építészet : környezet : innováció

„Az életnek minőség nélkül se értelme, se célja”

A 27 éves Austrotherm a folyamatos minőséget és innovációt képviseli a szigetelőanyag-gyártásban Magyarországon. Arról, hogy miként jutottak el idáig, merre tart az iparág és mit takarnak a sci-fi hőszigetelések, Kruchina Sándorral, az Austrotherm vezető szaktanácsadójával, a Graphisofttal közösen szervezett Virtuál és valóság szakkonferencia előtt Bán Dávid beszélgetett.

Bán Dávid (BD): Az Austrotherm története a rendszerváltás ideéig nyúlik vissza. Fel tudnád eleveníteni a kezdeteket?

Kruchina Sándor (KS): Mivel korábban igen korlátozott volt a mozgástér, így a rendszerváltás idején, kihasználva az adódó lehetőségeket, sorra alakultak az új cégek Magyarországon. Az Austrotherm története is ekkor kezdődött, méghozzá úgy, hogy egy osztrák szigetelőanyag gyártó cég keresett lehetőségeket idehaza. Győrben találták meg az akkori Győr Megyei Állami Építőipari Vállalatot, – ami nem volt más, mint maga a házgyár – és alapítottak egy közös vegyesvállalatot. A kezdeti és máig megmaradt fő profil a hőszigetelő anyagok, az expandált polisztirolhabok gyártása volt. A cég utána elég hamar száz százalékban osztrák tulajdonba került és családi vállalkozásként működik azóta is. 1990-ben mi voltunk az egyetlen leányvállalata az akkor még nem is Austrotherm, hanem Dämmstoffe Nowotny nevet viselő cégnek. Voltaképpen mi voltunk az első Austrotherm cég és az anyavállalat is csak két évvel utánunk vette föl ezt a nevet. Ma már egy elég komoly Közép-Kelet-Európai vállalatcsoportról beszélhetünk, hiszen Németországtól Törökországig terjednek a gyártóüzemek, a képviseletek pedig Szlovéniától Ukrajnáig. A régióban jelentős piaci szereplője lettünk a polisztirolhab gyártásnak, de európai szinten is a legnagyobbak közé tartozunk. A magyarországi cég szerencsés csillagzat alatt született. Hiszen sikerült egy invenciózus, nagyon jó szakmai társaságot összehoznunk. Magasan kvalifikált, jelentős részben szigetelő szakmérnök kollégák látták el a területi képviseleteket. Ezen a területen nekünk sikerült valami újat behozni a magyarországi szigetelőanyag forgalmazásba, de akár a teljes építőanyag kereskedelembe is.

BD: Mennyire változott a termékkínálat az elmúlt évtizedekben?

KS: Korábban az expandált polisztirolhab alapvetően egyfajta termék volt, ezt gyártotta és kínálta mindenki és mindenhova. Mi kezdtük el a szortimentet szélesíteni. Vannak például olyan anyagok, amelyek már nem terhelhetők, oda fölösleges beletenni több anyagot, fölösleges terhelni a vevő pénztárcáját, de vannak olyan területek, ahova terhelhető anyagot kell gyártani, olyat, ami strapabíró és hosszútávon bírja a gyűrődést. Az invenciózus cégvitel mellett nagyon fontos számunkra a minőség, mert az építőipar esetében olyan anyagokról beszélünk, amelynek igen hosszú a kihordási ideje. Hiszen míg a telefonjainkat háromévente, az autóinkat maximum tízévente kénytelenek vagyunk lecserélni, az építőanyagokat nem tudjuk és nem is akarjuk ilyen gyakran cserélni. A házak esetében 50-100 évvel lehet számolni. Ez nem a fizikai időtartamát jelenti, mivel az ennél lényegesen több, hanem az erkölcsi elavulást. Itt volt példának a budai Skála Áruház, amit idő előtt le kellett bontani, mert a kialakítása olyan elavult lett, hogy már nem találtak rá bérlőt. De az erkölcsi avulás esetében is több évtizedről kell beszélnünk, amit az építőanyagnak mindenképpen ki kell bírnia. Ugyan az Austrotherm története még nem nyúlik vissza 50-100 évre, de az elmúlt 25-27 év is jó tapasztalatokat nyújtott az anyagainkszavatossági idejéről. Az egyik legelső munkánk – a nyilvántartásunkban a 11. számú számlát kapta ez a megrendelés – az 1991-92-ben megépült győri nyugdíjas otthon épületének szigetelése volt, amelynek a homlokzatára 12 centiméteres szigetelés került. 25 évvel később újra felkerestük ezt az épületet, amelynek a homlokzatán látszott, hogy a nagy forgalmú utca miatt már bizony elkoszolódott, elhasználódott, de fizikailag teljesen jó állapotban volt. Mintákat vettünk a szigetelésből, bevittük a gyárba, ahol levágtuk róla a ragasztót és a vakolatot, majd bevizsgáltuk mind a saját, mind a győri Széchenyi Egyetem laboratóriumában. Az derült ki, hogy a nyomószilárdsága 25 év stressze után is olyan jó, hogy ma is megfelel az akkori előírásoknak, a hőszigetelő képessége pedig 7 százalékkal jobb is lett 25 év elteltével. Ennyivel több energiát takarított meg az üzemeltető annál, mint amit eredetileg terveztek. Így jó eséllyel prognosztizálható, hogy mind szilárdságában, mind hővezetési paraméterében újabb 25 évet még jól ki fog bírni a szigetelés.

BD: Ezeket a vizsgálatokat mind el tudjátok végezni a saját laborotokban, vagy Ausztriába kell kiküldeni a mintákat?

KS: Semmit sem kell kiküldenünk. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk a tulajdonossal, de az a legbiztosabb, amit mi magunk meg tudunk csinálni. Akár a labor, akár a gyártás terén. Hiszen lényegében mindent magunk gyártunk és ma már nem csak Győrben: tíz évvel az indulásunk után Gyöngyösön, majd további öt évvel később Szekszárdon is elindítottunk egy-egy üzemet, ezekből pedig jól el tudjuk látni a hazai igényeket. Még az olyan hektikus időszakokban is, mint amilyen a tavalyi ősz volt, amikor több hőszigetelő gyártónak problémát jelentett kiszolgálni a piaci igényeket, nálunk a szállítási határidő gyakorlatilag egyről két napra nőtt ezen időszak alatt. Ezt a gyorsaságot szeretnénk is fenntartani, hiszen a vevők hatékony kiszolgálása az egyik fő feladatunk. Mind a három üzemünkben működik egy felszerelt laboratórium, amelyekben szakértőgárdánkkal a szabvány szerint rendszeresen vizsgáljuk be a termékeinket, akár naponta. A legfontosabb termékünknek, a homlokzati hőszigetelő lemeznek hővezetési tényező értékeit – előírás szerint – hetente mérjük, a nyomószilárdságot pedig naponta. Amiben egyedülállók vagyunk a piacon, az, hogy a heti mérés eredményeit mind publikáljuk, azok nyilvánosan elérhetőek a honlapunkon. Ez egy belső vizsgálati jegyzőkönyv, aminek a közzétételére semmi nem kötelez minket, de mi hetente megtesszük, így most már három évre visszamenőleg minden vizsgálati eredményünk letölthető a honlapunkról. Nagyon szeretném, ha lenne már egyszer egy olyan eredmény, ami nem felel meg, mert akkor be tudnánk mutatni azt, hogy mi az eljárás akkor, ha nem megfelelő terméket gyártunk. Eddig még nem sikerült ezt elérni.

BD: Mi lenne ilyenkor a protokoll?

KS: Mivel minden dokumentálva van, így tudjuk, hogy melyik fázisban milyen termék hol van, utánkövethető minden. Akkor az adott anyagot vissza kellene hívni, vagy külön jelzéssel ellátni, hogy a hővezetési tulajdonsága eltér a szokásostól és így árengedménnyel lehetne csak értékesíteni. Fel vagyunk készülve arra, hogy a nem megfelelő termékeket visszavesszük, bedaráljuk és újrahasznosítjuk.

BD: A három hazai gyár alapvetően a belföldi piacot látja el, vagy megy innen a régióba is?

KS: A hazait teljesen lefedi, a régióba viszont meglehetősen minimális az exportunk. Mivel az Austrotherm regionális vállalat, így a külföldi gyárak alapvetően jól ellátják a helyi piacokat, oda tömegtermékeket nem érdemes vinni. Speciális termékeket szállítunk külföldre: jelenleg például a formahabosított polisztirol habokat a cégcsoporton belül Lengyelország és Szerbia mellett mi állítjuk elő, ezeket exportáljuk Szlovákiába, Romániába, néha még Ausztriába is.

BD: Mennyire specifikusak az egyes nemzeti piacok?

KS: Vannak olyan termékek, amimben erősek vagyunk, másokban pedig gyengébbek. Ez utóbbira példa az Ausztriából elindult és a lengyeleknél is népszerű homlokzati profilok gyártása. Ez egy olyan termék, amit egyszerűen csak fel kell ragasztani a falra és lefesteni. Ezzel egy esztétikus ablakkeretezést, egyfajta osztópárkány jellegű dolgot lehet készíteni. Még egyedi záróköveket, háromdimenziós elemeketis csinálnak ebből az anyagból. Erre a magyar piac valamiért nem nagyon volt fogékony. Mi inkább a formahabosított termékcsoportban vagyunk erősek, ami viszonylag ritka. Valamint minden olyan területen, amihez többlettudás szükséges. Egyik kollégám mondta, hogy polisztirolt gyártani mindenki tud, szakmaiságot hozzáadni már nem. Ez a többlet hozzáadott érték az, amit szeretnénk belecsomagolni minden termékünkbe: a magasan kvalifikált szakértőcsapatot, a műszaki tudást, és ezzel értékesebb terméket tudunk átadni a felhasználónak. Mondanék egy másik példát is: korábban komoly problémát jelentett a lapostetők vízszigetelése alatti lejtés kialakítása, mert ezt gyakorlatilag csak betonnal lehetett megoldani, ami nehéz és nedves technológiát képviselt, sok volt vele a gond. Véleményem szerint az egyik legjobb megoldás erre, ha ezt hőszigetelő anyaggal oldjuk meg. Egyrészt a mai követelmények már egy igen vastag szigetelést írnak elő a tetőkre. Ha ezt a lejtésképzéssel oldjuk meg, akkor spórolni tudunk a rétegvastagságon. Másrészt pedig nagyon gyorsan fektethető, akár még nulla fok alatt is. A tetőszerkezetet filigránabbá lehet tenni, ami további költségcsökkentést jelent és mi ezt meg is tervezzük, s szükség esetén alkalmazástechnikus kollégáink helyszíni szaktanácsadást is nyújtanak.

BD: Mennyire érinti a cégeteket az építőiparban tapasztalható szakemberhiány?

KS: Szerencsére minket ez nem érintett, ugyanis nálunk az elmúlt hét szűk esztendőben nem volt semmilyen leépítés. Ha jól emlékszem, Obama mondta, hogy minden válság véget ér egyszer. Amikor pedig véget ér a válság, akkor mindenből – anyagból, pénzből, emberből – hiány lesz. Mi az egészet egy befektetésnek fogtuk fel. A jó munkatársakat nem hagytuk elmenni, a nehéz időszakban is tudtuk őket alkalmazni. A pillanatnyi nyereségesség oltárán nem áldoztuk fel a jó munkatársakat és ennek meg lett az eredménye. Sőt, még a fellendülés előtt volt időnk új kollégákat felvenni, így mire ismét felpörgött az ipar, azt mi már teljesen felkészülten tudtuk várni. Ehhez persze kellett egyfajta kitartás, hogy a nehéz időszakban a cég és a dolgozók kiálljanak egymásért.

BD: Meddig kíséritek el a termékeiteket, mennyire követhető a minőségi kivitelezés?

KS: Nincs gyári kivitelezőnk. Mi soha nem kértünk és nem is adtunk kizárólagosságot. Úgy gondolom, hogy a piacon mindenki mérettesse meg magát. Ha valaki rossz minőségben, túl drágán adja az anyagot, arra a piac visszajelzést fog adni és a gyártónak reagálnia kell. Nem hiszek a rögzített kapcsolatokban, inkább hiszek abban, hogy olyan szolgáltatást nyújtsunk, amiért megérje hozzánk jönnie a kereskedőnek, a kivitelezőnek és tőlünk vásárolnia. Az oktatásban látjuk a lehetőséget arra, hogy a kivitelező szakma minőségi módon előre tudjon lépni. Az elmúlt évtized nagyon megrángatta a szakmát, voltak nagy fellendülések és zuhanások, amik nem tesznek jót a kivitelezésnek és az elkészült épületek minőségének. Előtérbe kerül az, hogy mindenkit képezni kell, azért, hogy jobb legyen a minőség. Ebben fontos részt képviselnek a szakiskolák, az oktatási intézmények, de ugyanakkor az is, hogy a kivitelezők részéről is legyen erre igény. Mi folyamatosan keressük a lehetőséget, hogy megtaláljuk a kollégákkal, a szakmabeliekkel azt a közös fórumot, ahol ezt a tudást átadhatjuk.

BD: Milyen irányba fejlődhet a szigetelőanyag fejlesztés? Mi a lehet a terület jövője?

KS: Minden termék megszületik, amire igény van. Most egyértelműen arra van, hogy egyre intenzívebb hőszigetelő anyagokat fejlesszünk, hiszen a szigetelési igény növekszik, miközben pedig az idei év elejével változás lépett be az épületenergetikai szabályozásban. Ez most a költséghatékonyságra törekszik, 2019-ben és 2021-ben újabb lépcsőfokok lesznek, amik pedig a közel zéró energiafelhasználás modellre irányulnak. Ezek vastagabb, intenzívebb hőszigetelést igényelnek, de ha jobb minőségű, hatékonyabb anyagokat tudunk előállítani, akkor filigránabb, karcsúbb szerkezeteket tudunk létrehozni, az ablakok nem lesznek lőrésszerűek, több lesz a beérkező napfény, ami energetikai szempontból sem elhanyagolható. Szintén fontos irány az is, hogy olyan területeken próbáljuk alkalmazni az anyagokat, amiken eddig még nem tettük meg. Ilyen volt régebben a lépéshangszigetelés. Ez korábban Magyarországon egy ismeretlen fogalom volt, egy speciális technológia kellett hozzá, amit nagyjából egy év alatt kikísérleteztünk, majd be tudtuk vezetni a lépéshangszigetelő anyagokat. Megint egy másik irány a szerkezetkikönnyítés. Magyarországon ez még nem tekint vissza túl hosszú múltra, én magam két ilyen projektről tudok, amit mi végeztünk: az egyik a Királyegyházi Cementgyárban egy töltéskönnyítés volt, illetve legújabb példa a Duna Aréna, ahol a töltés a csapadékvíz nyomóvezeték fölött futott és attól kellett tartani, hogy a csövek a nagy nyomás miatt el fognak törni. Ezért, hogy mindezt kikönnyítsék, itt is polisztirol blokkokat használtak, majd kapott rá egy földborítást. Ezek amúgy nagyon népszerű megoldások például Hollandiában, ahol nincs földréteg, vagy Törökországban, ahol utak alatt alkalmazzák, de ugyanezt az eljárást alkalmazták az új Apple Campusnál is.

BD: Ugyanakkor a környezetkímélő megoldások, anyaghasználat felé is törekszik a cég.

KS: Így van. Az expandált polisztirolhab voltaképpen műanyag, amit nem szokás környezetbarát anyagnak címkézni, de közben egy ugyanolyan alapanyaggal állunk szemben, amit az élelmiszeripar is használ hőtartó csomagolásra, vagy termékek alá tálcának. Volt ugyan az anyagnak egy komponense, amiről kimutatták, hogy fölhalmozódhat tengeri élőlényekben. De az nem a polisztirolból került oda. Egy széles körben használt égéskésleltető anyagról van szó, amit legnagyobb volumenben textíliákban alkalmaztak. Abból került be az élővízbe. Az anyagot betiltották, s természetesen mi is áttértünk egy másik összetevőre és ebben Magyarországon zászlóvivők voltunk. Viszont tágabban nézve, az egész hőszigetelés a környezetvédelemről szól. Korábban állagvédelmi, hőérzeti, energiaellátási szempontokvoltak, de ma alapvetően az a legnagyobb mozgatóerő, hogy minél kevesebb energiát használjunk föl, mert – ahogy ez már közhelyszámba megy – a legtisztább energia a fel nem használt energia. Így az az anyag, amelyik élettartama során folyamatosan energiát takarít meg, az egyértelműen egy környezetbarát anyag. Az is fontos, hogy a polisztirol száz százalékban újrahasznosítható. Gyárainkból semmilyen formában nem kerül ki polisztirol hulladék. Minden vágási hulladékot bedarálunk, újrahasznosítunk, a port leválasztjuk és azt is felhasználjuk.

BD: Március 1-én az Austrotherm közös konferenciát rendez a Graphisofttal a BME K épületének dísztermében. Ez egy új kapcsolat kezdete, vagy már korábban is voltak ilyen együttműködések a két cég között?

KS: Ez egy teljesen új dolog, ugyanis egy bő másfél éve kezdtünk gondolkozni azon, hogy miként tudnánk a tervezők munkáját megtámogatni. Felmerült az, hogy CAD programokhoz készítsünk olyan modulokat, amelyek tartalmazzák az általunk gyártott termékeket. A tervező monitorára már csak az adott szerkezetbe illő anyagok érkezzenek, hogy csak azokat lássa, amik az adott helyre fizikailag is alkalmasak és az igénybevételtől függően ezekből választhat. Tavaly év végén lettünk kész ezzel a modullal és kerestük meg vele a Grahisoftot, hogy mivel ez az ARCHICAD-be lenne beilleszthető, így rendezzünk közösen egy konferenciát. Ők nemrég jöttek ki az ARCHICAD legújabb, 21-es verziójával, így beszélni fognak erről, mi meg a hőszigetelő modulról. Úgy látjuk, hogy a számítástechnika és az építőipar terén egy hatalmas változás legelején járunk. A bigdata, a mesterséges intelligencia olyan változást fog hozni az építőiparban, a tervezésben és a kivitelezésben, amelynek szerintem még csak az első lépése a BIM. Gondoljunk csak bele, hogy a tanulásra képes szoftverek mekkora lehetőségeket rejtenek és ez biztosan kihatással lesz mindannyiunk életére és munkájára. Erre a változásra szerettük volna kihegyezni a konferenciát, ezért is adtuk neki a Virtuál és valóság címet, mert a két terület együtt egy egészen más szintet fog létrehozni, mint amiben most gondolkozunk és most élünk.

BD: Nem szeretném lelőni a poént, de mit takarnak az előadásod címében a sci-fi hőszigetelések?

KS: Ez egy kicsit kétértelmű lesz, majd az előadáson ki is térek rá: hiszen vannak tényleg intenzív, új hőszigetelő anyagok és vannak olyanok, amelyek időnként úgy tűnnek, mint a tudomány csodái, de ebből sem a tudomány, sem a csoda nem igazán állja meg a helyét. Manapság olyan mértékben bombáznak minket információval, hogy nagyon nehéz kiszűrnünk, mi a valóság és mi nem, láthattuk ezt az amerikai elnökválasztáson. A mi szakmánkat is annyi információ éri, amiből nem mindig tudjuk kiszűrni az igazakat, a megbízhatókat és azokat, amelyeket fenntartással kell fogadnunk.

BD: Az Austrotherm évek óta támogatója a MÉD-nek, saját díjat is átad. Miért jó ez a cégnek?

KS: Van erre egy bonyolult és egy egyszerű válasz. Az egyszerű az, hogy, mert megéri, ha nem érné meg, akkor nem csinálnánk. De miért éri meg? Az építésztervezőket nem mindig könnyű megszólítani. A mi anyagainkkal sokszor nem is ők foglalkoznak, hanem az alvállalkozók, a kivitelezők, a szigetelés tervezők, akikkel folyamatos jó kapcsolatban vagyunk. Persze a nagy projekteknél nem is találkozunk az építésztervezőkkel, hiszen ott alvállalkozó készíti a szigetelést. De nem csak nagy projektek léteznek, hanem családi házak, kisebb társasházak is, amikor pedig minden feladat az építésztervezőkre hárul. Az, hogy velük egy jobb, élő kapcsolatot tudjunk kiépíteni, hogy lássák a nevünket, az szerintem nagyon fontos. A másik része pedig az, hogy az Austrotherm nem csak mondani szeretné azt, hogy elkötelezett híve a minőségnek, hanem ez a szervezet minden ízét is át kell, hogy itassa. Minőséget mutatunk fel akkor is, amikor egy jó épületet díjazunk. Minőséget mutatunk fel akkor is, amikor egy jó építésztervezőt mutatunk fel a közönségnek. Ahogy Robert Pirsin írta a Zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című könyvében: az életnek minőség nélkül se értelme, se célja. A könyv arról szól, hogy mindannyian tudjuk, hogy mi a minőség, de megfogalmazni, definiálni nagyon nehéz. És nekünk az a célunk, hogy az Austrotherm-ről a minőség jusson mindenkinek az eszébe. Ez volt a célunk 25 éve, ez most is és ez lesz a jövőben is.

Bán Dávid

 

 

Austrotherm

vélemény írásához jelentkezzen be »