építészet : környezet : innováció

Az Ybl Miklós emlékház pályázat megosztott II. díjas terve

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) építőművészeti tagozata Ybl Miklós Emlékház 2014 címmel meghirdetett építészeti pályázatán megosztott második díjat kapott Hegedűs Andrea és Szuhányi Anna Szilvia terve.

Tervünk célja egy, a telek adottságait figyelembe vevő épület létrehozása volt, mely nem nyomja el környezetét, hanem alkalmazkodik, kapcsolódik ahhoz. A beépítés arányait a telket határoló épületek határozták meg: a Szent István Király Múzeum, illetve Schmidl Ferenc (1902-1977) fehérvári építőművész villája. A tervezési területet határoló két markáns tűzfal fontos eleme a környezetnek. Tervünk nem akar rátelepedni a meglévő épületekre, a befejezetlen, elvágott tömegek folytatásával alkalmazkodik, kapcsolódik környezetéhez. A szabályozási terv közlekedésileg és utcaképileg indokolt geometriai adatait nem kívántuk módosítani. A meglévő szövetbe finoman simuló, a Várkörút ritmusát kiegészítő tömeg(ek) kialakítása a legfontosabb szempontok egyike volt. Ezek szolgáltak a tervezés kiindulási pontjaként.

Új útvonal, új „utca”

A szomszédos épületek magassági adottságaira, tetővonalára érzékenyen reagálva alakult ki a terv. A tervezési terület jelenlegi állapotában nem átjárható, a Várkörút felől 75 cm magas támfal és kerítés határolja, a Bástya utcától szintén kerítéssel elzárt. A telken jelenleg az intézményből megközelíthetően a Szent István király Múzeum működtette kortárs szoborpark tekinthető meg, melyet integrálva a telek térszervezésébe, egy új gyalogosútvonal létrehozásával a város szerves részévé kívánunk tenni. A telek átjárhatósága érdekében, a támfal helyett egy, a szintkülönbséget kiküszöbölő, markáns tájépítészeti elemként megjelenő térlépcsőt hoznánk létre, amely egy új kis teret adna a városnak, biztosítaná a telek átjárhatóságát, illetve méltó helyül szolgálna a szoborparkban található műveknek.

Koncepció ábrák

A szomszédos tűzfalak folytatásával, lezárásával megidézzük azokat, de már egy új, anyagában megkülönbözetett, „sétálóutca” homlokzataiként. A tervezési program két eltérő funkcióját, az Ybl-kiállítást, rendezvényeket, kávézót és könyvtárat befogadó Látogatóközpontot, valamint az irodákat, műtermeket, tárgyalókat befogadó Inkubátorházat két külön épülettömegben helyeztük el, melyek lépcsőházi magja a mélygarázs szintjén, és az első emeleten egy átkötő híd formájában összekapcsolódik. A híd a kapocs, mely új kapuzatként szolgál a belváros felé érkezők számára. A város külső területeit és a középkori városszövetet összekötő elem, az „új utca”, mely a hajdani Királyi Bástya és Északi kapuzat létét eleveníti fel.

A Szent István Király Múzeum bevonása

A tervezett épület nem csak tömegében, hanem szintmagasságaival is kapcsolódik a múzeum épületéhez, mely ezáltal átjárható kiállítótérrel bővül, illetve az új épületbe tervezett teherlift is bevonható lenne, az új látogatóközpont felől megközelítve. A Szent István Király Múzeum földszintes nyúlvány-szárnyában helyeznénk el a restaurátor műhelyt, amely jelenleg is régészek műhelyéül szolgál. Így itt alakulhatna ki a restaurátor munkát bemutató tér, melynek életébe a kiállítás részeként bepillanthatnának a látogatók. A tervezett épület minden szintjén biztosítható az átjárás a múzeum felé, mely így igény esetén annak szerves részévé válhat.

Feltárások

Fontosnak tartottuk a tömegek terek felé való megnyitását. Az új homlokzatok a kialakuló terek felé nyitnak. A meglévő épületek hátat fordítanak a szoborparknak, a tervezett épület új arcot mutatva a meglévő középkori romfalra és szoborparkra reagál, mely így az épületegyüttes szerves részévé válik. Az inkubátorház a Várkörút szintjétől, az út, a buszmegálló zajától elemelt teraszról indul. Az így kialakult támfal információs felületként szolgál az ide érkezők számára.

Látványterv

Anyaghasználat

Az tervezett épület corten acéllemez burkolatot kap, mely a nyílások előtt felszakad, beengedve a napfényt. A corten egy speciális acélötvözetet, ami egy idő után nem rozsdásodik tovább. Az idő folyamán a felület egyre rusztikusabbá válik, majd a folyamat megáll. Ez az anyag jelképezheti a múlt és a jövő kapcsolatát. A nyílások előtti csipkemotívum az Ybl Miklós által tervezett Károlyi Palota (Budapest, Pollack Mihály tér 10. 1863) és a Régi Képviselőház (Budapest, Bródy Sándor utca 8. 1865-66) korlátján, mellvédjén is megjelenik. A két összekapcsolódó kör, az idők során új épület szimbólumává válna.

Szoborpark

A területen jelenleg lévő szoborpark integrálása fontos téralkotási szempont volt. A szobrok felmérését követően, azok jelenlegi helye a tervezett házzal együtt alkotott koncepciót. Megállapítottuk a romfal melletti terület értékét, melyet a jövőben a szobrok fő elhelyezési területének jelöltünk meg. Azonban néhány kedvesebb darab csalogató elemként a tereplépcsőn kaphatna helyet.

Makett


A Bíráló bizottság értékelése

A Schmidl-villát, a Várkörút felől az ún. inkubátorházzal, a Szent István Király Múzeumot pedig múzeumi – kiállító szárnyával köti össze, azonban úgy, hogy kubusa egy egységbe (L-alakba) áll össze. A terv legnagyobb értéke az, ahogyan a Várkörutat összeköti a Bástya utcával – egy, a Várkörút felől lépcsősen emelkedő, nagyon szépen – érzékenyen kialakított kiállító – szoborpark térrel. Ez a tér szervezheti egy egységbe az egész környezetet, s bár törődik a MÚZEUM földszintes egykori árkádsorával is, (mint zöld-fallal) – előre vetítheti annak lehetőségét, hogy ezt – a ma már szervetlenül „viselkedő” árkádrészt (épületszárnyat) lebontva egy igazán – többfunkciós TÉR jöhetne létre, a jóval tágabban értelmezett környék gazdagítására, életének szervezésére. A terv sok-sok finom ötletet tartalmaz, többek között a helyiségek – kubusok összekötésével, a terek együttműködő struktúrájának megteremtésével, a két határoló utca kontaktusának kialakításával.

A tervet igen szépen fogalmazott lépcsős külső tere, visszafogott „KÉPLETE”, sok érzékeny gondolata miatt honorálta a Bírálóbizottság II. díjjal.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »