Élet és halál lapjai – a PS Alkotó Kft. I. díjas terve a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelye pályázatán

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) idén februárban írt ki tervpályázatot egy jelképes, a határainkon túl nyugvó magyarok számára kialakított emlékhely tervezésére a Fiumei úti sírkertbe. Páll-Sámson Rita, Páll András pályaművét "erős koncepcióval bíró, elmélyült, gondolatébresztő javaslatként" jellemezte a Bíráló Bizottság, melyet I. díjban részesített.

H E L Y S Z Í N

A pályázat helyszíne a Fiumei úti Sírkert 29/3-as parcellája. Szűkebb és tágabb környezete is heterogén, organikusan fejlődő arcát mutatja a sírkertnek. A raszteres, diagonális szerkesztésű úthálózat csomópontjaiban találjuk a grandiózus mauzóleumokat, fontosabb síremlékeket. Az utak által határolt mezőkben egyaránt helyet kaptak szabályos ritmusban kialakított honvédségi sírok, ugyanakkor jellemzőbb a sírhelyek kötetlenebb elhelyezkedése, mind egymáshoz való viszonyukban, mind a területek beépítési sűrűségét tekintve. A tervezési helyszín a sírkert középpontjához közel, a Deák és Kossuth Mauzóleum között helyezkedik el. A szomszédos parcellákban jól megfigyelhető a sírkert sokszínűsége.

I N S T A L L Á C I Ó

Pályázati tervünk harminchárom látszólag egymástól független, véletlenszerűen elhelyezett tábla a pályázati kiírás szerint meghatározott területen. Ezek a szabálytalan ritmusban kialakított tömbök megidézik a sírkert organikus fejlődését, ugyanakkor monolitikus megjelenésükkel egyértelműen összetartozó együttest hoznak létre. A táblák számos értelmezési lehetőséget rejtenek magukban, de az adott kontextusban, a sírkertben elfoglalt helyzetükből fakadóan kézenfekvően azonosíthatóak absztrakt sírkövekként. Ez az értelmezés azonban csak az egyik rétege az általunk elképzelt együttesnek. Ha a sírkerti környezetéből kiragadva képzeljük el, a kompozíció inkább hasonlít egy őskori megalitikus emlékhelyre.

A rozsdamentes acél tömbökre határainkon túl és belül született költőktől és íróktól idézünk gondolatokat, versrészleteket életről és halálról. A hosszabb-rövidebb idézetek kiválasztásának szempontjai között fontos volt a határon túl született alkotók reprezentálása, valamint törekedtünk a komolyabb és könnyedebb hangvételű idézetek egyensúlyára. Fontos megjegyezni, hogy a pályázati tervben szereplő idézetek kiválasztását nem tekintjük lezárt folyamatnak. A tervezés fontos része társművészeti alkotók, irodalmárok bevonása, az idézetek kiválasztásának átértékelése, továbbgondolása.

K O N S T E L L Á C I Ó

Az terv könnyen dekódolható rétegei mellet, az egyik legfontosabb eleme a látszólagos véletlenszerűség mögött rejlő képlet. A tömbök pontos szerkesztési elv mentén kerültek elhelyezésre, amely lényege, hogy bár a kompozíció minden irányból nyitottnak tűnik, az origó körül a tömbök összezárnak, elvágják a középpontot a külvilágtól. Ez a mozdulat egy teljesen új teret hoz létre. Szándékunk szerint ez a felismerés, egy olyan titkos eleme az emlékhelynek, amely mellett könnyű elmenni, és pont ezért válthat ki megdöbbentő, katartikus élményt a látogatóban. Biztos, hogy nem mindenkinél éri el ugyanazt a hatást, hogy a kompozíció széttördelt elemei egy egésszé állnak össze, de hiszünk benne, hogy megindító érzés lehet az arra fogékony közönségben. Ez egy személyes és nem közösségi élmény, ahogy a gyász feldolgozása és múlandóságunkkal való szembenézés is.

A N Y A G H A S Z N Á L A T

Az együttes létrehozásánál törekszünk a minél egyszerűbb és letisztultabb megjelenésre, anyaghasználatra. Célunk, hogy a táblák monolitikus hatást keltsenek. A táblák alapozását fagyhatárig lemenő beton sávalapok biztosítják. Az alapokra rögzített zártszelvények az előregyártott lapok fogadószerkezetei. A táblák merevítőszerkezete 80mm vastag horganyzott acél zártszelvény keret, erre kerül rá az 5mm vastagságú rozsdamentes acéllemez burkolat. A feliratok marással kerülnek a táblák belső oldalára. A szálcsiszolt rozsdamentes felület idő és időjárásálló, megjelenésében halványan tükrözi a környezetét.

T Á J É P Í T É S Z E T

A tájépítészeti kialakítás lényege a "nem építés". Megtartjuk a meglévő gyepes talajt, annak tudatában, hogy ezt idővel a látogatók kitapossák, így spontán alakulnak ki a táblák közötti ösvények, valamint a konstelláció középpontja is organikusan kerül kijelölésre.

Páll-Sámson Rita, Páll András

RÉSZLETES BÍRÁLAT:

A pályamű erős koncepcióval bíró, elmélyült, gondolatébresztő javaslat. A tervezési területen 33 rozsdamentes acél tábla, faldarab (sztélé?) látszólag szabálytalan elrendezésével operáló emlékmű a felhívásban megfogalmazott téma kapcsán több aspektust is érzékenyen tematizál. A szabálytalannak tűnő téri elrendezés mögött valójában egy erős koncepcionális felvetés húzódik, amit a Pályázó egy ábrasorral is megvilágít: az egykoron egy centrumpont köré szabályosan, kör alakban felsorakozott és összezáró falszakaszokat valamiféle centrifugális erő szórja szét, és rendezi el az emlékművet alkotó kimerevített alakzatban. A határon túl nyugvó honfitársaink világban való szétszóratásának – éppen elegendő, azaz sem alul-, sem pedig túlinterpretált – artikulálása ez. A nehéz faltáblákat sem nehéz absztrakt sírkőként azonosítani, legalább szimbolikusan pótolva ennek hiányát a sírral magyar földön nem rendelkező honfitársaink számára.

A feladat egyik kihívása abban áll, hogy a határon túl nyugvók rendkívül heterogén közössége egyfelől univerzális válaszokat kíván az emlékműtől (hiszen az emlékezést nem lehet, nem szabad szűkíteni a származás, kor, felekezet, a távolba kerülést okozó történelmi esemény stb. konkretizálásával), másfelől az imaginárius közösség mögött mégiscsak nevek, sorsok állnak, amit a hozzátartozók, hátramaradottak személyes emlékezése tesz konkréttá. Az emlékműnek tehát egyszerre kell mind az univerzalitásigényt kiszolgálva a kulturális emlékezet rítusainak, mind a személyes emlékezet, gyászmunka elvégzésének helyet biztosítania. A szóban forgó pályamű ezt a kettős feltételt teljesíteni tudja, és ehhez építészeti-tájépítészeti eszközöket is mozgósít: az emlékmű tere ugyanis birtokba vehető, azaz nem csak kívülről szemlélhető az alkotás, hanem teljes egészében bejárható. A befogadás közben a mű egy nem várt dramaturgiát is kínál, mivel az téri elrendezés által szinte tudat alatt sugallt középpont felé sétálva a falszakaszok egyre inkább kitakarják a sírkert látványát (illetve annak mind töredékesebb képét nyújtják), míg a középpontba érve a táblák teljesen körbevesznek bennünket, a sírkert környezete megszűnik egy pillanatra. Még a legközelebb álló faltáblák sem érhetőek el fizikailag, a tömbök váltakozva távolodnak – valamiképp ahhoz hasonlatos módon, ahogyan a határokon túl nyugvó honfitársaink az emlékezésben velünk vannak, de valamiképp örökre elérhetetlenek. Mindez azért fontos, mert mind a személyes gyászban érintett, mind a személyes kötődés híján érkező látogató számára az emlékezetközösséggel való azonosulás olyan gyakorlati aktus, amelynek átéléséhez különböző technikákra van szükség. A bevonódást, az áthangolást, az átélést az emlékmű dramaturgiája szelíd eszközökkel biztosítja, színpadias gesztusoktól, hazug pátosztól, túlzó narratíváktól mentesen.

Az emlékmű a fentiek mellett továbbgondolásra is csábít: az emlékmű-darabok akár külön-külön is örökbefogadhatóak, vagy éppen – szellemi-fizikai elemkészletként tekintve a műre – hasonló faldarabok egyesével is megjelenhetnek határainkon innen és túl, más-más sírkertekben, temetőkben, köztéren. A faltáblákra mindig „befelé" írt, tehát finoman a középpont felé terelő szöveges idézetek kapcsán maga a Pályázó is jelzi, hogy ez nem lezárt kérdés, hanem nyitott, diskurzusra hívó lehetőség.

Az emlékmű építészi-művészi megformálása magas minőségű, igényesen megtervezett és előadott. A matt rozsdamentes acél felületek sajátosan szép, elhomályosult tükörképét adják vissza az évszakokkal változó környezetnek, felfelé tekintve viszont már csak az eget látjuk bennük. Mivel alapvetően kevés eszközzel dolgozik a Pályázó, ezért rendkívül fontosak a részletek: a megvalósítás során ez egyformán feladatot ró a tervezőre és a megbízóra is, nem silányulhat el a minőség, amivel automatikusan csorbulna a pályamű ereje. A látványtervek által sugallt tömbszerűséget, csomópont-nélküliséget meg kell őrizni, és összhangba kell hozni a komoly technikai kérdésekkel (szélteher, hőtágulás, stb.).

A felhívásban megfogalmazott gondolatokra és kritériumokra adott adekvát és érzékeny megoldásért, az elmélyült koncepcióért, a benyújtott munka igényes kidolgozottságáért, és a tervben rejlő további nyitott lehetőségekért a Bíráló Bizottság a pályaművet I. díjban részesítette.