| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

„A stratégiai kérdésekben teljes egyetértésre törekszünk” - Gódi Attila

1/4

A Terrán standja a Construmán

a Futuron napelemes tetőcserép - forrás: Terrán

forrás: Terrán

Gódi Attila - forrás: Terrán

?>
A Terrán standja a Construmán
?>
a Futuron napelemes tetőcserép - forrás: Terrán
?>
forrás: Terrán
?>
Gódi Attila - forrás: Terrán
1/4

A Terrán standja a Construmán

a Futuron napelemes tetőcserép - forrás: Terrán

forrás: Terrán

Gódi Attila - forrás: Terrán

„A stratégiai kérdésekben teljes egyetértésre törekszünk” - Gódi Attila
Emberek/Interjú

„A stratégiai kérdésekben teljes egyetértésre törekszünk” - Gódi Attila

2018.02.02. 12:13

Cikkinfó

Szerzők:
Molnár Zsuzsanna

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Terrán

Építészek, alkotók:
Gódi Attila

Dosszié:

A Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. lassan 100 éve működik, az alapítás óta a Mészáros család tulajdonában, ami nemcsak a cég sikerét, hanem a család összetartó erejét is jelzi. Gódi Attilával, a cég ügyvezető igazgatójával Molnár Zsuzsanna beszélgetett a Terrán, valamint a mögötte álló család történetéről, az iparág kihívásairól és a tetőcserép jövőjéről.

Az 1920-as évekre tekint vissza a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. története. Ekkor kezdett Negyeden betoncserépgyártásba Mészáros Kálmán. Bár a beton több ezer éve adja épületeink építőanyagát, a cserépgyártásban újdonságnak számított ez a technológia. Mészáros Kálmán fiának, Vilmosnak adta át a céget, aki az 1990-es években vejeit vonta be a családi vállalkozásba. 

Molnár Zsuzsanna (MZs): A közel 100 éve egy család kezében álló cég történetét számos cikkben megírták. Mészáros Kálmán és Vilmos kitartó és áldozatos munkájáról sok írás megemlékezik. Engem azonban az foglalkoztat, hogy mi áll a történet mögött.

Gódi Attila (GA): Mészáros Kálmán, a feleségem nagyapja gazdasági kényszer miatt kezdett betontermékeket gyártani. A manufakturális betontermék-gyártás a rendszerváltás idejéig jellemezte a családi vállalkozást. Így azt mondanám, hogy ez a mára már több száz embert foglalkoztató cég egykor kisipari tevékenységként indult, és egy család jövedelem kiegészítését biztosította. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alapítóban meglévő elkötelezettség a következő generációkra is átöröklődött. Erre az iparágra is igaz a mondás, hogy akit megcsap a vonat füstje, az egy életre beleszeret a vasúti modellekbe. Ily módon, aki találkozik az iparággal – gyártóként, műszaki szakemberként, menedzserként vagy tulajdonosként –, az nagyon nehezen hagyja el ezt a szakterületet. Érdekes varázsa van a szakmánknak.


A Terrán standja a Construmán
1/4
A Terrán standja a Construmán



MZs: Ezek szerint erős vonzódásuk van az iparághoz, de – ahogy fogalmazott – egy komoly „elkötelezettség" is van a családban. Ön még ismerte Mészáros Kálmánt vagy Vilmos az, aki továbbadta a család értékrendjét?

GA: A nagypapát sajnos már nem ismerhettem, Mészáros Vilmos a feleségem édesapja a mai napig aktív, együtt dolgozunk a cégben. Különösebb titok nincs. A szívós, kitartó munka hoz eredményt számunkra. Ezt megszerettük, és máshogy már el se tudjuk képzelni az életünket. Ez egy tradicionális iparág, nem modern dolog: alacsony hozzáadott értékű, nagy volument jelentő feldolgozóipari tevékenység a miénk, amit valaki vagy szeret és csinálja szívvel-lélekkel egy életen keresztül, vagy nem az ő szakmája, és nem tud benne hosszútávon sikereket elérni.

MZs: Mi az, amit Ön szeret a szakmájában, ami miatt létrejött ez az életre szóló vonzalom?

GA: Nehéz megválaszolnom ezt a kérdést, de valószínűleg a kihívásokra való válasz keresése az, ami igazán érdekes számomra. Számos nehézség rejlik a munkánkban: a folyamatos alapanyag feldolgozás, piaci problémák, a versenytársakkal való küzdelem (három multinacionális versenytársunk van a piacon), és az ezen helyzetek okozta kihívásokra való válaszkeresés teszi érdekessé és változatossá a munkát. Ez ad kellő motivációt és örömet a mindennapi feladatok ellátásához.

MZs: Milyen típusú kihívásokkal lehet találkozni a szakmán belül?

GA: Nagyon érdekes a termék, amit gyártunk, ami az értéket képviseli. Évente több mint 50 millió darabot készítünk, több mint 20 ezer épületet fednek a cserepeinkkel. A terméket úgy kell elkészítenünk, hogy aki azokat megvásárolja, annak élete végéig ne legyen gondja a tetővel. Ez nagy kihívást jelent. Nem találunk ma olyan terméket, amelyről elmondható, hogy egy életen át szolgálja tulajdonosát különösebb karbantartás vagy odafigyelés nélkül. A termékeink képesek 50-70 éven keresztül védeni az épületeket és az alattuk élő embereket.

MZs: Ahogy kifejtette, a Terrán számára nemcsak az fontos, hogy eladják a termékeiket, hanem az is, hogy megelégedéssel töltsék el a vásárlókat. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, kutatásokat, fejlesztéseket támogatnak. Idén készülnek piacra vinni egy új terméket.

GA: A tető évezredek óta ugyanazt a funkciót tölti be: védi az épületet a természeti kihívásokkal szemben. Azt is látjuk azonban, hogy a passzív funkción túl nagyon érdekes irányt vehet a jövőben a tetőfedés. Az alapfunkciót természetesen meg kell őrizni, az egyelőre improduktív felület azonban hasznossá fog válni, és az épületek, illetve a bennük élő emberek villamosenergia-igényét rövid időn belül biztosítani fogja. Ily módon nemsokára nemcsak arról beszélhetünk, hogy évente hány ezer, tízezer tető készül a termékeinkkel, hanem ezzel párhuzamosan arról is be tudunk majd számolni, hogy hány lokális kis villamoserőművet hozunk létre. Az ötlet nem tőlünk származik, a technológia már rendelkezésre áll: napelemes, fotovoltaikus rendszerekkel nagy hatékonysággal lehet villamosenergiát előállítani. A problémát az okozza, hogy a jelenleg rendelkezésre álló megoldások nem esztétikusak: nehezen építhetők be az épített környezetbe az úgynevezett nagypaneles szolár megoldások. A tervek szerint a hagyományos funkciót ötvözni kívánjuk az új műszaki kihívásokkal, elvárásokkal: védelem, esztétikum és hatékony villamosenergia-termelés a célunk. Éppen ezért a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Elektronikus Eszközök Tanszékével együtt dolgozva, a tanszék oktatói segítségével elkezdtük a tetőcserépbe integrált napelem fejlesztését. Bízom benne, hogy sikerül egy akár forradalminak is nevezhető megoldást létrehozni. Közel vagyunk a piacképes megoldáshoz, bízunk benne, hogy rövidesen piacra kerülhet a termék. Ha mindez megvalósul, egy új iparág is bekapcsolódik a munkánkba, mely újabb kihívásokat, tágabb perspektívát jelent a jövőre nézve.


a Futuron napelemes tetőcserép - forrás: Terrán
2/4
a Futuron napelemes tetőcserép - forrás: Terrán




MZs: Kanyarodjunk kicsit vissza a sikerhez: úgy látom, hogy a piac által támasztott igényekre adott válaszaik is nagyban hozzájárulnak az eredményeikhez.

GA: Igen, ez mindenképpen a jó eredmények kulcsa, ez azonban nem csak a mi iparágunkban van így. Általánosságban elmondható, hogy innovációs készség és kreativitás nélkül nehéz talpon maradni és sikereket elérni. Az jól látszik, hogy bizonyos trendek, divatirányzatok a tetőfedésben is megjelentek. Régiónként eltérő igények mutatkoznak a formák és színek terén, melyekre válaszokat kell adnunk. Amikor tehát belépünk egy új piacra, akkor igazodnunk kell az ottani igényekhez, hiszen eltérő kívánalmak mutatkoznak a hazaihoz képest. Ha tehát sikerről van szó, akkor az innováció és a piaci igényeknek történő megfelelés biztos fontos eleme mindennek.

MZs: Milyen innovatív megoldások jellemezték Mészáros Kálmán és Vilmos idejét?

GA: Az akkori kor némileg eltérő kihívásokat támasztott a tulajdonosok elé. Az, hogy a tetőfedés terén egy új anyaghoz, a betonhoz nyúltak, alapvetően komoly innovációs készségről tett tanúbizonyságot. Az újdonság tehát a tevékenység alapjában érhető tetten. Az előző rendszer évei alatt kisipari tevékenységként működtette e céget Kálmán és Vilmos. Nekik engedélyeztetési, hatósági problémákkal kellett megküzdeniük megtartva a működés folytonosságát. Azt hiszem, hogy az ő esetükben a mindennapi túlélés és folyamatos működés biztosítása igényelt kreatív megoldásokat.

MZs: A kihívásoknál és az azokra adandó válaszoknál maradva nagy próbatétel lehet a munkaerőhiány.

GA: A Terrán sikeres működésének másik fontos eleme az a munkatársi csapat, amely nagy részével együtt kezdtük a munkát húsz évvel ezelőtt. Ők mára az iparág legjobb szakembereivé váltak. De való igaz, hogy a munkaerő kérdésének megoldása mára nagy kihívássá vált. Ezért hoztunk létre együttműködést a Pécsi Tudományegyetemmel, választ adva a szakemberképzés hiányára. Egy szintén pécsi szakközépiskolával hasonló megállapodásunk van. Ez a szakma feldolgozóipari tevékenység. Üzemcsarnokban kell dolgozni, ahol zaj van, por van, és a fiataloknak nem feltétlenül ez az álma. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy – ahogy a beszélgetés elején is mondtam –, aki megismeri, az megszereti ezt a területet, és nehezen hagyja el azt. Van egy kollégánk, aki néhány évig máshol dolgozott, a közelmúltban azonban visszatért hozzánk. Ennek nagyon örülök, mert egy nagy tapasztalatú szakemberrel lettünk újra gazdagabbak. Azt még fontos elmondani, hogy a családi vállalkozások válságállóbbak a multinacionális nagyvállalatoknál. Több a rugalmasság és az empátia, így a nehezebb időszakokban sincsenek radikális megoldások. Sikerült úgy átvészelnünk a válság éveit, hogy minden kollégánknak tudtunk munkát biztosítani, és a kis családi vállalkozásból mostanra már nemzetközi nagyvállalattá nőtt a cégünk. Bízom abban, hogy ez így marad, és együtt marad a csapat, amely a sikereket elérte. Hiszen csak mi magunk nem lettünk volna képesek minderre a lojális, pozitív hozzáállású munkatársak nélkül. De való igaz, hogy az elmúlt két-három évben szinte lehetetlen kihívást jelent a munkaerő biztosítása.

MZs: Az egész régióban megfigyelhető ez a tendencia? A környékbeli országokban működtetett üzemeikben is hasonló a helyzet?

GA: Ez a robbanásszerű változás Magyarországra jellemző. A környező piacokon nem volt olyan nagy a visszaesés az építőiparban, mint hazánkban, ebből adódóan a növekedés sem olyan lökésszerű. Így a legnagyobb nehézségeket itthon látjuk. Ami az említetteken túl meghatározza a munkaerő helyzetét, az az, hogy az iparosított zónáktól milyen távolságra vannak a gyáraink. A szlovák üzemünk Farkasdon található, Komáromtól 40 km-re, Pozsony irányába, de közvetlenül még nem a pozsonyi régióban. Ott tehát némileg kedvezőbb a helyzet. Mostanra úgy tűnik, hogy a jelenlegi konjunktúra termőre tudja fordítani a működési modellünket. Ehhez természetesen elengedhetetlen egy jól működő, újra intenzíven növekvő piac.

MZs: Ez rendelkezésre áll?

GA: Jelenleg azt látom, hogy Magyarországon és a környező országokban is elképesztő kereslet van építőanyagra. A lakásépítések csúcsa hazánkban talán 44 ezer új épület volt. Meglátásom szerint – amivel sokan nem értenek egyet – ez a szám eltúlzott volt, hiszen Magyarországon nem volt valós fizetőképes kereslet ilyen volumenű lakásépítésre. Kb. 20-25 ezer lakás és családiház képes kiszolgálni az igényeket. Amikor összeomlott a piac, mindössze 6-7 ezer lakás épült. Ez az állapot megoldhatatlannak tűnő problémák elé állította az alapanyagipart, a feldolgozó, illetve a kereskedelmi és kivitelezői társadalmat. Fontos lenne, hogy alacsonyabb számokon, de stabilizálódjon a hazai piac. Az a 10 ezer épület, amelyről a tavalyi évben beszéltünk, természetesen még kevés, ennél többre van szükség, de bízom benne, hogy az említett 20-25 ezer közötti számot el fogjuk érni és meg tudjuk tartani. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy megmaradjon a jelenleg tapasztalható kormányzati szerepvállalás. Ami nehézséget jelenthet, a korábban már említett munkaerőhiány. Kérdés, hogy lesz-e megfelelő számú szakember, aki ezt a nagy volumenű munkát el tudja végezni.

MZs: Visszakanyarodva a beszélgetés elejére, a cég történetére, hátterére: ha a történetről olvasunk, a Mészáros családról kapunk információt. Azonban most már évtizedek óta Ön is aktív szereplője a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.-nek. Mi az Ön története?

GA: Nemcsak én léptem be a cégbe, hanem a család férfi tagjaival közösen visszük tovább a Terránt. Harminc Péter, a feleségem kisebbik húgának a férje a társunk a cégben. Hosszú évek óta ő felelős a műszaki és termelési oldalért. Gazdasági, pénzügyi végzettséggel rendelkezünk, ami elsősorban menedzseri oldalról jelent vállalatvezetést, mintsem mérnöki oldalról. Szerencsés adománya az életnek, hogy az alapító-tulajdonos, Mészáros Vilmos még aktív tagja a cégnek. Ő kellő toleranciával és empátiával fogadott bennünket, és elmondhatom, hogy a működést tekintve komolyabb zökkenő vagy nézetkülönbség sosem volt a cég irányításában. Arra mindig törekszünk, hogy a stratégiai kérdésekben teljes egyetértés legyen. Ez a működésünk kulcsa.

MZs: Mik a cég jövőbeni tervei? Eddig három generációról beszélünk, de lesz negyedik generáció is, aki tovább viheti a céget?

GA: Nagyon szeretnénk, ez azonban még a jövő kérdése, mert a negyedik generáció tagjai még fiatalok. Úgy gondolom, hogy jó úton járnak, hogy egyszer átvegyék tőlünk a feladatokat. Én örülnék, ha így alakulna, de ha mást hoz az élet, azt is elfogadom. A tervekről azt mondhatom el, hogy igyekszünk kihasználni a kedvező piaci időszakot. Nagy sikernek tartjuk, hogy képesek voltunk saját gazdasági és szellemi háttérrel egy olyan családi tulajdonban lévő céget létrehozni a Kárpát-medencei régióban, amely abszolút versenytársa a multinacionális nagyvállalatoknak, és a környező piacok egy részén piacvezetőként, másutt pedig jelentős szereplőként van jelen. Célunk, hogy a piac bővülésével a Terrán is bővülni tudjon. Fontos feladat, hogy a legújabb erdélyi gyár hatékonyságát és üzemteljesítményét felhozzuk az általunk elvárt szintre, ezt követően pedig meglátjuk, hogy merre és hogyan megyünk tovább. Az idei évre ez sok feladatot jelent.

Molnár Zsuzsanna

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.