építészet : környezet : innováció

Budapest Szíve ötletpályázat



vezető tervezők: Balázs Attila, Czeglédi Péter, Benkő Roland, Som Barna, Szabó Attila

29. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Balázs Attila, Czeglédi Péter, Benkő Roland, Som Barna, Szabó Attila



Részletes bírálat:

A pályázat túl sok figyelmet fordít a Belvároson kívüli közlekedési megoldásokra, és így kevesebb erő maradt konkrét belvárosi közlekedésszervezési kérdések átgondolt kidolgozására. Pontos diagnosztikát ad a Belváros jelenlegi közlekedési nehézségeiről. A meglévő problémákra azonban döntően a Belvároson kívüli megoldásokkal adna választ (pl. M1, M7 és az M3 autópálya alagúttal összekötése, Moszkva tér és Nyugati pályaudvar közötti alagút, stb.). A pályázat nem használja ki a közvetlenül a Belvárosra vonatkozó releváns és megvalósítható forgalomcsillapítási eszköztárat. A nagyszabású szint alatti közúti hálózat realitása kevés, de egy ilyen nagyságrendű rendszer már komolyan megváltoztatná a város közlekedési hálózatát, és sok közterületet szabadítana fel a Belvárosban. A Kossuth Lajos utca lefedése progresszív megoldás. Az erről bemutatott kép viszont inkább építészeti vízió, mint reális léptékű megoldás. Érdekes javaslat a Váci utcai városháza előtti tér kialakítása. Az ötlet jó, de a megszűnő és létrehozott értékek nem állnak arányban egymással. A javaslat jellemzője, hogy jelentős volumenben – bár sokszor feleslegesen – tervez új épületeket és építményeket a Városház-tömbben és a tágabb tervezési területen is. Így hasonlóan felesleges, és meglévő értékeket pusztító lépés az Egyetem tér átépítése is. A Lánchíd gyalogoshíddá való alakítása támogatásra érdemes, az Erzsébet hídra vonatkozó javaslat nem. A Duna-parti közterületek fejlesztése nem kidolgozott. A zöldfelület fejlesztésre adott javaslatok nem adnak összefüggő rendszert.

A Városháza környezetére tett javaslatában a „Gödör” fölötti parkot, a Deák teret, valamint a Városháza előtti új épületet egy nagyszabású kolonáddal fogja össze. Az így kialakuló nagyméretű rendezvénytér-sorról a terven viszont nincs több mondanivalója. Az ötlet egy nagyszabású építészeti beavatkozás, mely viszont nem pusztán egy nagyvonalú térfalat hoz létre, hanem sok helyen kulisszaként működik. A tér homogenizálásával áthelyezi a területen lévő építészeti hangsúlyokat, s értékes épületeket takar el (mint például az Evangélikus templom) más épületeket viszont kiemelt helyzetbe hoz (mint például az Anker-ház). A Városháza előtt a posta elbontásával egy olyan „víziót” vázol fel, mely az európai városházák előtt lévő tereket idézi, de itt a műemlék posta bontása nem támogatható.

A Városháza előtti új épület kompozíciós elemnek tekinti a városfal nyomvonalát és a Károly körút utcavonalát követi. Helyes megoldás a Károly körút felőli „filteresen” kialakított zárás. Az oszlopok fölött lévő tető túl mély, az alatta lévő épületekről nem lehet sokat tudni. A Városháza belső udvarainak keresztszárnyait újjáépíti. Ez elfogadható megoldás, de így jelentős belső terek kialakítására felhasználható terület vész el.

A terv egy olyan erős víziót vázol fel a Belvárosról, mely akkor is szimpatikus, ha a javaslatok nagy része a konkrét helyzetet figyelembe véve csak vágy maradhat. Külön szimpatikus az, hogy az élhető város vízióját nem a technikai fejlődésre alapozza, hanem az építészeti eszközökben és hatásokban bízik.

A pályamű a fenti részértékek elismeréseként rangsorolás nélküli 1,5 MFt-os MEGVÉTELBEN részesült.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »