építészet : környezet : innováció

„Elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől”

Díszdoktor lett a La Sapienza Tudományegyetemen Rómában, itthon megszűnt a cége és végre megkezdődött a makói fürdő építése. Makovecz Imrével Petőcz Éva beszélgetett.

EF: Nemrégiben díszdoktori címet vehetett át Rómában a La Sapienza Tudományegyetemen, közben pedig itthon megszűnt a  Makona. Hogyan élte ezt meg?

Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás
Makovecz Imre: Ez egy rendkívül érdekes, ambivalens helyzet. Ott barokk ruhába fölöltöztetik az embert, nagy ünneplést rendeznek, és miközben ezt átéli, elkerülhetetlenül átéli azt is, hogy 75 éves korában bezárták a boltját. Ennek pedig rendkívül egyszerű oka van. Húsz év telt el a rendszerváltás óta és húsz év alatt nem tudtuk elintézni azt, hogy az Építészkamara, de az összes többi szakmai kamara, az egyesületi jogszintből a köztestületi jogszintre fölemelkedjen. Mert egyetlen politikai párt sem gondolta azt, hogy a parlamentben a nagykamarai törvényt meg kell hozni, és ezzel rendet lehet teremteni egy mesterségesen létrehozott zűrzavarban. Én a német, az angol, a skót, vagy a szlovák kamarának is tagja vagyok. Ha ezekben az országokban valaki a kamarai díjszámításhoz képest egy euróval kevesebbet kér, és evvel alávág egy másiknak, aki ugyancsak szeretné azt a munkát megcsinálni, akkor kizárják a kamarából, elveszti a tervezői jogosultságát és attól kezdve csak alkalmazottként dolgozhat. Ezen kívül pedig nagyon komoly pénzbüntetést is kap. Nálunk az a világ legtermészetesebb dolga, hogy egymást letaposva küzdenek, egyre leszorítottabb áron. Ez a helyzet az erkölcsileg és szellemileg alacsonyabb rendűeknek az előnyét biztosítja. A minőség pedig meredeken megy lefelé. A dolog másik oldala, a nemzetközi háttérszervezetek cégei az értéktöbbletet gyakorlatilag adómentesen kiviszik az országból. Ha az új kormány nem csinál rendet, a magyar vállalkozások gyakorlatilag meg fognak szűnni. Az adózási rendszerünk a világon egyedülálló. Mert amikor valaki elvégez egy munkát és megkapja a teljesítési igazolást, akkor benyújtja a számlát. A számla benyújtásával egy időben pedig annak a negyedét a magyar államnak be kell fizetnie, még mielőtt egy fillért is kapott volna. A Makonának több 10 millió forint kinnlevősége van, és a harmadik ki nem egyenlített számla negyedét már nem tudtuk befizetni.

EF: Ez akkor is egy óriási ellentmondás…

MI: Ehhez hozzájárul a magyarországi építészet ellenséges alaphangulatú megosztottsága. Vannak kollégák, akik cikkekben és háttérmozgásokban minden negatívumot elmondanak az emberről, amit csak lehet. Ezek a kollégák hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember jó hírét tönkretegyék.

EF: Miért? Féltékenységből, irigységből?

MI: Hát ezt tőlük kell megkérdeznie, nem tudom megmondani. Én ilyenekkel nem szoktam foglalkozni. Hogy egy Helyes Gábor, Janáky István, az Octogon, vagy az egész SZDSZ orientált, úgynevezett trendi társaság miért átkozódik, amikor a szerves építészetről van szó, nem egészen értem. Ha egy bizonyos szellemi színvonalat elér egy ember, nem foglalkozik ilyennel. Munkánk zöme az elcsatolt területeken van, Komáromtól Zselizen át Erdélyig. Kiszorultunk a magyar üzleti területről, és ott dolgozunk, ahol erre lehetőség van. Rendkívüli módon ambicionáltuk azt, hogy a Kós Károly Egyesülés építészei főépítészi állásokat vállaljanak, mert rendetlenség van. Mert egy településnek nincs részletes rendezési terve. Nincsen zsűrije. Azt építenek, amit az építészek hajlandók - kvázi típustervek alapján - odadobni. Most zömmel a vidékről beszélek, és ezzel nem foglalkozik sem a kamara, sem a szövetség.

 

Makovecz Imre grafikája
 

 

EF: A díszdoktori cím átadásakor laudációjában Paolo Portoghesi szólt a magyar építészet múltjáról és jelenéről. Hogy látja ő a magyar építészetet?

MI: Mondok egy szélsőséges példát. Honoluluból fölhívott az ottani építész szövetség, hogy nem küldenénk-e angol nyelvű Makovecz könyvet, vagy a magyarországi szerves építészetről információkat, mert ők úgy gondolják, hogy az ő nemzeti építészetüknek az alapját tőlünk veszik át. Az olaszok, az angolok, az amerikaiak, sorolhatnám, ismerik azt, hogy a magyarországi szerves építészet miért és mit csinál. Portoghesinek az a véleménye, hogy mi 50 évvel megelőztük a korunkat, és 50 év múlva egész biztos, hogy aktuálissá kell, hogy váljon egy olyan mentalitás az építészek részéről, amelyik odafigyel a megrendelőjére és arra a területre, ahova építeni kell. Hadd mondjak egy példát. Ha engem megkeres valaki egy családi ház megtervezésével, az rendszerint egy férfi. Én kérdezem, az asszonyt hol hagyta, mert a ház három sarkát az asszony tartja, a férfi csak egyet, hozza a pénzt, de az asszony mondja meg, hogy milyen legyen egy ház, és az asszony rajzol egy napraforgót. Ez azt jelenti, hogy a lakásnak van egy, az élettel átszőtt centruma, a többi részfunkció. Ez a parasztház. Egy pitvaron keresztül bemegyek az életbe, mert ezt régen így hívták, ahol ott az asszony, egy olyan lakókonyha, amelyikből egyik oldalra nyílik a tisztaszoba kis ház esetén, a másik irányba a kamra, de van úgy, hogy egy másik szoba is. Nem egy szellőzetlen és megvilágítatlan előszobán keresztül botorkálok be, hanem belépek az életbe. Nem a pénzről szól a történet, hanem az életről. Ezért hívjuk élő építészetnek. Ráadásul a magyar nyelv rendkívül plasztikusan és tisztán használja azokat a terminus technikusokat, amelyek egy épületre vonatkoznak. Egy oszlopnak feje, törzse, lába van. Egy homlokzatnak van két szeme, az ablaknak szeme és szárnya van, a kapunak szárnya, stb. Tehát a magyar nyelv magával hordoz olyan régi, történelemben használt építészeti elemeket, amelyekre mi már nem emlékezünk vissza. A német nem hordozza, az angol sem. A magyar nyelv egészen speciális, a magyar nép is. Birkanépnek nevezik mostanában, holott hallatlan türelme van. 1541 óta nincs önálló magyar államiság. Az elcsatolt Komáromban egy nagy munkát kaptunk, bevontam a szlovákiai építészeket is, a magyart Litomericzkynek hívták, a szlovákot Vargának, és innen ment Makovecz. Ez Szent István Magyarországa. Ebben ép eszű módon kell tudni mozogni és viselkedni, és nem azzal foglalkozni, hogy mitől hülye a Makovecz és milyen anakronisztikus az, amit ő csinál. Visszautalok most az Octogonra és egyéb fórumokra.

EF: Olaszországban nem léteznek ilyen ellentétek?

MI: Olaszországban is nagyon sokféle építészet létezik, de nem zabálják egymást, hanem úgy gondolják, hogy az egyik így szeretné, a másik meg úgy. Nem tudok olyan szélsőséges ellentétekről, mint amilyenek itt léteznek Magyarországon.

EF: Beszéljünk egy kicsit a munkáiról. Megkezdődött Makón a fürdő építése. Egyszer azt mondta, „vénségem jutalma, ha meg tudjuk építeni.” Ilyen sokat jelen ez?

 

 
Makovecz Imre: Kolozsvári református templom - fotó: Papp Tamás

 

MI: Így van. Nagyon hosszú ideje nem épül semmi. Amit 10 éve terveztem - Kolozsváron egy református templom -, az most lett kész nem olyan rég, és így tovább. Itt Magyarországon ezen a makói házon kívül semmi nem épült meg.  Ez a pályáztatási rendszer a virtuális valóság, mert rengeteg tervet készíttetnek, amiből nem lesz semmi. Gondolja meg, egy bölcsődét meg akar egy falu építtetni, akkor Brüsszelbe kell pályázni. A szovjet megszállás alatt nem volt divat, hogy egy bölcsődéért Moszkvához forduljunk. Egészen elképesztő állapotok uralkodnak. Az önkormányzatoknak nincs pénze. A magánszféra pedig, amelyik nagypénzű vállalkozókról szólna, engem nem keres meg. Mert az a propaganda, amelyik körbeveszi a szerves építészetet, többek között azt mondja, hogy a mi általunk tervezett házak drágák. Az ellenkezője igaz, ahogy az szokott lenni. Természetes anyagokat használunk, és ezek az anyagok nem drágák. A tervezésünk nem drágább, mint másoké, de az épületek garantáltan olcsóbbak. Téglából, fából, cserépből építkezünk, és nem acél, üveg, műanyag kombinációban gondolkozunk. Minden épeszű ember tudja, hogy melyik a drágább és melyik az olcsóbb. Egy 45 cm vastag nádfedél nem csak hőszigetel, hanem hőtároló képessége is van. Nem voltak hülyék az elődeink. Azonkívül a magyar munkás nincs megfizetve. Pedig állítom, hogy az intelligencia kvóciense magasabb, mint egy értelmiségié és mint a nyugat-európai munkásé. Ez sok év tapasztalata. A magyar melós rendkívül intelligens, vidám és szereti, amit csinál. Igaz, a reggeli pálinka nélkül nem kezd hozzá. Azt a házat, amit meg fogunk építeni Makón, egy nyugati cég nem hiszem, hogy meg tudná építeni. Talán Portoghesi igen, mert az is ilyen bolond házakat rajzol. Talán ő el tudja intézni Olaszországban, mert Olaszország is egy olyan típusú ország, a népe olyan, mint a miénk. Délután berúg, de amikor odatesznek elé valamit, hogy azt meg kell csinálni, akkor meglepődik mindenki, hogy meg tudja csinálni.

EF: Térjünk vissza a makói fürdőre. Úgy tudom, zenepavilon is épül.

 

 
Makovecz Imre: Fürdő, Makó

 

MI: Igen, mert a fürdő betagozódik a városba, közel lesz a főtérhez. Makón már van egy fedett uszoda, amit az én cégemből Csernyus Lőrinc tervezett, a gimnáziumot Gerencsér Jutka, én pedig a színház és művelődési házat, a Hagymaházat. Érdekes, hogy a polgármester szocialista. Egy mártélyi parasztgyerek, aki nem vesztette el a józan eszét, és mindent megtesz a városáért. Nagyon örülnék, ha képesek lennénk meghaladni a politikai ellentétek világát, és azzal foglalkoznánk, hogy ki mit csinál.

EF: Országon belül csak a makói fürdő készül? Tavaly Zalaváron a megye említésének ezredik évfordulójára készült emlékmű életfamotívumát Ön tervezte, és állítólag lesz egy Makovecz-kupola, mely az ezeréves magyar államra s vármegyére emlékezik.

MI: Az életfamotívum elkészült, a kupoláról nem tudok… Törökországban kell Zrínyi Ilonának és Thökölynek új sírhelyet építenem. Ott olyan látogatottsága van, elsősorban török részről, hogy szállásépületet is kell oda tervezni.

EF: Épít a Hargitán unitárius templomot?

MI: Így van, Szentegyházán. Még itt van nálunk a terv, de a vázlatterveket már elküldtem, azt mondták, rendben van. Ingyen. Csíkszereda is ingyen volt. Hogy kérne maga pénzt, ha látja, hogy egy öregasszony a kirakott papírládába a zsebkendőjét kihajtogatva rakja be a kicsi pénzecskéjét? Az más kérdés, hogy a román titkosszolgálat mit terjesztett el Csíkszeredán. Azt, hogy a Makovecz csak eljátssza a Róbert bácsit, mert az Orbánéktól 30 milliót kapott zsebbe.

EF: Összességében optimista? Bízik a fiatalokban?

MI: Száz százalékban. De nem elég csak bízni. A Kós Károly Egyesülés működtet egy Vándoriskolát. Végzett építészek jelentkeznek, három és fél éven át vándorolnak az egyes cégek között és utána le kell tenniük egy mestermunkát, ami csak megépült épület lehet. Ez alatt a négy év alatt ember lesz belőlük. Aki pedig nem, az elmegy.

EF: Akik ezt kijárják, megmaradnak az organikus építészetnél?

MI: Nagyjából igen. De a pénz nagy úr. Vannak, akik elmozdulnak erről a területről és megpróbálnak a pénznek is szolgálni, de ez nem túl nagy, kb. húsz százalék.

 

Makovecz Imre grafikája
 

 

EF: Tulajdonképpen mi a legnagyobb kifogása a modern építészettel szemben?

MI: Valójában nem foglalkozom ezzel. Nem jutok el addig, hogy kritizáljam. De elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől. Tehát, ha a Kálvin téren építek házat, egy olyan nagy épületegyüttest, ami meghatározza a tér hangulatát, akkor illenék megnézni, hogy a tér hogyan nézett ki, milyen volt az alaphangulata, milyen volt az elegancia szintje. Kiderülne, hogy a Danubius kúttal, az eklektikus és klasszicista épületekkel, valamint a Nemzeti Múzeummal együtt egy homogén világot hoztak létre, amelyben egy bizonyos szellemiség és egy bizonyos elegancia uralkodott. Ha valaki vasból és üvegből egy műanyag, modulálatlan épületet ide tesz, az azt jelenti, hogy negligálja a Nemzeti Múzeumot, a mellette lévő késő szecessziós épületet, a templomot, stb. Ezt a negligációt én nem vagyok képes elfogadni. Egy kicsit oda kéne figyelni, és szeretni kéne azt a helyet, ahova az ember épít. A Gresham palota, az egyik legszebb budapesti épület. A szecesszió nemes és szép épülete. Ha szembe áll vele, tőle balra megépítettek egy szörnyű épületet, és mi lett vele ötven év múlva? Átalakították és ugyanolyan semmire való építészetet produkáltak oda. De nem is marad meg kétszáz évre, fogyó eszközként csinálják ezeket a házakat. Vagy - hogy a legszélsőségesebbet mondjam – az, amit az osztrákok a levert szabadságharc után hánytak össze, mint katonai erődöt, hogy onnan ágyútűz alatt tudják Pestet tartani. Ott áll egy szobor, amelyet eredetileg Horthy Istvánnak készítettek volna. Délkeletre néz, mert onnan jöttek be az oroszok. A mai napig is üdvözli Budapest elpusztítását. Műemlékként tartják számon azt a szemetet, amit Citadellának hívunk. Azokat el kéne takarítani onnan, mert a nemzet szégyenei. Ha az Alföldön lenne valahol, már rég elbontották volna. Helyette Medgyasszay István Magyar Hősök Panteonját kéne megépíteni, amit 1908-ban tervezett. Gyönyörű épület. A Lánchíddal, a királyi Várral és a Parlamenttel együtt egy olyan négyességet hozna létre, ami egycsapásra megemelné Budapest színvonalát.

Petőcz Éva

28 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »