Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár terve

"A szervezeti és anyagi feltételek előkészítése után 2000-ben meghívásos építészeti pályázatot írt ki a Debreceni Egyetem az integráció központi szellemi-tudományos és műszaki beruházásaként megvalósuló Élettudományi Központ és Könyvtár tervezésére. Jelen engedélyezési terv a díjnyertes pályamű alapján készült." Az épület felelős tervezője Golda János és Szenderffy Gábor.

Beépítés

A Debreceni Egyetemként újraegyesülő DOTE és KLTE az 1910-es alapítás óta nagyjából Korb Flóris  nagyvonalú tengelyes koncepciója alapján épült ki a Nagyerdőből kihasított területen. Folyamatosan jött létre az ország egyik leghangulatosabb egyetemi kampusza. A parkerdőbe telepített pavilonos jelleg máig meghatározza az Egyetem építészeti-környezeti karakterét, amit a jövőben is meg kell őrizni. A szervezeti és anyagi feltételek előkészítése után 2000-ben meghívásos építészeti pályázatot írt ki a Debreceni Egyetem az integráció központi szellemi-tudományos és műszaki beruházásaként megvalósuló Élettudományi Központ és Könyvtár tervezésére. Jelen engedélyezési terv a díjnyertes pályamű alapján készült.

Az Élettudományi Épület telepítésének előkészítése kapcsán felmerült két lehetséges helyszín közül a komplex összehasonlító vizsgálat alapján a Botanikus Kerttől délre fekvő terület minden szempontból kedvezőbb:
A tervezett Élettudományi Épület a KLTE épületegyüttese, a DOTE területe és a Botanikus Kert között illeszkedik a Korb Flóris féle tengely-rendszerbe, és térben is jelképezi a szervezeti integrációt. A kijelölt építési hely 30 %-ban eleve burkolt (sportpályák), részben értéktelen akácos. A területen álló értékes, öreg kocsányos tölgyek és egyéb őshonos fák megóvhatók.

A Főépület - Obszervatórium tengely mára nagyrészt virtualizálódott. A Korb Flóris által szabadon hagyott tengely-sávok és sétányok nem épültek ki. Ezért az itt felépülő új épület nem alkot gátat, bár mikroklimatikusan bezárja a KLTE-parkot. Tervünkben az Élettudományi Épület együttese olyan szövet, amely a környezet elemeit és hálózatait integrálja:

A tervezett kelet-nyugati sétány összeköti a Kémiai Épület mögé tervezett fásított parkoló-területet a Menza-épülettel, kapcsolattal a DOTE-telep felé. Az eredeti észak-déli gyalogos tengelyt az épület önmagán átengedi. A tengely földszinti metszéspontja kijelöli a természetes központot (fórum) észak felé pedig összeköti a Botanikus Kert bejáratához. A tervezett épület hosszú déli aulája rányílik a KLTE park-udvarra, azzal egységes teret képez. A belső parkerdő az épület részévé válik.

A Könyvtárat a kelet-nyugati utca déli oldalára, a megszűnő garázsépületek helyére, külön épületbe telepítettük közvetett térbeli kapcsolattal az aulához. A Könyvtár- funkció egyrészt az egész egyetem számára nyitott, másrészt a köztes utca az aula déli és a könyvtár északi üvegfalával szándékunk szerint egységes tér, aminek a parkerdő is része. Ez inspiratív térbeli keretet biztosít a tanuláshoz. Az északi tanszéki épületszárnyak a Botanikus Kertre néznek, és köztük nyugodt, parkosított féludvarok alakulnak ki.

A 114 m hosszú kelet-nyugati hossztengelyű többszintes aulatér egyrészt a tanszéki és laborszárnyak integráló tere, másrészt déli, árnyékolható üvegfalával a campus udvarára nyílik, bekapcsolva a ligetes parkot az egyetem aulaterébe. A Központi Épület illetve a parkudvar felől nézve az üvegfal mögött kirajzolódik a laborok háromszintes sora. Észak felé a tanszéki épületszárnyak alkotta udvarok a Botanikus Kert felé nyílnak, nyugodt, csendes munkakörülményeket biztosítva.

Az épület alapstruktúrája egyrészt a programban szereplő öt tanszéki csoport funkcionális labor- és irodaigényét kielégítő öt vertikás mag egy-egy kis aulával, másrészt a hosszanti aulatérhez kapcsolódó földszinti közös terek hálózatszerű összemetsződése, egymásba szövődése. És mindez a környező ligetbe ágyazva.

A főtömeget képező hosszanti laborsáv mátrix-labor rendszerű kialakítása lehetővé teszi, hogy az egyes tanszékek illetve tanszéki csoportok flexibilisen használhassanak optimális mennyiségű, az igényeiknek megfelelő laboratóriumot. A pincében az épületgépészeti helyiségeket (trafó, hőközpont, szellőző gépházak), a központi állatházat és egy-egy tanszéki csoport kiszolgáló helyiségeit (raktár, műhely, stb.) helyeztük el. Itt helyeztük el a 30 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázst is.

A földszinten az aula és az észak-déli egyetem tengely metszéspontjában fórumot, kávéházat, hallgatói büfét terveztünk. A földszinten helyeztük el továbbá az előadótermeket, zsibongókat, közönségforgalmi vécécsoportokat, ruhatárakat, és a tanszéki csoportok előtereit. A hallgatói szemináriumi helyiségeket az egyes tanszékek igényei szerint helyeztük el.

A délre tájolt laborhelyiségek az aulatérre néznek. Ez természetes megvilágítás szempontjából teljes értékű a déli aula-üvegfal, illetve az aulatető felhasítása miatt. Hőterhelés szempontjából kedvező, mert maga az aulatér árnyékolt, illetve kiszellőztetett tér (lásd épületgépészeti leírást).

A könyvtárépület kétszintes pince, földszint és 3 emelet elrendezésű, lapostetős épület, észak felé (az aula felé) nagy összefüggő északi üvegfallal. Az épület déli, zárt traktusában vannak a szolgálati kiszolgáló területek és a könyvtároló nyitott polcok, raktárak illetve a zárt oktatótermek, az északi zónában pedig az olvasótermek, a folyóirat olvasó és a kommunikációs berendezések. A könyvtár funkcionális elrendezése vertikálisan is tagolt. A térszint alatt lévő kétszintes tömörraktár fölött a földszint a publikus zóna, az információcsere, a találkozás tere. Ezt szolgálja a fedett-nyitott központi fórum, a kávéház, a zeneműtár. Itt kapott helyet a könyvtári feldolgozás és átvevő.

Az első emelet a hallgatóké: szabadpolcos könyv tároló és tanuló-olvasótér áll rendelkezésre, kiegészítve két oktatóteremmel. A második emelet az oktatóké: itt van a nagyértékű szakmai folyóirat olvasó szabad polcokkal, illetve a könyvtár igazgatósága.  A harmadik emeletre, önálló szintre került a DISZK, az egyetemi informatikai központ.