Épületek/Középület

Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ - Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár - Lucsony

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ - Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár - Lucsony
Épületek/Középület

Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ - Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár - Lucsony

2003.09.30. 14:11

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Lenzsér Péter

Földrajzi hely:
Mosonmagyaróvár, Magyarország

Generál tervezô: Lenzsér & Társa Kft. Építész: Lenzsér Péter

Építész: Lenzsér Péter

Elôszó
Gazdagabbak lettünk egy egyetemi épülettel, avagy gazdagok voltunk eddig is...
Személyes vallomással kell kezdenem a képek mellé kívánkozó leírást. A főszerkesztő immáron közel két éve keresett meg azzal, hallott a mosonmagyaróvári új egyetemi épületről, látta is leközölve különféle építészeti lapokban, megjelentek az épület fotói kiállításokon is, szeretné ő is megjelentetni itt, az ÉPÍTÉSZFÓRUMON. Két évig hitegettem Vargha Mihály kollegámat, higgye el, az épület még nincs készen, 95%-os állapotban áll, nem történt meg a műszaki átadás-átvétel, nem vették még birtokba a hallgatók, szeretném, ha e cikk arról tudna szólni, hogy a kész épületet tudom bemutatni.

A hitegetésnek immáron véget vetek, ugyanakkor az épületet a mai napig nem adták át a hallgatóknak. A sikeres műszaki átadás-átvétel ugyan megtörtént, a használatba vétel, az épület beüzemelése még mindig várat magára. Ha valaki arra jár, még mindig csak az orrát tudja az üvegfalnak nyomni. Állítólag 2004. februárjától lesz oktatás az egyébként 2001. tavaszán 95%-os készültségü épületben.
Ez is a gazdagság egyik jele...

Tervezési helyszín
Az iskola beleesik Magyaróvár egyik legfrekventáltabb területébe, amely építészetileg nagyon összetett s környezetét tekintve szinte a legérzékenyebb. A tervezési helyszínhez közvetlenül kapcsolódó területek: a középkori vár területe a várkastéllyal és a várkapitány épületével (ma mindkettô egyetemi épület), az “új akadémia" épülete (szecesszió), a Szent Anna kápolna (1710), a Lucsony védett területe, s az óvári belváros védett mûemléki területe a volt fôhercegi vízimalommal a Lajta partján, továbbá a folyó túloldalán elterülő platános galériaerdő.

Telepítés
Az épület jellemzôen két fô részre bomlik. Egyrészrôl a Lucsony utcai zártsorú beépítést lezáró tömegre, másrészt a Cserháti utcai (vár felôli) épületrészre. A két rész által közrezárt tér ugyan szervesen összeköti azokat, mégis érezhetô különállásuk, úgy a belsô térben, mint kívülrôl nézve. A történeti elôképeket, térképeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az épület Lucsony utca felôli több elemre bontásának elôzményei is vannak. Az eredeti telekosztás szerint két különálló telekrôl beszélhettünk, az utca belseje felé esô telek a zártsorú beépítés részének volt eleme. Ezzel szemben a vár felé esô saroktelek beépítése soha sem volt tagja ennek a sornak, hanem a saroktelken hosszú ideig csak a Szigetközi út mellett állt épület, majd a telek belsejében épült a fôhercegi vízimalom javító épülete, az utóbbi években a Volán telep javítóüzeme.



Az új egyetemi épület beépítése erre a két történeti beépítésre utal (zártsorú záróelem, valamint egy sarki szabadonálló), bár egyiket sem tekinti közvetlen elôzményének, azokat csak felfogásukban, sem mint pontos pozíciójukban követi. Az épület hovatartozása és a telepítés is egymással összefüggô kérdések. Az épület fizikailag a Lucsony utca zártsorú beépítésének záró eleme, így szinte törvényszerû, hogy a beépítés reagál az utcára. Ugyanakkor az egyetemi épület szellemileg legalább ennyire tartozik a vár épületeihez, s kapcsolatot kell keresnie a Szent Anna kápolnával is. Ez esetben viszont az építészeti koncepció a részletmegoldásokban egyik kor vagy stílus elemeit sem kívánja átvenni, hanem önmagában konzekvens, de részletgazdag megoldásokat keres anélkül, hogy vetekedni kívánna a környezet értékes épületeivel.

Térszervezés
Az épület kétirányú feltárása, valamint a beépítési koncepciónál említett kettôs beépítés tisztán követhetô az épület belsô szervezésében. A belsô térkomponálás tulajdonképpen a külsô irányok, tengelyek továbbfûzése az épületen belül. A belsô terek szervezésénél elsôdleges szempont volt a külsô környezet képeinek, hatásainak érvényesítése. Az egész épületet szervezô belsô tér nem csupán közlekedôrendszer, hanem a külsô hatásokból, környezeti elemekbôl építkezô, az épület lényegét adó tér. Nagyságát nem kizárólag a funkcionális méretezés határozta meg. Természetesen ki kell szolgálnia közlekedôként az épület befogadóképességét (500 fô), s kiállítótérként is mûködnie kell. Tervezôi szándék volt ugyanakkor olyan belsô tér létrehozása, melyet nem csupán kereteznek a lehatároló tömegek, de maga a tér egyszerre tud a belsô funkciókhoz tartozni és építkezni a külsô képekbôl, tengelyekbôl. A térben mozgó ember egyszerre érzi magát az épületen belül és kívül.





 

Az épület funkcionális programja
A Biotechnológiai Bemutató Központ megvalósításával a magyaróvári kar számos új lehetôséget kap. A bécsi és a magyaróvári agrártudományi egyetem, a Szövetségi Élelmiszervizsgáló és -kutató Intézet, továbbá a hármas határmenti régióban tevékenykedô tudományos intézetek, mezôgazdasági- és iparvállalatok itt mutathatják be legújabb tudományos, fejlesztési és innovációs eredményeiket, továbbképezhetik szakembereiket, továbbá lehetôségük nyílik a legújabb kutatási eredmények rendszeres megvitatására, indokolt adaptálására és a kölcsönös elônyök alapján mûködô szaktanácsadásra.

Emellett a bemutató központ alkalmas rendszeres hazai és nemzetközi konzultációkra, határmenti egyeztetésre, export-import jellege szakmai kérdések megvitatására, a termékismertetés elôsegítésére, kiállítások, bemutatók szervezésére a magyar, osztrák és szlovák partnerek számára.

A bemutató és oktató központban általános rendeltetése épületként volt szükséges létrehozni egy olyan együttest, amely magában foglalja a konferencia-, illetve konzultációs termeket, továbbképzés céljára alkalmas helyiségeket, ügyintézô irodákat és az egyéb kiszolgáló, szociális helyiségeket. A rendezvények közötti idôben az épület megfelelô kihasználása érdekében az együttes graduális és posztgraduális képzésre is igénybe vehetô. E kettôsség miatt az épület programja ugyan alapvetôen megegyezik egy hagyományos egyetemi oktatási épületével, néhány funkcióhoz azonban ennél árnyaltabban tervezett, tágabb lehetôségeket kínáló terekre volt szükség.

Épületszerkezetek, anyaghasználat
A szerkezeteket alapvetôen gazdaságossági és technológiai megfontolások alapján választottuk. A vasbeton szerkezeteket acél szerkezeti elemekkel ötvöztük. Ilyenek a kétszintes, karcsú oszlopok, az áttört lépcsôszerkezet, illetve a rámpát tartó acélkeretek. A vasbeton födémek alul-felül sík, monolit lemezszerkezetek. Kivétel ez alól az auditórium tere, mely alul-felül sík, körüreges födémpanelekbôl készült, valamint a központi aulatér zárása, mely látszó, alul-bordás vasbeton szerkezet, alapvetôen esztétikai, optikai meggondolások miatt.

A homlokzatot uraló egyetlen anyag a “gronátozott" felülete homlokzatburkoló tégla. A téglára, mint homlokzati anyagra annak kortalansága miatt esett a választás. Textúráját nem a fugarajzolat jellemzi, a duplamérete elemekbôl rakott, telefugázott falazat tervezésekor mégis sok egyedi részlet kialakítására nyílott lehetôség. Az épület belsôépítészeti megoldásaira jellemzô a faburkolatok, fa beépített bútorok, kiegészítôk használata. Úgy a belsô, mint a külsô kialakításnál koncepció volt a visszafogott anyag- és színhasználat. A homlokzatkomponálásnál a belsô funkciók rendre kivetülnek: a nagy közösségi terekhez tartozó nagymérete üvegfalak szürke alumínium szerkezetek, míg a cellás terek ablakai natúr fa nyílászárók.

LP



Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár - Lucsony
Lucsony utca és Cserháti S. utca sarka

Tervezés ideje: 1998. május - 1998. november
Kivitelezés ideje: 2000. január - 2001. április
Mûszaki átadás: 2003. augusztus
Az épület használatba vétele: ???

Tervezôk
Generál tervezô: Lenzsér & Társa Kft.
Építész: Lenzsér Péter
Belsôépítész: Dobó Krisztina (Navalia Kft.)
Kertépítészet: Szántó Eszter (Borbolya Bt.)
Szerkezettervezô: Nagy András, Marót Balázs (Atlant Kft.)
Épületgépész tervezô: Klinda László (Klinda Kft.)
Épületvillamosság: Nagy Gábor (NNC Kft.)

Építtetô: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezôgazdaság-tudományi Kara
Az épület PHARE támogatással valósult meg.
Független mérnök (bonyolítás): Lenzsér & Társa Kft. - Mûszaki ellenôr: Hám János
Generál kivitelezô: Óvár Építôipari Kft.

A fényképek Häider Andrea és Lenzsér Péter felvételei

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.