Közélet, hírek

A SANAA tervezi az Új Nemzeti Galériát

1/2

az Új Nemzeti Galéria látványterve

Hirdetés
?>
az Új Nemzeti Galéria látványterve
?>
az Új Nemzeti Galéria látványterve
1/2

az Új Nemzeti Galéria látványterve

A SANAA tervezi az Új Nemzeti Galériát
Közélet, hírek

A SANAA tervezi az Új Nemzeti Galériát

2015.11.26. 08:18

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sanaa

Vélemények:
10

Dosszié:

Döntöttek az Új Nemzeti Galéria sorsáról is: a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épül meg a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria. Az épület a Petőfi Csarnok lebontása után annak helyére kerül, a tervek szerint 2019-re készül el. 

A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria épületére. A felhívásra összesen 9 érvényes pályamű érkezett, ezek közül a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri idén áprilisban két pályaművet sorolt az első helyre. Az eljárás során a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett kiemelt bírálati szempontok voltak a technológiai és funkcionális elképzelések, a tervezett épület fenntarthatósága, a környezethez való kapcsolódása és a várható költségek is.

A bíráló bizottság értékelése szerint a japán SANAA és a norvég Snøhetta terve is építészetileg kiemelkedő értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogatói szempontok alapján is világszínvonalúak. Az eredményhirdetést követő hónapokban – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – több fordulós tárgyalások zajlottak az építészirodák és a Városliget Zrt. között. Ezek folyamán a kiíró értékelte a szerződéses feltételeket, a leszállítandó tervek műszaki tartalmát, ütemezését és árát, illetve a tervezett épület gazdaságosságát. A tárgyalások és a beadott ajánlatok alapján végül a SANAA nyerte el a megbízást.

A japán építésziroda nevéhez számos múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg pl. a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum (The New Museum of Contemporary Art) vagy az amerikai toledói Művészeti Múzeum Üvegpavilonja (Glass Pavilion for the Toledo Museum of Art in Ohio). Az építésziroda számos nemzetközi díj mellett 2010-ben az építész szakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta.


az Új Nemzeti Galéria látványterve
1/2
az Új Nemzeti Galéria látványterve




Jelen döntésnek köszönhetően két olyan épület valósul meg a Városligetben, amelyeket világhírű japán építészek terveznek. A SANAA mellett ugyanis Sou Fujimoto is részt vesz a Liget Budapest Projektben: ő nyerte meg az egykori Hungexpo épületek helyén felépítendő Magyar Zene Háza tervezésére tavaly kiírt pályázatot.

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem megújulnak a park régi épületei, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában. A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd. A park teljes megújítására a Városliget Zrt. decemberben hirdeti meg a tájépítészeti tervpályázatot.

forrás: Városliget Zrt. 

 

Vélemények (10)
Pákozdi Imre
2015.12.03.
09:31

Meggyesi T. a Városligetről: 

"A másik oldalon ott van a Városliget beépítése, amit például az egész építésztársadalom egy emberként vitat, mert szerintük több más, és a város egészének fejlődése szempontjából jobb alternatíva is lenne egy kulturális negyed létrehozására."

A teljes interjú - amelyben sok minden másról is szó van - itt olvasható: http://osszkep.hu/2015/11/a-varost-rejtjelek-sokasaganak-latom/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201512

lszb
2015.12.01.
20:04

Nagyon régóta nem követem a Városligettel kapcsolatos hireket és vitákat. Egy kicsit több idővel rendelkezvén, hosszú idő után, ismét látogatója lettem az „épitészfórum”-nak.

Bár ott lehettem volna a 30-i vitán, bizonyára sok érdekes és értelmes vélemény hangzott el, mely szakmai szempontból roppant értékes lehetett.

Tudomásomra jutott, hogy a Dózsa György út mentén nem épűlnek meg a nyertes tervek s a liget területén belűl a két s japánok által tervezett  múzeum complex kerűl megvalósitásra.

Mindkét javaslatról csupán annyit tudok, amennyi itt és ezen cikkhez kapcsolódóan kerűlt leközlésre. Azok fogadtatásáról is mindössze annyit, melyet itt, mint kritikát olvashatok.

Azon vélemények – mint az várható volt – negativak és elmarasztalóak. Annak idején én sokat foglakoztam az egész területtel s eléggé „szenvedélyesen” vitába is merészkedtem, mely „visszavonulásom”-al végződött.

Nem kivánom azon érveimet feleleveniteni. Mindössze a két látható tervről szeretnék néhány szót röviden megemliteni. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy bármelyik tervnek hátat kellene forditani. Azt sem hiszem, hogy azok ide pottyantak és utánérzetek s kétlem, hogy a tervezőknek „mucsaj” valaha is eszükbe jutott volna. „Japánosak” és nem „magyarosak” (Mi is az a magyaros? Imre lenne az?) ? Nos, csodálkozunk? Pavilon-szerűek és nem néhézkesek. Igen, hiszen ligetekben pavilonokat szoktak épiteni és a ligetek elviselik azokat s a ligetet használók rendszerint szivesen fogadják azon s hasonló épitményeket. Az, hogy „kártyavár” és könnyed, nos jobb, mint a meglévő s bontásra itélt épület. Mindkettő. Sok az üveg? Nem vagyok képes nem látni az ablak s természetes fénytől megkimélt tömböket. Szerintem a sok átlátszó és nyitott területek nem kiállitó termeket határolnak. Nem értek ahhoz, hogy mit jelent a restauráció és raktározás leválasztása a kiállitó terektől, csupán annyit tudok, hogy arra számtalan esetben ez a megoldás.

Tudom, hogy nem szabad a Ligetben épitkezni. Azt is tudom, hogy minden épületet –sok szempontból – kell kiszolgálni. Valahogyan úgy érzem, hogy a meglévő épületeket a tervezettekkel lecserélni nem lesz olyan rossz s bizom abban, hogy az épitkezések befejezése után azok környezetét rendbe hozzák majd. Ismervén a japán szakemberek lelkiismeretességét, precizitását, terveiknek mintaszerű  s magas szinvonalú kivitelezését, én érdeklődéssel várnám a végeredményt. Megértem, ha nincs követőm.

Pákozdi Imre
2015.12.02.
08:15

@lszb: Nem igazán ide illő kérdés, hogy "mi a magyaros". Elismerem, az én megfogalmazásom vihette félre a megértést (az a félmondat, hogy az utóbbi 300 évben biztos nem épült hasonló épület itthon). Ezzel csak azt kifogásoltam, hogy miért pont japános, de legalábbis a hagyományos kínai - japán - koreai formavilágot idéző legyen egy ennyire hangsúlyos épület Budapesten?

bardóczi
2015.12.02.
08:57

@lszb: Múzeológus szakemberek véleménye szerint az az épület, amely nem tartalmazza a restaurálás és raktározás funkcionális egységeit, az nem múzeum, hanem maximum galéria. A ligetekben valóban pavilonokat szokás maximum építeni, azonban ezeknek ismérve az is, hogy léptékhelyesek. Nos a tervezett épületek messze túlhaladják ezt a léptéket, maga a Petőfi Csarnok is túlhaladta. Ne feledjük el, hogy ennek háromszorosa lenne a Nemzeti Galéria, bármit is állítson a túlméretezett fákkal és emberekkel operáló (manipulatív) látványterv. Az kétségtelen tény, hogy a tervek jobb épületek, mint a ma helyükön lévők, de az is kétségtelen tény, hogy azt a szintet nem volt olyan nehéz megugrani. Az a kérdés, hogy ezekkel az épületekkel valóban beindul-e egy a hivatalos koncepció szerinti építészeti turizmus, azaz dobnak-e olyat ezek az épületek, amitől ez a turisztikai hatás várható? A válasz pedig az, hogy nem. De ez a vita elsősorban nem az épületekről szól, hanem a helyszín jogosságáról. Ahová ugyanis ezek az épületek épülnek valójában nem építési hely. Illegitim. 

Az ezredéves kiállítás Városligetben történt megrendezését első alkalommal visszadobta a főváros és miután az állam akkor is igyekezett rátelepedni a városra a következő kikötéseket rögzítette közgyűlési határozatban:

"1. Állandó kiállítási épületek a területen nem emelhetők.

2. Mindennemű közmű, hídmű, infrastrukturális beruházás, mely a kiállítás érdekében létesül, az esemény zárása után teljes egészében és térítésmentesen a főváros tulajdonába megy át, úgy, hogy az építkezésekhez a város egy petákkal sem járul hozzá.

3. A kiállítás zárása után az állam köteles az összes kivágott fát, bokrot pótolni, ezenfelül pedig köteles magát az egész kiállítási területet újraparkosítani saját költségén.

4. Az átengedett területen lévő ültetvények a legnagyobb kíméletben részesítendők, a fenyvesek a pusztulástól mindenképpen megóvandók.

5. Minden olyan kieső bevétel ellentételezendő, mely a kiállítás miatt keletkezik a fővárosnál.

6. A kiállítási épületek elhelyezését, a közművek kialakítását, az építkezést a főváros kijelölt hatóságai ellenőrzik.

7. A kiállítási pavilonok 1897. év végéig a területről eltávolítandók.

8. A városligetnek megfelelő része a kiállítás ideje alatt is szórakozási- és üdülőhelyül szolgáljon a lakosság részére.

9. A főváros lakosságát  az elszenvedett kellemetlenségekért és a területhasználatban bekövetkezett akadályoztatásért kárpótlás illeti meg, ezért a főváros javasolja, hogy az Állatkert a kiállítás ideje alatt ingyen legyen látogatható, a kieső bevételt pedig a minisztérium pótolja."

1897 óta eltelt 118 év. Azóta várjuk, hogy az állam betarsa az adott szavát. Ebbe az adott szóba nem fér bele sem a Hungexpo, sem a PeCsa, így a helyükön emelt új tervezett épületek sem. 2013-ban 99 évre állami kezelésbe került a Városliget. Itt a történelmi lehetőség az adott szó betartására. Hiszen mint a Főváros korabeli indoklásában szerepel: "ezen pavilonok bármelyikének fenntartása a Városligetet eredeti rendeltetésétől elvonná"

 

 

Pákozdi Imre
2015.12.02.
11:31

@bardóczi: Lefoglalták a milánói pavilont: http://mandiner.hu/cikk/20151202_lefoglaltak_a_vilagkiallitas_magyar_pavilonjat  Hiába, ha valaki tehetséges, az minden téren az. Szőcs Géza pályáztató és döntésmenedzselő zsenije már a milánói projekt első fázisában megmutatkozott. Ezt követte az építésszervezői csillogás, a tervek értő megváltoztatása és annak egyeztetése az alkotókkal, majd a programok színes, méltó sorának a magyar sajtó egyöntetű elismerését kivívó sora. Végül az elszámolás - főleg a pénzköltési túllépések - kristálytiszta elénk tárása nyűgözött le minket. A mostani megalázó balhé már csak a hab a tortán: olyan kifizetési vita a kivitelezőkkel, amely a cucc lefoglalásához vezet. Amúgy, ha tényleg nem fizettünk, akkor hová ment a túlköltés? 

Hogy miért ide írtam ezt a kommentet? Mert Szőcs úr a Liget Budapest első ötletgazdája volt, az a kultúrbürokrata, aki államtitkárként belengette annak megépítését 2011-ben. Ha Szőcs mendzser-zsenije, mintegy kísértetként végigkíséri ezt a projektet is, az biztos zálog a csak a milánóihoz mérhető sikerre.

Zöldi Anna
2015.11.28.
18:41

A Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében folytatjuk a MÉSZ-Esték építészeti beszélgetés sorozatot. November 30-án este 6 órakor „Lépték, érték, mérték a Ligetben” címmel a Városligetbe tervezett új épületekről és az Állatkerti Biodómról beszélgetünk. Meghívott vendégeink: Balázs Mihály DLA, Bardóczi Sándor, dr. Buzna Margit, Csanád Bálint, Lányi András, Schneller István, Tima Zoltán, Varga-Ötvös Béla Moderátor: Osskó Judit

Lazzlo
2015.11.27.
20:57

.

Haussmann
2015.11.27.
02:13

Tisztelt Olvasók, miután Róth János, az idős mester nyílt levelét követő két hozzászólás után holtpontra jutni látszik a vita a valamivel jobban műkődő társlap főszerkesztőjének, Csanády Pál úrnak szakmai és erkölcsi állapotjáról, némi késés - pontosabban az Index, a Blikk és a Zugligeti Hirmondó után az Építészet Fórumán is megjelenhetett az a hír, hogy egy újabb világhírü építésziroda, a SANAA jön Magyarországra megtervezni az Új Nemzeti Galériát a PeCsa helyén. Mindez természetesen és szigorúan a Liget Budapest projektet mint közveszély forrását bemutató veres háromszög alatt került beszerkesztésre. Köszönjük a tájékoztatást, és személy szerint várom, hogy a legutóbb Főszerkesztő asszony által számomra ajánlott erőszakmentes kommunikáció jegyében hogyan tudják majd kommentelőink ezt a hírt szakmailag értékelni és mentálisan feldolgozni.

Pákozdi Imre
2015.11.27.
06:23

@Haussmann: Az még hagyján, hogy a kommentelők hogyan dolgozzák fel mentálisan. Köszi, én pl. viszonylag jól, hiszen legfeljebb másfelé fordítom orcámat - mert nem ebből élek, nem ez életem hivatása, és a Városliget megmentéséért csak amateur alapon küzdök - azokkal ellentétben, akik, mint vélhetően Ön is, a Városliget tönkretételét pénzért, szakmaszerűen végzik. Az igazi kérdés a döntéssel egyet nem értő építészekre és városépítészekre gyakorolt mentális hatás. 

Mert hogy ez az épület galériának egyszerűen rossz. Ha a mostani, várbéli épület elleni fő szakmai érv az, hogy a nyílászárók zabolátlanul engedik be a fényt, amely ellen - éppen a korrekt megvilágítási viszonyok érdekében - úgymond, nem győznek árnyékolókkal és paravánokkal védekezni - nos, akkor mit szóljunk a SANAA-ház csupa üveg falaihoz? Mit szóljunk ehhez a rendetlenségében is pagodát mímelő épület-kazalhoz, amelynek tényleg semmi köze bármihez is, ami Magyarországon az elmúlt három évszázadban épült - kivéve talán a Mátraszent... -i pagodaszállót? Tágabb értelemben véve pedig, mit szóljunk ahhoz a budapesti építészet-irányítási módszertanhoz, amely a Városliget és a Budai Vár esetében felülír minden, demokratikusan és szakmai szempontok mentén kialakított tervet, és az erősebb kutya dug elv alapján határozza meg a konkrét helyek konkrét építési feladatait. Néha még a saját farkába is harapva, mint az legutóbb a két minisztérium Várba telepítésének terve kapcsán történt.

bardóczi
2015.11.27.
14:02

@Haussmann: Eddig én abban a hiszemben éltem, hogy a SANAA nem jön, hanem már jött Magyarországra, megtervezni az Új Nemzeti Galériát a PeCsa helyén. Bár kétségtelen, hogy - ahogyan a norvégok - ők is csak egy utánérzést tudtak hirtelenjében lepottyantani tervpályázat gyanánt (jelige: mucsajra jó lesz ez is), tehát a jövőidő talán mégis indokolt lehet e tekintetben. Ez a kortárs pagoda (összedőlt kártyavár?) olyan mértékben hely-, és funkciófüggetlen iskolás cad dizájn benyomását kelti, hogy az ember azt várja, mikor jön már a romeltakarító kocsi, hogy elvigye innen jó messzire. Hogy az egerek vajúdása által előállt győztes terv semmit nem mond el a Ligetről, Magyarországról, a Nemzeti Galériáról, az biztos, bár kétségtelen tény, hogy nem is akart erről mondani semmit, kizárólag uralni akarja (amiben nem biztos hogy a pályázó, inkább a kiíró készülékében kell a hibát keresni).

Ha a tervpályázatból bármi kijött, az az, hogy ez a hely alkalmatlan a Nemzeti Galéria céljára, akár megközelítési lehetőségeit, akár környezetét, akár csak a múzeulógiai szempontokat tekintem. Mert mi is volt Baán László előre deklarált célja? Összevonni a nemzeti és a nemzetközi műtárgy anyagot és azt EGYÜTT bemutatni. Szurkolok, hogy az egymástól majd 1 km távolságban lévő Szépművészeti és az ÚMNG esetében sikerüljön ez neki, bár nem nagyon látom hogyan tud majd ez a (szakmailag akceptálható) vágy teljesülni. Fogalmam sincs miért fontosabb az egyik legfontosabb klasszicista örökségünk, a Városliget megbecstelenítése, mint például a múzeumok működőképessége és fenntarthatósága, de abban sem találok semmilyen rációt, hogy valaki - görcsösen ragaszkodván egy eleve elhibázott helyszínhez, még arra is hajlandó legyen, hogy a raktározást és a restaurációt leválassza a bemutatástól. Ebből a rendkívül értelmetlen konstrukcióból - Murphy törvényei szerint - előbb-utóbb műtárgysérülés lesz. Fogalmam sincs, mi lehet majd ennek a végtelenül szomorú, demokráciadeficites történetnek a vége, de hogy építészeti szempontból nincs okunk rá, hogy pezsgőt bontsunk, az biztos. Azt már eddig is tudtuk, hogy a világhír nem garancia arra, hogy a termék is az lesz, ez a nemzetközi tervpályázat után ebben a konkrét esetben is kiderült...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk