Dr. Máté Zsolt: A Tokaji Borvidék — kultúrtáj világörökségi előterjesztése

 

Tokajhegyalja a világ első zárt borvidéke. Az erről szóló királyi rendeletet III. Károly adta ki 1737-ben. A Hegyalja, amely azóta folyamatos védelem alatt áll, most pályázik a nemzetközi elismertséget jelentő UNESCO világörökségi védelemre is.

A Tokaji Borvidék minden kétséget kizáróan olyan ismertséggel és elismertséggel rendelkezik, ami méltán indokolttá teszi, hogy az emberiség közös örökségeként tartsa számon. A tokaji bor, vagy az idők során a bor fogalmát is magába olvasztó tokaji jelző, amely ma már önmagában is jelenti ezt a páratlan nedűt, évszázadok óta, határainkon túl is mint a borok királya, a királyok bora szerepel a köztudatban. Sőt a tokaji aszút, mint a pestis és sok más betegség gyógyszerét is számon tartották. A "Vinum Tokajense Passum" még a közelmúltban is megtalálható volt a gyógyszertárak polcain.

A Tokaji Borvidék különféle tényezők meg nem ismételhető, páratlan együttállásának köszönheti egyedülvalóságát.

Szakmai körökben ismert, hogy itt a Hegyalján, Erdőbényén került elő a miocénkori ősszőlő, a vitis tokaiensis levelének lenyomata. Ez a prehisztorikus növényi maradvány botanikailag minden mai szőlőfajta közös ősének tekinthető növényből maradt fenn. Különös szerencse, immár szimbolikus értékű, hogy ezt a nyilvánvalóan többfelé elterjedt ősi növényt éppen a tokaji szőlővidékről ismerte meg a tudomány. Ugyanakkor ez a lelet egy dolgot mindenképpen igazol is, azt tudniillik, hogy Tokajban a szőlő őshonos, endemikus növény, és hogy a hegyalja e növény számára régóta kivételesen kedvező adottságokkal bír. A vitis sylvestris "ősszőlő" ma is vadon él Hegyalján.

Persze egy jó borfajta önmagában nem elegendő a világörökségi védelem alá helyezéshez. Különösképpen azért sem, mert a világörökségi szabályzat kifejezetten kizárja olyan értékek védetté nyilvánítását, amelyek a területről elmozdíthatók. A bor pedig nem csak mozdítható, hanem éppen folyékony. Egy évezrede állandó azonban annak a kultúrtájnak az egysége, amelyen ez a bor megterem. És ez az egység valóban sajátos, elmozdíthatatlan adottságok és értékek sorához kötődik.

Ebbe a sorba tartozik a táj egyedülállóan gazdag földtörténeti öröksége, a sokszínű vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység és erózió eredményeképpen kialakult kőzetek és talajok sokfélesége, ezeknek a szőlő szempontjából kedvező termő ereje, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képessége.

Sajátos a terület földrajzi fekvése is. A területet délkeletről övező Bodrog és a Tisza  közelsége az őszi párák és ködök olyan kialakulását eredményezi, amelyek hatására az aszúsodást elindító Botrytis cinerea megtelepszik és ideális mértékű nemes rothadást idéz elő. A kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a hosszú ősz a többi adottsággal együtt biztosítják a kedvező klímát és a minőségre nagy befolyást gyakorló mikroklímát.

A bor érésére és kezelésére a pincék tufa falán megtelepülő különleges pincepenész, a Gladosporium cellare van jótékony hatással.

 

 

Különleges érték a hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy erdőinek fája, amely a hordókészítés kiváló anyaga. Mint ismeretes, a hordó anyaga jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatát, és hatással van az aromájára és színére is. A bor és a hordó egyedülállónak mondható egysége mutatkozik meg ezzel itt Tokaj Hegyalján, ahova a világ más bortermő területeivel szemben nem messze földről kell szállítani a hordó anyagot. A táj maga termi meg azt, és ősidők óta hozzájárul az egyedülálló, eredeti minőség előállításához.

Az itt megtelepedett ember sok évszázados szőlőművelési kultúrája a nyugati, római és keleti, kaukázusi hagyományokat egyesíti. A sziklába vájt pincék kabar eredetűek, a boltozott pincék a római hagyományt képviselik. Kabarok, besenyők, jászok, kunok, vallonok, szászok és svábok, ruszinok, lengyelek, románok, örmények és zsidók gazdagították ennek a világszerte ismert magyar borvidéknek a termelési és borkészítési kultúráját. A vidék népéletében és társadalmában szintén ötvöződtek a sokféle eredetű népesség vallási elemei és ennek építészeti megnyilvánulásai. A települések gazdag örökségében megjelennek a katolikus, protestáns, görög katolikus, ortodox és zsidó templomok, egyházi épületek. A települések képét a szőlő és bor különleges értékén, piacteremtő szerepén alapuló sajátos, privilegizált mezővárosi lét is alakította. Ebben a településképben nemcsak a különféle egyházak épületei, hanem a különböző rangú építtetők épületei is jól megférnek egymással. Hegyalján sajátos harmóniát eredményezve keverednek a kamara, az arisztokrácia, a polgárosodó paraszti réteg sajátos épületei a népi építészet épületeivel. Megtalálhatók a fejedelmi várépítészet és a borászathoz kapcsolódó épületfajták rangos emlékei, és külön világot jelent a pincék "földalatti mennyországa". A szüret ünnepei ma is azt a "dionysosi" örömet sugározzák, amellyel az istenek közelében élő antik ember az istenek ajándékát fogadhatta.

Világszerte is ritka az a táj, amely a geológiai, földrajzi adottságaival ilyen összeforrottságban élő ember és humánökológiai kapcsolatrendszer sok évszázados hagyományos továbbélésének ma is élő hordozója, s egyben az ehhez kötődő kiváló produktuma révén világméretű ismertséggel is rendelkezik. Tokaj kétségkívül rendelkezik ezekkel az adottságokkal.  

 

 

Védelem: Az Unesco világörökségi konvenciója feltételként írja elő, hogy
legyen megfelelő törvényi vagy hagyományos védelmi, irányítási mechanizmus a jelölt kultúrtáj megőrzésének biztosítására. Nemzeti, vidéki vagy helyhatósági szinten elengedhetetlen a törvényi úton szabályozott vagy jól megalapozott szerződésszerű vagy tradicionális védelem továbbá irányítási és tervezésirányítási mechanizmus megléte.

A felterjesztési dokumentáció összegyűjtve közli azokat a hatályos és tervezett jogszabályokat, amelyek a fenti feltétel irányába mutatnak¹. Szükséges azonban olyan kifejezett nemzeti vagy önkormányzati védelmi rendelet, amely az egész felterjesztési területet védelem alá helyezi és kimagasló egyetemes értékeinek, egységességének és hitelességének megőrzését szolgálja. A rendeletnek célszerű kitérnie a felterjesztésben nevesített egyetemes értékekre².

Kezelés: Ugyancsak igen fontos Unesco követelmény az ú. n. kezelési terv, amely az értékek fennmaradásának hatásos garanciáját is jelenti. A hivatkozott jogszabályok egyértelműen rögzítik a tulajdonosnak a védelem alatt álló objektumokra és területekre vonatkozó jókarban tartási kötelezettségét. Ezek az általánosságok azonban nem szoktak az elbírálásnál meggyőzően hatni. Ezért nagyon fontos, hogy a tulajdonosok illetve nagyobb tulajdonosi csoportok (önkormányzatok, egyházak, hegyközségek, borászati társulások, civil szervezetek stb.) képviselői közös megállapodással olyan kezelési tervet alkossanak meg (pl. a természetvédelmi területek kezelési terveinek mintájára), amelynek célja a deklarált egyetemes értékek megőrzése és folyamatos fenntartása, illetőleg ezeket az értékeket veszélyeztető tevékenységek korlátozása. 

Támogatottság: A világörökségi védelem feltétele a közösségek teljes egyetértése és együttműködése. Fontos, hogy az érintett területek lakosai felismerjék a világörökséggé nyilvánítás jelentőségét és előnyeit, érezzék sajátjuknak és támogassák az egyetemes értékek megőrzésére irányuló törekvéseket. Remélhető, hogy ez a támogatás meglesz.

---

¹ A Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsa Tervezett Rendtartása, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésrol és borgazdálkodásról, 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet a szőlőtermesztésrol és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról, 1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről, Országos Területrendezési Terv, Helyi településrendezési tervek - értékvédelmi rendeletek, Természetvédelmi területek, A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi körzet kezelési terve, A Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület kezelési terve, A Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület kezelési terve.

² a világ első zárt borvidéke (1737), világhírű borvidék, a vitis tokajensis - a miocénkori ősszőlő lelőhelye, a vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban, 1000 éves szőlőkultúra, gazdag földtörténeti örökség, talajok sokfélesége, sajátos földrajzi fekvés, kedvező klíma - botrytis cinerea (a szőlőkben), sajátos mikroklíma - gladosporium cellare (a pincékben), helyi erdők adják a hordók anyagát (kocsánytalan tölgy), a kaukázusi és római borkultúra találkozó helye, sok nép és sok vallás települési öröksége, sokrétegű társadalmi építészeti örökség, földalatti mennyország (történelmi borpincék), szüreti ünnepek, a hely a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanuja.