Aktivizmus? Ocztos István játéka az "én terem"-ben
Három vonalas rajzomat feltettem a myspace-es oldalamra nagyjából a következő szöveggel: Kreatív játék! Színezd ki, fesd ki, alakítsd át, majd küldd vissza nekem.
Adott egy – valaha volt építész, ma – képzőművész, aki nem része a mainstream kortárs képzőművészeti szcénának abban az értelemben, ahogyan azt a galéria-kereskedelem vagy a kurátorok és művészeti tanácsadók által felállított hierarchiák diktálják. Nem feltétlenül ő jut vezető kurátorok eszébe először, amikor egy kortárs képzőművészeti térképet megrajzolandó, jelentős kiállításhoz keresnek alkotókat, mert nem ő az, aki munkák, iskolák és évtizedek alatt akkurátusan felépített kapcsolati hálók által megkerülhetetlenül belenőtte volna magát a közegbe. Az intézményrendszeren kívül, annak védőhálójától nem (fenn)tartva alkot. Ezen a helyzeten Ocztos István a világon sok százezer másik tehetséges alkotóval osztozik.
A kívülállás azonban nem feltétlenül hátrány, főleg ha az ember a jelenlegi művészeti intézményrendszer nehézkességén, merevségén és sorozatosan kérdőre vont 21. századi szerepén mereng, miközben tehetséges alkotók ezreinek különböző internetes közösségi oldalakon felépülő, új típusú kapcsolati hálója egy olyan decentralizált, sok központú, a valóságosra semmiben nem hasonlító virtuális intézményrendszert épít, amely – a gondolatok szabad áramlásán, egymásra hatásán túl – a közösségi létben többé-kevésbé osztozó egyének személyes preferenciáin alapul.
Lehetsz akárki, csinálhatsz akármit, de ha azt, amit megmutatsz magadból, sokan érdekesnek találják, akkor egyre több másik ember jelöl meg barátnak, egyre többen kíváncsiak rád, és mások oldalait böngészve sok ember gondolatai, alkotásai termékenyíthetnek meg téged is: az aktív jelenlét által egy másik társadalmi háló részévé válsz.
Mindez a myspace.com-on már évek óta így megy. Profik és amatőrök, befutott és ismeretlen művészek, illetve nem-művészek ingyen, szabadidőből és szórakozásból szorgos kulturális munkát végeznek: kulturális ikonokat formálnak, gyűjtenek, tetszést nyilvánítanak, és a kapcsolatokon túl – nem utolsósorban – egy nagyon sokszínű, dinamikus kultúrát építenek. (Antropológusoknak kincsesbánya, nem is értem, hogy miért is nincs ez jobban a kutatás fókuszában!)
A myspace.com-ot az önkéntesség és a szabad akarat tartja fenn. Itt a kultúra progresszív, mások által nehezen befogadható, a mindenkori helyi és globális szcéna-hálózatok hatalmi struktúráiból kimaradó, vagy éppen önkéntesen kivonuló részei találnak korlátlan (tár)helyet gondolatcserére és alkotásra. Ahogyan az utóbbi években a kulturális sajtó jelentős részének az anyagiakban való szűkösségre az internetre történő migráció volt a válasza, úgy kerül ki szép lassan a nagy fehér kockákból (múzeumokból) és trendi galériákból az élő kortárs képzőművészet is, és akcióterepét egy annál sokkal rugalmasabb közegbe, az internetre helyezi át.
Ocztos István kollaboratív művészeti projektet indított el a myspace.com-on, amelyben nagyon sok lenyűgözően szép részlet van. Az együttműködés, az önfeledt játék, az öröm, amit egy másik ember világának megismerése jelent, egy elkezdett vonal, amiről nem tudjuk, hogy ki hogyan fogja befejezni. Az együtt-létnek és a megosztható világnak új játéka ez, amelyből hiányzik minden olyan betegség, amely a kortárs képzőművészet institúcióit megfertőzi. „Vissza a természethez", vissza az alkotás eredendő természetéhez, amely valahol mindig a belülről eredő önfeledtség kinyilatkozása.
