Aszfaltbontás, árnyékolók városszerte: holland válaszok a klímaváltozásra

Az aszfalttal borított felületek tíz százalékát felbontják és lehetőség szerint zöldfelülettel helyettesítik, sőt, a felbontott építőanyagokat is újrahasznosítják. Többek között ez szerepel a hollandiai Arnhem tízéves stratégiájában, amellyel a klímaváltozás fenyegető negatív következményei, többek között a hőhullámok hatását szeretnék mérsékelni a Pécs méretű város lakóira.

A Guardian cikke szerint a napokban bemutatott, tízéves terv magától értetődőként kezeli, hogy a klímaváltozás következményeit a 160 ezer lelkes, tehát nagyjából Pécs méretű Arnhemnek is viselnie kell. A szélsőséges időjárási körülmények: a hirtelen zivatarok, a hőhullámok vagy az elhúzódó aszályos időszakok kezelésére a terv konkrét lépéseket fogalmaz meg, amelyeket nyilvánosságra is hoztak az Arnhemklimaatbestendig.nl oldalon. 

A zivatarok okozta csapadékvíz-terhelés elhárítását célozza meg az az intézkedés, amely 2030-ig a város aszfalttal és betonnal borított területeinek 10%-át cserélné le zöldfelületre. A cél az, hogy a természetes csapadék 90%-a helyben maradjon, azaz a zöldfelületet táplálja, és ne kerüljön a város szennyvízhálózatába. Az újépítésű épületeknél megtiltják az esővíz-elvezetés bekötését a csatornába. 

Az extrém hőhullámok könnyebb elviselése érdekében árnyékos útvonalat és helyeket terveznek a városon belül, elsősorban a városközpontban, illetve a forgalmasabb bevásárló-helyszíneken. Az elmúlt években a város több mint háromszáz helyszínen telepített árnyékadó növényzetet és fákat, a mostani intézkedés ennek fokozott folytatását jelenti. 

Az akupunktúrás beavatkozások mellett a terv nagyobb konkrét fejlesztési helyszíneket is kijelöl: olyan közterületeket, amelyeket jelenleg a szilárd burkolat dominál. Itt zöldfelületekkel és smart design eszközökkel segítik a változó időjárási körülmények elviselését. 

A város egyszersmind a klímainnovációt támogató programot is indít: a következő három évben 450 ezer eurót tesznek elérhetővé olyan kezdemémyezések számára, amelyek segítenek a települést ellenállóbbá tenni a hőhullámok, az extrém mennyiségű csapadék és árhullámok, illetve az aszály idején. 

A város elöljárója, Cathelijne Bouwkamp megfogalmazása szerint „ahhoz, hogy Arnhemet ellenállóvá tegyük a klímaváltozással szemben, közös lépéseket kell tennünk és fokozott ütemben. Az arnhemieknek össze kell fogniuk az ingatlanfejlesztőkkel, a vízüggyel, az oktatási intézményekkel még inkább, mint a múltban." Ehhez további támogatásokat is szánnak a város lakóinak, a stratégia ugyanis elsősorban az önkormányzat feladatait foglalja össze. A város már korábban is komoly eredményeket mutatott fel, amivel Vilmos Sándor holland uralkodó 2019-es látogatása során az ő elismerését is kiérdemelték. 

A holland kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es léptékhez képest 2030-ra 49%-kal, 2050-re pedig 95%-kal csökkentik. Fontos eszköz ebben a körforgásos gazdaságra való átállás, aminek Hollandia nemzetközi léptékben is szószólója. A projektben az önkormányzatok is szerepet vállalnak, nem egy esetben kísérleti beruházásokkal, mint Utrecht zöldtetős buszmegállói vagy az MVRDV zöldborítású épületének terve.
 

Nyitókép: Arnhem, a Nagytemplom és a városháza épülete. Fotó © Raimond Spekking, via Wikimedia Commons