| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

Budapest XXI. Csepel, Rákóczi-tömb I/1 ütem

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Budapest XXI. Csepel, Rákóczi-tömb I/1 ütem
Épületek/Lakóépület

Budapest XXI. Csepel, Rákóczi-tömb I/1 ütem

2004.03.29. 10:17

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csernyánszky Gábor

Építésztervezõ: Csernyánszky GáborGeneráltervezõ: RADIUS Építészmûterem Kft.

A kéz három ujja
bevezető sorok egy új, csepeli, önkormányzati bérház épület-együtteséhez

Az épületcsoport – szívesebben mondanék lakótelepet, vagy telepszerû beépítést, ha nem tapadnának ezekhez a kifejezésekhez a mai magyar köznyelvben bizonyos negatív tartalmak – jelenlegi állapotában csak egy darabja annak a tervezett struktúrának, amely a csepeli belváros és a gyár közt támadt szakadás befoltozására hivatott. Így egyelõre festõi magányban áll, a szanált terület közepén, a Rákóczi út és egy ideiglenes helyzetû, jelenleg még a telken futó, tehermentesítõ út által leszabott tömbben.

Két félnyeregtetõs tömeg egy hosszirányú (észak-déli), belsõ, süllyesztett parkolóutcát fog közre, és ez az épületpár három, változó hosszúságú keresztszárnnyal egészül ki. A már átadott részek – a hosszszárnyak meghosszabbításaival és két további, most épülõ keresztszárnnyal fognak bõvülni, így a két ütemben felépített együttes képlete a kéz tenyeréhez és öt ujjához lesz hasonló.

Egy alapos épületelemzéshez tehát mindenképpen meg kellene várni a második ütem átadását, de a meglévõk máris odafigyelésre késztethetik az arra járót.

Erõs, karcos telep ez; a redukált, a mögöttes funkcióknak alárendelt homlokzatokon telített vörös vakolatbõr feszül. Nem tudok nem asszociálni Itália 18–19. századi „nápolyi vörös" városaira, a „vörös Bécs" Hofjaira és Aldo Rossi talán mindkettõre utaló, rendre visszatérõ, és jórészt papíron maradt, telibe-színes (több értelemben is vörös) építészetére. Ezeket a megkerülhetetlenül historikus ízeket ellenpontozza a trapézlemez-tetõ ipari tárgyilagossága. Mint ahogy talán a telepítés és a telep rezignáltan utopikus vonásait egy, a kivitelezés valóságát elfogadó, az anyagok, építési rendszerek realitásait könyörtelenül vállaló tervezõi magatartás egyensúlyozza ki.

Ahogy a megnevezés-elnevezés („telep"), vagyis a nyelvhasználat és az építészeti fogalomkör viszonya problematikus, és nem függetleníthetõ az elhagyott század második felének történetétõl – illetve attól, amit ebbõl mindannyian hordozunk, a tudatostól a reflex-szintekig – nos tehát, a mûfaj meghatározásakor nem lehet elkerülni, hogy utaljunk a közelmúlt fejleményeire, a gyér honi, és a jóval gazdagabb bécsi példákra. Itt, most elég talán csak megemlíteni, a tipológiai spektrum két végpontján elhelyezhetõ, szakmai körökben közismert Sargfabrik (1993) és Frauen-Werk-Stadt (1994) lakóegyütteseket.

Ezen további, finomabb tipológia után, vizsgálandó lenne még az a növekvõ szakadék is, ami a szakmai elit és a közösség-lakosság ízlése, otthon-fogalmai, és lakásszociológiai státusa között mélyül folyamatosan, nagyjából a mérnök/építészszakma „panel-bûne" óta.

(A fenti címmel, a múlt ködébe veszõ 70-es években nálunk is vetített, svéd tv-sorozatra – „A kéz öt ujja" – utaltam, jóllehet ez a cím talán csak egy szûk generációnak mondhat valamit. A szocdem-alapú, jóléti, svéd nyugatról behozott sorozatban – hippinek látszó – családok építettek, szereltek, fõztek, horgoltak, barkácsoltak, egy sereg gyerekkel, kvázi kommunában, amolyan „mutassuk meg, hogyan lehet humanizálni a városi létet" – alapon...)

Szerző: Bujdosó Gyõzõ (szöveg, fotók)
2004. március 9.




Bp. XXI. Csepel, Rákóczi-tömb I/1 ütem

(73 lakás, 7 üzlet)
Tervezés 2000–2002, kivitelezés 2003.
Építtetõ: Bp.– Csepel Polgármesteri Hivatala
Kivitelezõ: Hérosz Rt.

Generáltervezõ: RADIUS Építészmûterem Kft.
Építésztervezõ: Csernyánszky Gábor

Statika: Hegedûs Péter, Hegedűs és Mizere Kft.
Gépészet: Zöld Béla, Thermo-lux Kft.
Elektromos: Osváth Miklós, Budakomfort Bt.
Közmű: Hanczár Zsoltné és Bíró Attila, Kész Kft.
Út: Barkács Gyula, Cityconsult Kft.
Kert: Papp Mariann

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.