Épülettervek/Középület

Divatcsarnok hasznosítási koncepció - Közép- és kelet-európai kulturális központ

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Divatcsarnok hasznosítási koncepció - Közép- és kelet-európai kulturális központ
Épülettervek/Középület

Divatcsarnok hasznosítási koncepció - Közép- és kelet-európai kulturális központ

2004.06.17. 13:32

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Egeraat, Erick van

El tudjuk-e érni ismét, hogy a művészek, a művészet iránt érdeklődő közönség és a művészettel illetve kultúrával foglalkozó szakemberek, intézmények szerte a világban Budapestet tekintsék a közép- és kelet-európai művészet "fővárosának"?

A kezdeményezők, a Millennium Intézet és igazgatója, Rubovszky Rita várja a kulturális élet és szakma képviselőit, a döntéshozókat és az érdeklődő újságírókat, hogy egy - reményeik szerint - egészséges, gyümölcsöző társadalmi és szakmapolitikai vita keretében lehessen újratárgyalni a Divatcsarnok sorsát. A prezentációval egybekötött sajtótájékoztatót 2004. június 16-án szerdán, délelőtt 11 órakor tartották a Hotel Pest átriumában (VI. kerület, Paulay Ede utca 31., megközelítőleg az Opera magasságában).




Az óbudai textilgyáros Goldberger-család megrendelésére épült 1911-ben a Párisi Nagyáruház új épülete. A Nagyáruház tervét Sziklai Zsigmond készítette, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőépítészére, Petschacher Gusztávra bízták. A galériás elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az öt emeletnyi magas, fedett üvegudvar, és az üvegfalú, tükrös felvonók. A tetőn körben kilátósétány épült. Ez volt Budapest első modern áruházépülete. Az épület jelentőségét külön emeli, hogy az építészeti Világörökség részét képező Andrássy úton áll. A hatszintes, mintegy hatezer négyzetméteres alapterületű épület 1999-es bezárása óta, annak hasznosítására végleges döntés nem született. 2001 ősze óta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) tulajdonában áll az 1960-as évek óta műemléki védettséget élvező épület.

"Magyarország és ezen belül Budapest, a térség természetes és történelmileg kialakult központja." E kijelentést talán a legtöbben igaznak ismerjük el, ám jelenleg inkább tükröz egy ideát, egy elérendő célt, mint a valóságot.
Miként tudjuk ezt az ideát a kultúra és a művészet terén valóra váltani?
El tudjuk-e érni ismét, hogy a művészek, a művészet iránt érdeklődő közönség és a művészettel illetve kultúrával foglalkozó szakemberek, intézmények szerte a világban Budapestet tekintsék a közép- és kelet-európai művészet "fővárosának"?
Képes lesz-e Budapest ismét inspiráló közeggé válni a művészek számára?
Képes lesz-e ismét orientációs ponttá, találkozási hellyé válni, ahol mindenki új élményeket, friss lendületet kaphat?

Úgy véljük, Magyarországnak és Budapestnek komoly esélye van mindezek eléréséhez. A Millennium Intézet koncepciója, a Divatcsarnok közép- és kelet-európai kulturális központtá való alakításának elgondolása e kezdeményezés alapjául szolgál.

Az épület és környékének ilyen irányú fejlesztése és hasznosítása azt az üzenetet hordozza: Magyarország a maga sajátos eszközeivel hozzá kíván járulni Európa újraegyesítéséhez - nem csak a politikában és a gazdaságban, hanem a lelkekben is.



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk