építészet : környezet : innováció

Az ország legnagyobb színpadtetőzete a Margitszigeten

Építésztitkokról, trükkökről mesélt Lente András, a felújított Margitszigeti Szabadtéri Színpad tetőjének tervezője Mátraházi Zsuzsának.

A fekvése miatt, mivel gyakorlatilag egy ligetes erdőben búvik meg, egyedülálló a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, tudtam meg Lente András tervezőtől, aki a játszóhely megújítását papíron megálmodta. Nem kezdő a színházi világban, hiszen ő volt az egyik megtervezője a Corvin sétányi Dumaszínháznak is.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

Legelőször a korabeli margitszigeti építményről faggattam, arról, hogy milyennek látja mai szemmel az éppen hetvenöt éves színpadot. Így válaszolt:

Azt a részét, amely a harmincas évekbeli állapotát tükrözi, fantasztikus alkotásnak gondolom. Mindenekelőtt remekül választották ki a helyszínt, ahová a színpadot telepítették. Nagyon szép a karéjos bejáratrész, a kerengő a Víztoronnyal, a legyezőszerű nézőtér. Az 1970-es években végeztek némi felújítást a létesítményben, ami talán nem éri el az eredeti színvonalát, de nem sikerült rosszul. A nézőtér dőlésszögét, szélességét változtatták meg valamelyest, meredekebb és nagyobb lett, gyakorlatilag az akkori mértékadó kívánalmakhoz igazították. A színpad azonban maradt a régi méretű, úgyhogy a mostani felújítás egyik oka ez volt, amellett, hogy esztétikai és modern világítástechnikai igényeket is szolgálnia kell. A színpad fölötti régi tető elég rossz állapotban volt, kicsit megrogyott, mert nem alapozták le megfelelően. Az elöregedett konstrukciót nyilván lehetett volna javítgatni, rengeteg pénzért, de már méltatlan volt a helyszínhez.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

Milyen igényekkel szembesítették, amikor a feladattal megkeresték?

Bán Teodóra igazgató asszony kért fel bennünket, és jól körülhatárolta, mire van szüksége. Az első követelmény a színpad területének megnövelése volt, mert az óriási nézőtér mérete ezt indokolja, csak így látnak jól minden ülőhelyről. A másik oknak a játszóteret lefedő tető méltatlanná vált esztétikai és műszaki színvonalát említette. Kicsi volt, alacsony volt, bizonyos részeken nem lehetett megvilágítani a színpadot, így behatárolta az előadásokra alkalmas teret. Ilyen előzmények után kezdtünk el egyeztetni annak érdekében, hogy valami szép és jól működő dolog szülessen a helyére.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

Hogyan mérlegelték az adottságokat, amelyekhez igazodni kénytelenek?

Ha megnézi az ember ezt a környezetet, látja, hogy itt minden nagy, erőteljes geometrikus formákból áll. Nagyon erős vertikális hangsúlyt ad a Víztorony, ezt elöl gyűrűszerűen veszi körül a büférész, ezek ráadásul mind műemléki védettségű építmények. Ugyancsak erőteljes építészeti motívum a nézőtér legyező formája. Tehát ezek ellenpontjaként a túloldalra, a színpad fölé nem tagolt, hanem egyívű - „egygesztusú” - építményt kell tenni, amely lezárja a kompozíciót. A másik fő elgondolás szerint a lefedéstől függetlennek kell lennie a színpadtechnikai tartószerkezetnek, nehogy elvegye a tetőrész könnyedségét. Az építészi szándék az volt, hogy a méreteihez képest vékony szerkezet alakuljon ki. A rendelkezésünkre álló nagyon szűkös határidő is hozzájárult, hogy végül a feszített sátorszerkezet mellett döntöttünk, mert ennek megvalósítása viszonylag kevés helyszíni munkát igényel.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

Nem okozott nehézséget a tető óriási felülete, elvégre a színpad közepére nem lehet tartóoszlopokat elhelyezni?

Ez elég erős kihívás volt a számunkra, meg a kivitelezőknek is, mert kétségtelenül ez a legnagyobb színpadlefedés Magyarországon, még az operaházi színpad is legfeljebb a fele a most kialakított szabadtériének. A margitszigeti ponyvát feszítő első ív 48 méter fesztávú. A hátsó kicsit kisebb, viszont valamivel magasabb. Ezek gyakorlatilag már nem átlagos magasépítési feladatokat róttak ránk, hanem kis híján hídszerkezetnek megfelelőeket. Ebben nem voltunk nagyon járatosak, nekünk is sokat kellett utánamenni meg tanulni.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

Nem morogtak a különös feladat miatt a kivitelezők?

Morogni morogtak, de ennél nagyobb gondot jelentett, hogy az idő rövidsége miatt bizonyos részeket nem lehetett úgy megvalósítani, ahogy mi szerettük volna. Például az acéltartó nem lehetett hajlított ív, mert olyat csak külföldön készítenek, fél év alatt, és óriási költség fejében. Magyarországon külön gépet kellett volna venni a gyártásához. Így hegesztett darabokból álló ív lett a megoldás. Ha nagyon figyelmesen nézzük, látjuk az illesztéseket, de azok alapvetően nem rontják a szépségét.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, fotó: Sirokai Levente

A színpadtechnikát illetően mire képes az újjászületett szabadtéri teátrum?

A szabadtéri színpadok ősi formájukban réten helyezkedtek el, és ettől a variációtól eltávolodhatunk a lehető legzártabb kőszínházig, amelyet mindannyian ismerünk. Mi inkább ahhoz a változathoz próbáltunk közelíteni, melynek értelmében a színpad tulajdonképpen egy burkolt síkja a természetnek, amely fölött csak egy nagyon könnyed, kvázi sátortető helyezkedik el. Az ilyen szélesre tárt színpadteret viszont nem mindig szeretik azok a rendezők, akik kőszínházból egy az egyben helyeznék át ide a produkciójukat. Nekik kevésbé kellemes, mert alkalmazkodást kívánó (emiatt az ő kérésükre készültek utólag az oldalszínpadi levehető takaróelemek), a nézőknek azonban biztosan nagy élményt adó meglepetés lesz a felújított szabadtéri színpad a Margitszigeten.

Mátraházi Zsuzsa interjúja

Fotók: Sirokai Levente (Forrás: Szabad Tér Színház)

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »