
LAKÓGYŰLÉS. Alternatív lakhatási modellek és építészet // Call for Papers
Milyen lakhatási alternatívák merülnek fel a magántulajdonú ingatlanszerzésen és a piaci alapú lakásbérlésen túl? Ki lehet-e törni ebből a kettősségből? Milyen téri vonzatai vannak az ilyen kísérleteknek? Legújabb Call for Papers felhívásunkban az alternatív lakhatási modellek és építészet kapcsolódásait vizsgáljuk. A beérkező írásokat május 18-ig várjuk.
2023-ban a Lakhatás tematikus hét alkalmával mélyebben foglalkoztunk a területet érintő építészeti kérdésekkel, akkor elsősorban a tömeges lakhatás példáin keresztül. Idén tavasszal egy Call for Papers felhíváson keresztül folytatjuk a téma kibontását, hiszen annak aktualitása továbbra is él: az elmúlt két évben a lakhatási válság nemhogy mérséklődött volna, hanem súlyosan fokozódott. 2023 óta csaknem 20%-kal nőttek a lakásárak és lakbérek Magyarországon, miközben a jövedelmek nem követik le ezt a rohamos emelkedést. A helyzet mostanra annyira kritikussá vált, hogy a kormányzati kommunikációban is megtört a jég, a 2024 őszén meghirdetett 21 pontos gazdasági akcióterv már expliciten foglalkozik a lakhatási válság enyhítésével.
Helyzetkép
Ma a magyar társadalmat nagyjából 4 millió háztartás alkotja, melyből 3,6 millió saját lakásban lakik, 360 000 háztartás bérel, a maradék pedig egyéb lakáshasználati jogcímeken oszlik meg (pl. szívességi lakáshasználat)[1]. Hazánkban a lakóingatlanok több mint 90%-a magántulajdonban van[2], és a legtöbbek célkitűzése, hogy idővel saját lakásban élhessenek – azonban a jelenlegi árfolyam mellett egyre magasabbá válik a küszöb az ingatlanpiacra való belépéshez, melyet leginkább a fiatalok és az első lakásukat vásárlók érezhetnek. Persze egy jól működő bérleti struktúrával és kiterjedt önkormányzati bérlakás-portfólióval nem lenne magától értetődő, hogy mindenki ingatlantulajdonossá akarjon válni. Viszont a hazai szabályozásokat rendszerint megkerülő bérleti piac és a lakbérek hajmeresztő emelkedése miatti kiszolgáltatottság a legtöbbek számára azt sugallja, a legbiztonságosabb alternatíva a saját ingatlan[3]. Erre ráerősít az állami lakástámogatási rendszer is, mely szintén a tulajdonszerzésre motivál.
A magyarországi lakásáremelkedés az EU tagállamainak átlagához és a többi V4-es országhoz viszonyítva. Forrás: Eurostat
Lehet közös és szolidáris?
A tendenciákból egyértelműen látszik, hogy a neoliberális politika nem fog igazságos válaszokat adni. A lakhatási válság megoldását nem lehet a piac láthatatlan kezétől várni, hiszen ez a mentalitás vezetett a jelenleg is tovább fokozódó egyenlőtlenségekhez.

A magyarországi lakbéremelkedés az EU tagállamainak átlagához és a többi V4-es országhoz viszonyítva. Forrás: Eurostat
A jelenlegi felhívásunk egy gondolatkísérlet, melynek során nem piaci alapú lakhatási alternatívákat keresünk, annak érdekében, hogy segítsenek elképzelni: milyen lehet egy olyan jövő, amit nem az ellenőrizetlen lakásbérleti piac és saját ingatlan vásárlásának dichotómiája ural. Ugyan a lakhatási válság alapvetően nem egy építészeti probléma, a lakásépítés építészeti és települési szintű vetületei elvitathatlanok. Hogyan befolyásolja a tereket és azok használatát, ha nagyobb szerepet kap a megosztás? Hogyan képződik le településeink képében, szerkezetében, ha a valóban megfizethető lakhatás formálja azokat, nem a befektetők? Április 25-től közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat, többek között az alábbi tématerületek mentén:
- Alulról jövő és/vagy közösségi lakhatási alternatívák (pl. co-housing, lakásszövetkezetek), lakásügynökségek, önkormányzati bérlakásszektor és egyéb támogatott lakhatási modellek bemutatása, értékelése, kihívásai,
- Konkrét megvalósult projektek (kortárstól a történetiig, akár hazai, akár nemzetközi példákból merítve),
- Tervek (lehetnek hallgatói tervek, pályázati munkák vagy spekulatív, nem megvalósulásra szánt víziók),
- Elméleti megközelítések a szolidáris lakhatáshoz és annak építészeti dimenziójához,
- Természetesen örömmel fogadtunk más megközelítéseket, formátumokat is, melyek kapcsolódnak a témakiíráshoz.
Az alaposan átgondolt, megalapozott, kritikai igényességgel megszerkesztett anyagok beküldését május 18-i határidővel várjuk a szerk@epiteszforum.hu e-mail-címre.
A Szerkesztőség fenntartja a közlés jogát, a kiválasztott írások publikációjáért honoráriumot ajánlunk fel.
A szövegek terjedelme 4-10 ezer karakter, szóközökkel (indokolt esetben némi eltérés lehetséges). Az anyagokat szerkeszthető Word formátumban várjuk, az illusztrációkat .jpg vagy .png formátumban, 2.5 MB alatti méretben, forrásmegjelöléssel, képaláírásokkal ellátva.
2024-hez hasonlóan idén is havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Ajánljuk olvasóink figyelmébe idén meghirdetett, már lezárult témafelvetéseinket:
- Kié itt a Palotanegyed? Pázmány Campus a belvárosban // Call for Papers
- Nemépítés? Akkor mi? Adaptív újrahasznosítás // Call for Papers
Az Építészfórum Szerkesztősége
Források:
[1] KSH, 2022-es népszámlálási adatok
[2] KSH, 2022-es népszámlálási adatok
[3] Jelinek, Csaba and Pósfai, Zsuzsanna (2020) Közösségi lakhatás : Bérlői lakásszövetkezetek Magyarországon. Fordulat (27). pp. 102-118.