MEGÉRKEZÉSEK – Támogató közösségi lakóházak nyomában

Milyen az a lakóház, ahol a szomszédok nemcsak egymás mellett élnek, hanem támogatják egymást a mindennapokban? A Megérkezések projekt során, 2024 őszén a CoHousing Budapest Egyesület három bécsi közösségi lakóházat látogatott meg, hogy utánajárjanak, a lakók milyen módon támogatják egymást.

Bécs városvezetése a lakók igényeit előtérbe helyezve, a lakáspiac szabályozásával és szolidáris lakhatási kezdeményezések támogatásával tesz lépéseket az emelkedő piaci árak ellen. A szerteágazó témában már számos cikk íródott [1-3], mi most egy szeletét mutatjuk meg közelebbről. A kutatás keretében célunk befogadó közösségek meglátogatása volt, arra kerestük a választ, hogy ezekben a cohousing típusú lakóházakban a lakók milyen módon tudják egymást és másokat támogatni, mindezt videós formában is dokumentáltuk. Jelenlegi beszámolónkban néhány példát és a videók tanulságait szeretnénk bemutatni.

Munkánk során olyan iránymutató modelleket szerettünk volna meglátogatni, amelyekben a lakók egy csoportja önszerveződően vagy a városvezetés támogatásával, lakhatási szervezetekkel, szakértőkkel együttműködve hozott létre és működtet ellenálló közösségeket. Az első utazás keretében három kezdeményezést, pontosabban hat lakóház-projektet kerstünk fel (lásd a felsorolást: lentebb), illetve beszélgettünk hozzájuk kötődő szervezőkkel, szakértőkkel – és lakókkal. Az egyes projektekben a házbejárások során rövid videókat készítettünk, és szakmai körbevezetés által is mélyíthettük ismereteinket. Szerettünk volna egy projektben jobban elmélyedni, ehhez a Sargfabrik és Miss Sargfabrik lakóházakat választottuk. Az itt készült anyagokból egy átfogóbb videós anyagot állítottunk össze, ahol a lakók tapasztalataira tettük hangsúlyt. A szerkesztést és a vágást már a forgatások közben elkezdtük, a videókat pedig 2024 októberben a Bolygó közösségi térben vetítettük először nyilvánosan. A bemutató alkalmával fontos célkitűzésünk volt, hogy az élő példák bemutatásán keresztül hozzuk közelebb a cohousing-lépték megvalósulásának lehetőségét.

Állomások: Három kezdeményezés, 6 projekt

• VinziRast mittendrin & am Land
• Que[e]rbau Seestadt & B*berland
• Sargfabrik & Miss Sargfabrik

Lakhatás és esély a társadalomba való visszailleszkedésre? Megérkezés a VinziRast házprojektekhez

Először a VinziRast mittendrin közösségi lakóházat, ezt követően a mayerlingi VinziRast am Land integrált munka- és lakásprojektet látogattuk meg. A közösségi lakóházban Veronika Kerres, a koordináló egyesület képviselője (Vinzenzgemeinschaft St. Stephan) tartott nekünk szakmai körbevezetést. A mittendrin projektet a bécsi műszaki egyetemisták csoportja kezdeményezte a University Burning mozgalom keretében 2009-ben, miután hajléktalanságban élőkkel szolidarítva elfoglaltak egy előadótermet. Az egyesület működését kisebb adományokból, céges támogatásokból és alapítványi forrásokból finanszírozza. A házban jelenleg 26 egyetemista és hajléktalanságot megtapasztalt személy él együtt 2-3 fős csoportokban, 10 lakóegységben. A lakók összetétele változatos, mind élethelyzet-, életkor-, életviteli vagy kulturális szempontból. Igényeik szerint részt vehetnek német nyelvkurzusokon, segítséget kaphatnak a szociális ellátórendszerhez való hozzáféréshez, és támogatáshoz juthatnak a munkahelyi integráció terén.

