építészet : környezet : innováció

City Point — Győr új városközpontja?!

Majd másfél év elteltével másodszor járta meg a Központi Tervtanácsot a Dimenzió terve: az egy évtizede futó City Point projekt magvalósulása esetén Győr tulajdonképpen új városközponttal gazdagodna.

10 éve tervezteti a City Point Development Kft. Győr városközpontjának rekonstrukcióját. A stafétát 2004-ben vette át Bodrossy Attila munkatársaival – Csomay Zita, Fátrai Bálint, Pintér Péter –, vagyis a győri Dimenzió Kft. csapata. A Központi Tervtanács először 2008. október 15-én véleményezte a tervet, másodszori tárgyalására 2010. január 19-én került sor. A tanulmányterv első körben átfogó koncepciót kívánt nyújtani a dunántúli megyeszékhely centrumának teljes újjászervezésére, elsősorban a belváros és a déli városrészek közötti elszigeteltség feloldásával, amit az I. sz. főút és a vasút okoz. A tervezők a konfliktus kezelésére a Szent István út egy részének süllyesztését és a vasút beépítését javasolták. A rekonstrukció részét képezte még a Frigyes laktanya, valamint a Schlichter villa és melléképületeinek helyreállítása.

 

City Point
City Point
City Point

 

A buszpályaudvart multifunkcionális központtal és intermodális csomóponttal váltották volna ki, mely összehangolja a különböző közlekedési formákat. A tervtanács akkor nem foglalt állást városrendezési kérdésekben, viszont támogatta a Szent István út föld alá vezetésének gondolatát és a városháza előtt kialakuló tér gyalogossá tételét. A grémium helyben hagyta az intermodális csomópontot és az azt támogató fejlesztési ötleteket. A két védett épületről is megfogalmazták álláspontjukat: a Frigyes laktanyához kapcsolódó két kisebb épület megtartását nem tartották egyértelműnek, míg a Schlichter villa „szoborszerű, külön álló” helyzetben hagyása indokolt.

Az aktuálisan tárgyalt tanulmányterv a City Point multifunkcionális központra összpontosít, de nyitott marad a későbbi vasút feletti beépítésre, amellyel kiteljesedhet a csomópont intermodalitása. A Schlichter villát, melléképületeinek elbontásával, önálló telken hagyásával (10,5 méter épületmagasságú villa, 14 méteres oldaltávolság) és az épülő központ villa irányában történő lépcsőzésével hozták helyzetbe. (A Frigyes laktanya fejlesztése időközben más tervezőkkel önálló projektté vált.) A City Point sokfunkciós jellegét tovább erősítették a tervezők: a buszpályaudvar és az irodák mellett az első emeleten szórakoztató, szabadidős és vendéglátós elemekkel gazdagított közteret hoztak létre, ami a Baross híd felől rámpán, kívülről és belülről lépcsőkön és lifteken közelíthető meg.

Az épület sok szálon akar a városszövethez csatlakozni, főként a gyalogos irányokhoz. A tömböt kelet-nyugati irányban átmetsző fényes, szinte külső főutcának tetsző hasíték kapcsolatot és átláthatóságot teremt valamennyi szint között. Végpontjai a Schlichter villa tere és a Zrínyi utca zártsorú beépítésében létrejött teresedés. Az észak-dél gyalogos tengely a vasút beépítése esetén a Baross hídról vezet a komplexumon át a Frigyes tömb mellett vissza a Baross útra. A másik ilyen irányú tengely a meglévő aluljáró nyomvonalát követve híddal köti össze a vasútállomást és a központot, majd a villát körbeölelő sétányba torkollik, ahol a földszintre érve a Hunyadi utcára vezet.

 

City Point
City Point
City Point

 

A City Point az építészek szándéka szerint a következők szerint illeszkedik a városszövetbe, illetve viszonyul a műemlék épületekhez:
A Baross híddal műtárgyként bánik az épület, amit a rámpás felvezetés igyekszik ellensúlyozni. A vasút feletti híd jellegű ráépítés az intermodális összeköttetést jelzi és szolgálja. A Schlichter villát amellett, hogy önállóan kezeli, keretezi és fókuszba állítja. A Frigyes laktanya tömbjének hasítékát egyértelműen jelzi, a Zrínyi utcai beépítést pedig egyszerűen követi, miközben a térfalat igyekeztek lerövidíteni. A Baross híd felől előkertes visszahúzás, míg a Hunyadi utcában a térfolyosó tölcséres kinyitása segíti a rálátást a laktanyára. A teljes rálátást a védett épületegyüttesre a City Point tetejére vezető rámpa és az első emeleti átkötő híd biztosítja. A Hunyadi utcai homlokzat egyszerűségével irányítja a figyelmet a laktanya épületeinek eklektikus díszítettségére. A Schlichter villa érvényesülését a nagy oldaltávolság és a közösségi terek neutrális üvegezése erősíti.

