Közélet, hírek

Egy kutatás tanulságai 2. (építészeti értékek)

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Egy kutatás tanulságai 2. (építészeti értékek)
Közélet, hírek

Egy kutatás tanulságai 2. (építészeti értékek)

2006.03.13. 12:33

Simon Mariann írása a TÁRKI kutatás tanulságairól 3 részben. A többség ugyan jól tájékozottnak tartja magát – az építészek szakmai-kulturális tájékozottsága mégis bőven hagy maga után kívánnivalót.

Az építészek tájékozódásáról szóló 1. részből kiderül, hogy az építészeti portálok közül egyértelműen a legnépszerűbb a www.epiteszforum.hu. A második részben az építészeti értékek vizsgálatát ismerteti Simon Mariann a TÁRKI kutatása alapján. 


A kamarai tagok körében végzett vizsgálat második részében arra kerestük a választ, hogy az építészek mit és kit tekintenek példának, mennyire nyitottak a világra, mit tartanak építészeti értéknek, minőségnek az országhatáron belül és kívül. Az építészeti értékek vizsgálatánál a fontosnak tartott eseményekre, épületekre, illetve építész mintákra kérdeztünk rá.

Események
A tájékozódás forrásainak vizsgálatánál beigazolódott az a feltevésünk, hogy az információszerzésnek a legkevésbé hatékony módja a konferenciákon, fórumokon való részvétel, a kiállítások látogatása. (Emlékeztetőül: a válaszolóknak mindössze 4%-a jelölte meg ezeket rendszeres információs forrásaként.) Mindez nem jelenti, hogy az építészek ne vennének részt különböző szakmai eseményeken, hiszen a legutolsó látogatott eseményre kérdezve a teljes minta kétharmada nevezett meg egy kiállítást, konferenciát vagy fórumot, amelyen részt vett. Másik irányból közelítve ez persze azt jelenti, hogy az építészek egyharmada vagy nem vett részt semmilyen építészeti eseményen az elmúlt öt évben (8%) – pedig számuk igencsak megszaporodott –, vagy arra már nem emlékszik (25%). Még szomorúbb a kép, ha a legemlékezetesebb eseményre adott válaszokat nézzük, ahol már csak a minta negyede nevezett meg valamit. Az események múló hatására utal az is, hogy a legfontosabb kategóriájába nem kerültek át automatikusan a legutolsóként említettek, bár ez kézenfekvő lett volna.

 


Nagyítás kattintással
 
 

A válaszoló 145 fő szerint a legemlékezetesebb esemény az Alaprajz által szervezett Építész Kongresszus volt, ezt követte a BNV-Construma, a „Közben" kiállítás a Műcsarnokban és a Mesterek és Tanítványok kiállítás a Nemzeti Galériában. A négy listavezető mindegyikére igaz, hogy széles körben reklámozott, nagyléptékű események voltak. A két utóbbi építészeti seregszemle hosszú idő után először tett kísérletet a hazai építészet összefoglaló bemutatására, míg a BNV-Construma évek óta visszatérő, jól ismert rendezvény. A felmérés időpontjában az Alaprajz Építész Kongresszusa már a második alkalmon volt túl, előre vetítve azt, hogy rendszeresen visszatérő esemény lesz. A kérdésfeltevés – olyan eseményt is meg lehetett jelölni, amelyen a válaszoló nem vett részt – is a nagy léptékű, jól reklámozott események felé terelte a válaszokat. A legnépszerűbbnek bizonyult Építész Kongresszus népszerűségére további magyarázat lehet az is, hogy mindkét alkalommal olyan építészeti helyszínen rendezték meg, amely amúgy nem látogatható (Matáv-székház), illetve az adott időpontban újdonság, önmagában érdekesség volt. (Művészetek Palotája). Erre utal az is, hogy a válaszolók az eseményhez többnyire hozzárendelték a helyszínt is: „konferencia a Matáv-székházban", „sztárépítészek, Művészetek Palotája". A meghívott külföldi építészirodák a húzónevekkel, a jól megválasztott helyszín és a folyóiratban párhuzamosan futó kampány együtt olyan szakmai-közéleti eseménnyé tették a rendezvényt, amelyen illik megjelenni.
Azok, akik megneveztek valamilyen fontos eseményt az elmúlt öt évből, jellemzően magasabb tervezői jogosultsággal rendelkeznek. Eltérés az Alaprajz rendezvényét, illetve más eseményt kiemelők között az életkorban van, az előbbiek között több a fiatal (33% fiatal, 58% középkorú, 9% idős), a másik csoport koreloszlása egyenletesebb (21% - 58% - 21%). A megnevezett események 39%-át teszik ki az egyszer-kétszer említett tételek. Mivel sok közöttük a pontatlanul megnevezett, beazonosíthatatlan esemény, messzemenő következtetéseket nem lehet a válaszokból levonni. A statisztikai nagy számok törvénye okán ebbe a csoportba kerültek a kisebb kört érintő rendezvények, a vidéki fórumok, az egy-egy építész munkásságát bemutató kiállítások, vagy egy szűkebb témáról szóló előadások. (Szegedi Építész Napok, Nagy Tamás kiállítása, Fény és forma kiállítás stb.) Az „egyéb" kiállítás, fórum jelölői között a mintabeli arányuknál többen vannak a magasabb tervezői jogosultsággal rendelkezők, ami érthető, ha elfogadjuk, hogy az események látogatása az általános szakmai érdeklődés fokmérőjének, illetve közvetlen hasznosíthatósága szempontjából luxusnak tekinthető.

