Épületek/Örökség

Dr. Máté Zsolt: A Tokaji Borvidék — kultúrtáj világörökségi előterjesztése

1/7

fotó: Dékány Tibor

?>
fotó: Dékány Tibor
?>
fotó: Dékány Tibor
?>
fotó: Dékány Tibor
?>
fotó: Dékány Tibor
?>
fotó: Dékány Tibor
?>
fotó: Dékány Tibor
?>
1/7

fotó: Dékány Tibor

Dr. Máté Zsolt: A Tokaji Borvidék — kultúrtáj világörökségi előterjesztése
Épületek/Örökség

Dr. Máté Zsolt: A Tokaji Borvidék — kultúrtáj világörökségi előterjesztése

2001.04.24. 14:51

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Máté Zsolt, dr.

Dosszié:

A Tokaji Borvidék minden kétséget kizáróan olyan ismertséggel és elismertséggel rendelkezik, ami méltán indokolttá teszi, hogy az emberiség közös örökségeként tartsa számon.

A kultúrtáji világörökségi védelem és az ezzel kapcsolatos felterjesztés és eljárás öt alapvető kérdéskör köré csoportosul: Kivételes egyetemes értékek megléte, ezeket egységben hitelesen megtestesítő terület lehatárolása, meglevő védettség, kezelés és közösségi támogatottság. Ez utóbbiak, - kiváltképpen a védelem és kezelés - a Tokaji Borvidék településeinek vonatkozásában még hátralévő közigazgatási feladatokkal járnak.

 

fotó: Dékány Tibor
1/7
fotó: Dékány Tibor

fotó: Dékány Tibor
2/7
fotó: Dékány Tibor

 

 

A terület lehatárolása: A felterjesztési terület és az ütközőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokaj-hegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal,  Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince.

A magterület (felterjesztési terület) a borvidék természetes egysége. Déli és délnyugati határa a hegy lábánál futó vasútvonal illetve a 3713 számú összekötő út, északi és északkeleti határa  egybeesik az említett települések közigazgatási határával illetve a 37 számú főútvonallal.

A magterület határán belül eső és az 1993 évi XLVIII számú Bányatörvénynek megfelelő kitermelési engedéllyel rendelkező bányatelkek ki vannak véve a felterjesztett világörökségi területből.

Fontos hangsúlyozni, hogy az előterjesztés kultúrtáj kategóriában történt. A kultúrtáj az Unesco konvenciója szerint nem elsősorban esztétikai kategória. A felterjesztésben azt szükséges bizonyítani, hogy a vidék egyetemes értékekkel rendelkezik és hosszú idő óta példázza az embernek a tájjal összefonódó hagyományos letelepedési folyamatát és tájhasználati kultúráját. Így nem gondoljuk azt, hogy a sokfelé megtalálható, nem túl szép, új épületek, amelyek azonban többször évszázados pincék elé épültek leronthatnák a kultúrtáj megítélését. Természetesen a jövőben megfelelő szabályozással törekedni kell a környezet esztétikai minőségének fokozott védelmére.

Egyetemes értékek: Tokajhegyalja egyedülállóságát és egyetemes védelemre méltó értékeit a következőkben foglaltuk össze, - kellő felülemelkedéssel mindig ügyelve az értékek egyetemességére, nehogy a lokális csőlátás és túlértékelés a felterjesztés elvetéséhez vezessen még mielőtt a helyszíni kiértékelés kellő meggyőzéssel szolgálhatna.

 

fotó: Dékány Tibor
3/7
fotó: Dékány Tibor

fotó: Dékány Tibor
4/7
fotó: Dékány Tibor

 

Tokajhegyalja a világ első zárt borvidéke. Az erről szóló királyi rendeletet III. Károly adta ki 1737-ben. A Hegyalja, amely azóta folyamatos védelem alatt áll, most pályázik a nemzetközi elismertséget jelentő UNESCO világörökségi védelemre is.

A Tokaji Borvidék minden kétséget kizáróan olyan ismertséggel és elismertséggel rendelkezik, ami méltán indokolttá teszi, hogy az emberiség közös örökségeként tartsa számon. A tokaji bor, vagy az idők során a bor fogalmát is magába olvasztó tokaji jelző, amely ma már önmagában is jelenti ezt a páratlan nedűt, évszázadok óta, határainkon túl is mint a borok királya, a királyok bora szerepel a köztudatban. Sőt a tokaji aszút, mint a pestis és sok más betegség gyógyszerét is számon tartották. A "Vinum Tokajense Passum" még a közelmúltban is megtalálható volt a gyógyszertárak polcain.

A Tokaji Borvidék különféle tényezők meg nem ismételhető, páratlan együttállásának köszönheti egyedülvalóságát.

Szakmai körökben ismert, hogy itt a Hegyalján, Erdőbényén került elő a miocénkori ősszőlő, a vitis tokaiensis levelének lenyomata. Ez a prehisztorikus növényi maradvány botanikailag minden mai szőlőfajta közös ősének tekinthető növényből maradt fenn. Különös szerencse, immár szimbolikus értékű, hogy ezt a nyilvánvalóan többfelé elterjedt ősi növényt éppen a tokaji szőlővidékről ismerte meg a tudomány. Ugyanakkor ez a lelet egy dolgot mindenképpen igazol is, azt tudniillik, hogy Tokajban a szőlő őshonos, endemikus növény, és hogy a hegyalja e növény számára régóta kivételesen kedvező adottságokkal bír. A vitis sylvestris "ősszőlő" ma is vadon él Hegyalján.

Persze egy jó borfajta önmagában nem elegendő a világörökségi védelem alá helyezéshez. Különösképpen azért sem, mert a világörökségi szabályzat kifejezetten kizárja olyan értékek védetté nyilvánítását, amelyek a területről elmozdíthatók. A bor pedig nem csak mozdítható, hanem éppen folyékony. Egy évezrede állandó azonban annak a kultúrtájnak az egysége, amelyen ez a bor megterem. És ez az egység valóban sajátos, elmozdíthatatlan adottságok és értékek sorához kötődik.

Ebbe a sorba tartozik a táj egyedülállóan gazdag földtörténeti öröksége, a sokszínű vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység és erózió eredményeképpen kialakult kőzetek és talajok sokfélesége, ezeknek a szőlő szempontjából kedvező termő ereje, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képessége.

Sajátos a terület földrajzi fekvése is. A területet délkeletről övező Bodrog és a Tisza  közelsége az őszi párák és ködök olyan kialakulását eredményezi, amelyek hatására az aszúsodást elindító Botrytis cinerea megtelepszik és ideális mértékű nemes rothadást idéz elő. A kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a hosszú ősz a többi adottsággal együtt biztosítják a kedvező klímát és a minőségre nagy befolyást gyakorló mikroklímát.

A bor érésére és kezelésére a pincék tufa falán megtelepülő különleges pincepenész, a Gladosporium cellare van jótékony hatással.

 

fotó: Dékány Tibor
5/7
fotó: Dékány Tibor

fotó: Dékány Tibor
6/7
fotó: Dékány Tibor

 

 

Különleges érték a hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy erdőinek fája, amely a hordókészítés kiváló anyaga. Mint ismeretes, a hordó anyaga jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatát, és hatással van az aromájára és színére is. A bor és a hordó egyedülállónak mondható egysége mutatkozik meg ezzel itt Tokaj Hegyalján, ahova a világ más bortermő területeivel szemben nem messze földről kell szállítani a hordó anyagot. A táj maga termi meg azt, és ősidők óta hozzájárul az egyedülálló, eredeti minőség előállításához.

Az itt megtelepedett ember sok évszázados szőlőművelési kultúrája a nyugati, római és keleti, kaukázusi hagyományokat egyesíti. A sziklába vájt pincék kabar eredetűek, a boltozott pincék a római hagyományt képviselik. Kabarok, besenyők, jászok, kunok, vallonok, szászok és svábok, ruszinok, lengyelek, románok, örmények és zsidók gazdagították ennek a világszerte ismert magyar borvidéknek a termelési és borkészítési kultúráját. A vidék népéletében és társadalmában szintén ötvöződtek a sokféle eredetű népesség vallási elemei és ennek építészeti megnyilvánulásai. A települések gazdag örökségében megjelennek a katolikus, protestáns, görög katolikus, ortodox és zsidó templomok, egyházi épületek. A települések képét a szőlő és bor különleges értékén, piacteremtő szerepén alapuló sajátos, privilegizált mezővárosi lét is alakította. Ebben a településképben nemcsak a különféle egyházak épületei, hanem a különböző rangú építtetők épületei is jól megférnek egymással. Hegyalján sajátos harmóniát eredményezve keverednek a kamara, az arisztokrácia, a polgárosodó paraszti réteg sajátos épületei a népi építészet épületeivel. Megtalálhatók a fejedelmi várépítészet és a borászathoz kapcsolódó épületfajták rangos emlékei, és külön világot jelent a pincék "földalatti mennyországa". A szüret ünnepei ma is azt a "dionysosi" örömet sugározzák, amellyel az istenek közelében élő antik ember az istenek ajándékát fogadhatta.

Világszerte is ritka az a táj, amely a geológiai, földrajzi adottságaival ilyen összeforrottságban élő ember és humánökológiai kapcsolatrendszer sok évszázados hagyományos továbbélésének ma is élő hordozója, s egyben az ehhez kötődő kiváló produktuma révén világméretű ismertséggel is rendelkezik. Tokaj kétségkívül rendelkezik ezekkel az adottságokkal.  

 

 

 

Védelem: Az Unesco világörökségi konvenciója feltételként írja elő, hogy
legyen megfelelő törvényi vagy hagyományos védelmi, irányítási mechanizmus a jelölt kultúrtáj megőrzésének biztosítására. Nemzeti, vidéki vagy helyhatósági szinten elengedhetetlen a törvényi úton szabályozott vagy jól megalapozott szerződésszerű vagy tradicionális védelem továbbá irányítási és tervezésirányítási mechanizmus megléte.

A felterjesztési dokumentáció összegyűjtve közli azokat a hatályos és tervezett jogszabályokat, amelyek a fenti feltétel irányába mutatnak1. Szükséges azonban olyan kifejezett nemzeti vagy önkormányzati védelmi rendelet, amely az egész felterjesztési területet védelem alá helyezi és kimagasló egyetemes értékeinek, egységességének és hitelességének megőrzését szolgálja. A rendeletnek célszerű kitérnie a felterjesztésben nevesített egyetemes értékekre2.

Kezelés: Ugyancsak igen fontos Unesco követelmény az ú. n. kezelési terv, amely az értékek fennmaradásának hatásos garanciáját is jelenti. A hivatkozott jogszabályok egyértelműen rögzítik a tulajdonosnak a védelem alatt álló objektumokra és területekre vonatkozó jókarban tartási kötelezettségét. Ezek az általánosságok azonban nem szoktak az elbírálásnál meggyőzően hatni. Ezért nagyon fontos, hogy a tulajdonosok illetve nagyobb tulajdonosi csoportok (önkormányzatok, egyházak, hegyközségek, borászati társulások, civil szervezetek stb.) képviselői közös megállapodással olyan kezelési tervet alkossanak meg (pl. a természetvédelmi területek kezelési terveinek mintájára), amelynek célja a deklarált egyetemes értékek megőrzése és folyamatos fenntartása, illetőleg ezeket az értékeket veszélyeztető tevékenységek korlátozása. 

Támogatottság: A világörökségi védelem feltétele a közösségek teljes egyetértése és együttműködése. Fontos, hogy az érintett területek lakosai felismerjék a világörökséggé nyilvánítás jelentőségét és előnyeit, érezzék sajátjuknak és támogassák az egyetemes értékek megőrzésére irányuló törekvéseket. Remélhető, hogy ez a támogatás meglesz.


1 A Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsa Tervezett Rendtartása, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésrol és borgazdálkodásról, 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet a szőlőtermesztésrol és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról, 1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről, Országos Területrendezési Terv, Helyi településrendezési tervek - értékvédelmi rendeletek, Természetvédelmi területek, A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi körzet kezelési terve, A Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület kezelési terve, A Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület kezelési terve.

2 a világ első zárt borvidéke (1737), világhírű borvidék, a vitis tokajensis - a miocénkori ősszőlő lelőhelye, a vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban, 1000 éves szőlőkultúra, gazdag földtörténeti örökség, talajok sokfélesége, sajátos földrajzi fekvés, kedvező klíma - botrytis cinerea (a szőlőkben), sajátos mikroklíma - gladosporium cellare (a pincékben), helyi erdők adják a hordók anyagát (kocsánytalan tölgy), a kaukázusi és római borkultúra találkozó helye, sok nép és sok vallás települési öröksége, sokrétegű társadalmi építészeti örökség, földalatti mennyország (történelmi borpincék), szüreti ünnepek, a hely a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanuja.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk