építészet : környezet : innováció

Eger, Bárány Uszoda felújítása tervpályázat - megosztott III. helyezett, Hetedik Műterem

Az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt tervpályázat megosztott harmadik díját kapta Szabó Levente DLA és csapata, akik koncepciójukban a helyszín hangulatát, sajátos miliőjét igyekeztek megőrizni és kortárs módon újrafogalmazni, az együttest szorosan a városszövetbe integrálva.

Alapvetések
Az egri Bárány Uszoda olyan miliőt képvisel, amelyet a hely adottságai, a történeti beépítés által kialakult hangulatnál is erősebben testesít meg a helyi sportolói és szurkolói közösség kollektív emlékezete. Pályaművünkkel úgy igyekeztünk megfelelni az összetett városszerkezeti, funkcionális és műszaki követelményeknek, hogy végig ezt a közösségi emlékezetet tartottuk szem előtt – mindenféle formai analógia, rekonstrukció helyett sokkal inkább ez teremtheti meg a megújuló Bárány uszoda régivel való kontinuitását.     

 

Eger, Bárány Uszoda - archív
Eger, Bárány Uszoda
 

 

Eger és a Bárány uszoda hangulatáról
Eger városa, mint minden történeti város sokrétű, az egyes építési korok által izgalmas szövetként mára kialakult, de még ma is átalakuló, fejlődő város. Éppúgy jelen van a történeti beépítés (a közvetlen környezetben a rejtőzködő török fürdő épülete), mint a Makovecz-féle uszoda domináns organikus-konceptuális tömbje, a strandépület megnyugtató architektúrája vagy a Bárány Uszoda tömbjének még megmaradt történeti házsora. Ebben a sokféleségben az illeszkedés és alkalmazkodás elsősorban a térszerkezethez, valamint a terület talán legizgalmasabb és legértékesebb képződményéhez, a Bárány Uszoda egykori (és részben még ma is meglévő) sajátos atmoszférájához viszonyítható.

A Bárány uszoda hangulata, sajátos építészeti miliőjének megőrzése alapvető célkitűzésünk volt. Megismerve a helyszínt, áttanulmányozva a kiírást, a tervezési programot és a statikus szakvéleményeket, egyértelmű volt, hogy mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból a megmaradt épületek elbontása indokolt, és a jelenlegi medencék szerkezetének totális újjáépítése-kiegészítése is. Az új építések volumene is jóval nagyobb a jelenleginél, mégis, tervünk valamennyi lépését az az analízis határozta meg, amelyet az egykori és mai Bárány uszoda együttesének vizsgálatából szűrtünk le:

  1. Alapvető jellegzetesség az, hogy az uszoda mindig is, s így jelenleg is zárt fallal volt körülvéve, amelyhez hol hozzátapadtak az épületek, hol attól függetlenül, a fal által létrehozott udvarban helyezkedtek el. E fal elzárt, ugyanakkor az itt-ott belátásokkal, kiszűrődő hangokkal, izgalmas, rejtett világot sejtetett.
  2. Vékony épület-, ill. traktusvastagságok voltak jellemzők, az elbontott öltöző-, és lelátóépület talán a legfőbb ilyen karakter-meghatározó elem volt. Ezek a vékony, szinte falszerű tömegek – a volt Válent-lakás kivételével – lényeges atmoszféra-teremtő hatással bírtak.
  3. Az alsó és felső szint kettőssége mind funkcionálisan, mind anyaghasználatban meghatározó. A földszinti falazott, vakolt architektúrát – főképp a meghatározó, elbontott öltözőépület esetében – könnyű faszerkezetes emeleti szint egészítette ki. Ami lent tömör, súlyos és zárt, az fent könnyed és nyitott.
  4. Egyszerre zárt és nyitott struktúra. Olyan egyedi képződmény, amelynek alapvető oka a medencetér nyitottsága, de éppen annyira az azt körbevevő építészeti elemek viselkedése is. Míg lent alapvetően kifelé zárt, befelé nyitott terek határolják a medenceteret, addig fent a ki-, és belátások által ez a struktúra kifelé is kinyílik.
  5. A 60-as években épült vasbeton lelátó helyén egykor szökőkúttal ékesített pihenőtér volt. A lelátó eredeti helye az öltözőépület teteje volt, ezt a pozíciót fontosnak tartottuk visszaállítani – ha lehet, a mobil lelátó költséges és körülményes megoldását elkerülve. Lényeges, hogy a medence körül, az öltözőépület és a Válent-lakás tetején és szurkolók vehették körül a medenceteret - ez az archív fotókról leolvasható talán legerősebb hangulati elem. Tervünk az emeleti szinten ezt az erős előképet idézi meg mind a fix lelátóval, mind a Bitskey Uszoda felé vezető útvonal mentén kialakított álló lelátóterasszal, vagy a kialakított edzőterasszal.

 

Eger, Bárány Uszoda elemzés
 



Városépítészeti és szabályozási kérdések
A Frank Tivadar utca és a Petőfi tér által határolt egykori tömb telekosztása, beépítési karaktere ma már csak roncsolt állapotban látható. Kívánatosnak tartanánk, ha a tömb beépítése az egykori fésűs beépítést értelmezné át majd a jövőben. A Bárány Uszoda egykori és mai beépítése is illeszkedik ebbe a régi rendbe, tervünk ezt a beépítési karaktert tekinti fő fogódzónak. Noha nagyméretű programot kellett a területen elhelyezni, a szerkesztéssel, a traktusvastagságok megválasztásával mégis arra törekedtünk, hogy az egykori telekszerkezet alkotta rendet, mint koordináta-rendszert alkalmazzuk. Így válhat az egykori tömb-beépítés ma is identitásképző elemmé.

 

Eger, Bárány Uszoda légifotó
 

 

Tervünk betartja a jelenlegi szabályozási terv beépítési és építménymagassági előírásait, úgy véljük, hogy egyrészt a tervpályázati program annak keretei között megvalósítható, másrészt a telekre jónak, és az egykori telekszerkezet beépítési sűrűségének megfelelőnk tartjuk azt. Ez alól kivétel a területre jelenleg vonatkozó 40%-os zöldfelületi mutató, ami – még a medencék 100%-os beleszámolásával – sem teljesíthető, a nagyméretű udvarigény miatt. Átgondolásra javasoljuk az északi csatlakozó tömbrész szabályozási kereteit, elsősorban az építménymagasság szempontjából, amelyet túlzónak találunk.

Lényeges volt számunkra, hogy megfogalmazzuk az egri fürdőnegyed új központját, illetve annak pontosabb kijelölését. Erre a Bárány uszoda centrális elhelyezkedése, és a kiírásban megfogalmazott „infopont” funkció-együttese erre egyszerre és kiválóan alkalmas:

  • A Petőfi tér ma méltatlanul alulhasznosított, pedig mind központi (Belváros felőli) pozíciója, mind a strandterülethez, a Bárány Uszodához és a távolabbi Bitskey Uszodához való térbeli és vizuális kapcsolata újraértelmezendő, központi szerepre determinálja.  
  • A kiírásban megfogalmazott infopontot egy olyan nagyméretű, zárt bárnak, de vizuálisan nyitott új térnek, kirakatnak képzeltük el, amely egyértelművé teszi a teljes fürdőnegyed, és azon belül kiemelten a Bárány Uszoda egyedülálló, kultikus jelentőségét,  egyszersmind vonzó turisztikai célponttá is formálva azt.

Felmerülhet a Dr. Agyagási Dezső gyógypark szerepe a tervezett téregyüttesben. Véleményünk szerint azonban egyrészt annak fallal körülvett, zárt egységet képező jellege miatt, másrészt Frank Tivadar utca átmenő jelentős forgalma miatt nem képezheti a fürdőnegyed új közterét, inkább önálló, befelé forduló jellegű köztérként színesíti azt.

Pályázatunkban vizsgáltuk a Petőfi téri elvi építési területre megfogalmazott épület lehetőségét is. Úgy gondoljuk azonban, hogy annak léptéke nem kedvező a meglévő strandépület nyugodt és nagy kiterjedésű kétszintes fürdőépülete és a tervezendő Bárány Uszoda szintén nagyobb volumenű épülete mellett. Másrészt úgy véljük, hogy a turisztikai attrakció-fejlesztés, azaz az infopont lehetséges funkcióinak a Bárány Uszoda épületébe való integrálása az épület felértékelődéséhez vezethet, mivel azt előtérbe helyezve teremti meg a turisztikai-, és sportfunkciók természetes integrációját. Eger városa és a szűkebb terület is tele van építészeti jelekkel, hitünk szerint a Bárány Uszoda új épülete legyen maga a „jel”, nincs szükség azt kiegészítő további jelekre.

Funkcionális elrendezés
Koncepciónk funkcionális értelemben alapvetően arra a kettősségre épít, amelyet az extrovertált jelleg (új, városi funkciók, mint előcsarnok, kiállítótér, infopont) és introvertált jelleg (az eredetinek megfelelő sportfunkciók) jelentenek. Így „KIRAKAT” és „UDVAR” kettősségére épül a tervünk, és e kettősség jól képes szabályozni a belső funkcionális működést is.

A „KIRAKAT”-ba kerültek mindazon funkciók, amelyek a bejárat, az ellenőrzés, a jegyárusítás, a recepció, az állandó és időszaki kiállítás, az infopont, valamint a rendezvényterem által meghatározottak, hiszen ezek alapvetően kifelé forduló, extrovertált jellegűek, a városi kapcsolatuk mind fizikai, mind vizuális értelemben elsőrendű. Tekintettel azonban arra az alapvető igényre, hogy e funkciók esetében célszerűen variálható, egymásba átalakítható rendeltetésekről beszélünk, tervünk egyetlen nagyméretű, hosszanti térben fogalmazta meg elhelyezésüket. A funkciók lehatárolásait nem falak, hanem mobil berendezések biztosíthatják. Így egy olyan térsor jöhet létre, amely alapvetően a főbejárat-recepció/jegyiroda-büfé-állandó- és időszaki kiállítás térsorra épül, de egyszerű átrendezéssel mind az egyes területek mérete, mind sorrendjük alakítható. Rendkívül fontosnak tartjuk ez a variálhatóságot, hiszen adott esetben ez teheti az üzemeltetést is rentábilissá (a tér függetlenül is működhet az uszodaterülettől). Ennek érdekében a szükséges kiszolgáló funkciókról is gondoskodtunk (a büfé raktára a lépcsőtér alá, míg a nagyobb raktár (székek, paravánok számára) és egy kis teakonyha a nagy kiállító és/vagy konferenciaterem mögé, azzal közvetlen kapcsolatba került elhelyezésre.

 

Eger, Bárány Uszoda - Hetedik Műterem Kft.
 

 

Az „UDVAR” (medencetér) köré rendeztük mindazon funkciókat, amelyek a Bárány Uszoda kibővített, de alapvetően sportprogramját képezik. A régi öltözőépület helyén alakítottuk ki a korszerű öltözőblokkot. Az uszodának és az emeleti tornatermeknek közös öltözőt tervezünk, hiszen a cipős és tiszta forgalom szigorú elválasztása a tornatermek esetében nem feltétlen. Az öltözők sávjának végén, utcai ablakkapcsolattal helyeztük el a kívánt fizikoterápiás és orvosi szobákat. A földszinten külön szárnyban kapott helyet az irodablokk (egyrészt a főbejárathoz legközelebb, másrészt befelé fordulva, a medencetérre nézve). A Bitskey uszodából érkező híd pozíciója fix, onnan a sportolókat alapvetően bevezetjük az ellenőrzött uszodai öltöző forgalmi rendjébe, de egy külön kis lépcsővel biztosítottunk a medencetér közvetlen megközelítését is. Ezalatt a folyosó alatt, valamint a telek északi fala mentén helyeztük el a szükséges gépészeti, raktározási és uszodatechnológiai funkciók jó részét. Az emeleti szint szerkesztése a földszinti logikáját követi: az öltözőblokk felett kapott helyet a fedett fix lelátó (mint hajdanán a Bárány Uszoda esetében), amely egyrészt az előcsarnokból kilépve külön közönségforgalmi külső lépcsőn közelíthető meg, másrészt a már említett Bitskey Uszodai útvonal mentén állóhelyes fedett lelátócsíkkal egészül ki. Utóbbinak inkább hangulatteremtő jelentősége van, az uszodateret körbevevő, emelt szintű egykori lelátók világát idézi meg. A torna-, és konditermek sávja az előcsarnok-kiállítótér felett helyezkedik el, míg e között és a lelátó között alakul ki a nagyméretű gépészeti helyigényt korszerűen kiszolgáló gépházak, és kis emeleti vizesblokk, valamint a tornatermi sportszertár helye is. További lényeges hangulati és funkcióbővítő elemünk az a fedett-nyitott edzőterasz, amely a tornatermi folyosóról nyílik, és alapvetően a medencetér felé fordul.

Lényeges ugyanakkor a két funkcionális egység állandó vizuális kapcsolata. Erre szolgálnak egyrészt az emeleti tornatermek között kialakuló, nagyméretű galériás födémlyukak: az előcsarnok terét izgalmasabbá teszik, valamint a tornatermek és az előcsarnok között közvetlen vizuális kapcsolatot jelentenek. Az előcsarnok perforált fallal, de azonos légtérrel kapcsolódik az öltözőfolyosóhoz, illetve a bejárat után közvetlen vizuális kapcsolat alakul ki a medencetérrel is.

 

Eger, Bárány Uszoda - Hetedik Műterem Kft.
 

 

A kibővített medenceteret kismértékben mozdítottuk el észak felé, a forráshelyet centrális pozícióban hagyva. A melegedő medence új pozícióban, de alapvetően a jelenlegi, északkeleti területen került elhelyezésre. Kiúszót nem terveztünk, de az öltözőépületből elvileg megoldható, és a lehető legközelebb helyeztük el az öltözők bejáratát. A lelátók megközelítése sportversenyek esetén is az előcsarnokból kilépve, a fedett-nyitott lépcsőtéren keresztül történik. A lelátó  alternatív megközelítése lehet a Bitskey Uszodába vezető híd felé nyitott ajtón keresztüli útvonal.

Építészeti megjelenés
Az építészeti megjelenést nem kulisszaszerű, hanem az épület alapvető viselkedésének, nyitottságának és zártságának, valamint alaprajzi szerkesztettségének következményeként képzeljük el.
Egyszerű szerkezetekben gondolkodtunk. Meghatározó az Egerre jellemző vakolat-architektúra. Ott, ahol a funkció nagy megnyitást kívánt, nagyméretű, transzparens, de árnyékolható üvegfelületeket terveztünk. Az emeleti medencetér felé eső része (jellemzően a lelátó és a Bitskey Uszodába átvezető folyosó) faburkolatos bélést, ill. faszerkezetű függönyfal térelhatárolást kapott.

A tömegforma is az épület szerkesztéséből, viselkedéséből következik: a földszinti, falszerű tömegek lapostetősek, míg az emeleti tömeg a híddal egyben megfogalmazott, észak felé lejtő, egylendületű tetőlefedést kapott. Tudatosan idéztük meg a jelenlegi földszintes csatlakozást a szomszéd épülethez. Az egyszerű tömegformálás összefogja az alaprajzi értelemben szertelen történeti telekkontúrt is.

 

Eger, Bárány Uszoda - Hetedik Műterem Kft.

Eger, Bárány Uszoda - Hetedik Műterem Kft.

 

Köztérépítészeti, tájépítészeti megfontolások
Az új uszoda előtere az Eger-pataktól indul, a Petőfi tér parkja mentén haladva kiszélesedik, majd az épület előcsarnokába „torkollik”. Az Eger-patak mentén húzódó sétautat és az uszodaépületet összekötő sétányt a meglévő fák megtartásával, burkolt-fásított köztér formájában alakítjuk ki. A tér burkolata az épület előcsarnokának burkolatával azonos anyagból készül, az előcsarnok-előtér egységét, funkcionális-vizuális összefüggését hangsúlyozandó. A tér berendezési tárgyainak formavilága és anyaghasználata az előcsarnok beépített bútoraival rokon.

A tervezési terület nyugati oldalán lévő utca kis forgalmú, ezért javaslatunk szerint innen és ide a Petőfi térre a gépkocsi behajtás a járda szintjébe emelt, gyalogos dominanciájú térburkolaton keresztül történik, az útszélesség minimális leszűkítésével. A csatlakozó köztérnek ezt a minimális átalakítását alapvető fontosságúnak tartjuk, amely kiemeli a Bárány Uszoda új pozícióját és megközelítését.

 

Eger, Bárány Uszoda - Hetedik Műterem Kft.
 

 

Szakmai bírálat
A tervezett épülettömb figyelembe veszi a településszerkezeti adottságokat, a telekhatárokat és betartja a szabályozási terv előírásait. Az épület déli beépítési vonala folytatja a Bitskey uszoda által kijelölt szabályozást, és finom ívben követi a Frank Tivadar utca enyhe hajlását.

Az épület két részre osztható, az egyik rész a sportolást, az uszodai funkciókat foglalja magába, míg a másik épületrészben főleg a közösségi terek, a művelődést és a szórakozást szolgáló funkciók kaptak helyet. E kettősséget a tetőfelületen alkalmazott hosszanti slicc is jelzi. A tervezők így osztották meg a nagy felületű tetőt. A sliccben elhelyezett tető-felülvilágító jó fényviszonyokat képes biztosítani az alsóbb szinten elhelyezett helyiségek számára.

Az épület déli homlokzata teljes felületén transzparens módon csatlakozik az Agyagási tér felé, mely javaslatot a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli. Az emeleti zárt felület a fenti megoldás következtében szinte lebeg a térben. Hasonlóan jó javaslatnak tartja a Bizottság a Petőfi tér felé kialakított homlokzatot. A Frank Tivadar utcai tervezett homlokzat kissé monoton, bár az ún. „pálcák” alkalmazása egyfajta nyitottságot és átláthatóságot eredményez.

Az épület jó vizuális kapcsolatot létesít, mind a Petőfi tér, mind a Bitskey uszoda felé. Alaprajzi szempontból a funkciók jól szervezettek, jól teljesítik a sportoláshoz szükséges feltételeket. Érdekesek a napos és az árnyékos területek kialakításával kapcsolatos javaslatok.

Hangulatosak a medence környékére vonatkozó építészeti javaslatok, különösen a déli épület emeletére tervezett, több funkcióra is használható lelátó - napozó - pihenő. Jók a nyitott és a zárt területek arányai. A tervezők külön jelet a tervben nem helyeztek el, magát az épületet tekintik jelnek.

A pályaműben bemutatott terv mind funkcionális, mind építészet-esztétikai szempontból korszerű megoldásokat tartalmaz. A terv energetikai szempontból nincs megfelelően kidolgozva. A megvalósításra becsült költség 1 milliárd forint.

Összességében a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait.

Fentiekkel összhangban a Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben, ezért a pályaművet megosztott III. díjban részesíti.


A Bárány Uszoda felújítása – tervpályázat, III. díj

vezető tervező: Szabó Levente DLA
építész munkatársak: Dvorzsák Jessica, Páll András, Simon Orsolya, Bartis Katalin, Biri Balázs
szakági tervezők:
statika: Horváth Csaba
épületgépészet: Cser Ildikó
elektromosság: Barna Gábor
uszodatechnológia: Sallai Zoltán
tájépítészet: Csontos Csenge, Gyüre Borbála
generáltervező: Hetedik Műterem Kft.

A pályázat eredménye 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »