Bukik az újabb kecskeméti plázaterv?

„Amíg én vagyok Kecskemét polgármestere, nem terjesztem a testület elé ezt a tervet: ez a pláza ebben a formában nem fog megvalósulni" - jelentette ki Zombori Gábor a Népliget helyére tervezett pláza lakossági fórumán. Szép Tivadar építész eseménybeszámolója

Minap lakossági fórum volt a Kecskeméti Városháza dísztermében.
A lakossági fórum célja a belváros szélére, a volt focipálya helyére építendő, közel 50.000 m² alapterületű, EuroCenter névre keresztelt bevásárlóközpont terveinek megismertetése volt a kecskeméti lakosokkal.

A díszterem zsúfolásig megtelt. A fórumot kezdeményező Városszépítő Egyesületen kívül több civil szerveződés (Lokálpatrióták, Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete, Nyugdíjas Szövetség stb.) képviselői, helyi lakosok, közéleti szereplők, politikusok, építészek, a képviselőtestület több tagja, a város két alpolgármestere, jegyzője és a város polgármestere is jelen volt.

A történet egyszerűnek tűnik. A beruházó szeretné módosíttatni a helyi rendezési tervet, mivel nagyobb épületet szeretne építeni mint azt a jelenlegi szabályozások engedik. A beruházó a rendezési terv módosításához várja a város közgyűlésének és lakóinak hozzájárulását. Az előzmények tükrében viszont nem ilyen egyszerű a helyzet.

Előzmények

Kecskemét belvárosának (a Főterét is meghaladóan) legnagyobb zöldfelülete a történeti belváros hajdani széle és a vasút között, mintegy 900 méteres hosszban húzódó, kb. 140 méter széles zöldterület, mely döntően közparkként lett kialakítva a múlt század harmincas éveinek végére (benne emlékművel, múzeummal, kioszkkal, Úri Kaszinóval, Városi Vigadóval). Ez volt Kecskemét „Városligete" azokban az „idilli" időkben.

A Rákóczi út – Kecskemét egyetlen allés szerkezetű sugárútja – kötötte össze ezt a két nagy kiterjedésű zöldterületet (Főtér – Népliget).
1948-ban a most bemutatott terv területét – sportpályává alakították, de a terület zöld maradt, s az Úri Kaszinó is, igaz, öltözőként, de fennmaradt.
1970-es évek elején kb. 1,5 hektár kihasítottak tarvágással a buszpályaudvar számára.
1990-es évek közepén újabb kb. 1,0 hektárt átadtak benzinkút és Penny Market (!) céljára.
Miután a terület egyharmadát sikerült elpazarolni, a maradék zöld közel felét az EuroCenter beruházás vinné el.
A területet 1998-99 körül próbálta meg először eladni a város, de az ügylet zátonyra futott, mivel a vevő a vállalásait nem teljesítette.

2005-ben - a hírhedt Malom Center épülése közben – a dr. Szécsi Gábor korábbi polgármester vezette koalíció ismét eladta a területet. Ezúttal befektetői pályázat került meghirdetésre, ahol a pénzügyi ajánlatok mellett terv-változatoknak is szerepelnie kellett.

A pénzügyileg különben legkedvezőbb ajánlatot – formai okokból – kizárták, így került a terület a jelenlegi beruházóhoz, a Magnum Hungária Eta Kft-hez. Már a kiírásban és a megkötött szerződésben is „építészetileg magas követelményeket kielégítő, kereskedelmi, szolgáltató és szórakoztató központ" céljára adta el a város a területet, ahol „biztosítani kell a lakosság sportolási és szabadidős tevékenységét".

2006-os választások után az új polgármester, dr. Zombor Gábor és a nagyrészt azonos összetételű testület a szerződés betű szerinti betartását ígérte.

A Magnum a várossal történő folyamatos egyeztetésben érdekelt, mivel ha a különböző szintű tervtanácsokon az építészszakma is áldását adja a tervre, és a város lakói is el tudják fogadni a beruházást, a város hajlandó támogatni egy olyan rendezési terv-módosítást, mely a befektető számára kedvező, hisz 10 százalékkkal nagyobb ház és 10 százalékkal kisebb zöldfelület is lehetséges!

A tervvázlatok folyamatosan készülnek, a most bemutatásra kerülő terv immáron a hatodik. Az eredeti nagyvonalú elképzelések mára egy tipikus városszéli bevásárlóközponttá egyszerűsödtek, ahol a szórakozás, a szolgáltatás és a sporttevékenység megvalósulásának feltételei eltűntek.

 

 

Az egyeztetések folyamán egyre világosabb lett, hogy az adott helyen ekkora forgalmat vonzó épület kiszolgálása nem oldható meg. A városvezetés ennek ellenére kitartott eredeti elképzelései mellett. A beruházó is. A tervet elindították a tervtanácsi fórumokra. A kecskeméti tervzsűri (mely egyébként nem lett volna kötelező) nem támogatta, a Központi Tervtanács 5:3 arányban jóváhagyta a terveket. Igaz két dolgot elhárított magától: nem kívánt foglalkozni az adott terület helyi értéke és az adott program viszonyával (azaz nem akarja minősíteni az önkormányzat korábbi döntését), illetve nem állt módjában megítélni, hogy a város az ott bemutatott funkciójú épület céljára adta-e el a területet (a két fél szerződéses problémája, ebbe nem kívánt se beleszólni, se belelátni). A házról, mint bevásárlóközpontról alkotott véleményt.

Két fontos előzményt célszerű még megismerni. Az egyik, hogy a területen állt a Nyári Kaszinó épülete. Az épületet - a terület értékesítése után - ideiglenesen műemlékké nyilvánították. Minden jel arra mutatott, hogy az épület - teljesen jogosan - műemléki védettséget kap, így a beruházáshoz felújított állapotában fog kapcsolódni. Nem ez történt. Védettség megszűnt, épületet elbontották – ez több helyen kiverte a biztosítékot. Kapcsolódó cikk.

A másik fontos előzmény a Kecskeméten 2005-ben, a történelmi belvárosban felépült Malom Center története, mely a városlakók jelentős részének a fejében mint tipikus közép-kelet európai, mutyizós jellegű „fejlesztés" maradt meg. Olyannyira így van ez, hogy az EuroCenter üggyel foglakozó, helyi online médiában található friss blog bejegyzésében még mindig az előző jegyző fejét követelik.

Az előző kudarcok fontos pozitív hozadékaként a civil szerveződések hangja felerősödött. Az emberek nyíltan el merik mondani a véleményüket, és ki is állnak mellette. Ilyen előzmények után került sor a lakossági fórumra.

A lakossági fórum
Ismerős elemek: mutatós látványtervek, kivetítő, hangosítás, elegáns befektetők, a szakmabelieknek a padsorok között a kihajtogatott tervlapok. A városi főépítész megnyitója után az épület tervezője, Széll András ismertette a helyszínt, az épületet és kialakulásának körülményeit. A tervező fontosnak tartotta, hogy a beruházó igényein túl a helyi politikusok és építészek véleménye is alakította a tervet, s most a lakosság véleményét is meg tudják kérdezni.

 

 

Az épület kétszintes, a földszinten és az emeleten összesen 24.000 m²-en kereskedelem, a mélygarázsban 880 db gépjármű. Két bejárat, középfolyosó, két oldalt 50-60 üzlet, 2 nagy alapterületű „mágnes" üzlettel. A földszinten kávézó terasszal, az emeleten „etetőudvar", valamint egy kaszinó, a lapostetőn terasz és gyermekvigyázó. Az épület homlokzatán, a nagyméretű, üres homlokzati felületek tagolásként üvegfelületek jelennek meg, bár a funkció miatt ezekre egyáltalán nincs szükség. A tervező kiemelte a „mágnes" üzlet homlokzati felületére tervezett piros „kriksz-kraksz" burkolat korszerűségét. Láthattuk a gyalogos- és gépjármű megközelítés, a kamionos árufeltöltés részleteit, valamint a városi allé és a tervezett beruházás kapcsolódási pontjába tervezett (52 m átmérőjű!) turbó körforgalmat is. Szó volt még a körút és az épület közötti pihenőpark kialakításáról, az aktív zöldfelületekről, a meglévő, a körutat jelenleg is szegélyező fákról, valamint a funkció nélküli víztorony mászófalként való hasznosításáról.

A tervező jól láthatóan maximálisan megfelelt a beruházói elvárásoknak. A Magnum Hungária Eta Kft. képviseletében Csillagh András kért szót, majd röviden bemutatta a társaságot és a már elkészült beruházásaikról beszélt. Kifejezte köszönetét, hogy ilyen sokan eljöttek, valamint a lakossági fórumok fontosságáról szólt. Mind a tervező mind a beruházó nagyon szimpatikusnak tűnt, úgy tűnik valóban meg kívánták győzni a helyieket.

 

 

A civilek véleménye
A fórumon nem akadt hozzászóló, aki pozitív véleményt formált volna a beruházásról. Ki-ki vérmérséklete és nyelvi leleményessége függvényében birkahodálynak, városszéli doboz-plázának, félbehagyott legójátéknak, fantáziátlan valaminek minősítette az épületet.
Néhány elhangzott vélemény és észrevétel:

• Hogyan érinti az itt lakó embereket a várhatóan jelentős mértékben megnövekedő forgalom?
• Hogyan egyezteti össze a város ezt a kereskedelmi projektet a megvalósítás előtt álló Rákóczi úti revitalizációs tervekkel, melynek a lényege az élet visszacsábítása, kis üzletek, kávézók, éttermek kialakítása?
• Többen megfogalmazták, hogy a dobozszerű épület nem illeszkedik a történeti belváros építészeti arculatához, valamint ezeknek a dobozoknak csak a város szélén van a helyük
• Hogy lehet az, hogy a budapesti építészekből álló, a területet nem ismerő központi tervtanács dönt egy ilyen beruházás építészeti színvonaláról?
• Kritizálták a tervezőt, aki ha ismerné a várost, akkor erre a helyre nem ilyen épületet tervezne, valamint kifejezetten rossz tréfának tartják az Alföld közepén a víztoronyra applikált sziklamászó fal ötletét.
• A jelenlevők véleménye szerint építészeti színvonal tekintetében a jelen terv egyértelmű visszalépés az előzőekben bemutatott tervekhez képest
• A beruházás üzleti megalapozottságát is megkérdőjelezték, mivel a városrészben jelentős számú üzlet áll üresen
• A beruházás közlekedési kapcsolatai is kemény kritikát kaptak, a turbó körforgalmat és a kamionos árufeltöltés kapcsolatait a jelenlevők egyértelműen hibásnak tartják.
• Megkérdőjelezték az épület elhelyezését, mivel a Rákóczi út beépítési vonalához nem igazodik
• Kritizálták a bejáratok elhelyezését, a mélygarázs fölé eső meglévő faállomány megtarthatóságát, valamint a 20 cm vastag tetőszinti zöldfelület hasznát.
• A jelenlevők véleménye szerint rossz tendencia, hogy a város elpazarolja a zöld felületeit

Többen kifejezték azon véleményüket, hogy a terület a tervezett funkcióra nem alkalmas, a város hatalmas hibát követett el azzal, hogy a területet eladta.

 

 

A kérdésekre és felvetésekre való válaszadás hálátlan feladatával az épület tervezője próbálkozott, de a lakossági fórum zárszavát Zombor Gábor polgármester mondta el: „Három éve kínlódunk a korábbi városvezetéstől örökölt történettel. Az első találkozáskor azt mondtam a befektető képviselőinek, hogy ezt a beruházást a kecskemétiek nem fogják sem szeretni, sem elfogadni. Ráadásul közlekedési szakemberek szerint ebben a formában nincs megoldás a projekt kapcsán felmerülő közlekedési problémákra. Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a várost élő szerződés köti. Ha nem is értünk egyet a korábban történtekkel, jogkövetőnek kell lennünk. De ezzel együtt ragaszkodunk a szerződés és a hatályos jogszabályok betartásához. A képviselő-testületnek döntési joga van az ügyben, s kijelenthetem, hogy amíg én vagyok Kecskemét polgármestere, nem terjesztem a testület elé ezt a tervet: ez a pláza ebben a formában nem fog megvalósulni."

Sok megválaszolatlan kérdés van, a történet valószínű folytatódik….

Szép Tivadar

Ui.: A hírek szerint a befektető felajánlotta a városnak, hogy a területet vásárolja vissza….