A pillérvázas szerkezet, a nagy belső terek és a széles utcák teszik sokféle, időben változó funkció befogadására alkalmassá az épületet, amely tulajdonképpen egy mesterséges domb, a középkori várak analógiájára – zárt tömeg, súlyos falakkal, a fontos gyalogos tengelyek mentén felszabdalva. A „várdombra” könnyed harántszárnyakat ültettek a tervezők, kelet-nyugati közlekedési tengelyekkel felhasogatva. A hasítékok üvegezettek. A belső terek a méretek optikai megregulázását és a megvilágítást is segítik. A kelet-nyugati hasítékokat a városháza tornyára komponálták. A földszint kétharmadán (6690 m2) a buszpályaudvar található, a fennmaradó részen az üzletek, az árufeltöltés, az irodák, és a függőleges közlekedés helyiségei.

 

City Point
City Point
City Point

 

Az alaprajzot adottságként határozta meg a meglévő aluljáró, a Schlichter villa, a tervezett felüljárók és a Frigyes laktanyához vezető gyaloghíd. A ház központi egysége az átrium, mely átláthatóvá teszi és összekapcsolja a szinteket. Az aluljáróból a buszpályaudvarra lehet jutni. Az alagsori élelmiszer áruházba födémnyílásokon keresztül tekinthetünk be az utcaszintről. A felszín alatt 317 férőhelyes, kétszintes parkolót terveztek. A Baross Gábor híd felől földszintnek tekinthető első emeleten kapott helyet a főbejárat, ahonnan rámpa vezet a tetőszinti köztérre. Az első emeletet a belső sétálóutcák határozzák meg. A második emeleti tetőteraszra két szélső egyszintes (szórakoztató funkciók) és két középső két szintes (irodafunkciók) harántszárnyat húztak fel. A főutcával levágott északi „szárnyvégek” vendéglátóhelyként üzemelnek.

Az opponens szerint funkcionális, tömeg- és térképzésében összetett, jól strukturált és a környezetével sokrétűen kommunikáló épületet hozott létre a tervező. Kritizálta azonban az alépítményt: műtárgyszerűségét tovább kellene hangsúlyozni egyszerűsítésével, a lyukasztott homlokzati nyílások teljes elhagyásával – így a felépítmények könnyedsége jobban érvényesülhet. A vasút feletti beépítések bizonytalan kiléte túlságosan felértékeli a Baross-hídfőről megközelíthető sarok helyzetű főbejáratot. A bírálat szerint szerencsésebb, ha a Frigyes laktanya felőli bejárat átkerülne a Zrínyi-Hunyadi utca sarokra, mintegy ellenpontjaként a fent említett főbejáratnak. Az autóbusz-pályaudvar is átdolgozást igényel: kevesebb parkolóállás, közvetlenebb megközelíthetőség és elkülönített váróval ellátott peronos változat. Formai, térbeli és logisztikai-funkcionális értelemben színvonalas, integrált építészeti együttes sikeredett – hangzott az összefoglalás. A mesterséges, tömbszerű alépítményekre szerkesztett könnyed felépítmények új típusú városi teret és központot alkotnak. A belső sűrű térszövet külső kapcsolatai szervesek, viszont egy bizonyos időtávban megkérdőjelezhetők. A Schlichter villával kapcsolatos súlyos léptékkonfliktust jól kezeli a City Point.

 

City Point
City Point
City Point

 

A hozzászólok alapvetően két táborra szakadtak. Az egyik a komplexum újszerűségét és beágyazottságát méltatta, míg a másik éppen a városközpontra („Tulajdonképpen egy új centrum jön létre!”) tett hatások veszélyeire hívta fel a figyelmet: túl nagy, túl bonyolult, túl nagy forgalmat generál! A tervtanács ennek megfelelően továbbtervezés után ajánlja elvi engedélyezési fázisba a tervet, mégpedig a következő észrevételekkel:

A Schlichter villát bár helyzetbe hozza a terv, de annak befejezetlen homlokzatára is ki kell térnie. A City Point homlokzatainak, alépítményének és a tetejének további egységesítését és nagyvonalúbbá tételét érdemes megfontolni. Kiemelt szerepet érdemel a buszpályaudvar, alárendelve az utasok érdekeinek: 2x4 párhuzamos busz felállás, széles peronok, parkolóállások elhagyása, minden igényt kielégítő váró. Mivel a vasút beépítése bizonytalan, az aluljáró integrálása átgondolandó. A forgalom szinte biztosan növekszik, ennek enyhítésére az épület volumene mérséklésre szorul.

Tompos Viktor


a City Point terv fontosabb adatai
a telek terület: 13999 m2
beépíthetőség: 11199 m2 (80%)
legkisebb zöldterület 1400 m2 (10%)
szintterület-sűrűség 1,8 (25200 m2)
megengedett építménymagasság: 14 m

beépítettség: 10593 m2 (75,67%)
zöldterület: 1581 m2 (11,29%)
építménymagasság: 11,92 m
összes nettó szintterület: 24320 m2 (1,74)

vélemény írásához jelentkezzen be »