Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Vélemény

Anyagok, gondolatok, geometriák - Újabb öt templom a szocializmus éveiből

1/28

Márkházán, a Cserhát keleti dombjai között fekvő, 250 lakosú zsákfaluban a 20. század közepéig nem volt templom, a hívek három kilométerre lévő mátaverebélyi Nagyboldogasszony-bazilikába jártak misére. A modern templom építése 1978-ban kezdődött.

?>
Márkházán, a Cserhát keleti dombjai között fekvő, 250 lakosú zsákfaluban a 20. század közepéig nem volt templom, a hívek három kilométerre lévő mátaverebélyi Nagyboldogasszony-bazilikába jártak misére. A modern templom építése 1978-ban kezdődött.
?>
Az egykori egyszerű gyülekezeti ház helyére épülő templom tervezője Szabó István volt, az alapanyagokat, és a munkadíjakat a helyi közösség gyűjtése biztosította.
?>
A falak anyaga kő és tégla, amit a lábazat fölött farönkök burkolnak. A templom 1979-es elkészülte után a hatóság tízezer forintos bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt, ez mai viszonyok közt közel egymilliónak felel meg.
?>
A belső tér is jó állapotú, de keveset őriz az eredeti képből. Az évek során nem csak a kárpitok és a padló cserélődött, de fa kazettás álmennyezet is készült, ami a 7 méteres belmagasság csökkentésével a fűtés nehézségét enyhítette.
?>
Az oltár mögötti paraván fakockás felülete az eredeti padlóburkolat anyaga is volt, ami sajnos nem bizonyult időtállónak. Az oltárképen maga a templom is megjelenik.
?>
Kívülről látszik, milyen mértékben csökkentette az álmennyezet a belső tér magasságát. A 2022-ben épült új előtető hamarosan a templom falaihoz illő barna színt kap.
?>
Az oltár és a homlokzat feszületeinek készítőjéről nincs információ, de Szabó István munkássága alapján nem kizárt, hogy az építész saját művei. A kiváló állapotban tartott templom a vasárnap reggeli misék idején tart nyitva.
?>
A világháborúk után újjáéledő Mátraszentimre központjában, 1980 óta áll hazánk legmagasabban fekvő temploma, 786 méterrel a tengerszint felett.
?>
A templom a gyülekezetnek addig helyet adó vályogház helyén épült 1978-80 között. Tervezője, Németh Mária a Mátra hagyományos építőanyagát, a durván faragott andezit köveket választotta a falak építéséhez.
?>
A templom előtt 2007 óta áll Lantos Gyöngyi Szent Imre herceget ábrázoló szobra.
?>
A belső tér az idő nagy részében nyitva áll a látogatók előtt a hétköznap 17 órai misék közti időszakban is.
?>
A nagy méretű oltárképet a kor meghatározó művésze, Kákonyi Asztrik szerzetes festette, akinek hasonló munkái tucatnyi egyházi épületben, és ezekben az időkben épült templomokban megtalálhatók.
?>
A templom 2020-ban állami forrásból alapos gépészeti felújítást kapott, felújított bútorokkal és új nyílászárókkal, így továbbra is kitűnő állapotban van.
?>
Cserépváralja falu kis gyülekezete az iskola egyik termében rendezkedett be, ami az 1950-es évek végére politikailag elfogadhatatlanná vált. A kiköltözésért kapott minimális kárpótlásból, helyben bányászott és talált anyagokból épülhetett új templom.
?>
A továbbra is csupán tanteremnyi méretű épületet helyi mesterek építették, Csaba László úttörő tervei alapján, aki hazánk első modern templomát szerkesztette az eldugott utcába.
?>
A minden korabeli templom építésére vonatkozó kikötés, a torony mellőzése volt, amit az építészek különböző eszközökkel igyekeztek részben pótolni, Cserépváralján magas oromfal épült a harangok számára.
?>
A templom a vasárnap reggeli misék alkalmával nyílik meg, az állapota rövidesen felújítást igényel.
?>
Szigetvár és Barcs között, Nagydobszán 1975-ben épülhetett templom, miután az akkori tervekben a falu jelentős mezőgazdasági központtá fejlesztése körvonalazódott.
?>
A tervező, a később még számost teplomot megálmodó Török Ferenc különösen szűkös erőforrásokkal dolgozott, a templomhoz tartozó plébánia máig nem készült el teljesen. Harangtorony is csak az ezredforduló idején épülhetett.
?>
A homlokzat egyetlen, nagy ablaka eredetileg mintegy 90x30 centiméteres, fekvő üveglapok sokaságából állt, amely a körülötte lévő falazattal együtt az építész bevonása nélkül épült át a harangtorony építésének idején.
?>
Ormánság ritkán lakott vidékének szélén az erős belterületi lámpák alatt is tiszta, csillagos az éjszakai égbolt. A templom a vasárnap délutáni misék idején látogatható.
?>
Budapesten, az újonnan épült kelenföldi lakótelep szélén, egy második világháborús bombatölcsér helyén épült fel a helyi református gyülekezet temploma, ezúttal is közadakozásból, a Márkházi templomot is megrajzoló Szabó István tervei szerint.
?>
A különleges megjelenésű épületről még a mai járókelők közt is az űrhajóteplom megnevezés jelenik meg, és városi ismeretterjesztő sétákon is látogatható. Emellett azonban a gyülekezete is elismeri, vigyáz rá.
?>
A szerkezet és az alaprajz egésze is derékszögű, vagy pontosan 45 fokos szöget bezáró elemekből áll. Az eredeti drótüveg tetőt az ezredforduló után ellenállóbb polikarbonátra cserélték.
?>
A templom kívülről ma már alig látható a körülötte megnőtt fák miatt. Az alumínium bordáslemez külső fal, és a belső lemezelés közt hőszigetelés is készült.
?>
A szószék, és a lábazati falak kívül és belül is sötétkék csempe borítást kaptak.
?>
A falak különleges anyaga a tervező saját találmánya, a három dimenziós térrács, amely a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalatnál került gyártásba, eredetileg a Budapesti Vásárközpont számára. Később ebből épült a dunaújvárosi református templom is.
?>
A templom téli fűtése itt is nehéz kihívás, de ettől függetlenül jó állapotban van, és várhatóan a közeljövőben sem szorul nagyobb felújításra.
1/28

Márkházán, a Cserhát keleti dombjai között fekvő, 250 lakosú zsákfaluban a 20. század közepéig nem volt templom, a hívek három kilométerre lévő mátaverebélyi Nagyboldogasszony-bazilikába jártak misére. A modern templom építése 1978-ban kezdődött.