Egy falusi főtér arculata a XXI. században - Nagykovácsi

Példaértékű közterület felújításnak lehet tanúja, aki Nagykovácsiban jár. A Tisza István tér kialakítására meghirdetett pályázaton győztes terv alapján, a hallgatók bevonásával az engedélyezési tervek készítésével a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A sikeres beruházásról dr. Almási Balázs és Györgyi Zoltán számol be.

Példaértékű közterület felújításnak lehet tanúja, aki Nagykovácsiban jár. A Tisza István tér kialakítására meghirdetett pályázaton győztes terv alapján, a hallgatók bevonásával az engedélyezési tervek készítésével a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A koncepció formálásakor, a kivitelezés során, még a legapróbb részletekben is messzemenőkig figyelembe vették a település lakóinak igényét. A sikeres beruházásról dr. Almási Balázs és Györgyi Zoltán számol be.

---

A budapesti agglomeráció településeinek szabadtér-építészeti feladatai tervezéselméleti szempontból rendkívül izgalmasak. A korábban falusias települések most alakítják ki új identitásukat és ehhez tartozó arculatukat, mely szükségszerűen eltérő a közeli Budapest nagyvárosias jellegétől. A karakteres, kortárs, és harmonikusan illeszkedő példákat szinte nagyítóval kell keresni a Budapest környéki településeken. A falvak arculatát korábban egyértelműen a templom (esetleg templomok) és közvetlen környezetük, illetve a településen lévő kastélyok, kúriák igényesebben kialakított épületei és környezetük uralták, kontrasztban vagy harmóniában a lakóházakkal és azok környezetével. A szocialista időkben rendszerint sematikusan elhelyezett új funkciók, óvodák, iskolák épülettömegei máig „idegen testként" jelennek meg a település szövetében, amit ma valamilyen módon kezelni, integrálni kell. Az utóbbi évtizedek agglomerációs fejlődése következtében azonban egyre több új, korábban a faluban nem létező funkció jelent és jelenik meg ezeken a településeken: főtér, közpark, játszótér, parkolók. Ezen új funkciók arculata, településszerkezetbe történő integrálása pedig kihívásokkal teli, nem egyszerű feladat.

 

 

Nagykovácsi, a budai agglomeráció egyik gyöngyszeme
Nagykovácsi kb. 6500 lakosú, dinamikusan fejlődő település, mely Budapesttől 5 km-re található, és közösségi közlekedéssel a fővárosból könnyen elérhető. A település rendkívül szép természeti adottságokkal rendelkező táji környezetben fekszik, számos Budapest környéki túraútvonal kiindulópontja. Hétvégeken a Tisza István téri buszvégállomástól nagyon sok turista indul kirándulni a környékbeli hegyekbe.

A településen 10 éves távlatban további 3500-4000 új lakos letelepedésével számolnak. Természetesen ezzel az ellátási feladatok és a település képére vonatkozó elvárások is növekszenek, így egyre nagyobb az igény olyan közterületek kialakítására, ahol a település lakói találkozhatnak; ahol különböző rendezvényeket lehet tartani, melyek e városiasodó község lakóinak életminőségét és identitástudatát is erősítik. Ebből a fejlődésfolyamatból is fakad, hogy Nagykovácsi Önkormányzata elkötelezte magát a településközpont fejlesztése ügyében, melynek első lépése a főtér megújítása volt.

A főtér régi képe
A falu hagyományos központja a Tisza István tér, a település 1577 m²  alapterületű főtere, ami jelenleg egyben a Budapestről érkező buszok végállomása is. A tér északi térfalát a XVIII. században épült katolikus templom és plébániahivatal alkotja, melyek nemcsak a tér, de egyben a település legkarakteresebb épületei is.  A déli oldalon az 1946-ban épült parasztházból kialakított református templom épülete áll, amely a jövőben a tér területen kívül létesülő új református templom megépülése után önkormányzati tulajdonba kerül, és közösségi funkciót kaphat. Az északi részen az egykor volt TRENDL mulató helyén néhány éve új vendéglő épült.

 

 

Az átépítés előtt a Tisza István tér jellegzetes domborzatú, „klasszikus" Y-útelágazással kialakított közterület volt a barokk stílusban épült katolikus templom előtt. Helyzete és struktúrája a közúti közlekedés fejlődésével alakult ki: a tér meghatározó részét a buszvégállomás fordulója és a meglehetősen szabályozatlan útelágazás foglalta el, jelentős aszfaltburkolatot képezve a tér közepén (1. kép). A közutak által felszabdalt téren kisebb, egymástól független zöld szigetek alakultak ki, melyek sem egymással, sem a tér karakteres épületeivel nem kapcsolódtak. A tér keleti oldalán – egy elbontott épület helyén – parkoló és egy néhány évvel ezelőtt kialakított kis park volt (2. kép). A tér súlypontjában, kerítéssel körülkerítve állt a világháborús hősök emlékműve, illetve itt volt látható a templom kerítésfalában elhelyezett 1848-as forradalom emlékköve. A katolikus templom és az emlékmű közötti közúton zajló intenzív gépkocsiforgalom funkcionális és vizuális értelemben is elszakította a templomot az emlékműtől és annak szűkebb környezetétől, ahol eredetileg gyülekezőhely kialakítására nyílt volna lehetőség (3. kép).

A tér nyugati felét fás, gyepes rézsű uralta; a délnyugati térfal mentén földút húzódott. A tér összképének sajátos káoszát tovább fokozta a temérdek légvezeték, a közművekhez kapcsolódó tarka-barka műtárgyak (oszloptrafó, T-com szekrények) és a rendkívül leromlott állapotú burkolatok.

A rehabilitáció során az Önkormányzat célul tűzte ki, hogy a megújult főtér legyen alkalmas a megnövekedett közlekedési feladatok ellátására, ugyanakkor megfelelő színteret biztosítson a közösségi rendezvényeknek; és arculatával erősítse a település lakosainak identitástudatát, valamint növekedjék a rendezett zöldfelületek aránya.

A felújítás története
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata és a Wienerberger Téglaipari Zrt. 2007 júniusában „Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat"-ot hirdetett a Tisza István tér térépítészeti kialakítására. Friss tervezői ötleteket, javaslatokat vártak a nagyközség halmozottan problémás főterének rendezési lehetőségeire. Az ötletpályázat eredményes volt, sok – a továbbtervezés szempontjából kiváló – elképzelés érkezett a pályázaton részt vevő építész és tájépítész hallgatók részéről.

 

 

A pályázat tapasztalataként egyértelművé vált, hogy a Tisza István tér új kialakításának feltétele a közlekedés gyökeres átszervezése. A Román László, Nagy Zsuzsa, Száraz Andrea (SZE), Nagy Eszter (BCE) és Ragányi Ágnes (BMGE) hallgatók által készített győztes pályamű (26. kép) közlekedési koncepciója értelmében az autóbusz-végállomás egyéb forgalommal nem terhelt, saját területet kap a korábbi park helyén, önkormányzati területen, kulturált végállomás épülettel (ez utóbbi pontos programjának és kivitelének tisztázása egy későbbi ütem feladata).  A pályamű koncepciója szerint a Kossuth Lajos utca templom előtti szakaszának járműközlekedési terhelése megszűnt, a forgalmat egy, a nyugati térfal mentén vezetett új út hivatott átvezetni a tértől nyugatra eső településrészre. Ezek a megoldások tették lehetővé a templom előtti tér kiszabadítását, díszburkolattal történő ellátását, a megújult főtér karakteres arculatának kialakítását.

Az Önkormányzat elhatározta a győztes terv továbbfejlesztését, és annak alapján az engedélyezési tervdokumentáció elkészítését, valamint uniós pályázat készítését a főtér megújításának finanszírozásához. Az engedélyezési terv, illetve a pályázati anyag összeállításával a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékét bízták meg. A tervezési munka folyamán – a győztes pályázat közlekedés szervezési alapelemeinek felhasználásával – kialakult a terület környezetépítészeti koncepciója, amely sikerrel szerepelt a nagykovácsi képviselőtestület és a műemléki építészeti tervtanács előtt, és alapul szolgált az engedélyezési- majd a kiviteli terv kidolgozásához. A hallgatói tervpályázat győztes tervét készítő egyetemi hallgatók a tervezés további folyamatában is részt vettek.

A terv
A főtér megújításának terve nagyrészt a korábbi útpálya, annak padkája, valamint a lekerített emlékmű-terület figyelembe vételével készült: erőteljesen hosszanti karakterű, a terepi adottságokra nem drasztikus eszközökkel reagáló megoldás. A tér két karakteres részre osztható: a keleti fele nyílt, nyitott rendezvénytér a templom főbejáratával és az emlékművekkel; a nyugati rész fákkal, padokkal alakított, árnyas találkozótér (4. kép). A tér meghatározó burkolata sárgás színű égetett tégla. A főteret a Kossuth Lajos úttól – annak eséséhez igazodó, egyre magasabb, legmagasabb pontján kb. 2 méteres, mellvédes kőtámfal, illetve fásított gyepes rézsű választja el (6. kép).

 

 

A templom déli, térrel határos, düledező kerítésfala a főtér rendezése kapcsán az eredeti méretekkel újjáépült. A fal előtti rendezetlen járda helyett lépcsős térrész alakult ki. Ez utóbbi a tér burkolatával megegyező téglaburkolatot kapott, amely egy természetes kőburkolatú „ülősávval" egészült ki a fal előtt. Ez a szélvédett találkozóhely a falu fő rendezvénytere, ill. a mise utáni közösségi élet színtere; esténként pedig a helyi ifjúság találkozóhelye lett (5. és 7. kép). A nyugati, ligetesen fásított területrészen keresztül a tér egyrészt „visszacsatol" a Kossuth utca nyugati, eredeti nyomvonalon tartott szakaszára (8. és 9. kép), másrészt a rézsűn átvágva, az igényes megjelenésű, látszóbetonból készült, plasztikus olaszlépcsővel kapcsolatot teremt a tér „alsó" felével (10. és 11. kép).

 

 

Az alsó térrész a Kossuth Lajos utca új útszakasza és a tér nyugati fala között alakul ki, mintegy 300 m2 nagyságú területen és egy, a téren korábban meglévő és áthelyezett díszkút köré szerveződik. Elsődleges funkciója, hogy a jelenlegi református templom későbbi közfunkciójához illeszkedő közterületi kapcsolatot biztosítson, illetve egy későbbi gyalogosforgalmi tengely kiindulási pontjául szolgáljon. A tér burkolata Semmelrock Appia Antika térkő. Az úttól kiemelt szegélyű zöldfelület választja el, széles ülőfelülettel. A kiemelt szegély és a csatlakozó lépcső anyaga szintén látszóbeton (12. kép).

 

 

A téren a meglévő hősi emlékmű helye nem változott, így hangsúlyozza a főtér történeti-kulturális kontinuitását a változtatások ellenére. Az emlékmű az új főtér súlypontjában, kissé kiemelt növényágyásban helyezkedik el (13. és 14. kép). A templom kerítésfalában elhelyezett 1848-as forradalom emlékköve helyi mester alkotása. A fal átépítése során az emlékkövet át kellett helyezni. Az 2009-ben megrendezett lakossági fórumon, a helyi közösséggel egyeztetve, az első vázlattervtől eltérve sikerült az emlékkőnek olyan új helyet találni, mely a tér megújult szerkezetébe jól illeszkedik, és a lakosság emlékkő-elhelyezéssel kapcsolatos elvárásainak is megfelel. Tervezőként fontos szempontnak tekintettük, hogy a főtér a falu minden lakója számára elfogadott, élhető, szerethető hely legyen.

A templomkert és a plébániakert nem volt ugyan része a tervezési feladatnak, de szervesen kapcsolódik a térhez, így a templom falának újjáépítésén túl több ponton át kellett szervezni az egyházi terület gyalogos és gépkocsiforgalmát is. Minthogy a plébániaépület gépkocsival történő megközelítése korábban az átépítés során gyalogoszónává alakított Kossuth Lajos utcán át történt, a gépkocsi bejáratot a nyugati kerítésfalra kellett áthelyezni . A templomkert korábbi bejárata előtt a rendezetlen terepszinteknek „köszönhetően" biztosítva volt – ha nem is teljesen szabályszerű lejtéssel – a templom akadálymentes megközelítése. Az új bejárat előtti lépcsős térrész kialakítása miatt az akadálymentes megközelítést egy, a térre merőleges gyalogos passzázs felől oldottuk meg (16. kép).

 

 

A tér rendezése az itt lévő vendéglő látogatottsága szempontjából egyrészt nagyon előnyös, másrészt azonban az udvarba a gyalogos zónán át behajtó gépkocsi forgalom korlátozását jelenti. A tulajdonossal történt egyeztetés során sikerült egy kompromisszumos megoldásra jutni. Csak az étterembe tartó szállítójárművek hajthatnak át a lehajtható pollerekkel védett térrészen.

A tervezés során fontos elméleti kérdés volt, hogy összhatásában milyen legyen a tervezett főtér új arculata. A tervezés során döbbentünk rá, hogy a karakteres, modern vidéki építészeti stílus még mindig hiányzik a mai térépítészetből. Olyan főtér megformálása volt a célunk, mely nem egy "lekicsinyített" nagyvárosias karakterű terület, hanem egy önmagát ma is falusi főtérként definiáló, ugyanakkor jó minőségű, mai design-elemeket felmutató környezet. A főtér tervezése során a terepre illesztés, részben a kevesebb burkolt felület, a szintvonalakkal párhuzamosan elnyújtott központi térrész és – a terület „leteraszolása" helyett – a lejtős gyepfelület megőrzése, a helyi kőanyag használata és vidéki hangulatú növényegyüttesek telepítése (diófa, díszcseresznye, ringlószilva, magyartölgy, virágos cserjék), valamint a rusztikusabb építési módszerek (pl.: előfalazott terméskő burkolatú falak nagyméretű kövekből, „mediterrán" kőfal helyett) bizonyultak jó megoldásnak. Az ehhez illeszkedő részletmegoldások, például: döntött szegély a közút mentén és murvázott padka, szintén erősítik a falusias karaktert. A látszóbeton lépcsők és támfalak semleges jellege jól illeszkedik a masszív kőfalak által meghatározott miliőbe.

A központi térrész burkolatához a sárgás árnyalatú tégla jó választásnak bizonyult. Az eleinte kissé élénk szín hamar megfakult, s így már a természetes kőanyagokkal kellemesen együtt dolgozik. Textúrája valamelyest a döngölt földére emlékeztet, amely évszázadokon át meghatározó volt a falusi főtéren. A központi téren kívüli átkötő, kiszolgáló felületek anyagválasztása is azt mutatja, hogy a helyi kőanyag színvilágára emlékeztető, a természetes kőfelületeket megidéző mesterségesen „cirmos" felületképzésű térkő elfogadhatóan semleges alapfelületet biztosít, amely nem kerül konfliktusba a falusi főutca heterogén építészeti közegével. Ugyancsak tanulság, hogy még elenyésző felületen sem alkalmazható hullámkő illetve öntött aszfalt (pl. néhány parkoló), mivel ezek rendkívül idegenek ebben a környezetben. Tehát a természetes köveket idéző egyszerű formák és textúrák, valamint az ismétlésektől mentes egyszerű rakásrend érvényesülni hagyja, míg a bonyolultabb, egymásba kapcsolódó kövek, minták, raszterek rombolják a térkaraktert.

 

 

A létrejött eredmény jól tükrözi, hogy a karakteres építészeti környezetben a megfelelő arányban alkalmazott semleges egyöntetű felületek – mint a látszóbeton, a hengerelt aszfalt, vagy akár a díszítő mintáktól, raszterektől mentes téglaburkolat – a közhiedelemmel ellentétben - erősítik a helyi karaktert. Ez a visszafogott alkotásmód, a szándékos „relatív eszköztelenség" a megfelelő eszköz, ha az „építészeti környezet elég egységes, illetve eléggé gazdag ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű impulzussal lássa el a látogatót – s ezért ne legyen szükség markáns, önálló karakterrel bíró szabadtér kialakítására".²

A terv szerint a műemléki környezetben lévő köztéren – a korábbi rendezetlen, közlekedési terület helyett – a történelmi hagyományokat messzemenően figyelembe vevő, de a XXI. század kihívásainak is megfelelő, közösségi funkcióknak is helyet adó tér alakult ki. Ezzel a projekttel indult az Önkormányzat 2008-ban a Közép-Magyarországi Operatív Programok, Pest megyei településközpontok fejlesztése- kisléptékű megyei fejlesztések" pályázaton. A „Nagykovácsi történelmi, de mára funkciói ellátására alkalmatlanná vált főterének rehabilitációja, találkozóhelyi és közösségi téri funkciókra alkalmassá tétele, rendezett zöldfelületének növelése új, együttműködésen alapuló előkészítési módszerrel" című pályázat sikeres volt. Az Önkormányzat közel 90 millió forintot nyert a megvalósításhoz, mely 2010. április közepén kezdődött. Ugyanakkor a „légkábelmentes övezet" létrehozásához szükséges volt az elektromos- és távközlési vezetékek földbe helyezése. Ez önkormányzati beruházásként – hosszas egyeztetéseket követően – az ELMŰ és a Magyar Telekom részbeni költségviselésével tudott megvalósulni.  

A megvalósulás
A helyi önkormányzat megbízásából tervezői művezetések során végigkísértük a teljes kivitelezést, és sikerült elérni, hogy a legapróbb részletek is a terv szerint valósuljanak meg. Ahol előre nem látható körülmények miatt a tervtől el kellett térni, kompromisszumos megoldások kidolgozására volt szükség, amelyeket a kivitelezővel egyeztetve végeztünk el. A kivitelezés első lépéseként az útépítési munkák (a Kossuth Lajos utca templom előtti szakaszának elbontása és az új szakasz építése, ill. az összekötőszakasz újra aszfaltozása, új buszforduló építése) zajlottak. Ezzel párhuzamosan a közműszolgáltatók a légvezetékeket részben földkábelekre cserélték, részben a felesleges vezetékeket megszüntették. Az oszloptrafó is áthelyezésre került a tér közepéről. A kivitelezés szervezése során a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a menetrendszerű busz forgalmát a tér felújítás teljes időtartama alatt fent kellett tartani, és hogy a falu energiaellátását ill. a távközlési hálózat működését rövid üzemszünetektől eltekintve folyamatosan biztosítani kellett (17. kép).

 

 

Bár a burkolatépítési és növénytelepítési munkák csak az útépítési és közműfektetési munkák után kezdődhettek, a templomfal újjáépítése az útépítéssel és közműfektetésekkel párhuzamosan zajlott, minthogy a betonból készülő falak előfalazott terméskő burkolatának készítése nagyon időigényes feladatnak bizonyult. A kivitelezés során az önkormányzat illetékesei rendszeres tájékoztatták a település lakóit a munkák menetéről, a forgalmi korlátozásokról, így a lakosság jobban tűrte az építkezéssel járó kellemetlenségeket.

2010 július 24-én nagy tömeg ünnepelte a megújult Főtér átadását, és a falu lakói azóta is lelkesen használják a teret. A korábbi szkeptikus hangok lassan elültek, és a napi használat azt igazolja, hogy „jó lett a tér" – nemcsak a nagykovácsiak használják, hanem sokan jönnek át a szomszédos Remeteszőlősről is, ahol nincs ehhez hasonló, közösségi életet teremtő köztér. A projekt sikerét mutatja, hogy az önkormányzati választásokon győztes korábbi vezetés programjának fontos elemeként említette a faluközpont fejlesztés továbbfolytatását a főutca felújításával, amely egyben fontos kapcsolódási és visszacsatolási pont lehet a Budapesti Corvinus Egyetem „Élhető Települési Táj"³ kutatási programja Budapest agglomerációjának szabadtér-problematikájával foglalkozó tematikájához.

dr. Almási Balázs, Györgyi Zoltán

---

1: Román László, Nagy Zsuzsa, Száraz Andrea (SZE), Nagy Eszter (BCE), Ragányi Ágnes (BMGE)
2: BALOGH, P.I. (2006): Szabadtér-tervezés történeti környezetben, Városi szabadterek megújításának elvi lehetőségei 4D 2006/3 
3: TÁMOP 4.2.1./B-09/01/KMR/2010-0005 pályázat által támogatott kutatás

---

Nagykovácsi Főterének megújítása

vezető tervezők: dr. Almási Balázs, Bakay Eszter, dr. Balogh Péter István, Gergely Antal
szakági tervezők: Kiss Csaba út- és közműtervezés
Bach Gabriella - tartószerkezet
Janoch Tibor - elektromos
generáltervező: Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
tervezés éve: 2008-2010
kivitelezés éve: 2010
bruttó szintterület: 6000 m² (beruházással érintett közterület nagysága)
beruházási költség: 180 millió Ft
építtető: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata
kivitelező: Főkert Parkfenntartó –Kertészeti és Szolgáltató kft