Nézőpontok/Tanulmány

Betonszárnyak alatt: Brazília Modern Építészetéről

1/6

1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában

2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban

3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte

4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről

5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum

A Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában. Forrás: metalocus.es

?>
1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában
?>
2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban
?>
3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte
?>
4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről
?>
5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum
?>
A Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában. Forrás: metalocus.es
1/6

1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában

2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban

3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte

4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről

5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum

A Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában. Forrás: metalocus.es

Betonszárnyak alatt: Brazília Modern Építészetéről
Nézőpontok/Tanulmány

Betonszárnyak alatt: Brazília Modern Építészetéről

2024.02.16. 17:44

Cikkinfó

Szerzők:
Teket Ádám Gábor

Földrajzi hely:
Brazília

Építészek, alkotók:
Lúcio Costa, Oscar Niemeyer

“Brazília egyike azoknak az országoknak, amelyek a legérdekesebb módon alkalmazták a modern építészet előírásait – és ez segített megerősíteni a nemzeti identitásukat. Más országokkal ellentétben, amelyek az évszázadok során jellegzetes nemzeti építészetet alakítottak ki […] a brazil építészet alapvetően modern, nem annyira a múlt öröksége." –  idézi André Aranha sorait a szerző, Teket Ádám Gábor.

Kontextus

Brazília az évszázadokig tartó gyarmati uralom alól 1822-ben vált függetlenné Portugáliától. 1889-ig a hivatalos államforma monarchia volt, az ezt követő köztársaság első szakasza pedig az 1930-as évekig tartott. A dél-amerikai országban ezután következő időszakot népességugrás, iparosodás, urbanizáció és gazdasági fejlődés jellemezte, amely kijelölt egy új korszakot, melyet az Új Köztársaság megszületéséig (1985) szokás datálni. A brazil modernizmus gyökereit is ide kapcsolhatjuk. (André Aranha 2022) Az irányzat (ahogy Brazília építészete a korábbi századokban is) szorosan összefügg politikai szándékokkal, így fontos ezek feltárása az összefüggések megértése érdekében. Kezdetekor a hatalom a brazil nép ujjáéledését és a haladás szimbólumát látta benne, és a cél egy új, sajátosan brazil építészet kialakítása volt. Léptékét tekintve nem csak önálló épületek, de a várostervezés szintjén is megmutatkozott: a teljesen új főváros, Brasília építése is az 1930-as és 1980-as évek közti fellendülés időszakára tehető.

A következő idézet sokat elárul az ország századközepi építészetének jelentőségéről:

“Azáltal, hogy az építészetben a modernitás megközelítésének sajátos módját fejlesztette ki, Brazília központi szerepet játszott a 20. századi építészetben, olykor világszerte erős befolyást gyakorolva. Mivel azonban nem tartozott a gazdaságilag fejlett, gazdag építészettörténeti hagyományokkal rendelkező nemzetek klubjába, a brazil modern építészet több helyen komoly ellenállásba ütközött, tekintettel arra, hogy egyes kritikusok számára nagyon nehéz volt felismerni annak érdemeit egy periférikus országban. Ez azonban még fontosabbá teszi a brazil építészetet napjainkban, a fejlődő világ városaiban élő emberek millióinak integrációjával kapcsolatos kihívással összefüggésben." (André Aranha 2022, saját ford.)

1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában
1/6
1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete Brasília városában

Az új építészet felé

A brazil modernizmus komplex politikai és társadalmi gyökerekkel rendelkezik. Elmondható, hogy születése és bukása egyaránt a politikai szándékokban keresendő. A koloniális korszak és a Brazil Császárság megszületése után az ország építészete sokáig az európai (nagyrészt portugál) mintákat követte. Az őslakosokból, afrikaiakból, portugál gyarmatosítókból és egyéb bevándorlókból létrejött kevert nemzet a XX- század elején elkezdte keresni identitását, épp kevertségére építve. A nemzeti stílus megteremtésére tett első próbálkozások itt is az Art Nouveau és az Art Deco stílusok idejére tehetők. (André Aranha 2022) Az előző fővárosban, Rio de Janeiroban számos épületen megfigyelhetők a népművészeti eredetű díszítések, melyek megkülönböztetik más nemzetek hasonló kortárs épületeitől. A gazdasági világválság és az azt követő 1930-as forradalom után Brazíliában is idővel uralkodóvá vált a Bauhaus és Le Corbusier elveit követő “új építészet".

Az észak-amerikai és európai modernizmushoz hasonlóan alapvetően az egyszerűség, tiszta vonalvezetés és funkcionalitás vezérli, de a nemzetközi fősodrással ellentétben a puszta funkciónak való megfelelés mellett/helyett sokszor organikus hullámzás és erősen jövőbe mutató formálás jellemzi, gyakori téri díszítésekkel. Ugyanakkor a brazil modernizmus (elsősorban a bútortervezés terén) más kontinensek hasonló irányzataihoz képest a legfőbb különbséget az anyaghasználat terén mutatja: mivel az 1950-es években nem volt elérhető számos anyag Brazíliában (pl. üvegszálas kompozitok, műanyagok), ezért a tervezők lokális forrásból helyettesítették őket. (Lehmann 2016) Ezek a környezetükben megtalálható, évszázadok óta használt természetes anyagoknak (fa, nád, bőr, vessző) kombinálása a merész formákkal egészen különleges hatást adott az irányzatnak. Ennek eredményeképp a brazil design és építészet sokkal közelebb maradhatott gyökereihez, természetközelibb hatást keltve a külső szemlélő és az utókor számára. Megjegyzendő, hogy bár utóbbi jelenség sokkal inkább a fejletlenségnek, mint a környezettudatosságnak volt köszönhető, az ország gazdasági erejéhez és építészeti múltjához képest mégis erőn felül teljesített az új építészetben, és fejtette ki hatását világszerte. Később az 1960-as és 1980-as évektől a katonai vezetés megtiltotta bizonyos nyersanyagok, így a bútorok exportját, ami nem kedvezett a brazil modernizmus nemzetközi ismertségének.

2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban
2/6
2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban

“Brazília egyike azoknak az országoknak, amelyek a legérdekesebb módon alkalmazták a modern építészet előírásait – és ez segített megerősíteni a nemzeti identitásukat. Más országokkal ellentétben, amelyek az évszázadok során jellegzetes nemzeti építészetet alakítottak ki […] a brazil építészet alapvetően modern, nem annyira a múlt öröksége." (André Aranha 2022, saját ford.)

Reyner Banham brit építészettörténész szerint Brazília volt az első ország, ahol a modern építészetnek egy sajátos, nemzeti stílusát sikerült megteremteni. (Lehmann 2016)

Modernista utópiák: Brazíliaváros

A modernizmus és a politikai ideáktól fűtött nemzeti újjászületés gondolata végérvényesen egy új, progresszív és futurisztikus főváros, Brasília építésében csúcsosodott ki. Ez egyúttal a brazil modernizmus időszakának legnagyobb vállalkozását is jelentette, amit a nemzetközi sajtó is nagy figyelemmel kísért. (Wright és Turkienicz 1988) Brasília, vagy Brazíliaváros az ország belsejében, a túlnépesedett partoktól messze helyezkedik el, felülnézetben szimbolikusan egy repülőgépet (vagy szárnyakat) formázva. (Madaleno 1996) A terület az ’50-es években gyéren lakott vidéknek számított, így a kormány stratégiai céljai közé tartozott a munkaerő áramoltatásával és az új nagyváros építésével a régió felzárkóztatása. A végső cél egy innovatív, gyönyörű és monumentális város létrehozása volt, ami modellként szolgálhat a jövőben a várostervezés során. (Kubitschek, 1975, 62) Az akkoriban államelnöki tisztséget betöltő Juscelino Kubitschek Lúcio Costát és Oscar Niemeyert bízta meg Brasília tervezésével. Mester és tanítványa a feladatot úgy osztotta fel, hogy a legfőbb reprezentatív épületek tervezése Niemeyerre, míg az általános városrendezés feladata Costára hárult. Brasília legfontosabb épületei között említhetjük a Nemzeti Kongresszus épületét (lásd 1. ábra), a székesegyházat, (4. ábra) az elnöki palotát (Palácio da Alvorada), a Nemzeti Színházat és az Igazságügyi Palotát.

A célkitűzés egy modern és élhető városi közeg megteremtése volt magas fokú szervezettségen és zöldinfrastruktúrán keresztül. A város urbanisztikai szempontból ma már meghaladottnak számító elvek szerint épült: a felüljárók és alagutak közé szorult kietlen, reprezentatív(nak szánt) monumentális felvonulási terek nem vonzották a pihenni vágyó embereket, az azokat körülvevő autópályák pedig zárványokat okoztak, ami ellehetetlenítette a gyaloglást és messzi külvárosokba kényszerítették a kevésbé tehetőseket, jelentős vagyoni szegregációt eredményezve. (Madaleno 1996) Brasília 1960-ban lett az ország teljes jogú fővárosa, a projekt befejezése pedig sokak szerint a brazil modernizmus igazi virágzásának végét jelenti. Az 1964-es katonai puccsot követően az modernista építészek egy részének szélsőbaloldali meggyőződései miatt a város épületeire rányomták a kommunista építészet bélyegét. (Hamarosan Niemeyer is száműzetésbe vonult, a következő, 1985-ös demokratikus választásig Franciaországban élt.) Bár az élhető főváros tervei a többség számára kudarcba fulladtak, Brasília 1987-ben a belváros az UNESCO világörökségi listájára került, ami jól jelzi az új főváros építészeti örökségének jelentőségét.

4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről
4/6
4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről

Pampulha Modern Épületegyüttes

A Belo Horizonte tartományban található, mesterséges tó körül létrehozott pampulhai modern komplexumot mindenképp a brazil modernizmus kiemelkedő elemei közé sorolhatjuk. Az 1940-ben épült kulturális- és szabadidőkomplexum kaszinót, golfpályákat, templomot (lásd 3. ábra) és tánctermet is magában foglalt. Nem túlzás azt állítani, hogy a komplexum jóval megelőzte korát: a templomot az egyház nem volt hajlandó felszentelni, mivel túl ridegnek és vallási célokra alkalmatlannak tartották azt. Csak 17 évvel az átadása után kezdte meg működését a feszített parabolákból álló vasbeton héjszerkezetű épület, megmenekülve az időközben felmerült bontástól. 2016-ban a komplexum az UNESCO világörökségi listájára került. Az indoklás szerint az épületek merészsége, a betonban rejlő formaképzési lehetőségek kihasználása és a helyi klímához és tradíciókhoz alkalmazkodó, mégis az akkoriban új építészet elveit alkalmazó komplexum világszerte nagy hatással volt a modern építészet fejlődésére. A komplexum gyakorlatilag összművészeti alkotásnak tekinthető: a tájépítészet, építészet, festészet és szobrászat fúziójával alkot egészet. (UNESCO 2021) Kijelenthető, hogy a komplexum főépítészeként tevékenykedő Niemeyer mestere, Lúcio Costa mellett a brazil modernizmus zászlóvivőjének tekinthető: a nemzetközileg ismert brazil példák szinte mindegyike valamilyen formában nevéhez köthető, a karrier kezdetét jelentő Pampulhai-tó partján lévő komplexumtól kezdve Brasília városépítészetén és számos fő középületén át az 1996-ban befejezett Niterói Kortárs Művészeti Múzeumig. Ismertsége révén külföldi megbízásai is voltak, többek között az ENSZ-székházat tervező építészek nemzetközi csapatának is tagja volt. Kommunista nézetei miatt elűzték hazájából, ahová csak 1985-ben tért vissza. 1988-ban elnyerte a Pritzker-díjat.

3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte
3/6
3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte

Mac de Niterói Museum

Niemeyer és a Brazil modernizmus legelrugaszkodottabb alkotásai közé tartozik a futurisztikus megjelenésű Kortárs Művészeti Múzeum Niterói-ban, Rio de Janeiro államban (lásd 2. és 5. ábra). Az 1996-ban befejezett, repülő csészealjra emlékeztető múzeum máig Niterói legfőbb látványossága, egyben Brazília egyik legnagyobb kortárs művészeti múzeuma.

5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum
5/6
5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum

Brazil modernizmus a belsőépítészet és design területén

A Brazil modernizmus belsőépítészetén keresztül hatott a bútortervezésre is. Az építészek közül többen (pl. Lina Bo Bardi) bútortervezéssel is foglalkoztak. A korábban említett, és a század vége felé egyre halványuló összművészeti jelleget erősítette, hogy a tervező építészek sokszor a berendezést is maguk tervezték. (Lehmann 2016) Az iparosodás és a megfelelő gyártástechnológiák, valamint az új anyagok hiánya az 1960-as évek végéig egyfajta kézműves jelleget adott a brazil bútoroknak. (Milagre 2021) Ezen a területen különösképpen jellemző volt a regionálisan elérhető alapanyagok használata (Lehmann 2016). Ezek közé tartozott a bőr, a nád és a helyben elérhető trópusi keményfák alkalmazása. Mivel sokszor nem volt megfelelő dokumentáció és az akadémiai világból is egy időre kiszorult az irányzat, feltárása is csak a 2010-es évek környékén kezdődött, amikor a század közepéről származó bútorok és egyéb tárgyak elkezdtek feltűnni kiállításokon és kiadványokban.

Végszó

Néhány kiemelkedő példán keresztül szemléltettem, milyen építészeti teljesítményre volt képes a múlt század közepén egy gazdaságilag nehézségekkel küzdő, kevert nemzet. Le Corbusier tanításai itt különösképpen otthonra találtak, és alapelvei lettek a brazil modernizmusnak (Lehmann 2016). Az új építészeti gondolkodást képesek volt a nemzetközi trendek követésén túlmutató módon befogadni és a helyi hagyományokból inspirálódva hozzátenni, egyfajta regionális színfoltokkal operáló nemzeti stílussá emelve a modernizmust, ami az ország fejlődésbe vetett bizalmát fémjelezve reprezentálta azt. Elmondható, hogy bár nem minden elképzelést koronázott egyértelmű siker, (gondoljunk Brasília városépítészetére) a brazil építészetre a nemzetközi szakma is felfigyelt, a mai napig számos külföldi tervezőt inspirálva (gondoljunk csak Santiago Calatrava organikus-futurisztikus építészetére napjainkban). 2010-es években megkezdődött a brazil építészet újra- és felértékelése, így remélhetőleg Costa és Niemeyer árnyékából kilépve hamarosan elnyeri méltó helyét a szakmai diskurzusban.

Kiemelkedő alkotók

A következő lista a brazil modernizmus nagy alakjaiból listáz néhány jelentősebbet:

  • Lúcio Costa
  • Oscar Niemeyer
  • Roberto Burle Marx
  • Sergio Bernardes
  • José Augusto Belluci
  • Icaro de Castro Mello
  • Lina Bo Bardi
  • Paulo Mendes Da Rocha
  • Affonso Eduardo Reidy

Bibliográfia

1. Wright, C. L., Turkienicz, B. (1988). Brasília and the ageing of modernism. Cities, 5(4), 347–364.
2. Lehmann, S. (2016). An environmental and social approach in the modern architecture of Brazil: The work of Lina Bo Bardi. City, Culture and Society, 7(3), 169–185.
3. André, A.C.L (2022). How Brazil’s architecture reflects its identity. In Mint Lounge, Art & Culture 04/24
4. Sinder, V., & Jorge da Silva Ribeiro, P. (2019). Brazilian Modernism and Cultural Criticism. International Journal of Comparative Literature and Translation Studies, 7(1), 19.
5. UNESCO World Heritage Convention: Pampulha Modern Ensemble
https://whc.unesco.org/en/list/1493/
6. Madaleno, I. M. (1996). Brasilia: the frontier capital. Cities, 13(4), 273–280.

Ábrajegyzék

1. Ábra: a Brazil Nemzeti Kongresszus épülete (Forrás: housebeautiful.com)
2. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban (Forrás: Dezeen.com)
3. Ábra: Assisi Szent Ferenc temploma, Pampulha, Belo Horizonte (Forrás: Architizer.com)
4. Ábra: Brasília ikonikus katedrálisa belülről (Forrás: Architectural Digest)
5. Ábra: Niterói Kortárs Művészeti Múzeum Rio de Janeiroban  (Forrás: Architizer.com)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.