Ocztos csak úgy gondolt egyet, és mivel ehhez az ötleten, a szándékon és a cselekvőképességen kívül nincs szükség sem pályázatra, sem támogatóra, sem megrendelőre, megcsinálta: pillangójának szárny-rebbenése egy egész kis lavinát indított el, kicsit és virtuálisat persze, de ki tudja: a minta az, hogy cselekedni lehet és kell, csak kreativitás és elhatározás kérdése. Az éppen aktuális fizikai körülmények a valóságostól eltávolíthatók és látszólagossá tehetők, s a virtuálisból visszaverődve új – és reméljük magasabb minőségű – valóság teremthető.
Pásztor Erika Katalina
Ocztos István beszámolója a projektről
Három vonalas rajzomat feltettem a myspace-es oldalamra nagyjából a következő szöveggel: Kreatív játék! Színezd ki, fesd ki, alakítsd át, majd küldd vissza nekem. Természetesen előzetesen minden saját dolgot leszedtem az oldalamról. A játék egy hónapig tartott, 25-en vettek benne részt, 62 munkát küldtek be. Az oldalamat folyamatosan frissítettem – s ahogy érkezett egy munka, feltettem -, és kiírtam az “állapot jelentésembe", hogy új munkák érkeztek. A munkákra rátettem a készítő nevét, a kép mellé pedig „myspace" linkjét. Néhányan e-mail-en küldték, mások az oldalhoz megjegyzésként csatolták a pályaműveket.
Nagyon élvezetes és vicces hónap következett, sok kommunikációval egybekötve. Sokan az elkészített munkájukat feltették az oldalukra – egy hozzám irányító linkkel –, néhányan alapképként használták, mások profilképként. A már meglévő virtuális barátaim mellé sokan jelentkeztek, bejelöltek, írtak, s az oldalamat naponta 80–100-an látogatták. Sokan élvezték a közös kreatív játékot, velem együtt. Néhányan szomorkodtak, hogy lekésték. A határidő egy adott nap 24. órája volt, az utolsó két órában még 8 mű érkezett. Sokan írtak köszönő levelet, kérdezve, hogy mikor lesz a következő közös játék.
Az előzményhez tartozik, hogy készítettem és kiadtam egy gyerekeknek készült kifestőkönyvet 9 rajzzal, s néhány workshop-ot is csináltam velük Budapesten és Berlinben. Ez is nagyon izgalmas volt, hiszen a kifestőmet bátran használták és értelmezték a gyerekek. Belerajzoltak vagy kiegészítették az eredeti rajzokat, ha szerintük hiányzott valami.
A myspace-en az érdekelt, mennyire nyitottak az efféle játékra az emberek, s az, hogy lehet-e ezt a virtuális kapcsolatot erősíteni, személyesebbé tenni. Az egyik eredménye például az lett, hogy amikor Berlinbe mentem – s ezt szintén jeleztem –, többen írtak, hogy szeretnének személyesen is megismerni. Ennek eredményeként három berlinivel is találkoztam: két képzőművésszel és egy színházi emberrel, akik megmutatták hol élnek, mit is csinálnak.
Egy filmrendezővel s a barátnőjével pedig Budapesten találkoztam, nekik egy myspace-es barátom ajánlott, s készítettek is egy kisfilmet (NO SPACE 01) Budapestről, a kiállításomról, s rólam. A pályázat óta folyamatosan együtt dolgozom egy norvég festőművésznővel. Készítettünk egy füzetet 120 közös rajzzal. 38 papírkép most készül, és három vászonfestményt beadtam a múlt csütörtökön lezajlott aukcióra a Boulevard és Brezsnyev Galériába.
A myspace-en alapvetően az az igény fogalmazódik meg, hogy valahol szükség van rád. Megkeresed a helyet, ahol kellesz, ahol szeretnek és kíváncsiak rád. Tágasabb lett a világ, s ez még csak a kezdet.
Ocztos István
10:26
Game 2
Sok munka érkezik folyamatosan.
Látogassatok el az online galériába!
http://www.myspace.com/ocztos
Szép napot!
István
20:35
pierre b - 01 pierre b - 02 pierre b - 03 Tamas Nagy - 01 Neo - 01 Neo - 02 Clara Vox - 01 Clara Vox - 02 Anna Topilina - 01 Anna Topilina - 02 Anna Topilina - 03
11:21
Kedves Olvasók!
Feltettem a második közös játékra való felhívást!!!
Íme:
Creative Game 2
Hi dear Everybody!
Paint it, draw it, colour it, change it!!!
The second creative game starts!
Deadline: 31st January 2009. 24 h
I put up the incoming works to my myspace's site, continuously.
I would like an exhibition in Spring from these collection in Budapest.
You send it here in a printable quality too! ocztostudio/kukac/mail.datanet.hu
You may see the collection of the previous game here:
http://www.epiteszforum.hu/node/11430
Good luck!!!
Best wishes: Istvan
draw 01: draw 02: draw 03: : )))
http://www.myspace.com/ocztos
a bolgban: Creative game 2
Kövessétek figyelemmel!
Vegyetek részt benne!!!
István
14:53
Minden Kedves Olvasónak köszönjük a figyelmét és Boldog, Játékos Új Évet Kívánunk!
A résztvevők
: )))
21:14
Kedves Olvasók, Szerkesztők!
Írjatok!!!
Ez nem a nyomtatott sajtó ahol olvasói levelek is vannak, esetleg. Ez az internet. Egy pörgős lehetőség.
Na jó, az elején kicsit bevágott, hogy valamelyik olvasó nyomott egy egyest. Nem esett jól. Erre írtam egy kis megbántott lírát. Sorry. Bocs! Ez ezzel jár. Aki vásárra viszi a bőrét, s kiteszi, az ilyen. Nyomjatok! Akár többet is! De dumáljunk.
Sztem jó kis móka volt ez a játék.
Szerinted?
üdv, István
08:04
@IstvanOcztos: Nekem nagyon tetszik és van is több gondolatom ezzel kapcsolatban, de még nem tértem magamhoz az ünnepek után és ki kell menni építkezésre. István ígérem jelentkezem.
Huszti István
10:30
@HI: Klassz!!!
István várom!!!
Írjatok még!!!
Akár néhány sort!!!
Próbáljuk meg kihagyni a művészet - nem művészet kérdést. A felütés neve májusban így szólt:
Kreatív játék!
Mit gondoltok arról például, hogy emberek személyes ismeretség nélkül hosszabb ideje kapcsolatban vannak egymással...
üdv, István
21:34
@IstvanOcztos: Igen, maradjunk a játéknál ! Persze lehetne hosszan értekezni vasbetonról, márványról, kommunikációról, kánonokról, hivatkozhatnánk Geothe művészetelméleti írásaira, Dürerre stb., ami általában építészeknél akkor következik be, ha éppen nem képesek két értelmes vonalat húzni., de ez sokkal jobb, szóval játsszunk.
Nekem szórakoztató volt nézni, hogy egy adott geometriát milyen sok módon lehet kitölteni. Lehetne persze analizálni, meg ilyesmi, de én maradtam a sokszínűség élvezeténél. Utána pedig az jutott eszembe, hogy hogyan lehetne a játékot folytatni ? Nos arra gondoltam, hogy - a Te alapötletedből kiindulva - érdekes lenne fényképekből vonalas geometriákat készíteni és azt a játék tárgyává tenni. A "feldolgozott" geometriákat pedig a végén az eredeti fotókkal összehasonlítani. Ha gondolod, én szívesen beszállnék egy ilyen játékba, témajavaslatom is lenne.
Üdv
Huszti István
11:26
@HI: Szia István!
Örülök, hogy tetszik és érdekel is!
Fentebb megadtam az e-mail címemet, ha küldesz egy levelet telefonszámmal, akkor tudjuk folytatni a beszélgetést...
üdv, István
19:39
Néhány komment a myspace-ről, - az írással kapcsolatban, - kedvcsinálónak:
Wonderful! Your ideas are great!
I hope you have another game soon...Merry Christmas!Laura
magyarorszagon magyarok vannak es magyarul beszelnek :))this seems a year ago - and it was such great idea your game - thanks again for inviting me !all the best for your new year, angela !
Of course, I remember...and it was so much fun!Thank you!
Haha, I remember it! It was great! Thank you, Istvan! :)
19:28
Kedves Olvasók!
Annyira boldoggá tennétek, ha írnátok valamit arról megmozdult-e bennetek valami???!!!
Mit gondoltok Pásztor Erika Katalina írásáról?
Ti hogyan látjátok az általa felvázolt szituációt a vasbetonról és a márványról?
Mit gondoltok erről a játékról?
Jelent-e ez valamit egyáltalán?
Értékelhetó?
A beküldött munkákról, - ami elég vegyes, hiszen nem volt cenzúra - ...
Érdeklődve várom a visszajelzéseket!
Továbbra is szép Ünnepeket, üdv, István
23:45
@IstvanOcztos: Kedves István!Annyira boldoggá tennétek, ha írnátok valamit arról, megmozdult-e bennetek valami???!!!Örültem volna, ha másvalaki válaszol a kérdéseidre... viszont nem nézhettem, hogy megválaszolatlanul maradjanak :-)Szívesen nézegettem végig a képeket, de legalább annyi kétségem támadt, mint amennyi örömem.Te nyilván sok időt töltesz a májszpész (jorszpész) tereiben, ezért bizonyára ismered valamilyen szinten azokat, akik beszálltak a játékodba. Ebből következően (talán) többet látsz bele az egyes képekbe, mint mi/én.Konkrétan: kevés kép "tetszett" a szó klasszikus értelmében.(De nem hiszem azt, hogy fontos lenne, nekem mi tetszik: kiindulhatunk abból is, hogy nem ez volt a cél... mármint a tetszés, esztétikai értelemben. Mint akció persze tetszik a történet, de erről később...)Mit gondoltok Pásztor Erika Katalina írásáról?Erika szövege kicsit elfogultnak és reklámízűnek tűnik (ha már így konkrétan rákérdeztél :-) Elfogult az internet-alapú művészet irányában, ezért kritikátlan is a végeredményt illetően. (Tudom, nem vég-eredmény ez sok kép, hanem éppen maga a folyamat, de a cikk szempontjából mégiscsak befejezett maga az akció.)Ez az elfogultság persze nem baj, ki ne lenne elfogult, ha nem Ő, aki ezt tanulta, tanítja és műveli. Én viszont nem vagyok elfogult, ezért lehetek kritikusabb.A májszpészt nem használom, nem tudom, milyen rendű-rangú alkotók jönnek ott össze. Más (elsősorban fotós) oldalakat viszont gyakran látogattam egy időben, és a kezdeti ámulat (ami a sokféleségnek szólt) nyomában hamar következett a kiábrándulás is, amikor már átláttam, hogy mennyi utánérzés és közhely halmozódik egymásra, reménytelenül. Voltak ott igazi profik és lenyűgözően eredeti amatőrök is, de ezek éppolyan kevesen voltak a magukról túl sokat képzelők tengerében, mint a nem netes világban. Sőt. És amikor megindul a kommunikáció, az éppen olyan, mint amikor vak vezet világtalant.Azt vettem észre, hogy ezen a rendszeren belül is kialakulnak a hagyományos hierarchiák, a jobbak elkülönülése, más, exluzívabb körökbe történő betagozódása, illetve megjelenik az igény arra, hogy látó is vezesse a világtalanokat :-)Vagyis: nem olyan egyszerűen nagyszerű ez a netes világ, ahogy azt Erika lefesti.Kicsit sarkított a szövegem, de biztosan tudom, hogy érted/értitek. Hiszen tapasztalnotok kell, legfeljebb hisztek a jelentőségében, ezért egyoldalúan fogalmaztok.(Vagy tévedek :-)
Ti hogyan látjátok az általa felvázolt szituációt a vasbetonról és a márványról?(Ha jól értem a kérdésed, akkor erre már válaszoltam)
Mit gondoltok erről a játékról?A játék érdekes, leginkább Neked fontos, hiszen kapsz egy halom visszajelzést, ötletet, inspirációt. Fontos lehet azoknak is, akik beszálltak, mert beleláttak egy kicsit abba a logikába, ahogy ezeket a vonalas rajzokat készíted. Bár túl sokat - szerintem - nem tettek hozzá. De nem hiszem, hogy rajtad kívül bárki képes lenne órákig nézegetni ezt a sorozatot... mert ez leginkább egy folyamat dokumentálása, részeredmény, út, aminek a végén lehet, hogy újabb Ocztos-rajzok születnek.
Jelent-e ez valamit egyáltalán?
Értékelhető?
A beküldött munkákról, - ami elég vegyes, hiszen nem volt cenzúra - ...Hogy konkrétumokat is mondjak, a beérkezett munkák közül a "Simone1-7" jelűek tetszettek a leginkább. Értette is, fejlesztette is a rajzaid. Nem tetszettek azok, akiket nem érdekeltek maguk a rajzok, pusztán felülírták a saját ötleteikkel. De lehet, hogy Te tudod kik ők, miket csinálnak egyébként, ezért tetszett/lehet, hogy teszett Neked a két külön világ közötti interferencia... ezt nem tudhatom :-)Ezeket a halas rajzokat, vagyis ezekhez hasonlókat láttam az albumodban is (a neten). Ott, a többi rajz(od) között sokkal jobban érthetőek, szebbek is, mint így kiragadva és mások által "továbbrajzolva" - esetenként elrontva.
Érdeklődve várom a visszajelzéseket!Nem biztos, hogy ilyen visszajelzésre vágytál, de amiket bemásoltál mintának, azokkal nem tudtam mit kezdeni ;-)Ja, és persze a fenti szövegem nem azt jelenti, hogy mindez a sok munka mind hiábavaló lett volna, hogy le akarnálak beszélni a további hasonló kísérletekről. De nekem - mindazok mellett, amiket Erika és Te is írtál, és nagyrészt el is fogadom, ezek is az eszembe jutottak... és hát kérdezted :-)
Továbbra is szép Ünnepeket, üdv, IstvánNeked is!Üdv!mcs
11:33
@Masznyik Csaba: Kedves Csaba!
Először is szeretném megköszönni, hogy vetted a fáradtságot és megírtad véleményedet!
Ez a legfontosabb! A kommunikáció egymás között. Ezt vártam pontosan, s még várok is véleményeket, visszajelzéseket nagy kíváncsisággal!!!
Neked teljesen igazad van, mint ahogy az Erikának is!
Sorban!
A játék amit kezdeményeztem elsősorban egy kisérlet volt, ami meglepően nagyon jól működött. Érdekelt, hogyan lehet ismeretlenekkel jobban megismerkedni, lehet-e együtt, közösen valamit csinálni ebben a virtuális térben. Az is motivált, hogy egy idő után semmilyen irányban nem haladt a kapcsolatunk az ottlévőkkel...
Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy amikor elkészültek a gyerekeknek szánt vonalas rajzaim, - s ebből kiadtam egy kifestőt is, - több hónapos tárgyalásban voltam egy nagy magyar internetes gyerekportállal, - ott szerettem volna egy pályázatot gyerekekkel, kiállítással, díjakkal, - ami meghiúsult. Na de ettől az élet nem áll meg, s csináltam valami hasonlót itt. S nem kellett hozzá különösebb apparátus sem...
Azokon az internetes portálokon, ahol mindenki regisztrálhat, s szinte mindent feltehet természetes, hogy a minőség elég vegyes. De itt is kialakul egy szűkebb társaság ami viszont érdekes, nyitott és nemzetközi.
Vak vezet világtalant. Ez előfordul, - mint a valós életben is, - csak arról kevesebbet tudunk, mert nem nyilvános, nem látszik. Így éreztem én is sokszor az egyetemen némely tanárral kapcsolatban, s ők még fizetést is kaptak érte...
Nem hiszem, hogy elrontották volna a rajzaimat néhányan. Azt csináltak vele amit akartak, s én pedig feltettem őket. Természetesen nekem sem tetszenek egyformán. Vannak nagyon amatőr munkák is, viszont nagyon lelkesek. Ezt kedvelem. Ha nincs válogatás akkor az ilyen. Az én oldalamon szépen elfért. Az hogy az építészfórum megjelentette ez nagy öröm és megtiszteltetés. Köszönöm újra!!!
Tetszik, amilyen nyitottan álltak ennek a kis pályázatnak, játéknak a bemutatásához! Itt sem kötelező megnézni, hamar túl lehet lapozni rajta.
Visszatérve a myspace-hez. Kedvelem ahogy minden érdek nélkül kapcsolatba kerülnek emberek egymással, megmutatják miket csinálnak, mi az ami tetszik nekik és fordítva. S érdeklődnek!!!
Van néhány/sok önjelölt művész, - jobb/rosszabb - de kinek fáj ez? A myspace - és sok más hasnló site sem - nem egy intézmény, hanem egy társasági oldal. Nem folyik képzés, nincsenek tanárok, vezetők sem. Legalábbis a hagyományos értelemben, nem.
A mi társaságunk elsősorban a képzőművészet, fotó iránt érdeklődik. Elég sok galéria, folyóirat is található itt. Reményeim szerint a kurátorok, galériások nézelődnek, s szemezgetnek innen is. S a potenciális vevők szintén. Mert nem rossz ha megvesznek néhány munkát, akkor lehet újakat készíteni... Nem rossz ha eljutsz különböző galériákba a világ különböző pontjain...
Én az intézményekkel mindég hadilábon álltam. Nagyon rosszul éreztem magam bennük. Mindég megmondták a tutit, mit hogyan kell csinálni... A legkevésbé éreztem a nyitottságot és a szabadságot bennük. A szellem szabadságát, ami egy eufórikus érzés amikor találkozol vele néhanapján...
Nekem tetszik a myspace! Bár sok időt nem töltök ott. Mint említettem a cikkben is, együtt dolgozom egy norvég képzőművésszel, akivel itt ismerkedtem meg. Jövőre talán sikerül találkoznunk. Mindenesetre két kiállítást már sikerült leszerveznem, Budapesten. Ez boldoggá tesz...
Az interneten könnyen meg lehet mutatni valamit abból amit csinálsz. Aztán ha érdekel valakit, lehet továbbmenni. El lehet jönni kiállításokra, meg lehet a munkákat élőben is nézni. Postán fel lehet adni...
Az elfogultságunkról pedig, naná! Hit nélkül hogyan is csinálhatnánk bármit ami számít...
Köszönettel és üdvözlettel, István
15:28
Köszönettel!
Boldog Ünnepeket Kívánok!
Üdvözlettel, Ocztos István
21:20
@IstvanOcztos: Kedves Olvasók!
Nagy örömömre szolgál, hogy több mint kétszázan olvastátok a cikket, ez igen nagy megtiszteltetés nekem, s a játékban résztvevőknek is.
Aki leszavazza, s ahogy látom ez egyre gyakroribb, azoknak külön kivánok Boldog, Sikeres Ünnepeket és Új Évet, - szeretném névreszólóan is, ez tőletek függ!!!
Az a játék, amit generáltam, - s igen sokan résztvettek benne, - sokunknak örömet szerzett, - ezt elég nehéz negatívan értékelni, legfeljebb fájdalomból, s a hozzátartozó féltékenységből, szerintem.
Na de ez a tiétek!
: )))
Írjatok barátaim nyilvánosan, akár nekem is!
ocztostudio/kukac/mail.datanet.hu(nem @, mert akkor jönnek a szpemek, bocs, egy szerk.)
Üdv mindenkinek!
Szép estét!
István