építészet : környezet : innováció

Élet költözött a Klauzál téri Vásárcsarnokba

Az 1879-ben megnyíló Klauzál téri Vásárcsarnok rekonstrukciós munkálatai megőrizték a piac eredeti értékeit. Ezek közül az épület homlokzatát, a fából és acélból készült tetőszerkezetének tartószerkezetét és nyílászáróit emeli ki elsődlegesen a vezető építész tervező, Kun ZoltánMolnár Zsuzsanna írása, Borsos Mátyás fotói. 

A mai Klauzál téren – a hajdani István téren – egykor színház állt. Játszottak itt a legjobb vidéki társulatok színészei, de a Nemzeti Színház művészei is színpadra léptek, többek között Jókainé Laborfalvi Róza is fellépett az István téri Színházban. Az épület azonban 1874. január 2-án leégett, a színházat nem építették újra. A telken váráscsarnok kapott helyet, mely a mai napig ott áll.

A III. számú Vásárcsarnok 1879. február 15-én nyitotta meg kapuit. A századforduló időszakában Budapest rohamosan fejlődő város volt, ennek eredményeként létesültek a főváros csarnokai is. Ezek építésének hulláma nem elsősorban építészeti fejlesztés volt, hanem egy nyugati gazdasági modell átvétele és meghonosítása. A piacterek berlini mintára jöttek létre: a cél az volt, hogy kerületenként épüljön fel egy-egy csarnok a sűrűn lakott területek lakóit kiszolgálva, az ellátást fejlesztve, a higiéniai és egészségügyi körülményeket javítva. Az építtetők tehát nemcsak az épületek mintáját lesték el a nyugati városok mestereitől, hanem azt a szisztémát is, hogy miként kell egy nagyváros közélelmezését működtetni.

Klauzál téri vásárcsarnok - építész: Kun Zoltán - fotó: Borsos Mátyás


A Klauzál téri épület az elmúlt közel száznegyven év alatt alapvetően megőrizte eredeti állapotát és funkcióját. Ezt mutatja az 1987-es felújítás és átépítés is, amikor – miután a csarnok az új vásárlási trendek eredményeként kiüresedett – a Skála Coop hipermarket kapott benne helyet. Az intézmény képes volt az adott kor divatja szerint kiszolgálni az akkori vásárlási igényeket úgy, hogy eredeti funkcióját is megőrizte.

A Klauzál téri Vásárcsarnok 1987-es felújításához hasonlóan a tavaly lezárult rekonstrukciós munkálatok is megvédték és megőrizték a piac eredeti értékeit. Ezek közül az épület homlokzatát, a fából és acélból készült tetőszerkezetének tartószerkezetét és nyílászáróit emeli ki elsődlegesen a vezető építész tervező, Kun Zoltán. Az épület megóvása mellett azonban kiemelt cél volt a létesítményt a mai kornak megfelelő funkciókkal is ellátni, a lakosság valamint a kerületben nagy számban jelen lévő turisták igényeit kielégítve megújítani. Ennek eredményeként egy esztétikailag vonzó teret kaptunk, amelyben a közönség számára megnyílt egy új galéria szint, új helyeket nyitva az árusok és a vásárlók előtt egyaránt. Az emeletre a hagyományos lépcsők mellett mozgólépcső és lift vezet. Mindemellett további 5 liftet  építettek be az áruszállítás kiszolgálására.

Klauzál téri vásárcsarnok - építész: Kun Zoltán - fotó: Borsos Mátyás


A vásárcsarnok különlegessége, hogy a galériának köszönhetően a csarnok acél és fa szerkezetű fedélszerkezetéhez olyan közel kerül az ember, hogy azt szinte testközelből csodálhatja. Azonban ha lefelé tekint a látogató, szintén egyedi megoldással találkozik, mivel a földszinten lévő árusító pultok a galéria szintjéről is jól beláthatóak az üzlethelyiségek üveggel fedett mennyezetének köszönhetően. A vásárcsarnok – a rekonstrukció során történt kialakításának köszönhetően – a mai kor igényeinek megfelelően multifunkcionális célokat is betölthet: kultúrát, szórakozást és gasztronómiát egyesítő központként is működhet a jövőben.

A csarnok a Klauzál tér és az Akácfa utca felől is megközelíthető, átjárható. Környezetéhez az épület mindkét fronton zártsorú beépítéssel csatlakozik. A létesítményt az Akácfa utca felől közelítve egyből a piactérre jutunk, míg a Klauzál tér irányából érkezve a gyalogos bejárót egy kocsibehajtó övezi, melynek útja egy négyszintes, körfolyosós bérházon vezet keresztül. A vásárcsarnokkal egybeépített magánlakásokból álló épületrész – berlini példa alapján – a csarnokkal egy időben épülve praktikus okok miatt jött létre. A lakások lakbérének bevételéből igyekeztek csökkenteni az árusító standok bérleti díját és ezáltal – közvetve – az élelmiszerárakat.

Klauzál téri vásárcsarnok - építész: Kun Zoltán - fotó: Borsos Mátyás


A vásárcsarnok 2015-ös rehabilitációja során az épület bérházat felölelő részét is felújították. Bár a csarnok és a lakóépület más-más helyrajzi számon van bejegyezve – a bérház és a hozzá tartozó belső udvar magántulajdonban van – a vásárcsarnok rekonstrukciójának hatására, külön megbízásra a ház udvarát és főhomlokzatát is helyreállították, sőt a csarnokot övező lakóépületeket is tatarozták egyéb megbízások és kivitelezések során. A csarnok Klauzál tér felőli oldalán, a bérházi épületrész udvarában a felújítást megelőzően pavilonokkal berendezett piactér üzemelt, amelyet a lakók igényének megfelelően kiürítettek, és a csarnoktérben található üvegborítású árusítópultokhoz hasonlóan az udvar is üvegtetőt kapott. Ezzel a megoldással a lakórész részben elkülönül a csarnokrésztől, az üveg átláthatóságának köszönhetően azonban mégis egységet alkotnak.

Klauzál téri vásárcsarnok - építész: Kun Zoltán - fotó: Borsos Mátyás

A Klauzál téri Vásárcsarnok Kun Zoltán vezette rekonstrukciója során a legnagyobb változás az épület belső tereit érintette, amelyre a 21. századi vásárlói igények kiszolgálása okán volt szükség. A beltér struktúrája és stílusa korunk elvárásait tükrözi, tehát a kiszolgáló terek és azok látszó felületei új külsőt kaptak, míg ezzel egy időben az épület szerkezete érintetlenül őrzi annak eredeti értékeit. Ennek eredményeként a csarnok fából és acélból készült tartóelemeinek, az épület homlokzatának és nyílászáróinak állapota megújult, miközben megtartották a 19. században épült díszítettségüket és formájukat egyaránt.

A csarnok ma már megszépülve várja a látogatókat, számos vendéglátó egységgel, őstermelők áruit kínáló pultokkal és a hagyományos piaci termékeket árusító standokkal egyaránt. Az impozáns épület a gasztronómiai igények kielégítése mellett optimális helyet biztosíthat kulturális és szórakoztató helyek kialakítására is. Ezen lehetőség kihasználása azonban a jövő kérdése.

Molnár Zsuzsanna



vélemény írásához jelentkezzen be »