A mittendrin ház bejárását követően közösen megebédeltünk a földszinti étteremben – ahol a zöldségek és gyümölcsök nagy része az am Land-ról érkezik –, majd helyszíni vezetőnk elvitt minket a mayerling-i projekt helyszínére, hogy bejárjuk a lakóházat és létesítményeit. A VinziRast am Land integrált lakóházban korábban hajléktalanként élő emberek laknak és a dolgoznak együtt önkéntesekkel, alkalmazottakkal. A ház nemcsak a lakók egyéni szükségleteire összpontosít, hanem kézzelfogható eszközöket is biztosít számukra a mentális újraépítkezéshez. Emellett az itt élők különböző mezőgazdasági- és fenntartási feladatokban vesznek részt a telken és környékén, közvetlen természetkapcsolattal. A telekhez vidéki helyszínt kerestek, távol a nagyvárosi rohanástól: „nyugtató és felszabadító tud lenni, ha az ember a két kezével csinál valamit a természetben" – összegzi sétavezetőnk a házbejárásról készült videóban (forrás: [4]).

Társadalmi érzékenyítés, sokszínűség: Megérkezés a Que[e]rbau Seestadt és B*berland lakóházakhoz 

A második helyszínünk a Seestadt negyedben található Que[e]rbau Seestadt, valamint a B*berland lakóházak voltak. A délelőtt folyamán Andreas Konecky közösségfejlesztő és alapítótag vezetett minket körbe a Que[e]rbau lakóházban.  

A Que[e]rbau Bécs Seestadt negyedében helyezkedik el, a város egyik dinamikusan fejlődő környékén, fejlesztése 2011 és 2017 között zajlott. A házat a Celens Kirsch építészcsoport tervezte a Munkavállalók Lakásszövetségével együttműködésben. A kezdeményezés célja, hogy egy olyan közösségi lakhatást biztosítson, amely reagál a queer személyek lakhatási kihívásaira, miközben elősegíti a társadalmi érzékenyítést és befogadó környezetet kínál szivárványcsaládok, queer szemlélet támogatói számára. A lakók ugyancsak egyesületi formába szerveződnek, jelenleg 70 lakó (50 felnőtt és 20 gyermek) él itt 33 támogatott lakóegységben, beleértve szivárvány- és patchwork családokat, párokat és egyedülállókat.

A névben szereplő „queer" a szószerinti jelentésen túlmutatva a heteronormativitás és a nemi szerepek destruktív aspektusainak leküzdésére is utal – olvasható a közösség honlapján. Andreas Konecky, a közösség fejlesztője így nyilatkozott: „a belső kialakítás nagy előnye, hogy mindenkit láthatunk, aki elindul otthonról vagy hazaér, lehetővé téve a gyors beszélgetéseket." (forrás: [5]) A közösségi terek ilyen típusú elrendezése nemcsak praktikus, hanem a kapcsolatépítést is facilitálja.

A fejlesztés számos közös teret tartalmaz, mint például coworking-helyiséget, közösségi kertet, szaunát, valamint egy nyitott kávézót (Yella Yella!), ahol a lakók saját kezűleg készítették el a bútorok egy részét. A Que[e]rbau nem csupán egy lakóhely, hanem befogadó közösségi és kulturális tér.

A bejárást követően néhány jelenlegi lakóval kiegészülve átbuszoztunk a B*berland projekttelekre, ahol útközben véletlenül összefutottunk az egyik leendő lakópárral és kislányukkal is. A projekt, amely még építés alatt volt ottlétünkkor, egy újabb jó gyakorlata a társadalmi érzékenyítésnek és a közösségi fenntarthatóságnak. Célja, hogy egy olyan lakóhelyet hozzon létre, ahol a közösségi értékek és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak. Itt két szinten, 20 lakóegységbe fognak beköltözni a lakók. Számos közös helyiség ad majd teret spontán és szervezett találkozásoknak, például a műhelyszoba, közös kert vagy a játszó helyiség. Az épület fejlesztése 2020-ban indult, a beköltözést 2024 őszére tervezték. A fenntarthatóság kiemelt szerepet kapott a tervezés során, amely nemcsak az építőanyagok, hanem az energiatakarékos megoldásokra is kiterjed, legyen szó napelemek és elektromos autótöltő állomások telepítéséréről vagy helyspecifikus növények ültetéséről. A természetkapcsolat itt is fontos szempont volt a tervezésnél.

Falu a városban: Megérkezés a Miss Sargfabrik és Sargfabrik projektekhez

Egy kezdeményezés, ahol a közös terek használata és az egymásra odafigyelés a mindennapok szövetét képezik – ez a Miss Sargfabrik és a Sargfabrik. A 80-as évek végén, amikor Bécs városvezetése a lakhatási válság új megoldásait kereste, a lakók egy elkötelezett csoportja egyesületté alakult (Integrative Lebensgestaltung) és a bécsi önkormányzat támogatásával megvásárolta az egykor koporsógyárként működő telket. Így született meg a Sargfabrik, majd néhány évvel később a Miss Sargfabrik.

A házak közösségében nagy hangsúlyt kap az egymás támogatása, ami különösen nehéz időszakokban válik érezhetővé, például a Covid alatt tapasztalható segítői hálón keresztül.

Christine Goldberg, a Sargfabrik lakója így fogalmazott: „az egyik legfontosabb időszak számomra Covid idején volt, ekkor gyakran telefonáltak a szomszédaim, ’Christine, szükséged van valamire?’ Azt mondták, hogyha segítségre van szükségem, csak kérnem kell." (forrás: [6])

A házakban az egyik lakó, Beatrix Eichinger vezetett minket körbe, ahol lehetőségünk adódott a többi itt élő egy csoportjával is beszélgetni. A két házban jelenleg 200-an élnek, 112 lakóegységben. Speciális kialakítású lakások egyaránt megtalálhatók, többek között akadálymentesített és menekültek számára fenntartott lakások, melyek változatos méretűek. A kisebb lakások alkalmasak egyedülálló szülők számára. A Miss Sargfabrikban pedig egy bécsi önkormányzat által működhetett szociális lakásprojekt is helyet kapott, ahol 10-12 családjából ideiglenesen kiemelt fiatal lakik együtt. A Miss Sargfabrik-ban megszállva kis időre mi is a közösség részévé váltunk: ugyanaz a kulcs nyitotta számunkra a közös tereket, mint a lakóknak. Részt vehettünk a kertes nyári búcsúztatón, és hallhattuk a szomszéd gyerekek készülődését az iskolakezdésre. Ez a közvetlenség jellemzi az ott élők mindennapjait. A körfolyosók, tágas lépcsőházak és közös terek az emberek közti kapcsolódást is elősegítik. Tartalmas beszélgetésre egy heti mosás közben is lehetőség adódhat: „A múltkor a mosószobában ismerkedtem meg egy szomszéddal, miközben a szárítógépre vártam – aztán legalább fél órát csak álltunk ott és beszélgettünk." (forrás: [7])

Közlekedők = kommunikációs felületek?

A közlekedők informális kommunikatív funkcióiról Babos Annamária és Szabó Julianna összegzésében [1] tájékozódhatunk bővebben. Az említett környezeti kialakítások tudatos tervezés részét képezik a közösségi lakóházak építészetében. Alapelvük, hogy szervezett és spontán találkozások, ezáltal pedig informális hálózatok létrejöttét teszik lehetővé. A tervezésnél fontos szempont az átláthatóság és a szintek közti kommunikáció. Ezeknél a lakóházaknál lényegében privát, félprivát, megosztott és nyitott terek egyensúlyát, “finom szövedékét és jól értelmezhető átmeneteit" kell létrehozni.

Összegzés

A VinziRast mittendrin és az am Land kezdeményezések célja a szociális egyenlőtlenségek csökkentése és olyan befogadó közösségek létrehozása, ahol a lakók időt és teret kapnak egzisztenciájuk, társas kapcsolataik (újra)szövéséhez. A mindennapi élet ritmusát a lakók egyéni szükségletei és a közös felelősségvállalás határozza meg. A lelassulás és a támogató hálók együttesen lehetővé teszik az újraépítkezést és az önálló élet újrakezdését. A lakók helyben végzett munkájukért fizetést és képzési lehetőségeket kapnak, így nemcsak lakhatási támogatáshoz, hanem egészségügyi- és nyugdíjbiztosításhoz is hozzáférnek, biztosítva ezzel az újraintegrálódás további fontos aspektusait. A Que[e]rbau Seestadt és a B*berland cohousingok alapvető célja a társadalmi érzékenyítés és befogadó közösségek kialakítása. A környékhez való kapcsolódás és a támogató infrastruktúrák révén lehetőség nyílik a közösségi hálózatok kiépítésére. A Sargfabrik és Miss Sargfabrik közösségi lakóházak víziója a „falu a városban" koncepcióra épít, kihasználva a fizikai közelség adta előnyöket. Itt a lakók egymást segítve és közösen működtetik közös élettereiket. A közösségi lakóházak különféle lakástípusokat kínálnak, amelyek elméletben lehetőséget biztosítanak a lakáscserére – bár a gyakorlatban erre ritkán kerül sor. A közösség tagjai különböző kihívásokkal találkoznak, és döntéseiket az önszerveződés elvei szerint hozzák meg.

Mind a hat lakóház a közösség érdekeit szolgálja, helyi önkormányzatokkal és lakhatási szervezetekkel együttműködésben zajlott a fejlesztési folyamatuk. A közösségi lakóházak tagjai szövetkezeti formában és sajátos finanszírozási megoldások révén aktívan alakítják életüket, formálják környezetüket és részt vesznek a közös ügyek intézésében. A szervezőkkel, lakókkal és szakértőkkel folytatott beszélgetések, valamint személyes benyomásaink révén közelebbről is megismerhettük Bécs előremutató közösségi léptékű fejlesztéseit. A bécsi közösségi lakóházak nemcsak lakhatást biztosítanak, hanem a társadalmi integrációt is támogatják. Ahogy a Sargfabrik egyik lakója, Robert Elkner fogalmaz, míg ‘egy normális házban a bejáratig látjuk a lakót, aztán eltűnik a szemünk elő’ (forrás: [8]), a meglátogatott lakóházakban a szomszédok látják, támogatják és segítik egymást a mindennapokban.

Molnár A. Tomoko

Források:

[1] Babos, A., Horogh, P., & Theisler, K. (2018). Co-housing: Példák Bécsben és a közösségi együttélés lehetőségei Budapesten. Régi-Új Magyar Építőművészet, 18, 69–76.
[2] Babos, A., Szabó, J., Orbán, A., & Benkő, M. (2020). Sharing-Based Co-Housing Categorization. A Structural Overview of the Terms and Characteristics Used in Urban Co-Housing. Építés - Építészettudomány, 48(3–4), 331–355. https://doi.org/10.1556/096.2020.009
[3] Szabó, J., & Babos, A. (2019). Co-housing: Kortárs városias közösségi lakóházak innovatív építészeti megoldásai. Régi-Új Magyar Építőművészet, 56–65.
[4] Megérkezések…VinziRast am Land c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.09.07
[5] Megérkezések…Que[e]rbau Seestadt c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.10.05
[6-8] Megérkezések… a Sargfabrik-ba c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.10.21

ENGLISH VERSION:

ARRIVALS –  In search of inclusion capacities in collaborative housing communities

The municipality of Vienna is taking action to tackle rising market prices by placing the needs of residents first, regulating the housing market, and supporting solidarity housing initiatives. Many articles have been written on this multifaceted topic [1-3], we present a glimpse of it here. The aim of our research was to visit inclusive communities, to find out how residents in these cohousings can support each other and others, and to document this in video form. In this article, we would like to present our experiences and some insights from the videos.

In our work, we wanted to look at good practices in which a group of residents has created and managed communities, either self-organised or with the support of the city administration, in cooperation with housing organisations and experts. On the first trip, we visited three initiatives, or more precisely six housing projects (see list below), and talked to their organisers, experts - and residents. We made short videos during our visits to each project and deepened our knowledge through informative guided tours. We wanted to delve deeper into one initiative, so we chose the Sargfabrik and Miss Sargfabrik projects. From the material we produced here, we put together a more comprehensive video with a focus on the experiences of the residents. We started editing and cutting while filming was still in progress, and the videos were screened publicly for the first time in October 2024 in the Bolygó community space in Budapest. A key objective of the showcase was to bring the possibility of realizing such projects closer.

Stations: three initiatives, 6 projects

• VinziRast mittendrin & am Land
• Que[e]rbau Seestadt & B*berland
• Sargfabrik & Miss Sargfabrik

Housing and a chance to reintegrate into society? Arrivals at the VinziRast housing projects

We first visited the VinziRast mittendrin community housing project, followed by the VinziRast am Land integrated work and housing project in Mayerling. At the community house, Veronika Kerres, representative of the coordinating association (Vinzenzgemeinschaft St. Stephan) gave us a guided tour. The mittendrin project was initiated by a group of university students from Vienna in the framework of the University Burning movement in 2009 after they occupied a lecture hall in solidarity with individuals experiencing homelessness. The association is funded by small donations, corporate grants, and foundations. The house currently houses 26 students and individuals who have experienced homelessness living together in groups of 2-3 in 10 accommodation units. The composition of the residents is diverse, in terms of life situation, age, lifestyle, or culture. Depending on their needs, they can take part in German language courses, and receive help to access social services and support for integration into the workplace.

After a tour of the mittendrin house, we had lunch together in the restaurant downstairs - where most of the fruit and vegetables come from am Land - and then our guide took us to the Mayerling project site to show the house and its facilities. VinziRast am Land is an integrated housing project where people formerly experiencing homelessness live and work together with volunteers and staff. The house not only focuses on the individual needs of the residents but also provides them with tangible tools for psychological restoration. In addition, the residents are involved in various agricultural and maintenance tasks in and around the plot, with direct contact with nature. They were looking for a rural location for the plot, away from the rush of the big city: "it can be relaxing and a little bit relieving to do something with your hands in the ground", summarises Veronika Kerres in the video of the site visit (source: [4]).

Social sensitivity, diversity: Arrivals at the Que[e]rbau Seestadt and B*berland houses 

Our second location was the Que[e]rbau Seestadt and the B*berland apartment buildings in Vienna Donaustadt. During the morning, community developer and founding member Andreas Konecky gave us a tour of the Que[e]rbau apartment building.  

Que[e]rbau is located in Vienna´s Seestadt district, one of the city´s dynamic neighbourhoods, and was developed between 2011 and 2017. The house was designed by the Celens Kirsch architects in collaboration with the Employees´ Housing Association. The initiative aims to provide community housing that responds to the housing challenges of queer people, while promoting social awareness and offering an inclusive environment for rainbow families, supporters of the queer movement. Residents are also part of an association, with 70 residents (50 adults and 20 children) currently living in 33 subsidized housing units, including rainbow and patchwork families, couples, and singles.

The word "queer" in the name goes beyond its literal meaning to refer to overcoming heteronormativity and destructive aspects of gender roles, according to the community´s website. Andreas Konecky, the community developer, said, "The main hall has the big advantage that you can see everybody leaving their flats or coming home, it makes the quick conversations possible." (source: [5]) This type of community space layout is not only practical but also facilitates building relationships. 

The development includes several common spaces such as a coworking space, a community garden, a sauna, and a café (Yella Yella!) where some of the furniture was handmade by the residents. Que[e]rbau is not just a residence, but an empowering community and cultural space.

After the tour, we were joined by some of the current residents of Que[e]rbau Seestadt and took a bus over to the B*berland project, where we also happened to bump into future residents and their daughter. The project, which was still under construction when we were there, is another good practice in social inclusivity. Its aim is to create a residence where community values and sustainability go hand in hand. Here, residents will move into 20 housing units on two floors. There will be several common spaces for spontaneous and organised meetings, such as a workshop room, a communal garden, or a play area. Development of the building started in 2020 and occupancy is scheduled for autumn 2024. Sustainability has been a priority in the design as well, which includes not only building materials but also energy-saving solutions, such as the installation of solar panels, electric car charging stations, and site-specific plants. Here too, the connection with nature was an important design consideration.

Urban village: Arrivals at Miss Sargfabrik és Sargfabrik projects 

An initiative where sharing spaces and listening to each other are the fabric of everyday life - this is Miss Sargfabrik and Sargfabrik. In the late 1980s, as Vienna´s city government was looking for new solutions to the housing crisis, a dedicated group of residents formed an association (Integrative Lebensgestaltung) and, with the support of the Vienna municipality, bought the site that had once been a coffin factory. Thus was born Sargfabrik and a few years later Miss Sargfabrik.

In the houses, there is a strong emphasis on supporting each other, which is especially felt in difficult times, for example through the support network during Covid.

Christine Goldberg, a Sargfabrik resident, said, "One of the most important times for me was during Covid when I would often get phone calls from my neighbours saying, ‘Christine, do you need something´, and so on. And people said to me, if you want something, you have to go and say, I need help."  (source: [6])

We were shown around the houses by one of the residents, Beatrix Eichinger, where we had the opportunity to talk to a group of other residents. The two houses are currently home to 200 people in 112 accommodation units. There are specialised apartments, including accessible and refugee apartments, in a variety of sizes. Smaller apartments are suitable for single parents. And Miss Sargfabrik also houses a social housing project run by the Vienna municipality, where 10-12 young people temporarily separated from their families live together. Staying at Miss Sargfabrik, we became part of the community for a short time: the same key opened the common spaces for us as for the residents. We were able to attend the summer farewell party in the garden and hear the neighbour´s children getting ready to start school. This intimacy characterises the daily life of the residents. The circular corridors, spacious staircases, and common spaces allow tenants to connect when they want to. There can also be opportunities for meaningful conversation during a weekly laundry: "One woman I got to know in the laundry because I waited for the dryer, and she came for – and then we stood there for half an hour at least and talked about what happened until now." (source: [7])

Corridors = communication interfaces?

For more information on the informal communicative functions of corridors, see the summary by Annamária Babos and Julianna Szabó [1]. These environmental designs are part of conscious design in the architecture of community housing. Their basic principle is that they allow for organised and spontaneous encounters and thus informal networks. Transparency and communication between levels are important aspects of the design. In these dwellings, the aim is to create a balance of essentially private, semi-private, shared, and open spaces, a ´delicate web and well-articulated transitions´.

Summary

The VinziRast mittendrin and am Land initiatives aim to reduce social inequalities and facilitate the creation of inclusive communities where residents are given the time and space to (re)build economical stability and social ties. The rhythm of daily life is determined by the individual needs of the residents and by a sense of shared responsibility. The combination of slowing down and presence of support networks allow for reintegration and a fresh start to independent living. Residents are paid for their local work and have access to training opportunities, so they have access not only to housing support but also to health and pension insurance, providing another important aspect of reintegration. The core aim of Que[e]rbau Seestadt and B*berland cohousings is social awareness and the development of supportive communities. Through neighbourhood connectivity and supporting infrastructures, it is possible to build community networks. The Sargfabrik and Miss Sargfabrik projects’ vision builds on the concept of "village in the city", taking advantage of physical proximity. Here residents help each other and run their common living spaces together. Community housing offers a variety of housing types, which in theory offer the possibility to exchange housing - although in practice this is rarely the case. Community members face different challenges and make decisions according to the principles of self-organisation.

All six houses are for the benefit of the community and have been developed in cooperation with local authorities and housing associations. Through cooperative arrangements and specific financing arrangements, the members of the community housing projects actively shape their lives, environment and participate in the management of common affairs. Through conversations with organisers, residents, and experts, as well as through personal impressions, we were able to get a closer look at Vienna´s forward-looking community-scale developments. Community housing in Vienna not only provides housing but also promotes social integration. As Robert Elkner, a resident of the Sargfabrik, puts it, while ‘in a normal house you see there´s the house door and people disappear and are gone’ (source: [8]), in the housing we visited, neighbours see, support and help each other in their daily lives.

A. Tomoko Molnár

Sources:

[1] Babos, A., Horogh, P., & Theisler, K. (2018). Co-housing: Példák Bécsben és a közösségi együttélés lehetőségei Budapesten. Régi-Új Magyar Építőművészet, 18, 69–76.
[2] Babos, A., Szabó, J., Orbán, A., & Benkő, M. (2020). Sharing-Based Co-Housing Categorization. A Structural Overview of the Terms and Characteristics Used in Urban Co-Housing. Építés - Építészettudomány, 48(3–4), 331–355. https://doi.org/10.1556/096.2020.009
[3] Szabó, J., & Babos, A. (2019). Co-housing: Kortárs városias közösségi lakóházak innovatív építészeti megoldásai. Régi-Új Magyar Építőművészet, 56–65.
[4] Megérkezések…VinziRast am Land c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.09.07
[5] Megérkezések…Que[e]rbau Seestadt c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.10.05
[6-8] Megérkezések… a Sargfabrik-ba c. videó, CoHousing Budapest Egyesület, 2024.10.21