építészet : környezet : innováció

A Váci Corner irodaépület kertje

Egy irodaépületbe naponta százak, akár ezrek is dolgozni járnak. Az itt dolgozók életük egy jelentős részét töltik ezen a helyen, így az épületen túl, annak környezete sem mindegy az életminőség szempontjából. Mivel a Váci út felé korlározottak a szabadtér és levegő élvezhetőségének feltételei, evidensnek tűnik a gondolat, hogy olyan műgonddal alakítsák ki az irodaház belső kertjét, ahogyan azt Torma Sarolta és munkatársai tették. Nem mellékesen a metrólejárat sorsát is kézbe vették.

A tájépítész célja

A környezetet alakító tájépítész tevékenységének kulcsszavai a helyteremtés, az összhang és az integráció. A kialakított hely legyen egyedi, karakteres és szolgálja ki a használók igényeinek minél szélesebb skáláját, teremtse meg a szabadtéri tartózkodás ideális helyszíneit.

A kert legyen összhangban az újonnan létrehozott építészeti alkotással, amelynek kiindulása az építésszel történő együttgondolkodás, párbeszéd, folyamatos eszmecsere. A részek ne külön-külön jelenjenek meg, alkossanak egységet, nőjenek eggyé. A közös mű integrálódjon a szűkebb és tágabb környezetébe, reflektáljon a meglévő adottságokra, tárjon fel és használjon ki minden értékes, bemutatásra érdemes környezeti elemet.

A belső kert látványa az előcsarnokból, forrás: Maurer Klimes Ákos

Arányok és lehetőségek

A Váci út és Turbina utca találkozásánál lévő telken az irodaház összefogottan, gazdaságosan megszerkesztett épületalaprajza lehetőséget adott arra, hogy a telekterület 42 %-a szabad térként hasznosítható legyen. Az épület metszetét vizsgálva viszont látható, hogy egy aránylag keskeny sáv áll rendelkezésünkre az emberi léptékű tér megteremtésére, a térarányok áthidalására. Mindezt a terepszint alatt elhelyezkedő parkolók födémén kell megvalósítani.

Mintametszetek - térarányok, forrás: LAND-A Kft.

Környezetrendezési koncepció

A forgalmas Váci út zajától épületekkel védett kert az irodaépület bérlőinek, dolgozóinak készült.

A belső udvar a rövidebb munkaközi szünetek és az ebédidő eltöltésére, alkalmi rendezvények lebonyolítására nyújt lehetőséget, az étterem és kávézó szabadtéri teraszának is helyet biztosít. Nem elhanyagolható a kert látványi szerepe sem. A közösségi terekből, az irodákból kitekintők számára is fontos a megnyugtató vagy inspiráló, vonzó kép.

A fenti szempontokat figyelembe véve alakítottuk ki az 1.700 m2-es belső kertet:

  • Az épület földszintjéhez változó szélességű burkolt sáv csatlakozik. Itt rendezhető be az étterem szabadtéri terasza, a kávézó kiülő helye, ide csatlakoznak a közösségi terek kijáratai.
  • A kert nagy része a szabad természetet megidéző terepformálással tagolt, fákkal árnyékolt zöldfelület, amely elkülönülésre alkalmas pihenőhelyeket, a rekreációt szolgáló térrészt rejt magában.
  • A két területet folyószerűen megfogalmazott burkolati sáv választja el, amelybe a kert egész évben üzemelő térelemei kaptak helyet, mint a világítótestek, padok, hulladékgyűjtők.

Áttekintő helyszínrajz, forrás: LAND-A Kft.

A terep, mint építőelem

A kerti tér kialakításának legfontosabb alkotóeleme a földanyag volt. a dombok nézetének, elrendezésének, arányainak kialakítása több változat vizsgálatával alakult ki. A terepformák karaktere más-más hangulatot eredményezett. Végül a lekerekített háromszög alaprajzú, kissé szerkesztettebb formájú dombok mellett döntöttünk, amelyek őszintén mutatják a tervezett jelleget, az épülettel való kapcsolatot.

Terepmodell, forrás: LAND-A Kft.

Többfunkciós térelemek

A környezetrendezési koncepció fontos szempontja volt, hogy az alkalmazott építőelemek úgy illeszkedjenek az elkészült alkotásba, hogy több funkció betöltésével integráló szerepkört töltsenek be.

  • A terepplasztikák tagolják a teret, elválasztó szerepük minden nézetből más-más látványt eredményez, biztosítva a növényültetéshez szükséges földvastagságot.
  • A nagyméretű fák az árnyékoláson kívül meghatározó elemei az emberi léptékű tér megteremtésének, az épület alkotta térfalak lebontásának.
  • A dombok összenőttek a pihenő padokkal, amelyben a világítás rejtetten helyezkedik el.
  • A kocka formájú lámpatesteken üldögélni is lehet, a világítás a külső téralakítás koncepciójának részét képezte.
  • A plasztikai értékű műkő padok szobrászati alkotásokként gazdagítják a látványt.

Többfunkciós térelemek, fotó: Maurer Klimes Ákos

Az együttműködés szerepe

Az épülettel szervesen összekapcsolódó kertet csak igen intenzív, az egyes szakterületek szempontjait értő szemlélettel, sok egyeztetéssel, megfelelő ritmusú részvétellel lehetséges megtervezni. Az elkészült mű az építész, a statikus, a gépész és elektromos tervezők támogató munkájával, tudásával valósult meg.

A telekhatáron kívül

A tájépítész feladata, hogy a frissen elkészült épületet beillessze a meglévő szűkebb környezetbe, integrálja a város szövetébe. Esetünkben a Megbízó hangsúlyos igénye volt, hogy az érkezés zónáját a megvalósult beruházás színvonalára emeljük, megteremtsük az irodaház „előszobáját”. Ez a meglévő adottságok, a közművek, a Metro műszaki létesítményei, a tulajdoni viszonyok , az eltérő üzemeltetők miatt nehezebb feladat volt, mint a belső kert megtervezése. A megvalósult változások nem csak a beruházás érdekeit szolgálják, hanem a tágabb környezetben élők sokaságának biztosítanak élvezhetőbb, színvonalasabb közösségi teret.

Forgách utca, metrókijárat - 2014, átépítés után, fotó: Maurer Klimes Ákos

Elértük a célt?

A megvalósult kert, a megépült környezet akkor éri el a célját, akkor okoz igazán örömet a tervezőnek, ha használatban láthatja. A benne zajló tevékenységek, az emberi mozgások, a hangok, a használat módozatai keltik életre a papíron megfogalmazott gondolatokat.
Az első próba az átadási ünnepség volt, melynek pezsgő hangulata a bérlők folyamatos beköltözésével reményeink szerint sokszor megismétlődik.

A kivilágított belső kert, fotó: HB REAVIS Csoport

Torma Sarolta
okl.táj-és kertépítész
LAND-A Kft.

vélemény írásához jelentkezzen be »