Egy stílus átértelmezése — családi ház, Budaörs
Bár a budaörsi ház sajátosságai, a pozitív-negatív formák kontrasztja, a fekvő formátumú ablakokkal megnyíló téglatestekből építkező kompozíció, a hosszú-keskeny, csíkszerű nyílások vagy a hatalmas méretű, töretlen falsíkok mind hű stíluskövetést mutatnak, a tervezők mégis képesek voltak arra, hogy művüknek semmivel sem összetéveszthető hangulatot adjanak.építész tervezők: Zsuffa Zsolt és Kalmár László
Az ezredforduló építészetének egyik tipikus jelenségét gyakran minimalizmusnak nevezik. Ez a formai szikárságra, tökéletesen lecsupaszított, sallangmentes geometriai alakzatokra, homogén felületekre törekvő tervezési szemlélet mára annyira elterjedt a világon, hogy nyugodtan odabiggyeszthetjük elé a „nemzetközi" jelzőt. Előzményeinek elemzésére itt most nincs lehetőségünk, egyébként sem egyértelmű a viszonya a hozzá legközelebb álló ún. késő (vagy új) modernnel, a „fehér modern" (Richard Meier, John Hejduk stb.) tradícióival vagy a '60-as években felfutó minimal art örökségével. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy hol húzódnak az irányzat határai.
Kétségtelen, hogy legalább kétféle építészeti magatartásra szokás alkalmazni a kifejezést. Egyfelől stílusként értelmezendő: ma már világos, hogy követői egy nagy népszerűségnek örvendő és viszonylag jól meghatározható formai-szerkezeti-anyaghasználatbeli kelléktár alapján dolgoznak. (Pedig azt hittük: ma már nem lehet stílusokról beszélni!) Az ide sorolható házak tehát Perutól Romániáig szinte teljesen azonos karakterűek. Ez az, amit a köznyelv „kúldizájn"-nak nevez. Ebben az értelemben a minimalizmus a luxus szinonímája – mindenki ismeri a legújabb népi bölcsességet: „minél egyszerűbb, tisztább, természetesebb, annál drágább".
A „luxusminimalizmus" csak formai értelemben nevezhető minimalizmusnak (ha egyáltalán...), egyébként a szokatlanul nagy, nehezen kihasználható terek alkalmazása és a pazar anyaghasználat jellemzi – ez a verzió tehát elsősorban reprezentáció. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ezek az épületek egytől-egyig felszínes, talmi építészeti teljesítményt jelentenének – épp ellenkezőleg, ennek a felfogásnak is megvan a maga esztétikai mércéje, szakmai „értékrendje".
A másik vonulat esetében fordított a képlet: a komponálást alapos funkcionális elemzés előzi meg, a formai sablonoknak tehát kisebb szerep jut. Az anyagválasztásban, a méretekben, részletmegoldásokban inkább egyfajta etikai magatartás érvényesül, a környezettudatos gondolkodás, a költséghatékonyság és az építészet egészéhez egyfajta filozofikus viszonyulás jellemző.
Az igazán következetes (a szó eredeti értelméből kiinduló) minimalizmus elvrendszer, nem stílus, s ekképp ritka is: az építészek többnyire tartózkodnak tőle, mert félnek, hogy nem képesek önmagában álló esztétikai rendszert létrehozni, hogy művük szimpla, sőt közönséges lesz. Ezen a ponton azonban nehéz eldönteni, hogy a keményvonalas osztrák minimalisták, vagy a svájci „új egyszerűség" esetében melyik oldalra billene a mérleg nyelve. És akkor nem beszéltünk a regionalizmusnak nevezett gumicsontról...
Bárhogy is van, annyi bizonyosnak tűnik, hogy Zsuffa Zsolt és Kalmár László budaörsi villája a két nagy szemlélet ötvözetét adja. Az épület tömegformálásában a tervezőpáros egyik legegységesebb alkotása: az L-alakú épület két szára között fedett teraszként szolgáló pavilonszerű építmény áll, mely az alaprajzot téglalappá egészíti ki. Kecses acéltartóival és gerendáival mintegy továbbrajzolja, „befejezi" a ház kontúrjait. A sarkokra, illetve a homlokzatok szélére tolt ablakok, bejáratok fokozzák ezt a sajátos kettősséget: a látvány egyfelől szűkszavú, szigorúan egyszólamú, másfelől gazdagon tagolt, mozgalmas hatást kelt. A zárt tömböket finom aszimmetriák törik meg – a tetőterasz fedett részének végfalai az utcai és a kerti homlokzaton oldalra helyezett toronyként tűnik elénk.
A ház karakterét a pozitív és negatív formák váltakozása is meghatározza: az utcai homlokzatba barlangszerű tér mélyed, mely egyfelől a tetőre vezető lépcsőt, másfelől a lakóterek bejáratát rejti. Negatív forma a garázslejáró alagútja is, mely mintegy átlyukasztja a házat, s a kerti homlokzaton ér véget. Sajátos átmeneti tér foglalja magába a lakóterekből a kert mélyebben fekvő részeihez vezető külső lépcsőt: a homlokzat és a fedett terasz közötti szűk, félig nyitott, félig zárt tér mint valami furcsa hézag, téri cezúra jelenik meg a ház kompakt formavilágában.
A kerti homlokzat két egymással szemben álló részét választja el egymástól: a zárt falakkal határolt, tömbszerű tömeget vázszerű, fénnyel átjárt szerkezet váltja fel. Ez a momentum adja meg a ház egyedi arcát, mintegy átértelmezi a „nemzetközi (luxus)minimalizmus" stílusjegyeit. Bár a budaörsi ház sajátosságai, a pozitív-negatív formák kontrasztja, a fekvő formátumú ablakokkal megnyíló téglatestekből építkező kompozíció, a hosszú-keskeny, csíkszerű nyílások vagy a hatalmas méretű, töretlen falsíkok mind hű stíluskövetést mutatnak, a tervezők mégis képesek voltak arra, hogy művüknek semmivel sem összetéveszthető hangulatot adjanak. Ugyanakkor a ház térszervezése egyszerű és csakis a funkcionális szükségszerűségekhez igazodik – a bejárattól a teraszig húzódó L-alakú közlekedőre fűződik föl a nappali, a konyha-étkező, a háló és a mellékhelyiségek sora. Maguk az enteriőrök is igazodnak e visszafogottsághoz: a jó arányú szobák sima vakolatot kaptak világos színezéssel.
A javarészt kőre és vakolatra, kisebb részben fára és fémre alapozódó anyaghasználat, a higgadt, egyszerű térelrendezés finoman igazodik a ház tiszta nyugalmához. Bár – mint láttuk – a formálás nem mentes bizonyos panelek használatától, az összkép hiteles és önmagában álló. Úgy illeszkedik egy kortárs építészeti hagyományba, hogy közben azt meg is újítja, friss – de valószínűleg egyszeri – változatát nyújtja.
Haba Péter
Családi ház
Budaörs
(tervezés: 2004, kivitelezés: 2005)
építész tervezők: Kalmár László, Zsuffa Zsolt
építész munkatárs: Vermes Dániel
statikus: Harsányi Csaba
gépész tervezők: Szalóky László, Fejes Tamás
kivitelező: Borsos Levente
fotó: Batár Zsolt
18:19
Szerintem igenis lehet élni a házban. Két embernek pont ideális. A dolgozó szoba egyébként alkalmas vendég hálóra is (mint ahogy így is van), gyakran fogadjuk az unokáinkat, akik élvezik a házat. Bár nem vagyunk építészek,de néhány módosítással igenis komfortosan lakható házunk van téli-nyári használatra.
14:58
Mert 2 embernek egy háló és egy dolgozó teljesen elegendő.
Saját igényükre lett tervezve.
20:09
@style: És gondolom, hogy minden rokonnal megszakítottak már minden kapcsolatot, nehogy véletelnül vendégsége keljen esetleg hívni őket!
Ryhe
20:54
@Hartmann György Sándor: Heh, bennem is ez motoszkált csak nem ennyire cinikusan :)
Vagy pl. érdekes lesz majd egyszer eladni, bár ez reméljük nem az ő problémájuk lesz.
Nyilván vannak olyan élethelyzetek amikor 1 szoba tökéletesen elég, csak egy ilyen kaliberű háznál számomra érdekes.
18:10
@Hartmann György Sándor: minthogy nem ismerjük a megrendelői hátteret, így szinte felesleges ilyen dolgokba bocsátkozni, mert ez kizárólag - ismeretlenül is - a megrendelő becsmérlését jelenti.
nemmellesleg vannak olyanok, akik nem szeretnék a kedves anyukát, testvéreket maguknál altatni. mert nem osztáják például azt általános nézetet, hogy közösséget kizárólag, az alvóhely egymással való megosztása, és a közös étkezés jelenti. (ahogy ez mondjuk a 20-as években még nagy szó volt, és valahol nálunk is hagyománnyá vált az ország átutazása, és a közös vasárnapi húsleves, és rántotthús.) lássuk be, ezen kívül léteznek más terek is, melyeken keresztül a család képes össszetartozását kifejezni.
ez a ház, eleve nem erről szól, de valahogy magához az épülethez igen kevesen szólnak hozzá, mindenki csak az alaprajzokon lovagol, hibát keresve, holott nem ez a lényeg. (bár ez a hozzászólókat minősíti)
19:48
@troll: szerintem pedig legitim a kérdés, semmiképp sem sértő
ellenben a trollkodásod....
19:10
@gramercy: a megrendelő döntése hogy milyen, és mekkora házat építtet, kivel kíván, vagy tud kapcsolatot fenntartani (hány rokon él még, vagy kivel hajlandó egy fedél alatt lenni - ez szerintem igencsak magánügy), ezek után a HGY féle megjegyzés, szerintem teljesen és egyenesen a megbízó becsmérlése, a háttér akár részleges ismerete nélkül. (lehet nem annak indul, de minthogy egyetlen smiley nincs a szövegben, így nem egy vicces hozzászólásnak néz ki ...)
de ok, biztos, hogy az építész terápiás-népnevelő tevékenysége már elérte azt a magaslatot, hogy a valid igényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, valami teljesen mást vizionál. ("nemkell az a vendégszoba nektek 'bélám' , mert a világ meglátásom szerint, rideg, és nektek is azoknak kell lennetek, az emberi kapcsolatok feleslegesek" - mondat vélhetően NEM hangzott el)
a hozzászólások nagy része egyre inkább cinikussá kezd válni, az építő, vagy reális kritika megléte nélkül. a postolt épületeket szinte érintőlegesen, a felszínt karcolgatva vizsgálják ... ok, hogy nem fog mindenki jó kritikát írni az itt rendelkezésre álló pár sorban, egy-egy épület 6 fotója, és 1000 karakteres szöveges bemutatása alapján (amit nem is igen kellene), de egyre gyakoribbak a rosszindulatú hozzászolások, olyan helyzetekben is, ahol azért teljesen felesleges.
ez szerintem bántó, és bennem felmerült, hogy miért is nem működik az a fajta önszabályozás a hozzászólásokban, aminek működnie kéne. nem én vagyok a lángpallós, de egy problémára rávilágítok.
20:45
@troll: Én sem igazán értem ezt a vendégségen rugózást.
Már csak azért mert bár ott aludni valóban necces, de vendégség nem csak ottalvós van, s a ház a nem-ott-alvós-vendégségek számára igencsak optimálisnak tűnik (tekintve a kényelmes méretű telket, a nappali-méretű fedett teraszt, a kényelmes nappalit és a tetőteraszt); ergo a fenti cikkből és a képekből ilyen irányú következtetéseket nem igazán lehet levonni. Az is lehet, hogy úgy gondolkoztak, hogy a vendégszoba plusz költségeiből elég sokáig lehet a jövendő vendégeit panzióztatni...
Illetve egy ilyen színvonalú épülettel kapcsolatban elég nevetséges ilyen hajánál előrángatott kekeckedésekkel operálni. Miért nem lehet egyszerűen kijelenteni: ez egy jó ház, jobb annál, hogy apró részletkérdéseken rágódjunk. Ha meg ez nem megy, akkor meg csöndben maradni.
Vagy valódi(bb) problémákat fölvetni. Pl. valami ilyesmiket:
már-már manírosba hajlik a neomodern eszköztár használata;könnyű ilyen anyagokkal, ilyen megrendelőkkel ilyen házat csinálni;de tényleg könnyű?legalábbis jól bejáratott a formavilág (s talán kevéssé egyedi a formálás);sokkal nehezebb a cserépfedésű, magastetős, vakolatos kötöttségek mentén nagyot dobni (s van ahol a magastető előírás, s a cseréptetőnél és a vakolatnál drágább szerkezet nem fér bele)...messze esik az átlagízléstől (ez ugyan nem a ház, hanem az átlagízlés hibája, de ez már kezd egy kicsit off lenni);sok mást nem igazán tudnék fölsorolni, a háznak jók az arányai, a térkepcsolatai, jók az anyaghasználatok, jó a szerkesztése, nem látok önellentmondásos részletképzéseket.troll! A trollkodós how-to-guide-dal föladtad a leckét, nem igazán tudtam pontosan dekódolni az ügyben rejlő posztmodern többszörös csavart. S ezután kellemes meglepetés, hogy a felszín karcolgatását és a cinizmust ostorzod.
Engem is zavar ez a fajta szellemi tunyaság; ez a könnyed fikázási hajlam.
21:13
Gyönyörű! Szívesen laknék itt...
azért az számomra fura, hogy mindössze egy háló van, mi lehet az oka?
19:12
Ez a ház fantasztikus!!! Tévedsz, ha azt gondolod élhetetlen. Volt szerencsém itt járni, és meg kell hogy mondjam belüről sem okozott csalódást. Egyszerűen remek. Minden egyes négyzetmétere a tulajdonos igényének és álmainak megfelelően készült. Kifejezetten jó hangulatú, világos, megfelelő nagyságú, funkcionalitású. A tetőterasz bámulatos. A szem elé tárulkozó gyönyörű panoráma csak fokozza az élményt!
07:57
A tetöterasz nekem is jó húzásnak tünik: a telek, így az által a kert láthatóan zsebkendönyi: a méter magas sövények közt, a szomszéd orra elött nekem sem lenne túl sok kedvem grillezni. De ott fent van hely, kilátás, fedett rész/nyitott rész, és az ember szeme elsiklik az említett kissé heterogén épített környezet felett...
13:42
@MZ: Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy szerintem a telek egyáltalán nem zsebkendőnyi (épp jó méretű) és ha jól emlékszem, valami növényzettel fedett kerítés választja el a szomszédoktól.
A terasz egyszerűen jó: jó a kilátás, jól néz ki, érdekes térkapcsolatokkal, jó formálással, részletképzéssel, jó anyagokkal, tisztességes kivitelezéssel.
"De ott fent van hely, kilátás, fedett rész/nyitott rész, és az ember szeme elsiklik az említett kissé heterogén épített környezet felett...": itt van az igazság (szerintem).
17:39
Egy hang sem arról, hogy azok a szerencsétlenek, akik ebben a házban kell éljenek..:)
Amit az alaprajzból ki lehet venni, abból sok jó nem derül ki. A tetőterasz viszont nagyon pöpec lenne a trópusokon...
18:50
@EMA: Ez a tetőterasz nagyon pöpec Budaőrsön is.
Volt szerencsém egy kamarai kiránduláson körbejárni a házban és a kertben (s akkor az építtetőkről is esett szó - amit most már nem tudnék betűhíven reprodukálni), s ez alapján: EMA most sajnos alaposan mellélőttél, ugyanis ez a ház meglehetősen jó.
S ezt annak ellenére írom, hogy van némi fönntartásom Kalmárzsuffa fronton.
Ami igazából talán a legnagyobb probléma a házzal: az a környezete, a környező házak újgazdag procca ill. színvonaltalansága.
Illetve lehet kritizálni a formálás trendi újmodernségét, valamint az újmodernséget lehet nem szeretni; de az is tény, hogy a ház jól mondja föl a leckét, nincs benne következetlenség, felróható formálási hiba.
17:53
@sityu: Mi az, hogy "mellélőttél"? Az én véleményem akkor is az marad, ha az nem esik egybe az éppen aktuális, magyar épitészeti divattal. Én "nem mondom fel a leckét" - nekem egyszerűen, ez a véleményem. Nem zárja ki, hogy másoknak más legyen.
10:19
@EMA: puszta trollkodás amit csinálsz, reális kritikai észrevételnek még a minimuma sincs meg a hozzászólásaid zömében ... kizárólag a névjelenlét miatt csinálod ?