építészet : környezet : innováció

Ahol a nagyszüleink úszni tanultak – Strand Pilisvörösváron

A szabályozás miatt ma csak horgászati célra hasznosított pilisvörösvári tavak új funkciót kapnak Nagy Júlia diplomamunkájában, mellyel hiánypótló kikapcsolódási lehetőségeknek talál helyszínt a pilisi térségben.

A Slötyi név kicsit furcsán hangozhat, de ezt a területet a helyiek – köztük én is – így nevezik. A német Schlämmung szóból ered, melynek jelentése iszap, láp. Tehát valójában a Slötyi öt bányatavat és azok környezetét jelenti.

Pilisvörösvár Budapesttől 20 km-re, ÉNY-ra található, kb. 14 ezer főt számláló település. Ahogy a pilisi térségben sok helyen, itt is erős a sváb kultúra, a helyiek 28%-a vallja német nemzetiségűnek magát. A városi rendezvények zöme e köré épül, a felújított kultúrházban havi rendszerességgel tartanak svábbálokat, a nyári egyhetes fesztivált idéző falunapok vezérfonala is a sváb hagyományőrzésen alapszik. A német kisebbség kultúrájának tisztelete fontos, azonban úgy gondolom, hogy ez a lakosságnak csak kis rétegét szólítja meg. Egyéb jellegű kikapcsolódásra, a közösségi életbe való becsatlakozásra nincsen alkalom és hely.


helyszínrajz


Diplomatervem egyik célja, hogy a városi eseményeknek újabb színteret és lehetőséget biztosítsak egy olyan környezetben, amely nemcsak a törzsgyökeres vörösváriak számára vonzó, hanem, megszólítja az ideköltöző és környékbeli embereket, nyitottabbá, befogadóbbá teszi a pilisvörösvári létet.

A városvezetés az elmúlt években kiemelten foglakozott a Slötyi fejlesztésével, területét rekreációs célú hasznosításra szánja. 2016-ban egy átfogó tájépítészeti tervet készített a Pagony tájépítész iroda, melyben az 5 tó területét teljesen újragondolták, azonban a Kacsa-tó és a Pálya-tó közé beékelődött földterülettel nem foglalkoztak, mert az jelenleg magántulajdonban van. Régen itt szórakozóhely működött, ahol majálisokat rendeztek, helyi bandák koncerteztek, egy időben autósmozi is működött. Munkámban ezen terület újjáélesztésével foglalkoztam úgy, hogy az illeszkedjen a tájépítészeti koncepcióba.


Slötyi Strand és Liget fejlesztése - építész: Nagy Júlia


Az ideiglenes használatból és a kevés helyet igénylő funkciókból az következett számomra, hogy több kisebb kubust helyezzek a területre. A Kacsa-tó és a Pálya-tó jelenleg felszín alatti csatornával van összekötve, ebből patakot alakítanék ki, amely lezárná a területet, kerítésként funkcionálna. A telek tájolása is alátámasztja, hogy a Pálya-tó a legalkalmasabb fürdőzésre. A horgászatot a vízminőség védelme érdekében ezen a tavon megszüntetném. A napozó föveny délnyugati fekvésű lankás terület, mely a tópart mentén hosszan elnyúlik, ez adja a strand és a beépítés feltárulásának tengelyét, a kubusokat erre fűztem fel. Sorrendiségük a terület jelenlegi használatához és a telek feltárulásához igazodik:

  1. A Bányató utcához legközelebb, a patak elé halőrházat helyeztem, mely kisméretű irodát foglal magába horgászjegyek árulására illetve rendezvények alkalmával jegypénztárként is működhet.
  2. Ezután a patak felett híd vezet egy büféhez, mely egyszerre a strandolókat és az arra sétálókat is kiszolgálhatja. Ez a tömeg a halőrházhoz hasonlóan a tóval ellentétes oldalon van, a pallóút így fogyasztótérré szélesedik. A büféhez kapcsolódik egy fedett terasz, mely É-i tájolásával a legnagyobb melegben is kellemes hely lehet.
  3. A következő két egység a mosdókat, zuhanyzókat és öltözőket tartalmaz.
  4. A terv fontos eleme egy betonozott stéghez rögzített vízen lebegő szerkezet, mely kinyúlik a tó közepe felé, ahol egy szaunából tárul elénk a tavat körül ölelő erdős dombok látványa. Télen a jelenleg is szokásos korcsolyázás és hokizás mellett a szauna kiegészíti a strand nyári, időszakos használatát. A lebegő stég vizuálisan lezárja a tó fürdőzésre kijelölt részét.
  5. A tengely egy nagyobb befogadóképeségű bisztróban végződik, mely a strandtól függetlenül is üzemel és a település hiánypótló vendéglátóhelye lehet.


Slötyi Strand és Liget fejlesztése - építész: Nagy Júlia


A szerkezetválasztás fő szempontja az épület rendeltetése, amely az időszakos üzem miatt véleményem szerint könnyű szerkezetet kíván. A település Budapest agglomerációs területéhez tartozik, valódi falusi hangulatot már csak néhány utcájában lehet fellelni. Úgy gondoltam, hogy ez az adottság és a közösségi funkció egy feltűnőbb, erőteljesebb gesztust érdemel, így döntöttem az acél és a faanyag közül az acél mellett. Az acél szerkezet minden formai sajátosságát próbáltam megjeleníteni és hangsúlyozni az épületen: az andráskeresztek üvegfelületek elé kerültek, illetve megjelennek belül a válaszfalak előtt és a tetőszerkezeten is. Az acél kiegészítéseként olyan homlokzatburkolatot kerestem, mely a szerkezettel analóg viszonyul a környezethez, azonban dominanciáját meghagyja és erősíti. Így választottam nagytáblás, világosszürke alumínium kompozit lemezt, mely kevés osztást igényel, tiszta és időtálló felület képezhető vele. Célom az volt, hogy két anyag harmóniájaként az épület egyfajta lágy különállással viszonyuljon a körül ölelő természethez.

Nagy Júlia

vélemény írásához jelentkezzen be »