldfelületi elemek megőrzésével és összekapcsolásával kihatással vannak az egész város ökológiai egyensúlyára, a rekreációs hasznosítási lehetőségekkel javítják a városrész élhetőségét, de emellett részben gazdasági hasznosítású területek lehetnek (rét, legelő, szántó), így karakterében az emberi kéz nyoma, az alakított, hasznosított táj karaktere jelenik meg / jelenhet meg. Regionális park jellegű terület megvalósulására, de tervezésére is kevés példa található itthon. Tervezési metodikája sajátos, a városi parkokétól különböző, amelyet léptéke és periférikus helyzete határoz meg a leginkább, ezért eltérő megoldásokra és szabadtérépítészeti eszközökre van szükség.

A XVIII. kerület városszerkezeti összefüggései

Mintaterületem a pesti zöldgyűrű regionális park egyik legérdekesebb zöldfelületi fejlesztési területe, a XVIII. kerületi Kavicsbánya volt. A tématerület leszűkítéshez a kerület szerkezeti kapcsolatainak részletesebb vizsgálatára volt szükség. A kerületi zöldfelületi rendszer analízise rámutat arra, hogy a pesti zöldgyűrű gondolata nem kizárólag nagyobb léptékű koncepció, hanem a részletesebb vizsgálatok során is egy működőképes irányelv.

 

A Kavicsbánya tágabb környezetének zöldfelületi összefüggései
A Kavicsbánya tágabb környezetének gyalogos közlekedési kapcsolatai
A Kavicsbánya tágabb környezetének közúti közlekedési kapcsolatai
 

 

A XVIII. kerületben kevés, kisméretű, és koncentráltan elhelyezkedő zöldterület található, ráadásul ezek között nincs összeköttetés és nem töltenek be városszerkezeti szervező szerepet, így kihasználtságuk is alacsony. A XVIII. kerület ezért még budapesti viszonylatban is alacsony zöldterületi ellátottsággal rendelkezik. Az 1 főre jutó közcélú zöldfelület és az erdőterület aránya viszont igen magas, a hétvégi rekreációs hozzáférhetőség mértéke mégis alacsony, amit a városrészek elszigeteltségével lehet magyarázni. A közcélú zöldfelületek, erdők (Péterhalmi-erdő, Keresztúri erdő egy része, további erdőfoltok) közül csak a Péterhalmi-erdőnek van rekreációs hasznosítása. Összességében a kerületi zöldfelületi rendszerbe jól beleillik a pesti zöldgyűrű koncepciója, hiszen a vonalas zöldfelületi elemek, a zöldfelületek összeköttetése oldaná a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok hiányát, és ezáltal csökkentené az alacsony rekreációs kihasználtságot, és a mentális elszigeteltséget a településrészek között.

A XVIII. kerület legnagyobb városszerkezeti problémája, hogy az egyes városrészek erősen elszigeteltek egymástól, és az elszigeteltségből is következően egyenlőtlenül fejlődnek.

A közúti és gyalogos elszigeteltséget a nagy kiterjedésű zöldfelületek, illetve a nyomvonalas létesítmények okozzák. A Péterhalmi-erdő Pestszentimrét szigeteli el Pestszentlőrinctől, így a két településrész közúti összeköttetése igen csekély jelentőségű. A Kavicsbánya területe (és a felhagyott Nagy-Burma vasútvonal lineáris zöldfelületi éke)  Szemeretelepet vágja el a városközponti területrésztől. A Ferihegyi repülőtérre vezető út, a Budapest-Cegléd vasútvonal teljesen elszigeteli a település északi részét a nyomvonaltól délre fekvő területektől. Az Üllői út, az 50-es villamos vonala kisebb mértékben jelent elszigetelést, inkább épp ellenkezőleg, városközpont-képző szerepe van. A Nagykőrösi út és a Budapest-Lajozsmizse-Kecskemét vasútvonal azonban elválasztja Pestszentimrétől annak déli részét.

Részben az elszigeteltségnek is köszönhetően térszerkezeti értelemben egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes kerületrészek között. A fő egyenlőtlenség Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületrész között érződik. A kerületi zöldterületek többnyire Pestszentlőrincen, az Üllői út-városközpont körül helyezkednek el, míg Pestszentimrén egyáltalán nem található zöldfelület.

Az egyenlőtlenség, a széttagoltság és az elszigeteltség jól tükröződik a központok koncentrálódásában. A városszerkezeti központokat az alapján csoportosítottam, hogy milyen szempontból van centrumképző szerepük a kerületben. Így megkülönböztettem településszerkezeti, intézményi, kulturális, kereskedelmi, zöldfelületi és közlekedési központokat. A különböző jellegek között természetesen erős összefüggés van, hiszen bizonyos típusok gyakran együtt jelennek meg, illetve az egyik a másik miatt jelenik meg a területen. Igazi, komplex városközponti szerepet kizárólag a Kossuth tér tölt be a kerületben. Pestszentlőrincen emellett még megjelenik pár kisebb központ, ami egy vagy két szempontból központosodó súlypontként jelenik meg a kerületben. Jellemzően a közösségi közlekedési csomópontok, kereskedelmi központok is egyben, illetve nagy arányban vannak a központok között templomok, mint kulturális központok, amelyek zöldfelületi központok is egyben. Megfigyelhető, hogy ezek a kisebb központok inkább a hierarchikus úthálózatnál, nagy mennyiségben a lakótelepek környékén jelennek meg. A lakótelepek hierarchikus térszerkezete kedvez a funkciók koncentrált megjelenésének. A mellérendelő úthálózati struktúráknál, így a kertvárosi területeken az egyes központok jellemzően csak kisebb zöldfelületi funkciójú városszerkezeti „lyukak”, melyek az egyéb funkciók hiánya miatt nem tudnak városközponti szerepet betölteni.

A zöldgyűrű koncepció integrálása a kerületbe – vizsgálatok és javaslatok

A mintaterület környezetének zöldfelületi kapcsolatainak vizsgálata során kiderült, hogy a Kavicsbánya másfél kilométeres környezetében több kisebb zöldterület is található, ezek hálózati összeköttetése, az erdőkkel való összekapcsolása, és ezáltal a zöldhálózati struktúra megteremtése fontos fejlesztési előrelépés lehetne. A zöldfelületi sávban futó gyalogos-kerékpáros út kapcsolatot teremtene az addig elszigetelt városrészek között, ennek megfelelően a pesti zöldfolyosó gondolata, remekül integrálható a kerületi zöldfelület fejlesztési igényekhez.

A közlekedési anomáliák, a nyugat-keleti és észak-déli elszigeteltség oldására közlekedési javaslatokat dolgoztam ki a Kavicsbánya közvetlen környezetében. A meghosszabbított és új közutakon a buszhálózat kismértékű átstrukturálásával új megállókat lehet kialakítani, ami javítaná a zöldgyűrű megközelíthetőségét, kapcsolatait. A közlekedési és zöldfelületi javaslatok biztosítják a terület jobb feltárását és a gyalogos kapcsolatok fejlesztését, összességében ellensúlyozzák a kerület fő problémáját, a területrészek elszigeteltségét.

 

A pestszentlőrinci Kavicsbánya ma és az egykori vasúti megállóhely, fotó: Szabó Lilla
Történeti áttekintés
Épületállomány és növényállomány vizsgálata
 

 

A pestszenlőrinci Kavicsbánya vizsgálata

A Pestszentlőrinci Kavicsbánya mintegy 38 hektáros területe a Ferihegyi repülőtérre vezető úttól és Budapest-Cegléd vasútvonaltól délnyugatra helyezkedik el. Délről egy felhagyott vasútvonal, nyugatról a pestszentlőrinci temető, északról kertvárosi lakóterület határolja. A XIX. század végén a területen található kavics- és agyaglelőhelyek miatt az ipari létesítmények gyorsan megjelentek a környéken. A mai temető és a Kavicsbánya helyén 1880-ban megnyílt a Klauber és Vajda Kavicsbánya, melyből 1882-től a mai Nagy-Burma vasúton szállították a kavicsot Soroksár felé. Teherforgalom folyt rajta, személyszállításra soha nem használták, de háborús időben katonai szerepet töltött be. 1983-ban  - az M5-ös autópálya építése miatt - leállt a vasút működése, egyes szakaszain még teherszállítás folyt, majd véglegesen 1990-ben szűnt meg a használata. Jelenleg felhagyott vasútvonal.

A kerület területhasználatát alapvetően a kertvárosias lakóterület jellemzi, emellett domináns a telepszerű beépítés is, a lakótelepek, illetve a gazdasági kereskedelmi területek jelenléte is. A tervezési terület tágabb környezetében ebből kettő, döntően az említett kertvárosias lakóterület, illetve a gazdasági területek jelenléte dominál. Fontos tervezési alapadat továbbá, hogy a Kavicsbánya területe 1998-ig Budapest legszennyezettebb területe volt, mivel pakura (kőolajszármazék) tározótavak helyezkedtek el a területen. A terület rehabilitálása után, az elmúlt öt évben megindult a vegetáció kialakulása. A terület legnagyobb részén degradált gyepfelület jelent meg.

A fővárosi rendezési tervek szerint a tervezési területen épülne a Külső Keleti körút, mely a Kavicsbánya területén alkotna külön-szinti csomópontot a Ferihegyi repülőtérre vezető úttal. A tervezési területen emellett egy Auchan áruház is helyet kapna, viszont az Auchan feltételezhetően csak akkor építené be a területet, ha a Külső Keleti körút megépül. A pesti zöldgyűrű olyan zöldfelületi rendszer adottság, ami felül kell, hogy írja a jelenlegi terveket, és az új rendezési tervekbe be kell, hogy épüljön. Éppen ezért a szűkített tématerületre vonatkozó TSZT és FSZKT kategóriák és vonatkozásaik nem tekinthetőek relevánsnak a tervezés során, és javaslatom szerint a területet az új rendezési tervekben már zöldterületi kategóriába kell átsorolni.

Szabadtérépítészeti koncepció

A Kavicsbánya zöldfelületének megtervezésekor alapvető célkitűzéseket tűztem ki a szabadtérépítészeti kialakításra vonatkozóan. Fontosnak tartom, hogy a tervezési terület a pesti zöldgyűrű részeként működjön, extenzív karakterrel rendelkezzen, a társadalmi igényeknek megfelelő funkciók kapjanak helyet, továbbá fenntartható és gazdaságos legyen.

Súlypontok, bejáratok, kapcsolatok

A terület alapvető térszerkezetét, kapcsolatait a bejárati pontok, gyalogos megközelítési lehetőségek, a fő gyalogos-kerékpáros áramlási vonalak és a funkcionális súlypontok határozzák meg. A legdominánsabb megközelítés a terület három „sarka” felől adódik. Északi és délnyugati irányból a zöldfolyosó folytatásaként, illetve délkeletről, a Szemeretelepi vasúti megállóhely és átkelési lehetőség felől. Kisebb jelentőségűek lesznek a csatlakozó utcákról nyíló bejáratok. A fő áramlási vonalak a fő megközelítési pontok között így egy háromszögben feszülnek ki, amelyek a tervezendő utak hozzávetőleges nyomvonalát is megadják. A funkciókban és ezért intenzívebben használt területek koncentrálására törekedtem, mivel így fenntarthatóbb és sokkal izgalmasabb térszerkezetet eredményez a kialakítás. A meglévő vasúti épületek és környezetük egyértelműen alkalmasak a funkciósűrűsödés gócpontjának.

 

Koncepció alappillér: Adottságok és tervezett funkciók összefüggései
Koncepció alappillér: Téri struktúra
Koncepció alappillér: Homogén anyaghasználat
 

 

Funkciók

A tervezési területen számos olyan, többnyire problematikus adottság van, amit érdemes inkább lehetőségként kihasználni. Az alulhasznosított vasúti épületek remek lehetőséget kínálnak új funkciók elhelyezéséhez. Az ipari múltnak köszönhetően a talaj erősen szennyezett volt. A kármentesítés ugyan megtörtént, de a talaj kis mértékben nagy valószínűséggel továbbra is szennyezett maradt. A szennyezett talaj teljes megtisztítására fitoremediációs megoldások alkalmazásával van lehetőség. Az energianyár alkalmas energiaerdő kialakítására, és emellett felszívja a talajból a szennyeződéseket.

A közeli talajvízlencsék jó adottságok jelentenek egy tó kialakítására. A tó növeli a terület rekreációs értékét, télen, korcsolyázó tóként funkcionálhat. Ahogy az egész parknál, így a tó megjelenésénél sem cél a természetközeli megjelenés elérése, a tervezett táj szándékosan viseli magán az alakítottság jegyét. A tó vizuális hatásait fokozza, hogy egy része a dombok közé „feszül be”, így növeli a parti szakasz változatosságát, a használhatóság sokszínűségét. A tó tervezésénél szempont volt továbbá, hogy az épületek relatív közelségében helyezkedjen el, hogy ez az intenzív rekreációs használat is a súlypont közelébe essen.

Izgalmas lehetőséget kínál az az adottság, hogy a tervezési terület tágabb környezetében is teljesen sík domborzati adottságokkal rendelkezik. Már négy-öt méteres mesterséges dombok kialakításával is jó kilátóhelyet lehet létrehozni. A dombok emellett jó lehetőséget jelentenek a görpark számára is. A tervezett görpark dombok közé feszülten helyezkedik el, ami számos izgalmas kialakítási lehetőséget rejt magában, emellett a nagyarányú burkolt felületet jól ellensúlyozza a vertikális síkba kilépő zöldfelület látványa. A dombok továbbá egy zárt térszerkezeti egységet hoznak létre, és hangszigetelő hatásuk is van, emellett alkalmasak a játék/sport közben a megpihenésre, illetve alternatív módon nézőtérként működhetnek.


Cél, hogy a tervezési terület sok rekreációs funkciónak egyszerre adjon helyet, ami látszólagos ellentmondásban van az előirányzott extenzív jelleggel. A túlépítés elkerülése érdekében számos funkciót szinte láthatatlan módon kell beleilleszteni a térszerkezetbe. Így az épületek közelében elterülő nagyobb gyepes tér rendezvénytérnek alkalmas, az adott események során időszakosan megjelenő parkoló-igényt a rendezvénytérhez kapcsolódó, takarásban elhelyezkedő gyepes téren lehet megoldani. A dombok kialakításával helyet lehet teremteni a szabadtéri színpad számára alkalmas térnek és egy ideiglenes színpadnak is.

 

Téri minőségek
 

 

A vasúti épületek felújítás, átalakítás után új funkcióknak adhatnak otthont. A főépület erős vasúti jellege miatt a reprezentatívabb funkciók számára alkalmas, ezért itt kaphat helyet egy vasúttörténeti múzeum, ami bemutatná a Nagy-Burma vasútvonal és a Kavicsbánya történetét. A melléképületekbe sport- és játszóeszközök bérlési lehetőség, illetve vendéglátói egység kerülne. Az épületekhez közeli burkolt teresedés jelenti a tervezési terület központi és legintenzívebben kialakított részletét. Fás, árnyas padokkal berendezett pihenő, ami egyszerre az épület előtere és az út kiindulópontja. Innen lehet megközelíteni a szabadtéri színpadot és a fastégen keresztül akár a tavat is. A kapcsolódó a teresedést északkeletről határoló délnyugati kitettségű domb napozásra, pihenésre alkalmas.

A Ferihegyi repülőtérre vezető út a pesti zöldgyűrű szakaszán a leginkább konfliktusokkal terhelt kereszteződés. Az összeköttetést megoldásához gyalogos felüljárót javaslok, mely a zöldfolyosó két fő szakaszát köti össze. Így a zöldfolyosó északról a Keresztúri-erdő felől a Ferihegyi repülőtérre vezető út és a Budapest-Cegléd vasútvonal felett egy gyalogos-kerékpáros híddal „átlibbenve” érkezik a Kavicsbánya területére.

Anyaghasználat

A terület extenzív karaktere meghatározó irányelv volt a térszerkezeti értelemben vett anyaghasználat kialakításában is. A térszerkezetet mindössze négy különböző „minőség” határozza meg: kaszált, fél-intenzíven fenntartott gyepek, természetközeli kialakítású, magas virágos gyepek, dombok, illetve energiaerdők. Koncepcionális elv volt, hogy nagy, homogén, extenzíven fenntartott, egységes felületeket alakítsak ki.

Struktúra

A térkapcsolati, a funkcionális és a térszerkezeti anyaghasználattal kapcsolatos elhatározások számos ponton már meghatározták a szabadtérépítészeti koncepciót. Olyan struktúrát kellett keresni, amely ezeket a szempontokat egy komplex, fenntartható és működő koncepcióba foglalja, emellett egységes és homogén, másrészről viszont változatos és sokféle téri helyzetet kínáló térszerkezetet ad. Ehhez egy olyan fraktálszerű struktúrát alkalmaztam, ami képes kezelni a sokféle téri helyzetet, és megfelel a diverz szabadtérépítészeti szempontoknak.

 

Programterv
Szabadtérépítészeti koncepcióterv
 

 

A fraktálstruktúra legfontosabb előnye, hogy képes a funkciósűrűsödést kezelni, így kialakíthatóak nagy, több hektáros homogén felületek, de az intenzívebben kialakított felületeknél, a száz négyzetméteres léptékben is ugyanazt a téri logikát lehet alkalmazni, így egy nagyon koherens és egységes szabadtéri rend alakul ki. További előnye, hogy egyenesek által határolt, így könnyen fenntartható, és egymástól elválaszthatóak a területhasználatok, és ez a struktúra alkalmas arra, hogy vonalként, illetve körülhatárolt területként is értelmezhető/alkalmazható legyen. Így a szabadtérépítészeti tervben, vonalas értelemben ez utaknak, illetve területhasználati határnak felel meg, másrészről területegység is, azaz különböző térszerkezeti anyagminőségeknek felel meg.

Térszerkezet

Az utak nyomvonalának hozzávetőleges irányait az említett módon a fő áramlási irányok adják meg. Így az úthálózatban direkt összeköttetésre volt szükség a zöldfolyosó folytatásaként, így a Keresztúri-erdőből induló gyalogos hídtól délnyugat felé, a Nagy-Burma vasút folytatásának irányába, illetve a gyalogos híd és a vasúti épületek, a vasúti épületek és a zöldfolyosó folytatása között. A három fő útvonal mellett megjelenik még egy, a tavat érintő út, a Fedezék utca meghosszabbítása mellett egy járda jellegű gyalogos sáv, illetve egy plusz gyalogos út az Akadály utcai parkolóból, ami bevezet a területre.

Az utak tervezésénél a funkcionális szempontok mellett a vizuális szempontok is fontosak. A tervezett utak a pontokat direkt módon kapcsolják össze, a kisebb irányváltoztatásokra a feltáruló kép változatossága miatt, valamint a túlontúl erős mértani jelleg elkerülése miatt volt szükség.

A burkolt utak mellett, a kevésbé frekventált összeköttetéseknél gyepes utakat alakítottam ki, amik így kevésbé karakteres beavatkozásként jelennek meg, de mégis feltárják a területet. Gyepes utak/sávok találhatóak ezen kívül minden esetben az erdő és a magas virágos gyep foltok elválasztására, szintén fenntarthatósági okokból.

Az energiaerdő legnagyobb mennyiségben a pakura tározók egykori helyén jelenik meg, hogy a talajban megmaradt szennyeződéseket felszívja. A kaszált gyep felületek az épület közelében jelennek meg nagyobb mennyiségben, hiszen számos funkciót szolgálnak (patak menti rekreációs tér, szabadtéri színpad, rendezvénytér). A magas virágos gyep nagy homogén felületeket tölt be, és dominálja a park karakterét. A kaszált gyepes dombok szintén az épületek környékénél jelennek meg. A homogén minőségek diverz téri kombinációja sokszínű, változatos térélményeket kínáló tájat hoz létre. A „térélmény sűrűség” mértéke az épületek közelében a legnagyobb, és azoktól távolodva csökken, egyszerűsödik a térszerkezet.

 

Látványterv a virágos gyepfelületekről az energiaerdővel a háttérben
Látványterv a központi területről a tóval, geoplasztikával és szabadtéri színpaddal
 

 

A tervezett extenzív közpark a pesti zöldgyűrű regionális parkrendszer része, amelynek karaktere és kialakítása a regionális parkok alakításának alapelveit követi. A regionális park jellege bár eltér a tájképi parkokétól, térszerkezeti alakításai, a történeti kertek tapasztalatai mégis beépülnek a tervezett koncepcióba. A terület határán megjelenő erdősítés (belt) és a terület szélén vezetett út (beltwalk) mellett változatos térszerkezetre törekedtem és az átlátásokra komponált szerkesztési elvet is követtem. A gyalogos híd fogadótere és a terület délnyugati megközelítési pontja, illetve a vasúti épületek összelátásait alakítottam ki, emellett átlátást komponáltam az akadály utcai bejárat és a legmagasabb domb között is, ami így az utakról való táj feltárulását is változatossá teszi. A térszerkezet kialakításánál mindezek mellett a konfliktusok ellensúlyozása is szempont volt. Alapvető igény volt a zárás a térhatárok felé, hogy a zavaró hatásait kiszűrje (gazdasági terület és Ferihegyi repülőtérre vezető út, illetve vasúti zaj és vizuális szennyezésének kiszűrése).

Növényalkalmazás

Az energiaerdő a területen a térhatároknál, illetve a pakura tározók egykori helyén jelenik meg. Alkalmazásának előnye a gazdasági haszon, és az újratermelés miatt a talaj megtisztításának képessége. Emellett a tervezési terület térszerkezetének fő alakítója, mely a rekreációs életteret keretezi. A tervezési területen nagy felületeken alkalmazok virágos gyepeket, virágos rétet. A társulás ideális esetben az egykori helyi flóra természetes mintájára megalkotott természetes hatású, extenzíven fenntartott, jelentős esztétikai szépséggel bíró virágos gyepfelület. A gyepfelületet alkotó fajokat a hajdani honos flóra tagjaival kell kialakítani.

Összegzés

Budapest egyik fő urbanisztikai problémája a dezurbanizációs folyamatok miatt a város belső területeinek lakosságcsökkenése, az agglomerációs kitelepülés, a városi szétterülés és terjeszkedés, ami nem a zárványszerű és újrahasznosításra váró barnamezős területeket, hanem az értékes zöldfelületi területeket veszi igénybe. A tervezett pesti zöldgyűrű regionális park társadalmi, gazdasági, településökológiai hatásai együttesen pozitív folyamatokhoz vezethetnek a városi térszerkezet alakulásában.

Véleményem szerint a városszéli pozíciójú zöldfelületek tervezésében és létesítésben nagy jövő van. Budapestnek ezért lépéseket kell tennie, és változtatásokhoz kell folyamodnia a városszerkezeti elképzeléseit illetően, hogy hasonló zöldfelületi fejlesztésekkel a nyugati várostervezési gyakorlathoz felzárkózhasson.

Szabó Lilla


A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya koncepcióterve, Diplomamunka 2. rész

tervező: Szabó Lilla

Szabó Lilla

tervezés éve: 2012
helyszín: Budapest
konzulensek: Mezősné Dr. Szilágyi Kinga, Gergely Antal
Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

vélemény írásához jelentkezzen be »