építészet : környezet : innováció

Az utolsó bástya új élete - a temesvári Terézia-bástya revitalizációja

Az 1736-38 között épült temesvári Terézia Bástya a város hajdani kilenc bástyájából az egyetlen, ami fennmaradt. A Romániai Műemlékek listáján „A” kategóriás, kiemelt emlékműként szerepel. A rehabilitálására kiírt országos tervpályázat megnyerése rendkívüli szakmai kihívás – és  lehetőségek - elé állította a Marius Miclăuş által vezetett építészcsapatot.

Az 1736-38 között megépült temesvári Terézia Bástya a város hajdani kilenc bástyájából az egyetlen, ami fennmaradt. A Romániai Műemlékek listáján „A” kategóriás, kiemelt emlékműként szerepel. A rehabilitálására kiírt országos tervpályázat megnyerése rendkívüli szakmai kihívás – és  lehetőségek - elé állította a Marius Miclăuş által vezetett Archaeus építészirodát. A tervezők erőfeszítései illetve a Temes megyei és a városi önkormányzat igényei formálták a továbbiakban azt a tervezési programot, amely végül sikeres eredménnyel zárult.

 

Építkezés közben, 2010 április - fotó: Garai Péter
Építkezés közben, 2010 április - fotó: Garai Péter
Építkezés közben, 2010 április - fotó: Garai Péter
 

 

Az alapkoncepció egy olyan, a XVIII. századi kereteket megtartó, abba szervesen illeszkedő együttes létrehozása volt, amely ésszerűen tudja kiszolgálni a közvetlen környezetéből eredő, városi életből adódó igényeket, s amely alkalmas társadalmi-kulturális tevékenységet folytató intézmények befogadására is. Az eredeti elképzelések szerint idővel bankfiókok és közszolgálati intézmények, így például a Temes Megyei Építészkamara, a Képzőművészeti- és Iparművészeti Kar, a Képzőművészeti Múzeum, valamint az Orvosi Kar költöznek ide, a bástya nyitott és újragondolt városi térként kíván funkcionálni, galériákkal és kávézókkal kiegészítve.

 

 
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda, fotó: perika
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda, fotó: perika

 

A bástya infrastruktúrájának (a teljes elektromos, víz- és csatornahálózat) újragondolásán ill. a felmerülő problémák megoldásán túl az alaposabb feltárást és kutatómunkát követően nyilvánvalóvá vált, hogy a falak megerősítése, az egységes és a lehető leggondosabb restaurálás mellett az egyik legfőbb szempont az épületegyüttesnek a városi szövetbe való integrálása lesz, annál is inkább, mert Temesvár 2020-ban Európa Kulturális Fővárosának címére pályázik.

 

 
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda

 

A bástya által körbevett felvonulási tér így új, komplex funkciót és új építészeti arculatot kapott, s ezzel ez lett a felújított Bástya legmarkánsabb kortárs építészeti eleme. A meglévő épületek belső tereinek alapos feltérképezését követően az addig kihasználatlan terek új funkciót kaptak, így vált a korábbi tetőtér hatalmas kiállítótérré.

A felújítás a következő lényeges szempontok szerint alakult:

  • a bástya 1970-es évekbeli megerősítése nyomán keletkezett károk helyreállítása: a behordott betont el kellett távolítani, a homlokzat durva és szakszerűtlen „kezelését” rendbe kellett hozni;
  • a bekerülő új anyagok és szerkezetek bármikor könnyen eltávolíthatók legyenek;
  • így pl. a belső térelemek kialakítása és elhelyezése a történelmi terekbe való beavatkozás nélkül történjen, például olyan feljárók elhelyezése, amelyek csak a padozathoz rögzítettek;
  • a kortárs építészeti jegyek lehető legfinomabb illeszkedése a meglévő történelmi kontextusba;
  • az eredeti építőanyagokhoz legközelebb álló új anyagok alkalmazása, az anyagok - régi és új - egymással való viszonyára gondosan ügyelve

A tervezők az újonnan  felhasznált anyagokat úgy válogatták ki, hogy - megtartva a finom kontrasztot - szépen öregedjenek hozzá a meglévőkhöz. Rézlemezeket, az ács- és asztalosmunkák illesztésénél rozsdamentes acélt alkalmaztak, mobilis fémstruktúrákat és olyan burkolatokat választottak, amelyek egyszerre emelik ki a régi anyagok szépségét és értelmezik újra az addig kihasználatlan tereket.

 

 
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda, fotó: perika
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda, fotó: perika
Terézia Bástya, Temesvár - Archaeus építésziroda, fotó: perika

 

A 9,7 millió eurós beruházás valamivel több, mint felét PHARE- alapokból fedezték, a költségek fennmaradó részét pedig a román kormány, a Temes megyei és a temesvári önkormányzat állta.


Terézia Bástya, Temesvár - Bastionul Theresia ("Grădina de vise") 

Marius Miclaus, fotó: perika
vezető tervező: Marius Miclăuş

építész munkatársak: Bogdan Raţ, Várday Zsolt, Brînduşa Havasi, Maja Baldea, Beatrice Lucaci, Nicolae Olteanu, Cristian Blidariu, Vasile Oprisan;
Cosmin Bloju, Codruţa Negrulescu, Oana Sarbu, Victor Popovici, Claudia Godean (ATELIER TREI);
Claudiu Toma (PARASITESTUDIO)
generáltervező: Archaeus
szerkezettervezés: SC Corona Timexim SRL
beltéri szerkezetek: Capabil SRL, G&C Market Castelli SRL, Prowasser SRL
tájépítész: Constantin Berar
történész konzulensek: Simina Stan, Nada Stojici
feltárások: Marin Secalman, Anca Luca
restauráció konzulensek: Ileana Zbirnea, Iulian Olteanu
megbízó: Temes Megyei Önkormányzat, Temesvár Városi Önkormányzat
tervezés éve: 2004
kivitelezés éve: 2010
bruttó szintterület: 13000 m2
beruházási költség: 9.700.000

fotó: Bogdan Raţ, Marius Miclăuş, Garai Péter, perika

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »