Átöltöző, cserélődő, és megőrzött örökség - Budapest modern épületei új korukban és ma

Az Ajtósi Dürer sor és a Hungária körút kereszteződésében 1978 óta áll a Metalimpex-Konsumex székház. Fotó: Fortepan/ Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A toronyházak a 2000-es évek elején teljes külső, belső, és gépészeti felújítást kaptak, jelenleg Hermina Towers néven működnek az eredeti funkciójukhoz hasonló irodaházként.

A későmodern korszak keskeny pilléren álló toronyházainak talán legkisebb képviselője, az egykori Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) székháza, a Rózsadomb melletti Ady Endre utca végén. Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

Az épület teljes felújítás után, ezúttal is irodaházként éli második életét. A központi pillér oldalában növekvő étterem könnyűszerkezetes szárnya sajnos letörte a korábbi légies összképét.

Az Árpád híd pesti hídfőjénél 1973-ra készült el a főváros egyik legmagasabb toronyháza, a húszemeletes SZOT-irodaház, Dúl Dezső tervei szerint. Előtérben Gyurcsek Ferenc domborműve. Fotó: Fortepan/ Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A 73 méter magas épület ma is szinte változatlan formában áll, jelenleg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának használatában. Az előtte elterülő terület jövője az ide készült tervek hosszú sora után ma is kérdéses.

A pesti belváros központjában álló Vörösmarty térre itt nemcsak azért nehéz ráismerni, mert ma sétálóutcák központját jelenti, de Tallós Elemér és Hübner Tibor 1971-re megépült ORI székháza sem áll már. Fotó: Fortepan/ Főfotó

A rendszerváltás után kihasználatlanul maradt székházat 2003-ban lebontották, helyén a következő évben, Fazakas György tervei szerint épült modern, többfunkciós épület.

Az Országház szomszédságában, az alatta lévő metróállomással együtt épült meg 1973-ra a MTESZ-ház, a kor belvárosi foghíjbeépítéseinek egyik megosztó képviselője. Fotó: Fortepan/ Főfotó

A lebontásra kijelölt épület helyére tervpályázat választott a környezetbe simuló, kortárs megoldást, végül azonban kívülről teljes mértékben az eredeti, százéves tervek szerint készült el a belül modern Szabad György irodaház.

A világháborút követő, de még a szocialista realizmust megelőző építészet ritka, jeles képviselője az Erzsébet téri MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, amely 1949-re készült el Nyiri István tervei szerint. Fotó: Fortepan/UVATERV

A már 28 éves kora óta műemléki védelem alatt álló épületegyüttes 2002-ig működött távolsági autóbusz-állomásként, majd felújítása után Design Terminál néven működik tovább.

A kettes metró 1970-72 közt elkészült lejárócsarnokai már a szocreált követő, újra előtérbe került modern építészet képviselői. Fotó: Fortepan/UVATERV

Ötven év elteltével, az alapvető karbantartás mellett továbbra is elfogadható állapotban áll az épület, az összképet sajnos itt is rontják a bérlők érdekei szerint alakított üzlethelyiségek és reklámok.

A város talán legismertebb metrólejárat fölötti csarnoka persze a Széll Kálmán, azaz egykori Moszkva téri vasbeton legyezőépület. A Czeglédi István tervezte szerkezet alatt, a pénztárak mellett üzletek is helyet kaptak. Fotó: Fortepan/UVATERV

A tér 2016-os felújításakor az épület egy részének lebontásával lényegesen nyitottabbá vált.

Bár a kettes metró 1950-ben megkezdett építésekor még öt éven belüli átadással számoltak, az akkori, szocreál építészettel dolgozó tervek a legtöbb állomásra már el sem készültek. Az 1963-ban újrakezdett munkák nyomán modernebb, egységes arculat készült.

A metróvonal 2004-2007 közti teljes felújítása során csak néhány állomáson maradt meg az eredeti arculat egy része, a Széll Kálmán téren csak a padló kövezése őrzi a korábbi építészetet.

A Földalatti Vasút Vállalat kelenföldi munkásszállója 1970-re készült el. Fotó: Fortepan/UVATERV

Itt szinte csak a fák növekedése változtatta a környezetet. Az épület ma is eredeti formában, viszonylag jó állapotban áll. Önálló jövedelemmel rendelkező hajléktalanok átmeneti szállója található benne.

1986-ban nyílt meg a nagyközönség számára a könnyen bejárhatóvá tett Szemlő-hegyi-barlang. Kapuja a város egyik különleges, rejtőzködő épülete, amely teljes egészben a földfelszín alatt kapott helyet. Fotó: Fortepan/UVATERV

Karakteres, de kissé zegzugosra sikerült belső terét az elmúlt évek felújításai teljesen átalakították, kívül azonban nem változott.

Idén ötven éves nemcsak Buda, de hazánk későmodern építészetének egyik leglátványosabb alkotása, a Kővári György tervezte Déli Pályaudvar. Fotó: Fortepan/Chuckyeager tumblr

Talán az előkészítés alatt álló Déli-Nyugati alagút miatt is, az épület még a vasúton szokásos állagmegóvásból is csak a lehető legkevesebbet kapja, omló homlokzatát háló takarja.

A pályaudvar pénztárcsarnoka az 1980-as évek elején. Fotó: Fortepan/ Gábor Viktor

A nehezen pótolható, eredeti álmennyezet problémáját talán túlságosan is nagyvonalú megoldással zárta rövidere a fenntartó, a néhány hónapja fővárosi helyi védelmet is kapott pályaudvaron.

A Dózsa György úton álló Mémosz székház 1949-re készült el a Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor, és Szrogh György alkotta tervezőcsapat munkájaként. Fotó: Fortepan/ Preisich család

2001-re elkészült teljes felújítása óta az épület nagy része irodaházként működik, a Városligeti fasorra nyíló kongresszusi terem szárnya azonban egyelőre még hasznosításra, renoválásra vár.