Közélet, hírek

Az Országgyűlés elfogadta a Balaton-törvény módosítását

1/1

fotó: Molnár Emil (c)

?>
fotó: Molnár Emil (c)
1/1

fotó: Molnár Emil (c)

Az Országgyűlés elfogadta a Balaton-törvény módosítását
Közélet, hírek

Az Országgyűlés elfogadta a Balaton-törvény módosítását

2008.06.19. 08:40

Ezzel lezárult az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben részt vett számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács. A módosítást elsősorban a megváltozott jogszabályi környezet, valamint új Országos Területrendezési Terv elfogadása indokolták. A két törvény harmonizációjával immár teljessé válik a területrendezési tervek hierarchiája.

2008. június 9-én az Országgyűlés elfogadta a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvény módosítását. Ezzel lezárult az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben részt vett számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács. A módosítást elsősorban a megváltozott jogszabályi környezet, valamint új Országos Területrendezési Terv elfogadása indokolták. A két törvény harmonizációjával immár teljessé válik a területrendezési tervek hierarchiája.

(a csatolt anyagban olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Független Ökológiai Központ véleménye!)

A jelenleg hatályos szabályozás hatására, illetve az azt követően megtörtént változások is indokolták a törvény módosítását. Így a többi között:


- elkészült a Balaton Régió 2007-2013 időszakra szóló Fejlesztési Stratégiája és Részletes Fejlesztési Terve,

- az elmúlt időszakban keletkező változások az ökológiai közlekedési hálózatok és a szennyvízkezelés területén,

- a megvalósult infrastruktúra-hálózatok (csatorna-, és közúti hálózatok) és fejlesztések hatásai,

- a vízparti területekre kidolgozott, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangba hozott, és a felülvizsgált településrendezési tervek alapján megfogalmazott javaslatok,

- a társadalmi igények beépítése a törvénybe.

A törvénymódosítás alkalmával fontos szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze az eddigi szabályozási eredményeket, ugyanakkor érvényesüljenek az egyedi övezetekre vonatkozó szabályok is. Ezért a szabályozás tükrözi a tóparttól való távolság differenciáltságát, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátosságait, elsősorban a Balaton és vízgyűjtője ökológiai és turisztikai adottságait. (Megjegyzés: ez számos garanciális szabály és két Alkotmánybírósági határozat alkalmazását jelenti a jogszabályban.)

További fontos változás, hogy az új Balaton-törvény érvényesíti az OTrT szabályozási előírásait. A tervhierarchia oly módon érvényesül, hogy közben a szabályozás területi differenciáltsága, az elért szakmai eredmények megőrizhetőek maradnak.

Így a többi között a Balaton-törvény:

  • megtartja a tóparttól való távolság által meghatározott differenciált szabályozást,
  • az OTrT-ben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 ha-ral szemben, 5 ha-nyi területet tekint a térségi terület-felhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének,
  • az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát is feltünteti,
  • megkülönbözteti az infrastruktúra-hálózat meglévő és tervezett elemeit,
  • az OTrT-ben előírt kiemelt térségi és megyei övezeteken túlmenően, a kiemelt üdülőkörzet sajátosságainak megfelelő, egyedileg meghatározott övezeteket határol le, és speciális szabályokat állapít meg.


Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak, építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak.

Az új szabályozás igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A Balaton-törvény ugyanis nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését - az autópálya és a Balaton-part között húzódó- a páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken.

A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) átfogó elemzése.

A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontbólkedvezőnek ítélte meg az új Balaton-törvény célkitűzéseit, a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Különösen kedvezőnek ítélte, hogy a törvényjavaslat nem változtat a szabályozási elveken, megtartja a törvény eredeti céljait, valamint a fenntarthatósági szempontból nem kielégítő fejlesztéseket korlátozza. A törvény számára fenntarthatósági értékrendet és a törvény környezeti hatásainak későbbi értékeléséhez indikátorokat határozott meg.

A felülvizsgált Balaton-törvény tervezetét 9 szöveges és 17 térképi (a térségi szerkezeti tervet és a 27 kiemelt térségi övezet lehatárolását tartalmazó) melléklettel egészítette ki.

forrás: www.gkm.gov.hu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk