Helyek/Infrastruktúra

2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam

1/1

Hirdetés
?>
1/1

2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam
Helyek/Infrastruktúra

2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam

2020.04.20. 08:40

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Amszterdam, Hollandia

Harminc év alatt állna át 100%-ban a körforgásos gazdálkodásra Amszterdam: a holland nagyváros 2050-re minden hulladékát visszaforgatná, de ez jelenti az új termékek vásárlásáról való teljes leállást is – olvasható a nemrég publikált, a következő öt évre előretekintő városi stratégiában. 

Hollandia kiemelt célja, hogy 2050-re amennyire csak lehet, átálljon a körforgásos gazdálkodásra az egyszeri fogyasztásra épülő, környezetszennyező és pazarló modell helyett. Ez röviden azt jelenti: egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meg kell hosszabbítani, vásárlás helyett kölcsönzéssel, a már megvásárolt termékeknek javításával, átalakításával, továbbadásával; amikor pedig az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Az Európai Unió szerint „a hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára bruttó 600 milliárd euró megtakarítást jelenthet, és 2-4%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A körkörös gazdaság csökkentené a környezetre nehezedő nyomást, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 580 ezer új munkahelyet teremtene az EU-ban."

A célkitűzés keretében Amszterdam a napokban tette közzé Amsterdam Circulair című stratégiáját, amely a városra nézve megfogalmazza a teljesítendő eredményeket, hogy 2050-re teljesen át tudjon állni a körforgásos gazdaságra. 

A stratégia három fő területre fókuszál: az élelmiszer-ellátásra és az ennek kapcsán keletkező hulladékra, a fogyasztói termékláncokra és az ennek kapcsán felhasznált nyersanyagokra, valamint az épített környezetre – utóbbi kapcsán a köz- és magánépítkezések mellett nevesítve a közterek kialakítását és az infrastrukturális beruházásokat is. 

Az első terület kapcsán ez alapvetően a regionális élelmiszertermelés és -fogyasztás ösztönzését, a körforgásos agrikultúra, illetve a városi termelés támogatását és az oktatást jelenti. A jövőben kiemelten figyelnek majd az élelmiszerhulladék újrahasznosítására; míg jelenleg ennek nagy részét elégetik, addig 2030-ra már 73%-át szeretnék valamilyen formában újrahasznosítani. 

A városi önkormányzat 2030-ra 20%-kal csökkenti a fogyasztását és megkezdi az átállást a körforgásos alapon készült termékek használatára. Ennek részeként kiemelten támogatják majd a városban és régiójában működő 150 kézműves cég alkotta Amsterdam Made szövetséget és a város felelősséget vállal azért, hogy a megosztáson alapuló platformok, használtáru-kereskedések, online piacok és javítóműhelyek mindenki számára elérhető hálózata épüljön ki. 2025-re 100%-ossá teszik a szelektív hulladékgyűjtést, ami az első lépés a teljes újrahasznosítás felé.

A stratégia természetesen az építőipar területén is szemléletváltást jelent. Már 2022-től körforgásos alapra helyezik az amszterdami közterületek felújításának, bővítésének tervezését – ez elsősorban az anyaghasználatra, illetve a különféle funkcióknak való, flexibilis megfeleltetésre vonatkozik. A lehető maximális mértékben újrahasznosítható, illetve organikus eredetű anyagokat használnak, a gyakorlat elterjesztéséhez pedig értékkatasztert hoznak létre. Az elképzelés első számú kísérleti terepe a Buiksloterham nevű, fejlesztés alatt álló városnegyed, ahol többek közt szalma-alapú szigetelési technológiát használnak, a szennyvízből pedig visszanyerik a foszfátot. Az építészetben a nemrég elkészült Vivaldi-épület számít majd modellnek: ez a faszerkezetű toronyház egy meglévő magasgarázs telejére épült. A város 2025-re a felújítások és az épületmenedzsment folyamatait 50%-ban a körforgásos gazdálkodás alapelvei szerint bonyolítaná.

A körforgásos gazdálkodásról az építőiparban itthon a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület  (HuGBC) szervezett konferenciát 2019 végén a Holland Nagykövetséggel közösen (beszámolónk itt olvasható). A téma aktualitásáról árulkodik, hogy a tervek szerint az idei, 2020-as Budapesti Design Hétnek is ez lesz a fókuszában

 

Nyitókép: Amsterdam Circulair
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.