építészet : környezet : innováció

A „szent” visszavétele

A pannonhalmi bencések egykori birtokán és az utolsó magyar nemesi felkelés vesztes csatájának helyszínén, Győr egyik kedvelt, növekvő kertvárosában, Kismegyeren épült fel az „Isten irgalmassága” titulust viselő bencés templom Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin tervei alapján. A dombon álló Szent Anna-kápolna erőterében álló, 2011 szeptemberében felszentelt, kézműves pontossággal, anyagszerűséggel és egyszerűséggel készült új épületet Golda János elemzésével mutatjuk be, Zsitva Tibor fotóinak kíséretében.

Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin: Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom (2011)

Kellemesen átlagos, egyedi karaktereket nélkülöző kertvárosi környezet Győr mellett, a szokásos elővárosi szolgáltató-ipari tartozékokkal és életformákkal. A lakóutca folyamatosan futó kerítése mögött a családi házas beépítés ritmusa egy helyen váratlanul megszakad és az utcavonaltól vagy húsz méterre visszahúzva ünnepélyes kialakítású, nagy, fehérre vakolt épület vonja magára figyelmünket. Igazodik, de el is különül. Határozott léptékváltás érzékelhető. A teljes főhomlokzatot átfogó, erőteljesen vertikális hatású, mégis nyugodt, keretes kompozíció geometriája az első pillanattól valamilyen jól érzékelhető, ismerős ritmust közvetít. Önkéntelenül tapogatjuk le szemünkkel és dekódoljuk az idegrendszerünkkel a homlokzati keret szélességi-magassági arányát és az oszlopok közti vízszintes távolságok számsorának fizikai jóérzést keltő, bonyolultabb arányrendszerét. A keret a jobb oldalon érezhetően vastagabb, eleve abba az irányba billentve az érzékelés, a figyelem súlypontját, aztán a közök onnan nézve (0-1)-1-2-3-5-ös játéka – bevillan a matekszakkör – mintha a Fibonacci-sor első hat számát adná ki. Próbálom képzeletben folytatni, a tizenkettedik szám lenne a 89-es, a huszonnegyedik a 28657-es, vajon hova jönne ki, ha addig hosszabbítanánk a dél-nyugati bejárati falat. Az egész várost körbefoghatná, egy új város kontúrját jelölné ki.

 

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A Fibonacci-sorozatot először 1150-ben írta le két – a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit boncolgató - indiai matematikus. Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként. Kepler 1611-ben újra felfedezte, és különféle természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba. A szomszédos Fibonacci-számok aránya az aranymetszés értékéhez közelít. Felhasználják a fraktálgeometriában, Bartók Béla zenéjének elemzésében, de Fibonacci-spirálba rendeződik a fenyőtoboz, a málnaszem, vagy a karfiol rózsája is.” 1

Közben a vizsgáló tekintet már régen a lombok mögül a háttérből kibontakozó barokk temetőkápolna szemnek kedves részletein kalandozik. Mintha mindig is ott állt volna a mesterséges terepalakulat tetején, körülötte a sírkerttel. A két objektum nyilvánvalóan összetartozik, de miért és hogyan? Elsősorban a halottak révén…, de egyértelmű az építészeti-térbeli viszony is. Tudnivaló, hogy az utolsó magyar nemesi felkelés tragikus emlékére, a napóleoni háborúk  1809. június 14-i vesztes győri csatájában elesettek tiszteletére emelték ezt a Szent Annának szentelt kápolnát és 1897-ben a turulos Napóleon-emlékművet.2

Körbesétálva érdekes formaváltás tűnik fel a templom tömegén: a főhomlokzati oszlopcsarnok kifinomult, frontális monumentalitása sokkal tömörebb, egyszerűbb architektúrává szelídül, oldalról és hátulról már egy hagyományos magastetős épület  archetipikusan robosztus képe bontakozik ki előttünk. Talán a csata emlékét megörökítő metszeten is feltűnő, ma is álló, egykori bencés gazdasági épület - egy régi magtár -  reinkarnációja. Umbria vagy Toszkána számtalan régi templomán látható ez a történetileg kialakult viselkedésmód: különbség van az ünnepi és a hétköznapi viselet, a fő- és  a mellékhomlokzat között. A modernitás individualizmusa és tárgyszerű formálása azonban később radikálisan átlépett az illeszkedés ilyesfajta szelíd törvényein.

De vissza a templombejárathoz.

Itt, a kertvárosi lakóutca, a farácsos üvegfallal határolt pengefalas „oszlopcsarnok” és a temetődombon (talán nyolc méterrel magasabban) álló – kicsit távolabbi – barokk kápolna erőterében, de végső soron mégiscsak beszorítva, a sírkertből kihasított lakótelkek egyikén állunk. Az átrium szokásosan az ókori Róma házainak középső traktusát alkotta, a lakás nyitott belső része volt; de átriumnak hívták az ókeresztény templomok oszlopos előterét is, ami nem arra szolgált, hogy az embereknek tető legyen a fejük fölött, hanem a találkozás színtere volt. Ez az előkert is átrium, a főhomlokzatra rajzolt, stilizált ókeresztény narthex-motívummal. A találkozások helye – egyrészt a szomszédos porták sorában, másrészt a profán és szent helyek, az utca, a templom és a sírkert között teremt belakható térkapcsolatot. De igazi udvarrá akkor válik majd, amikor megépül a telekhatár és a templom közé tervezett, azzal összenyitható, utcavonalra illeszkedő bencés közösségi plébánia-épület is. 

 

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A monumentális hatású bejárati oszlopcsarnok a vastagabb szélső pilonba rejtett harangtoronnyal úgy oldja meg a kortárs keresztény templomok formailag egyre kínosabb torony-kérdését, hogy akár teljes szélességű, középkori hangulatú harang-falnak is láthatjuk a főhomlokzatot, de az antik pogány istenek oszlopcsarnokainak egész környéket megjelölő és megszentelő monumentalitása is benne van.

Belépünk.

Osztatlan, meleg tónusú és hangulatú, mégis fennkölt tér nyers téglafalazatokkal, a szentély mögött sűrű függőleges tégla-bordázattal (talán az eredetileg nyertes terv különös vályog-szentélyfalára is rezonálva), nyitott fedélszékkel, barlangszerű természetes megvilágítással, sok fával, kőpadlóval. Kora keresztény, szinte betlehemi hangulat nagyon kevés díszítéssel, ugyanakkor inkább az építettség, az összerakottság, a ház-szerűség hangsúlyozásával: vaskos, mívesen falazott (fertőszéplaki) téglafalak, a fedélszerkezet művészi kialakítása látszó (szelemenről függesztett) szaruzattal, főállásonként kötőgerendákkal, rabitz-hálóval védett belső, hornyolt cserép burkolattal. Kézműves pontosság, anyagszerűség, egyszerűség. Rudolf Schwarz és Hans van der Lahn épületeinek emlékképei…

„Az építész…tevékenysége kézművességből és elméleti gondolkodásból születik. A kézműves munka a hasznosság folytonos és megszokott gyakorlása, tekintettel az alakítás céljára, amelyet anyagból, kézzel végeznek. …Azok az építészek, akik tanultság nélkül akartak gyakorlott kézre szert tenni, nem voltak képesek elérni, hogy fáradozásukkal tekintélyt szerezzenek, akik pedig csak az elméletben és a könyvekben bíztak, mintha a dolog helyett annak árnyékát kergették volna. …akik mind a kettőt megtanulták, …tekintélyt szerezve érték el céljukat.

…Az egységnyi mérték magából a műből vett modul, mely az egyes részekből kiindulva a teljes mű összhangját biztosítja. …A diszpozíció az egyes elemek alkalmas elhelyezése és a jó minőségben kivitelezett mű milyensége, hatása. …A megjelenés a mű tagjainak lelemény szülte megfelelő összetételében és az egésszel való összhangjában álló kellemes látvány, ahogy az az emberi test részeinél is van.…Az építészet szorosan vett építésből, órakészítésből és gépek szerkesztéséből, maga az építés pedig közcélú építmények és magánházak kivitelezéséből áll, amelyek mindegyikének szilárdnak, célszerűnek és szépnek kell lennie.3

Az összerakás egyszerű mozdulataiból bontakozik ki az összeépítés művészete, az építészet. Fontos, hogy mi mekkora és milyennek látszik, ebből ered az elemek geometriája. Ez alapvetően a kéz és a szem, a megcsinálás és az érzékelés-gyönyörködés összjátéka. Vakolt fal, téglakötés, fugázás, látszó vasbeton pengepillérek és gerendák, nagyméretű fa-üvegfal, bejárati faajtó, irányított nézőpontú ablakok, nyitott fedélszerkezet, függesztett kötőgerendák és alsó, látszó szaruzat, fémlemez tető állókorcolással, eresszel, az esővíz gondos elvezetésével.

 

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
 

 

Előátrium, oszlopcsarnok, templomhajó, szentély, folyosó, sekrestye, urnatemető. Minden forma a használatból ered és az elkészítés alakítja, a részletek illeszkednek a szomszéd részletekhez és az egészhez. Az építőelemek összetett térbeli geometriája ugyanakkor absztrakcióra is csábít, ahol egyéni, közösségi és történeti tapasztalatok, tudások, képzetek és emlékképek vetülnek a formákra. A tárgyak, a templom, a temető, a kápolna, a városrész használati módját az emberek megtanulják, mint a nyelvet, a formák jelentését a közösség biztosítja (vagy nem).

A kérdés most már csak az, hogy a mai ellenőrzött kínálati-fogyasztói rendszerben, az i-phone-ok, beléptetők, GPS-navigátorok és térfigyelők világában, a kacatok és gyűjtők korában létre lehet-e hozni vagy meg lehet-e őrizni szent helyeket. Mindenki gyűjt valamit: legömbölyített folyami kavicsot, lepréselt virágszirmot, Y-alakú botot, reneszánsz domborművek gipsz másolatait, egykori szovjet űrhajósok aláírását, címeres bontott nagyméretű téglát, befektetési részvényt, ingatlant, domain-nevet, 19. századi újságot és folyóiratot, szarvasagancsot, potenciális biztosítási ügyfelet, gyarmatbirodalmat. Mintha minden készen lenne már és csak össze kellene gyűjteni a dolgokat. A lomok végtelen labirintusában nem lehet eligazodni. Elengedhetetlenül szükségünk van olyan egyéni-közösségi életterekre, menedékekre, szent helyekre, ahol átélhető a koherencia és a megtestesülés. Mint Győr-Kismegyeren…

„…Szokás lett a világ kontingenciájáról (mozaikszerűségéről) beszélni. Ezt csak gondolni lehet, megélni nem. Megélni a bizonytalanságot lehet, a bizonytalanság érzetét. Ez az érzet nem akadályozza meg azonban az apróbb vagy nagyobb bizonyosságok megélését. Sőt, éppen ezek vonatkozásában még erősödhet is az általános bizonytalanság érzete. Ugyanennek az ellenkezője is megtörténik azonban: minden bizonyosság… erőt ad, és egyúttal annak megélhető bizonyságát, hogy van és létrehozható, ami nem kontingens (hanem koherens). A rész nem képviseli már az egészet, ugyanakkor egy esetlegességektől és véletlenektől át-meg-átjárt világban, az (építészeti) alkotás  - monádként (magánvalóként) – egyszer csak hatni kezd. Minden a belső konzisztenciájától függ. (Ami viszont csak valakiben és valamikor keletkezik. Ki lehet próbálni…, hogy valóban keletkezik-e „bennem”, „számomra”, „általam”…, és „most”, és miért érzik  sokan, hogy keletkezik bennük, számukra, általuk.) …Az építészeti alkotás érzéki alkalmat ad a kontemplálásra, olyasmi történik, ami hasonlatos a misztikus megéléshez, talán annak mai megfelelője. A be-kell-csuknom- a-szemem-hogy-lássak paradoxonja, de a fonákjának is: ki-kell-nyitnom-a-szemem-hogy-ne-lássak, hogy ne azt lássam, ami kint, rajtam kívül van.” 4

Michael S. Rose amerikai építész-képzőművész már 1969-ben fölteszi a II. Vatikáni Zsinatot  elutasító, amerikai konzervatív katolikus mozgalom radikális alapkérdését: miért szekularizálja szisztematikusan a modern építészet templomaikat? Példák hosszú sorával igazolja, hogy a szent helyekből mindenütt találkozóhely, jó esetben közösségi központ lett. Elvész a lényeg és az építészeti eredmény, ráadásul „ronda, mint a bűn…” 5

 

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor

 

Mi történt?

Vitruvius még azt írta a templomokról Krisztus születése előtt húsz évvel, hogy „…az arányosság minden műben a tagok mértékegységének és az egésznek egymáshoz való viszonya… …arányosság híján egyetlen templomot sem lehet ésszerűen tervezni, csak ha pontosan olyan arányos, mint a jó testalkatú ember. …Az emberi test természetes középpontja a köldök, ami köré kitárt karokat és szétterpesztett lábakat érintő kör és négyzet szerkeszthető. …A templomok egyes részei ugyanígy meg kell, hogy feleljenek a teljes méretnek…, a mértékegységeket pedig az emberi test tagjai közül kell kiválasztani (pl. hüvelyk, tenyér, láb, könyök, stb). …Ha a két kéz ujjaiból vezetjük le a tökéletes számot, ami szerint fel kell osztani ezeket a mértékegységeket – mint Platon tette – akkor a tíz lesz a tökéletes szám, de mivel a láb a testmagasság hatoda, a hat is tökéletes szám, a kettő egyesítésével pedig a tizenhat a legtökéletesebb…” 6

Andrea Palladio viszont a 16.században, a modern kor hajnalán már gépezetnek látja ugyanazt az univerzumot:  „…Ha meggondoljuk a Világnak ezt a szép gépezetét…, hogy az Egek folytonos forgásában miként járnak a természet szüksége szerint váltakozva az évszakok és tartják fenn a mértékletesség legkívánatosabb harmóniájával saját mozgásukat…, az általunk épített parányi templomoknak hasonlóvá kell válniuk ahhoz a hatalmas műhöz, amelyet végtelen jóságából egyetlen szavával tökéletesen vitt végbe a Teremtő…7

Graham Howes angol vallásszociológus és esztéta napjaink fejlett társadalmának a formális vallásoktól, az egyházaktól és a templomoktól való gyorsuló ütemű eltávolodásával foglalkozik. A lakosság egyre kisebb hányada jár életvitel-szerűen templomi szertartásokra és a szent helyek múzeummá válva feloldódnak a posztmodern kulturális fogyasztás kínálati piacán. „A templomban bóklászó turista lehet: gyors vizuális trófeát kereső sietős, véletlenszerűen ténfergő, mindent bekebelező legelésző, útikalauzt olvasó, a szent jelenlétét szaglászó, végső soron pedig mind a „szent helyet” „tátongó térrel” helyettesítők. „Pedig a szent helyek … képesek lennének befogadni a sokféleséget: ’szakrális baldachint’ hoznak létre, ahol az egyén jelentést fedezhet föl, határtapasztalatban részesül, kilép az időből és tágasabb perspektívára tesz szert. …Ezek a helyek visszavezetnek egy számunkra már elveszett világba – a vallásosság maradékának mély forrásához, amelyből terápiás jelleggel meríthetünk érzelmileg és spirituálisan egyaránt. …Nagyon lényeges probléma ez, amelynek mélyreható hitbeli és kulturális következményei vannak. Vajon a keresztény hagyományon belül kell megpróbálnunk a 21. század számára újra hitelessé tenni a művészet (és az építészet) normatív kapcsolatát az értelmes egészre vonatkozó hittel, vagy elölről kell kezdenünk, elismerve, hogy az a kulturális mátrix, amely régóta a hagyományos nyugati kereszténység alapja, végül is töredezni kezdett, és most a vallástól eltávolodó, a spirituális felé mutató nagyobb mozgás jellemzi.” 8

Teológia, művészet és építészet, az átélhető emberi valóság koherenciájának, hasznosságának, szilárdságának és szépségének - végső soron a megtestesülésnek - a közvetítői voltak az idők folyamán, de kihűltek, marginalizálódtak és mostanában lázasan keresik új megjelenési formáikat.

 

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor
Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom, építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin, fotó: Zsitva Tibor

 

A Győr-Kismegyeri temetődomb környéke, a hely és annak története peremvidék története: gazdálkodó pannonhalmi bencések, megyeri csata, az utolsó nemesi felkelés és Napóleon emléke, dicsőség és bukás, hősök és áldozatok, sírkert, kápolna, agglomeráció, kertváros, lakóhely, templom. Közösség, építtető plébános, mecénás, pályázat, építész, művész, kivitelező. Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin a tervezési feladat kapcsán nemcsak látja a  részlegesben a teljességet, hanem átélhetővé is teszi azt a többiek számára. Úgy tűnik, hogy a koherens építészeti alkotás alkalmas lehet a „szent” visszahódítására.

Golda János
Szentendre, 2012. július 30.


Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom

építészek: Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin
tervezés éve: 2004-2007
építés éve: 2008-2011
helyszín: Győr-Kismegyer
fotó: Zsitva Tibor

Jegyzetek


(1.) Wikipédia: a Fibonacci rekurzív számsorról

(2.) Ide tartozó aktuális rendőrségi hír: a győr-kismegyeri napóleoni emlékmű talapzatáról 2012. 06. 23-án ellopott bronz turulmadár egyharmada, darabokra vágva előkerült, a 170 kilogrammnyi bronz "hulladékot" még aznap értékesíteni akarták.

(3.) Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, Képzőművészeti Kiadó, 1988. Első könyv: a mesterségről

(4.) András Sándor: A táblakép színeváltozásai – Megyik János kiállítási katalógusa,  Ludwig Múzeum, 2012.

(5.) Michael S. Rose: Ugly as sin, USA, 1969.

(6.) Vitruvius: Negyedik Könyv: a templomokról

(7.) Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről, Képzőművészeti Kiadó,1982. Negyedik Könyv: a templomokról

(8.) Graham Howes: A szakralitás művészete, Bencés Kiadó, 2011.

 

 

5 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »