Közélet, hírek

Botrány Orgoványban

1/2

Önarckép

Önarckép
Jurcsik Károly, Varga Levente: Művelődési Otthon, Orgovány - 2009 október
Önarckép
Jurcsik Károly, Varga Levente: Művelődési Otthon, Orgovány - 2009 október
1/2

Önarckép

Botrány Orgoványban
Közélet, hírek

Botrány Orgoványban

2009.10.09. 13:00

Cikkinfó

Szerzők:
Csontos János

Építészek, alkotók:
Jurcsik Károly

Földrajzi hely:
Orgovány, Magyarország

Vélemények:
18

Három nappal Jurcsik Károly halála előtt felhívták a feleséget, Jahoda Maja belsőépítészt Orgoványból, hogy Jurcsik szerzői hozzájárulását kérjék, mivel sátortetőt építenének az orgoványi kultúrházra...

Önarckép
1/2
Önarckép

Van egy íratlan napilapos szokás: művészemberekről vagy a haláluk másnapján írunk nekrológot, vagy a temetése napjára időzítve. Jurcsik Károly Kossuth-díjas, Állami-díjas, kétszeres Ybl-díjas építész halálhíre némi késéssel jutott el a nyilvánosságba, temetése meg nem lesz: végakarata szerint hamvait csendben szétszórja a család, s csupán Károly-napon mondanak érte emlékmisét Győrött. Több nemzedék építész mestere olyan feltűnésmentesen távozott, ahogyan élt: úgy intézte, hogy ne is adjon lehetőséget korszakos életműve méltatására. A nyolcvanhoz közelítve is szellemileg üdítően frissen, bár testben-egészségben megtörve adott emlékezetes interjút a Tizenkét kőmíves című kortárs építészeti portréfilm-sorozatnak, de a produkció könyvváltozatát már nem érhette meg. Sőt már a kedvéért Győrbe szervezett filmbemutatóra sem tudott eljönni: tanítványai, tisztelői és a film alkotói a lakásán keresték fel.

Jurcsik Károlyról e szűkös keretek között szólni szinte lehetetlen. Ám a vázlatos életútba is beletartozik, hogy a hatvanas évekbeli angliai és skandináviai tanulmányútjait követően vitán felül ő lett a modern magyar téglaépítészet újrateremtője. Olyan tanítványok kerültek ki a keze alól, mint Varga Levente, Cságoly Ferenc, Turányi Gábor és U. Nagy Gábor. Sokáig – az organikusok mellett – ők jelentették a reményt az építészeti túlélésre a létező szocializmus sematizmusában. Ennek megfelelően Jurcsik főbb művei – így a szekszárdi városközpontja és az általa rehabilitált vérteskozmai falukép is – védettséget élveznek. Van azonban egy olyan Jurcsik-alkotás, ami építészettörténeti mérföldkő, s vitathatatlanul a huszadik századi magyar építészeti top tízbe tartozik: ez az orgoványi kultúrház. Aczélék 1969. március 21-én, Kun Béla bolsevik hatalomátvételének ötvenedik évfordulóján, a Héjjas Iván-féle hírhedt orgoványi vérengzés áldozatainak emlékére avatták fel. Ám a belsőmagos szerkezetű, lapos tetős téglaépület, melyet Jurcsik Varga Leventével együtt tervezett, valóságos polgári bravúr: a panelos Kádár-rendszer tagadása, a kézimunka diadala a sorozatház-gyártással szemben. Nem hiába zarándokolt emiatt építész nemzedékek sora Orgoványba.

 

Jurcsik Károly, Varga Levente: Művelődési Otthon, Orgovány - 2009 október
2/2
Jurcsik Károly, Varga Levente: Művelődési Otthon, Orgovány - 2009 október



Három nappal a haláleset előtt felhívták a feleséget, Jahoda Maja belsőépítészt Orgoványból, hogy Jurcsik Károly szerzői hozzájárulását kérjék, mivel sátortetőt építenének az orgoványi kultúrházra. Merthogy elnyertek egy 46 milliós uniós támogatást a bővítésre. A megbízott építésznő állítólag hosszas nyomozással derítette ki, hogy Jurcsik az eredeti tervező – a szintén Kossuth-díjas társtervezőről, Varga Leventéről még nem is hallott. (Évismétlés bármely építészkaron) Ha nincs hozzájárulás, elvész a pénz. Márpedig ez egy kultúrállamban elvész. Az orgoványi kultúrház olyan emblematikus épület, mint Makovecz Imre paksi temploma vagy Csete Györgynek a még életében műemlékké nyilvánított orfűi forrásháza. Mindhárom közkincs, sérthetetlen – ahogy a Parlamentet és az Iparművészeti Múzeumot is békén hagyjuk, nem bővítgetjük.

Ha az orgoványiak nincsenek tisztában azzal, hogy nemzeti kincs van a tulajdonukban, rá kell döbbenteni őket. El a kezekkel Orgoványtól! Védjük meg a Jurcsik-házat akár az orgoványiaktól meg a kulturális analfabétizmus jeleit mutató EU-tól is! Ebben sürgős feladata van az építőművész szövetségnek és Mezős Tamás KÖH-elnöknek is, hogy azonnali műemlékké nyilvánítással gátat vessen a barbarizmusnak. Az építész kamara pedig vonja meg a tervezői jogosultságát az ebben közreműködő építésznek.

Kedves Károly: ez most egy ilyen nekrológ – de azért nyugodj békében.

Csontos János

megjelent a Magyar Nemzet 2009. október 8-i számában.

Vélemények (18)
Trevize
2009.10.15.
12:08

Tényleg botrány, hogy milyen cikkek látnak ma napvilágot.

Tele téves információkkal. Egy újságíró mindennek utánajár (akár nyomoz) ugyebár...

Ez a vádaskodás, mutogatás meg a legrosszabb az egészben. 

Vásárhelyi Dániel
2009.10.14.
16:35

Hátrább az agarakkal !

Mindez csupán a lényeg elfedésére szolgáló hablaty, azaz üres porhintés. Mert ha annak idején veszi a fáradtságot és beírja a Google keresőjébe, hogy „ Orgovány Művelődési Ház ” akkor rögvest kiderült volna, hogy kik voltak a tervezők. Nota bene a harmadik találat Varga Levente építész szakmai életrajza és összes elérhetősége. Ettől függetlenül még ezt a dolgot is rendezni lehet, sőt kell is. De aki hibázott, az ne kezdjen szerecsen mosdatásba.

P.S.

“Az igazság beszéde mindig egyszerű.”

Seneca

 

joss
2009.10.14.
17:23

@Vásárhelyi Dániel: Tisztelt Tervezőnő!

A pokolhoz vezető út - mint tudja - jószándékkal van kikövezve.

Kérem álljon meg, de legalább lassítson...

 

Köszönöm 

Makkainé Hoksza Éva
2009.10.14.
16:00

AZ IGAZTALAN HIRVERÉS A BOTRÁNY

Makkainé Hoksza Éva nívódíjas, Alpár Ignácz- díjas építészmérnök vagyok. 42 éves munkaviszonnyal, névvel, címmel, minden elérhetőséggel, nyitottsággal, probléma-megoldó készséggel, pozitív hozzáállással.

Több fordulós pályázaton Orgovány Község Polgármesteri Hivatala az első lépcsőben pozitív elbírálásban pályázatot nyert.

Ekkor felkértek a projektterv-vázlatterv elkészítésére, integrált közösségi szolgáltató tér kialakítására.Mint tervező felé kérés volt a Művelődési Ház - mint lapostetős építmény - magas tetővel való ellátása következtében a tetőtérben kialakítani a tervezett funkciókat.

A helyszínre sietve, megismerve az épületet, megismerve az anyagi forrás lehetőségeit, azonnal más javaslatot tettem a pályázat építészeti részének a folytatására. Ezt el is fogadta a felkérő építtető. Azonnal - a szakma szabályai, etikai normái alapján - megkerestem az épület tervezőjét. Feleségével sikerült beszélnem, aki a belső építész volt. Ő tájékoztatott, hogy nagyon beteg a férje, korházban van. Másnap szeptember 22-én reggel fél 8-kor elhunyt.

A vázlattervet, projekttervet 5 munkanapon belül el kellett készíteni. Azonnal elmentem az irattárba, a levéltárba, és az építészeti múzeumba, kérve soronkívüliséget, sőt kértem a feleséget is, ha tud, az eredeti tervek másolatát a munkához rendelkezésemre bocsátani - mint működő tervező iroda - szíveskedjenek.

Szomorú valóság, sehol nem lelhető fel tervdokumentáció a Kossuth- díjas kolléga munkájáról. Igy az sem derült ki, hogy egyáltalán volt tervezőtárs.

A felkérés - körtelefonok után - másnap reggel tárgyalva leendő megbízóimmal - szerződésről még szó sem volt, csengett a telefon, a polgármester telefonja. Makovecz Imre Kossuth-díjas tervező művész Úr jelentkezett be, felajánlva segítségét a tervezési munkába. A Polgármester úr ekkor átadta nekem a telefont. Makovecz Imre Úr kérte, hogy két hét múlva keressem meg, ezen munka ügyében.Tájékoztattam, hogy az idő rövidsége miatt ez lehetetlen, a nemes célú pályázatot elbukja a pályázó önkormányzat. Ekkor arra vállalkoztam, hogy a részemről nagy tiszteletben álló Mestert azonnal felkeressem, bemutatva a ceruzás vázlatokat. Megnézte és nagyon rendben valónak találta. Ez az esemény az özvegy feleség azon kérése következtében zajlott, hogy ő felkérte Makovecz Imre urat, hogy akadályozza meg a beruházást, a tervezést.

Az építmény jelenleg nem műemlék, nem áll semmilyen védelem alatt . Mivel semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, - kivéve a bútorzat tervei - az semmilyen forrásból nem derült ki, hogy Varga Levente Úr tervezőtársa volt az Orgoványi Művelődési Ház adaptációs tervdokumentációja elkészítésének.A levéltárban a Csengődi Művelődési Ház néhány tervlapja található az Orgoványi Művelődési Ház borító címlapú dossziéjában. Bárki megnézheti. Megjegyzem, hogy az adaptált csengődi tervlapok nyomokban sem hasonlítanak a ténylegesen megépült és meglévő épülettel. Megjegyzem továbbá, hogy a de minimis támogatás duplája is kevés lenne az épület felújításához. Az ma sem funkciójában, sem minőséségében, sem kihaználtságában, sem üzemeltetésében nem felel meg a mai kor követelményeinek. / funkcionális többletigények, szigetelés, nyílászárók, gépészet, stb. vonatkozásában. /Ezen információkaz irattáriak alapján léteznek nálam./

Megjegyzem továbbbá, hogy a politikai bizottság 1963-ban egy tervet véleményezett, - az alapterületi adataok stimmelnek a meglévővel - és megállapította, hogy a település lélekszáma alapján 200-400 m2-rel nagyobb művelődési házat kellene hogy kapjon a település. Az elmaradt alapterületi bővítésre 46 év után nyílt lehetősége a településnek EU-s forrásból.

És most jön Csontos János, akiről fogalmam sincs, kicsoda ő. Ám csodás netes világunkban egy klikkeléssel megtudhatja mindenki, hogy tanár, újságíró. Ez az ember információ nélkül, a neten keresztül a nyakamba ugrott, és fojtogat. Ezt a szellemet visszautasítom! Ez a BOTRÁNY! ez az ETIKÁTLAN, aljas magatartás!

Észrevételeim az újságíróhoz:

1./ magyar tanár helyesírása: felénk úgy monják, hogy Orgoványon, nem Budapestben.

2./ 1963-ban még nem voltak házgyárak a "panelos Kádás-rendszer tagadására."

3./ "Építészek nemzedéke zarándokolt Orgoványra". Egyről sem hallottam. visszaadom a diplomámat.

4./ Kecskemétről a felkért Makkainé Hoksza Éva telefonált - keresve a tervezőt, és szó sem volt sátortetőről. Ez már mese kategória. Az építmény tagolt téglalap alaprajzú.

5./ Nem a Kossuth -díjas Varga Levente ismeretlen számomra, hanem Ő, mint tervezőtárs adaptáló tervező - ténye. Csontos Jánosnak kellene visszaadani a diplomnáját, és nem fertőzni az agyakat a mindent félremagyarázással.

6./ Ez az emblematikus építmény sem nem védett, sem nem műemlék.

7./ "El a  kezekkel Orgoványtól!" Csontos János dobja el a tollát, fejezze be újságírói munkásságát is!

8./ Szükségtelen dramatizálni a kultúrház védelmét, mert a helyiek a tőlük telhetőt megteszik, megtették helyesen.Most nyerhetnek 100 %-os finanszírozásban közösségi tér kialakítására vissza nem térítendő forrást. Miért nem tetszik ez Csontos Jánosnak? Ő akarja finanszírozni talán? Közlöm, hogy a fenti szempontok szerint az elavult építményre - ma semmilyen szabványnak nem felelne meg -hozzon ide kétszeres de minimis összeget. / Fűtéskorszerűsítés, szellőzés, klíma, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, stb. /

9./ "Gátat szeretne vetni a barbarizmusnak". Első helyen Csontos János barbarizmusának kellene végetvetni. Én rajta kívül a felállt résztvevők között egy barbást sem látok. Jószándékú, szorgos, dolgos embereket látok csak.

Kérek minden hozzászólót, írja alá a nevét, elérhetőségét, vagy maradjon csendben. A partvonalon kívülről anonim módon nem kifejezetten etikus a párbeszéd.

Utóirat 1./ Mindenkinek figyelmébe ajánlom A magyar ház szakrális titka című könyv elolvasását. És Isten bocsássa meg nekem, hogy a doboz építészet nem a kedvencem, melyet ma szintén mindenki elítél, és utál. Persze a korszak és a politika.... Az én kedvencem a szemet, lelket gyönyörködtető, technikát, tudást magas szintre emelő szecessziós építészet.

Ui.2/ Körülbelül nyolcezer építész munkáinak nyomon követésére nem tudom kinek van ma ideje Csontos Jánoson kívül?

Ui.3./ Az eljárás rendje szigorúan szabályzott, ennek minden lépése batartva minden szereplő által, még engedélyezési szakban sem tart az ügy.

Ui.4./ Csontos János szerint a hírhedt orgoványi vérengzés áldozatainak emlékére avatták ezt az épületet, csak azt kellene kideríteni, hogy a bolsevik terroristák gyilkolák-e a  népet, vagy a nép gyilkolta önmagát, mely eseményt egy épület avatásához kötnek.

 Ui.5./ Kérem a illetékseket, hogy Csontos Jánosnak vonják vissza újságírói jogosultságát,és a Magyar nemzetben kérjen bocsánatot tévedéseiért.

Ui.6./ Mitől áll fenn a kultúrbotrány? Attól, hogy nem országos műemlék az épület? Kedves "Zapad", kérem zarándokoljon el a helyszínre.

Ui.7./ Kecskeméti hozzászóló: - zavaros gondolatokkal nem találkoztam. Lehetőséggel,  megfogalmazott igénnyel, sok belefektetett munkával talákoztam. A Kossuth -díjas tervezőkön kívül - minden nagyrabecsülésem és tiszteletem mellett létezik még nyolcezer tervezőmérnök az országban. Ők is a diplomájuk alapján kerültek be az Építész Kamarába. Ez rád is vonatkozik kedves névtelen valószínű kolléga.

 

 

 

 

 

rokon
2009.10.14.
18:45

@Makkainé Hoksza Éva: Kedves Makkainé Hoksza Éva,

Hozzászólásából reagálni kívánok erre a részletre: "...megkerestem az épület tervezőjét. Feleségével sikerült beszélnem, aki a belső építész volt. Ő tájékoztatott, hogy nagyon beteg a férje, korházban van. Másnap szeptember 22-én reggel fél 8-kor elhunyt."

Legelőször észrevételezem, hogy nem nevezi meg: Jurcsik Károlyról van szó. Neve egyetlen egyszer sem szerepel terjedelmes szövegében.

Másrészt szinte lehetetlennek tartom, hogy nem együtt talált rá Jurcsik Károlyra és Varga Leventére, ha az orgoványi művelődési ház tervezői után kutakodott. Az épületről az egyik első publikáció a Magyar Építőművészetben jelent meg, kettejüket említve (1969/5). Dr. Vámossy Ferenc tanár úr írja Korunk építészete című könyvében (Gondolat, 1974):

"A Jurcsik Károly és Varga Levente által tervezett orgoványi művelődési ház (1968–1969) kívül-belül meszelt nyerstégla felületű. A finom ritmusú téglafelület hatását kiemeli és fokozza a téglát és afugát egy színbe összefogó festés, és a szűkszavú, az anyagot beszélni hagyó építészeti formálásmód. A tégla anyagszerű felhasználására ez a kis épület a legérettebb hazai példa." (40–41. oldal + 41. számú fekete-fehér fotó)

Említek még egy jóval újabb nyomtatott forrást, a Vidéki építészeti kalauz-t, ami 2002-ben jelent meg a 6 BT kiadásában, szerkesztője Lőrinczi Zsuzsanna.

S persze az interneten is könnyű ráakadni a kettősre, ahogy azt már említi korábbi válaszában Kecskeméti (lásd alant). Például tudom ajánlani a wikipédia Jurcsik Károly címszavát.

Maradok tisztelettelVargha Mihályepiteszforum.hu

Vásárhelyi Dániel
2009.10.13.
19:05

Jó dolog, ha Orgoványról immár nem a kilencven évvel ez előtti tragikus történelmi események jutnak ez ember eszébe, hanem például az a korszakos építészeti alkotás, amely a főtéren áll. De ezt az épületet meg kell óvni, netán meg is kell védeni. Úgyhogy már dolgozunk ezen az ügyön ... Mindazonáltal jó lenne olyan megoldást találni, amely minden érdekelt számára megfelel. Egyrészt azért, mert látható, hogy az önkormányzat - lehetőségei szerint - eddig jó gazdája volt az épületnek. Csakhogy most ez a pályázaton elnyert jelentős pénzösszeg némileg összezavarta az ő gondolataikat is. A nagy kapkodásban aztán nem a legszerencsésebb módját választották a tervező kiválasztásának sem. Példának okáért az épület eredeti társtervezőjének ( Varga Levente Kossuth-díjas építész ) megkeresésére sem került eddig sor. Kellő jószándékkal és együttműködési készséggel azonban még minden jóra fordítható ...

Orgovány
2009.10.12.
16:08

Tisztelt Újságíró, Kedves Kommentálók!



Bár sem építész, sem újságíró nem vagyok, néhány kiegészítést hozzáfűznék a cikkhez és a hozzászólásokhoz, mint az intézmény vezetője.

A „Művelődési Ház” felirat a ’80-as években még színes neonfénnyel világított, ami valóban nem illik az épülethez. Ez már rég megszüntetésre került, maradt a felirat.

Hogy mindenki tisztán lásson: igaz, hogy Jurcsik Károly jóváhagyását kértük a bővítéshez, de ő már nem tudott nyilatkozni. Ezért a tetőtérbeépítést el is vetettük. Makovecz Imre viszont jóváhagyta az épület azon bővítését, ami építészetileg nem stílusbontó. Eszerint földszinti bővítéshez kaptuk a hozzájárulását, ugyanolyan lapostetős kivitelben, ugyanolyan ablakokkal, mint amilyennel az eredeti épület rendelkezik. Ez nem bontja a homlokzati képet, hisz a bővítés az épület hátsó részében kerülne kivitelezésre.

Hogy valójában mi is indokolja a bővítést? Az, hogy Orgovány magáénak tudhat több olyan kulturális szerveződést, ami a programokat helyileg biztosítja. Mert itt ez nagyon jól működik! Valamint a bővítés után nem csupán művelődési házként funkcionálna, hanem egy integrált közösségi szolgáltató térként, ahol minden életkori csoport helyet, teret és lehetőséget kaphat.

Azt gondolom, hogy el kellene vonatkoztatni a művelődési ház kizárólagos kiszolgáló funkciójától, hisz támogatni kell a helyi szerveződéseket, a programok létrehozásában, megalkotásában és lebonyolításában. Akinek ezt be kell mutatni, ellátogathat Orgoványra!

Talán egy kissé elrugaszkodott arról az állapotról véleményt alkotni, amit sokan nem is ismernek. Tisztelem Jurcsik Károly munkáját, és ezzel nem vagyok egyedül. Viszont az az épület, ami a 70-es években minden igényt kiszolgált, ma már kicsinek bizonyul. Épületileg és funkcionálisan is. Szerintem erről senki nem informálódott.

Az épület nincs műemlékké nyilvánítva. Nekem is könnyebb dolgom lenne, ha műemlékké nyilvánították volna, de ebben nem az én szavam a mérvadó.

Remélem a teljesebb képhez ez a néhány kiegészítés nem felesleges.

db
2009.10.13.
20:59

@Orgovány: Így azért már szimpatikusabb a dolog, bár az egy fontos kérdés szerintem, hogy Makovecz Imre milyen jogon hagyta jóvá a bővítés terveit?

zapata
2009.10.11.
06:17

  A történet valóban horrorisztikus, de még borzalmasabb, hogy nem egyedi eset. „Csak” abban különbözik a többitől, hogy a hetvenes évek egyik emblematikus épületéről van szó.

Nem tudom, mikor került az épületre az iszonytató „művelődési ház” felirat, de azzal már súlyosan megsértették Jurcsik Károly szerzői jogait (Szjt. 13.§).

Ami az épület elszomorító állapotáról betett fotót illeti, ez annak az országnak a szegénységi bizonyítványa, ahol ez természetes, ahol a trehányságot azzal álságos kifogással mentegetik, hogy „szegény az önkormányzat”. Annyi pénze biztosan akadt volna az önkormányzatnak, hogy legalább külsőleg rendbe tegye a házat. Hajdanában a legszegényebb emberek is körbemeszelték a házukat húsvétra.

Én nem tudom értékelni azt, hogy a tervező hosszas nyomozás után eljutott Jurcsik Károlyig, ez ugyanis egyrészt törvényes kötelezettsége volt, másrészt ezzel alaposan elkésett. Úgy tűnik, mintha puszta formalitásnak tekintené a szerző UTÓLAGOS hozzájárulásának kérését műve eltorzításához. Ha megkeresi a szerzőt nem levélben, hanem úgy, ahogy azt illik, legalább azt megtudta volna, amit egyébként első ránézésre látnia kellett volna, hogy ez egy nyitott alaprajzú épület, amit nem biztos, hogy tetőtérbeépítéssel kell bővíteni, sőt... Azt én sem értem, miért kell titkolni a nevét, hiszen aki egy középülettel kapcsolatos tervezési munkát elvállal, az akár akarja, akár nem, közszereplővé válik. És felelős a tetteiért, hiszen nem kiskorú.

Az újságírással kapcsolatban pedig nekem az a legfájóbb, hogy egy ilyen kultúrbotránnyal nem az országos média foglalkozik már, hanem egy korlátozott hatókörű internetes újságban rágódunk rajta.

mB
2009.10.10.
22:28

Értve-érezve a problémát, azért én kicsit áthelyezném a hangsúlyokat. A (hazai) építészet egyik nagy problémájának ugyanis a kommunikáciuó szinte teljes hiányát érzem („laikus” közönség és szakma között). Ebben mint kiindulóhelyzetben nem tartom túl jónak a „majd most móresre tanítjuk Orgoványt!” attitűdöt, amelynek során az üzenet mintha az lenne, hogy „akkor is lenyomjuk a torkotokon a saját értékeiteket, ha beledöglötök is.”

HA én újságíró lennék (ami viszont nem vagyok), akkor nem (csak) „botrányt” kiáltanék, hanem -         utánaérdeklődnék, ki tervezi az átalkítást, és beszélgetnék vele;-         Kideríteném, hol tart a folyamat: valóban van-e már építési engedély (ha igen, furcsállnám hogy csak most utólag kérnek hozzájárulást), milyen fajtájú és minőségű tervek (és elképzelések) vannak, ezeket (legalább egy szöveges összefoglalás erejéig) publikálnám;-         Megkérdezném az Orgoványiakat, miért volt/van szükség a bővítésre – illetve megpróbálnék az EU támogatással kapcsolatban is minden kideríthetőt kideríteni;-         és lehet hogy még megkérdeznék a dologról egy-két közelebbről is érintett, jónevű építészet, ami az írásnak súlyt adna. 

Ezzel nem  problémafelvetést szeretném persze bagatellizálni, sőt: azt gondolom hogy egy problémát MEGOLDANI kell, ehhez viszont a teljes letámadás helyett a tájékozódást, tájékoztatást és a párbeszédet gondolom nagyon fontosnak.

rokon
2009.10.10.
18:53

a cikket 1 fotóval egészítettük ki az épület mai állapotáról.a szerk.

kezdoepitesz
2009.10.10.
08:10

Érdemes szétnézni, hogy Jurcsik Károly munkásságáról milyen sok cikk található a Fórumon. Szerintem ez a botrány...

viktor
2009.10.12.
09:53

@kezdoepitesz: Kedves kezdoepitesz!

Az újságírás nem lexikonírás.Az ÉF 2000 óta működik, Jurcsik Károly pedig '97 körül fejezte be aktív munkásságát, mint építész. Azóta készült vele egy interjú, illetve hírt adtunk Steindl Imre-díjáról.

schigeru
2009.10.09.
22:25

Az Iparművészeti Múzeum egy nagyon rossz példa. Történetesen az eredeti elképzelések szerint nem tudták befejezni az épületet, a Hőgyes Endre utca felőli foghíj az idők emlékezete óta erről tanúskodik. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg borzalmas állapotban van az épület nagy része, plusz még a MOME is birtokolja a Kinizsi utca felőli szárnyat, úgyhogy nem kevés munkát és pénzt illenék beleölni, hogy korszerű múzeumként tudjon funkcionálni. Nem mellesleg pár évvel ezelőtt diplomatémaként felmerült bennem ez, és anno meg is kerestem a múzeum akkori (azóta már kirúgott) igazgatóját. Az ő elmondása alapján legfelsőbb szinteken (minisztériumi) is téma volt a foghíj beépítése, vagyis a múzeum bővítése, és még a szabályozási tervben is szerepel((t?), hogy pályázatot akarnak kiírni. Hogy azóta mi lett ezekkel az elképzelésekkel, nem tudom.

Mezős Tamás óvó szárnyait inkább nem kellene emlegetni, az elmúlt évek műemlékes történetei tükrében.

Azt meg különösen csípem, amikor a partvonalról oktatják ki az (fiatal) építészeket, hogy mi mindent kellene tudni, ki mindenkit kellene ismerni.

zsuppanandras
2009.10.09.
22:47

@schigeru: Mezős Tamás elnöksége alatt 195 védett épülettel gyarapodott a műemléklista, köztük egy sor értékes modern épülettel. nem tudom hogy az ideigenes védelem a legjobb megoldás-e az orgoványi ügyre, számomra rokonszenvesebb lenne először egy asztalhoz ültetni a szereplőket (polgármester, építésznő, meghívott művészettörténész szakértő, pályázati felelős) és kitalálni egy mindenki számára vállalható megoldást. amennyiben a házat nem lehet másként megvédeni, még mindig jöhetnének a hivatali eszközök, vagyis a KÖH.

Kühn Péter
2009.10.09.
21:30

Sok minden rendben a cikkel, csak a címe és az utolsó bekezdése nem az.

-nem tiszta , hogy a mi is  a botrány?

- egy építésznő sajnos nem hallott kíváló építészeinkről, na. Szerintem is baj,nem is tudom kinek a baja, de hát én is Vámossy tanár úr már akkor! ( 1996)külön  KREDIT pontos óráján hallottam róluk,( összesen 15-en voltunk). 

-az építésznő hosszasan kinyomozta az eredeti tervezőt, és ezen szerintem  nem kéne gúnyolódni...! Sőt, értékelem, hogy megtette.

És végül: tehát,hogy: hol is itt a botrány?

Az, hogy a szándék felmerült..??

Majdnem mindenkitől, aki lapostetőst tervez, előbb-utóbb megkérdezik,hogy nem-e lehetne-e mégis nyeregtető-e...?

És ezen a kérdésen, még csodálkozni sem kell.

Gondolom, nem ördögtől való a nyeregtető,mint épületszerkezet,  (lehet még esztétikus , sőt zseniális alkalmazás is) és  hogy maga az eredeti tervező is elgondolkodott volna rajta vagy fenntartotta volna a jogot a megtervezésre, ha úgy látja jónak. Ki tudja.

Értem én most  a körülményeket, de nem derül ki a cikkből, hogy Jahoda Maya (vagy a szerzői jogok örökösei) hogy nyilatkoztak. Valaki a nyeregtetőt engedélyezte volna?

Balogh Csaba
2009.10.09.
22:04

@Kühn Péter: Ha jól értem engedély van a tervre. Általában engedélyezési terv kell EU pénzek elnyeréséhez.

Itt a botrány, ha ez igaz.

Az, hogy a BME-n nem tanítanak kortárs építészetet, elméletet, de még csak lexikális tudást se botrány. Én is Vámossy tanár úr különóráiról a tologatós diavetítő képeiből ismertem meg azt a néhány fontos mérföldkövet. 

De az már akkor se kortárs volt, azóta nem tudom mi lehet. :(

Külföldi kortárs dolgokról ... ajjajjj... botrány

Azonnal műemlékké nyilvánítani!!!!!!

A pontos történet kiderítése után bármilyen eszközzel levédeni a házat, ha szükséges 

Bitumen
2009.10.09.
20:28

Aki tudja miért nem nevesíti, ki volt a hanyag. Miért lehet csak félig kimondani az igazságot? Neveket akarok hallani...

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk