| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Alakváltozás az építészetben

1/5

Aires Mateus: Lakóház, Leiria, Portugália

Herzog and de Meuron: VitraHaus bemutatóterem, Weil am Rhein, Németország

Szent Péter tér

Zaha Hadid: Riverside Múzeum, Glasgow, Anglia

?>
Aires Mateus: Lakóház, Leiria, Portugália
?>
Herzog and de Meuron: VitraHaus bemutatóterem, Weil am Rhein, Németország
?>
Szent Péter tér
?>
Zaha Hadid: Riverside Múzeum, Glasgow, Anglia
?>
1/5

Aires Mateus: Lakóház, Leiria, Portugália

Herzog and de Meuron: VitraHaus bemutatóterem, Weil am Rhein, Németország

Szent Péter tér

Zaha Hadid: Riverside Múzeum, Glasgow, Anglia

Alakváltozás az építészetben
Nézőpontok/Kritika

Alakváltozás az építészetben

2016.06.08. 10:00

A torzulás az építészetben olyan, mint a személyiség különböző oldalai az emberben, eltávolodnak az adott formától azért, hogy valami mássá váljanak. Riccardo Onnis tanulmányában a megújulásról, az új ősalakzatok létrejöttéről és azok "de-formációjáról" ír. 

“Én pedig torzulok mindattól, ami körülvesz"1
Walter Benjamin

A torzulás az építészetben olyan, mint a személyiség különböző oldalai az emberben: torzulnak, változnak, de-formálódnak2, vagyis eltávolodnak az adott formától azért, hogy valami mássá váljanak. Valami egyediről van szó, amit elfogadunk vagy elutasítunk, pontosan olyan mértékben, amennyire értékeljük ezt az új alakzatot, amely a "formából kilépés" következtében jött létre. Fenti definícióból – amely közvetlenül a szó etimológiájához kapcsolódik – az következik, hogy a forma fogalma nem "semleges" abban az értelemben, hogy nem korlátozódik valami geometriai tulajdonságainak a meghatározására, hanem ahhoz kötődik, amit elsődleges formának nevezhetünk. Ez, ha nem is objektív, akkor legalábbis egyszerűségénél fogva közvetlenül felfogható, valamint – pontosan mátrix-mivolta folytán – változásokra és módosulásokra képes.

Aires Mateus: Lakóház, Leiria, Portugália
1/5
Aires Mateus: Lakóház, Leiria, Portugália

Ezeket az elsődleges formákat megtalálhatjuk a geometria egyszerű formáiban is. Az említett formákon túl, az építészetben ezek az elsődleges elemek megfelelnek azoknak az ősalakzatoknak, amelyeket a legesszenciálisabb (és így legegyetemesebb) módon elrendezett tér-építő alakzatokként definiálhatunk: trilit, ív, boltozat, nyeregtető, stb. Ezek végigkísérik az emberiség építkezési tevékenységét egész történelmének folyamán. A torzulás/deformáció – az eredeti alakzattól való eltávolodás – tehát olyan téma-variácókat jelent, amelyek – mint a zenében – egy (vagy több) fő témából indulva születnek. Ezek a megjegyzések szorosan kapcsolódnak a kortárs építészet aktuális dinamikájához. Ugyanis bár a téma-variációk többé-kevésbé számosak és gyorsabban kikövetkeztethetőek, ugyanezt nem lehet elmondani az ősalakzatokról, amelyek alakulási és idomulási folyamata sokkal lassabb.

Herzog and de Meuron: VitraHaus bemutatóterem, Weil am Rhein, Németország
2/5
Herzog and de Meuron: VitraHaus bemutatóterem, Weil am Rhein, Németország

Ebből következik, hogy az építészetben az igazi megújulás nem annyira az alakzatokban – vagyis az időről-időre megjelenő de-formációkban – van, hanem inkább egy új ősalakzat megjelenésében. Egy olyan formáéban, amelyet - az előzőekben elemzett definíció etimológiai következményei alapján értelmezve - nem lehet visszavezetni semmire, ami lényegi tekintetben az ő előzménye lehetne, és amelyből későbbi deformációk születhetnek, amelyek viszont annyiban újak, amennyiben az említett forma-mátrixhoz kapcsolódnak és erre visszavezethetőek. A "megjelenni" kifejezés nem véletlen, ugyanis nehezen lehet meghatározni, hogy az ősalakzatok eleve jelen vannak az emberi elmében és/vagy a természetben, vagy az ember értelmének, kreativitásának és elméjének vívmányai. E helyütt nem annyira ezen születési folyamat leírása a fontos, hanem azon tény megállapítása, hogy az ősalakzat megjelenése – ennek eredeti természetétől függetlenül – olyan eszközként, amely képes egyedi tér-szituációkat létrehozni, megköveteli azon történelmi-kulturális-esztétikai-építészeti-filozófiai-térbeli tényezők kombinációját, amelyek az építészet sajátos és folytonos átalakulásának folyamatát mind és együttesen befolyásolják, és amelyek pontosan egy új ősalakzat megjelenéséhez vezetnek – feltalálásához vagy felfedezéséhez a szerint, hogy létrejöttét miként értelmezzük. Ez a mély értelme Aldo Rossi szavainak is:

“[...] a Charlottenburgi Schinkel-ház után csak ipari vonatkozású formális ravaszkodásokról volt szó; ha vannak még nagy építészek, akkor csak azok lehetnek, akik a néphez és a nemzethez kötődnek"3

Másrészt viszont míg igaz az, hogy az elsődleges formák közelítenek leginkább a létrehozás fogalmához – tehát a platóni értelemben vett ideához, amely tiszta és romlatlan elemet jelent –, ugyanakkor maguk is deformálódnak abban a pillanatban, amikor a valóságba ereszkednek. Vegyük például a Parthenont. Pheidiász, előre tudva, hogy az emberi szem optikai torzulással észleli a teret, a következőket torzította: a perspektívákat, amelyek vízszintes elemei annál inkább felfelé hajlanak, minél közelebb kerülünk a homlokzat közepéhez, elkerülve így az inverz kompresszió-észlelést. A külső oszlopsorokat, amelyeknek enyhe dőlése a kifelé hajlás érzését kompenzálja; az oszloptörzseket, entázist (sudarasodást) alkalmazva, vagyis az oszlop lábát vastagabbra faragva, hogy ily módon az oszloptörzs ne látszódjon vékonyabbnak a magasság fele környékén.

Egy másik példa a Szent Péter tér, Bernini munkája. Itt minden értelemben egy ellipszis belsejében találjuk magunkat, holott a teret tökéletes körvonalúnak látjuk. Ez azért van, mert az emberi szem itt ismét csak kitágítja az oszlopsorok körvonalának perspektíváját, a kör-tér érzetét keltve. Ugyanez érvényes a Szent Péter Bazilika oszlopsorához közelítve is, amely trapéz-alaprajza által úgymond hatálytalanítja a szakrális épület irányába mutató perspektívát. Az építész eszközként használja a teret arra, hogy befolyásolja az emberi észlelést, egy általa elhatározott irányba terelve azt.

Szent Péter tér
3/5
Szent Péter tér

Így aztán egy paradoxonhoz jutunk: ahhoz, hogy összeszedetten, kézzelfoghatóan jelenítsük meg az ideát, az elsődleges formát, torzítást kell alkalmaznunk, amely az emberi észlelésben már meglévő torzulásra lesz hatással. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy – Kant után szabadon – az ember nem képes a tárgyat önmagában, a tárgy tiszta megnyilvánulásában tapasztalni, hanem kizárólag módosítások, vagyis de-formációk alkalmazásán keresztül, amelyek megfelelő kivitelezése végül lehetővé teszi az elsődleges forma észlelését.

Lényegében tehát ez a paradoxon: a forma avagy ősalakzat olyan mértékben kerül torzításra, hogy képes legyen önmagát reprezentálni. Az eredeti forma eltávolodik eredeti alakzatától azért, hogy önmaga reprezentációjává váljon, azon tér-idea reprezentációájé, amely által az emberi elme számára intelligibilissé, érthetővé, értékessé (vagy értéktelenné) válik.
Nyilvánvaló, hogy a fentiekben ábrázolt lehetőség csak egy a sok közül, amelyet az eszközként megjelenő deformációs folyamat nyújt az építész-elme számára.

Zaha Hadid: Riverside Múzeum, Glasgow, Anglia
4/5
Zaha Hadid: Riverside Múzeum, Glasgow, Anglia

Pontosan azért, mert elménk - hajlamos arra, hogy a de-formációkat visszavezesse azokra az elsődleges formákra (vagyis a variációkat az eredeti témára), amelyből származnak, minden alkalommal a teret észleli és ehhez vonatkoztat – világossá válik annak fontossága, hogy megismerjük és irányítsuk ezen folyamatokat, amelyek abszolút módon döntőek a terek közötti viszonyok kialakításában. És főként ezek erejét és hatékonyságát az Építőművészet megnyilvánulásaiként.

2016. május 16.
Riccardo Onnis


 

1 Benjamin Walter, Il dramma del barocco tedesco, Torino, Einaudi (trad. Flavio Cuniberto), 1999.

2 A latin 'deōrme' szóból származik, amely a 'dē-' fosztóképző és a 'fōrma' (magyarul 'forma, alak') összetétele, tehát jelentése: eltávolodni a természetes vagy rendes, szabályos alaktól.

3 Rossi Aldo, Autobiografia scientifica, Milano, Il Saggiatore, 2010, 72.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.