Hazai épületek
A hazai építészeti mintákról, értékekről az épületekre kérdezve tájékozódtunk. Kérdésünkre a kérdőívet kitöltők 72%-a nevezett meg valamit, de közülük csak 40% adott meg öt épületet. Az említések számában meghatározó a tervezői jogosultság és a lakhely: a budapestiek illetve a magasabb jogosultsággal rendelkezők átlagosan több épületet említettek, mint a kevésbé kvalifikáltak és a vidékiek.

 

 
Nagyítás kattintással
 
 
Az elmúlt öt évben épült épületek közül az építészek véleménye alapján a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna a legjelentősebbek. Fontosnak bizonyult még az ING székház a budapesti Dózsa György úton, az Alkotás Point irodaház, a Millenáris Park Budapesten, a Gresham Palota, a Westend City Center, a Graphisoft Park és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Bár a hazai épületek kategóriájába az ország egész területéről lehetett válogatni, az első helyekre budapesti épületek kerültek, az első nem-budapesti épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai együttese a tizedik helyen említve. A budapesti épületek túlsúlyát – azon túl, hogy a kérdésre választ adók között is túlreprezentáltak a budapestiek – ezen épületek országos fontossága, méretük és a rájuk irányuló (nem feltétlenül az építészetre korlátozódó) médiafigyelem magyarázza. Ha a budapesti-vidéki arány vizsgálatát a legalább háromszor említett épületekre is kiterjesztjük, akkor a helyzet valamivel megnyugtatóbb, az 59 leginkább fontosnak tartott épület majdnem fele (42%) vidéken található.
 
 

Nagyítás kattintással
 

A leggyakrabban említett épületek sorát érdemes összevetni azzal a listával, amely a Studio Metropolitana 2005-ös felmérésében* szerepel. A két felmérés közötti lényeges kiindulásbeli különbség, hogy míg a Studio Metropolitana 17 budapesti vezető építészt kért arra, hogy nevezze meg Budapest jellegzetes új épületeit és mondjon véleményt róluk, a TÁRKI a kamarai tagok mindegyikét kérdezte az ország egészéről. A budapesti vezető építészek egyértelműen pozitív példaként említették a Művészetek Palotáját, a Budapest Sportarénát, a Graphisoft Parkot, az Alkotás Point irodaházat, az Erzsébet téri Gödört és a Millenáris Parkot, némi kritikával illették az Infopark épületeit és a Kálvin Center két tömbjét, míg a Nemzeti Színházat, mint az elmúlt tizenöt év legrosszabb épületét nevezték meg. A két csoport értékítélete jórészt megegyezik, miközben van néhány feltűnő eltérés is. Az Infopark együtt kezelt épületcsoportja jelen felmérésben öt említést kapott, ami a középmezőnybe helyezi. A Kálvin Center épületei jelen felmérésben is ambivalens megítélésűek, bár háromszor említették, de ebből az egyik esetben hangsúlyozottan negatív példaként. A Nemzeti Színház kétszeres „dobogós helyezése" – bár a sok pozitív vélemény mellett egy-két helyen negatív példaként szerepel – ugyanakkor magyarázatot kíván: az összes említések között második helyre került Nemzeti ugyanis az első említéseket nézve első lett, a válaszadók 29%-ának jutott eszébe ez az épület először, mint pozitív példa. A Nemzeti Színházat választók életkora magasabb a minta átlagánál (33% idős, 53% középkorú, 14% fiatal) és inkább vidékiek, mint budapestiek. (73% vidéki). A vezető építészek és az építészeti sajtó által alacsonyan értékelt épület előkelő helyezésében fontos szerepe lehetett az érzelmi szálnak is, annak, hogy bár olyan-amilyen, mégis végre fölépült a Nemzet Színháza. Az ING Dózsa György úti irodaháza ugyancsak előkelő helyre került a felmérésben, mind a szavazatok összességét, mind az első említéseket nézve a negyedik lett. Az épületet fontosnak tartó építészek jellemzően fiatalok (4% idős, 58% középkorú, 38% fiatal) és 59%-ban budapestiek. Mindkét elem az új iránti fogékonyság, a nyitottság irányába mutat, és épp ez az, ami miatt érdekes, hogy a Studio Metropolitana által megkérdezett budapesti vezető építészeknek nem jutott eszükbe a 2005. májusában már átadott irodaház.

Külföldi építészek, országok
Az értékesnek tartott hazai épületek megismerése után arra voltunk kíváncsiak, hogy az építészek figyelme merre fordul az országhatáron túl. Sajnos úgy tűnik – bár a határok már rég megnyíltak és az információ is szabadon áramlik – a hazai építészek még mindig inkább csak befele tekintenek. (Ezt a zártságot már előre vetítette, hogy a látogatott portálok között feltűnően alacsony volt a külföldiek aránya.) Arra a kérdésre, hogy melyik külföldi építészt tekinti követendő példának, a teljes minta 70%-a nem nevezett meg senkit: 17% nem válaszolta meg a kérdést és 53% állította, hogy számára nincs követendő példa. A „nincs ilyen" válasz magas aránya adódhat a dacból (Miért kellene kívül keresnünk a mintákat?), az alkotói öntudatból (Egyáltalán, miért kellene mintákat keresnünk?), de adódhat az ismerethiány leplezéséből is. A kérdőív jellegéből következik, hogy ilyen szituációban az tud megnevezni külföldi építészeket, aki egyébként is számon tartja őket, a nevekért nem kell a hosszú távú emlékezetében kutatni. Másik probléma lehetett a válaszolók számára a nevek helyesírása. (Az építészek neve néha teljesen felismerhetetlen formában jelent meg a kitöltött kérdőíveken, amit a csúnya kézírás önmagában nem magyaráz.) Az alacsonyabban kvalifikáltak, az idősebbek és a vidékiek körében magasabb azoknak az aránya, akik nem adtak érvényes választ erre a kérdésre. Bár a fiatalabbak inkább válaszoltak, elszomorító, hogy a negyven év alattiak 61%-a még így sem tudott/akart megnevezni egyetlen külföldi építészt sem!

 


Nagyítás kattintással

 
A példaként megnevezett építészek névsorát áttekintve megerősödik az a feltételezésünk, hogy a hazai építészek nem igazán ismerik a kortárs nemzetközi építészeti szcénát. Igaz, a kérdés nem határolta le a választható külföldi építészek körét az élőkre, mégis meglepő az eredmény, hogy a huszonöt, legalább háromszor említett építész közül heten már nem élnek.

 


Nagyítás kattintással
 

Halott klasszikusok a további említések között is szerepelnek. Nem kétségbe vonva, hogy munkáik ma is tanulságosak lehetnek, Frank Lloyd Wright, Alvar Aalto, Mies van der Rohe, Walter Gropius és Le Corbusier követendő példaként való említése, különösen egyetlenként megnevezve, az egyetemi tananyag felmondását sugallja. Frank Lloyd Wright listavezető helye mégis további magyarázatot kíván. Az őt választók jellemzően nem oszlanak meg sem korcsoportok, sem tervezői besorolás szerint, ugyanannyi fiatalnak, mint idősnek, ugyanannyi É3 besorolású, mint É1-es minősítésűnek a kedvence. Wright építészete – úgy tűnik – általánosan elfogadott minta Magyarországon, mára biztossá, és vitathatatlanná vált igazodási pont.
A huszonöt legtöbbet említett építész közé bekerült Hans Hollein, Steven Holl és az MVRDV is. Az ő (hazai) ismertségük alighanem az Alaprajz rendezvényeinek köszönhető, hiszen annak sztárvendégeiként ismerkedhetett meg velük a közönség. További két Alaprajz-vendéget – Andreas Cukrowicz és Meinhard von Gerkan – egy-egy építész említett. A külföldi építész példák között Makovecz Imre is szerepel négy említéssel, de további hazai nevek is felbukkannak a válaszok között. Ezt tekinthetnénk akár figyelmetlenségnek is, valószínűbb azonban a külföldi példák tudatos elutasítása, ahogy az egyik építész a kérdésre adott válaszában írja, a külföldi példa számára a „magyar organikus – nemzeti remény".
Az építészeti szempontból követendőnek tartott országról szóló kérdésre a kérdezettek fele adott érvényes választ, azaz nevezett meg egy vagy több országot. Ez ugyan már jobb arány, mint amit a külföldi építészek esetében tapasztaltunk, az mégis elgondolkoztató, hogy a fennmaradó 50%-ból 40% állította, hogy nincs számára követendő példa. Vagyis a válaszolók közel fele (53, illetve 40%) nem lát, nem keres az országhatáron túl olyan építészt, vagy építészetet, akitől/amiből tanulhatna. Azok, akik válaszoltak a kérdésre, túlnyomó többségben valamelyik európai országot vagy régiót nevezték meg.

 


Nagyítás kattintással

 
A finn, illetve a skandináv építészet magas választása – az Észak-Európának jutott 41%-ból 28%% Finnországnak köszönhető – ugyanakkor csak részben jár együtt a megfelelő nemzetiségű építészek magas választásával. Az első huszonöt építész között Alvar Aalto az egyetlen északi (igaz, ő mindjárt a második legtöbbet említett név), a további 86 említett építész közül négy finn, három dán, két svéd és kettő norvég nemzetiségű. Az észak-európai építészet hozzárendelt építész nélküli pozitív említése az ottani épített környezet általánosan magas színvonalával magyarázható, de szerepe lehet benne annak a már százéves hazai hagyománynak is, mely a modern kezdete óta vissza-visszatérően mintának tekinti az északi romantikus modernizmust.
A külföldi építészeti példákra vonatkozó kérdést annak a reményében tettük föl, hogy a válaszokból kiderül, vajon különbözik-e az egyes építész korcsoportok érdeklődése, de a minta kis száma nem volt elég az elemzéshez.

Tájékozottság

Az építészek tájékozódásának vizsgálata során rákérdeztünk arra is, hogy a válaszoló általában mennyire tartja magát tájékozottnak az építész szakma eseményeivel, helyzetével kapcsolatban. 3%-uk állította, hogy teljes mértékben tájékozott, további 25% jól tájékozott, a nagy átlag (59%) pedig átlagosan tájékozottnak mondta magát. Mivel az összességében pozitív képet a felmérés eredménye – különösen a megnevezett hazai épületek és külföldi építészek alacsony száma – megkérdőjelezte, hasznosnak látszott az építészek önértékelését és tényleges tájékozottságát összevetni. A tájékozottság kívánatos szintjének (nyilvánvalóan önkényes) feltételéül azt szabva, hogy a válaszoló legalább három külföldi építész nevét megadta, összesen 39 építész maradt fenn a rostán. Ez a teljes minta egy százaléka sincs. Korukat nézve inkább fiatalok (15 fő fiatal – 20 fő középkorú – 4 fő idős), és majdnem kétszer annyi könyvet vásárolnak, mint az átlag. Tevékenységükre a tervezés a jellemző (34 tervező – 3 oktató – 1 kivitelező), miközben az elsődlegesen tervezők közül tizenhárman tanítanak is. Ezzel együtt is csak hárman tartották magukat teljes mértékben tájékozottnak, harmaduk átlagosnak ítélte ismereteit, sőt négyen úgy érezték, hogy nem eléggé tájékozottak – legalább is nem annyit tudnak, amennyit szeretnének, vagy szükségesnek tartanak.
Az építészek magabiztossága szakmai tájékozottságukban a kérdőív kitöltése vége felé némileg csökkent. Arra a kérdésre, hogy milyen elfoglaltságot választanának maguknak, ha több szabadidejük lenne az építészek egynegyede megjelölte mind a „nem a szakmával töltené el" opciót, mind egy szakmával kapcsolatos tevékenységet, ami nyilvánvaló ellentmondás. A válaszolók többet olvasnának az építészetről (51%), több építészeti kiállítást is megnéznének (47%), és több építészeti fórumra, eseményre is elmennének (37%), vagyis talán érzik, hogy lenne még mit tenniük annak érdekében, hogy valóban tájékozottak legyenek.

Összefoglalva:
1. A legutolsó építészeti eseményre kérdezve a válaszolók kétharmada nevezett meg valamit, a legemlékezetesebbre kérdezve már csak 25%-uk. Az építészek harmada ezek szerint nem vett részt semmilyen építészeti eseményen az elmúlt öt évben, vagy arra már nem is emlékszik. A legfontosabbnak tartott események közös jellemzője, hogy azok széles körben reklámozott, nagyléptékű, és részben évenként visszatérő rendezvények voltak.

2. Az elmúlt öt év fontos hazai épületei sorában a budapesti épületek túlsúlyát – azon túl, hogy a kérdésre választ adók között is túlreprezentáltak a budapestiek – ezen épületek országos fontossága, méretük és a rájuk irányuló általános médiafigyelem magyarázza.

3. A példaként megnevezett külföldi építészek névsora azt mutatja, hogy a hazai építészek nem igazán tájékozottak a kortárs nemzetközi építészet területén. A külföldi építész és építészeti mintákra kérdezve a válaszolók közel fele nem lát, nem keres az országhatáron túl olyan építészt, vagy építészetet, akitől/amiből tanulhatna.

4. A felmérés azt bizonyította, hogy – bár a többség jól tájékozottnak tartja magát – az építészek szakmai-kulturális tájékozottsága bőven hagy maga után kívánnivalót.

Simon Mariann


* Budapest arculatának megítélése építészek körében. 2005. május 31.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk