Emberek/Interjú

„Elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől”

1/7

Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás

Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás
Makovecz Imre grafikája
Makovecz Imre: Kolozsvári református templom - fotó: Papp Tamás
Makovecz Imre: Fürdő, Makó
Makovecz Imre grafikája
Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás
Makovecz Imre grafikája
Makovecz Imre: Kolozsvári református templom - fotó: Papp Tamás
Makovecz Imre: Fürdő, Makó
Makovecz Imre grafikája
1/7

Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás

„Elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől”
Emberek/Interjú

„Elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől”

2010.03.11. 11:11

Cikkinfó

Szerzők:
Petőcz Éva

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Makovecz Imre [1935-2011]

Vélemények:
28

Díszdoktor lett a La Sapienza Tudományegyetemen Rómában, itthon megszűnt a cége és végre megkezdődött a makói fürdő építése. Makovecz Imrével Petőcz Éva beszélgetett.

EF: Nemrégiben díszdoktori címet vehetett át Rómában a La Sapienza Tudományegyetemen, közben pedig itthon megszűnt a  Makona. Hogyan élte ezt meg?

Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás
1/7
Makovecz Imre - fotó: Pap Tamás

Makovecz Imre: Ez egy rendkívül érdekes, ambivalens helyzet. Ott barokk ruhába fölöltöztetik az embert, nagy ünneplést rendeznek, és miközben ezt átéli, elkerülhetetlenül átéli azt is, hogy 75 éves korában bezárták a boltját. Ennek pedig rendkívül egyszerű oka van. Húsz év telt el a rendszerváltás óta és húsz év alatt nem tudtuk elintézni azt, hogy az Építészkamara, de az összes többi szakmai kamara, az egyesületi jogszintből a köztestületi jogszintre fölemelkedjen. Mert egyetlen politikai párt sem gondolta azt, hogy a parlamentben a nagykamarai törvényt meg kell hozni, és ezzel rendet lehet teremteni egy mesterségesen létrehozott zűrzavarban. Én a német, az angol, a skót, vagy a szlovák kamarának is tagja vagyok. Ha ezekben az országokban valaki a kamarai díjszámításhoz képest egy euróval kevesebbet kér, és evvel alávág egy másiknak, aki ugyancsak szeretné azt a munkát megcsinálni, akkor kizárják a kamarából, elveszti a tervezői jogosultságát és attól kezdve csak alkalmazottként dolgozhat. Ezen kívül pedig nagyon komoly pénzbüntetést is kap. Nálunk az a világ legtermészetesebb dolga, hogy egymást letaposva küzdenek, egyre leszorítottabb áron. Ez a helyzet az erkölcsileg és szellemileg alacsonyabb rendűeknek az előnyét biztosítja. A minőség pedig meredeken megy lefelé. A dolog másik oldala, a nemzetközi háttérszervezetek cégei az értéktöbbletet gyakorlatilag adómentesen kiviszik az országból. Ha az új kormány nem csinál rendet, a magyar vállalkozások gyakorlatilag meg fognak szűnni. Az adózási rendszerünk a világon egyedülálló. Mert amikor valaki elvégez egy munkát és megkapja a teljesítési igazolást, akkor benyújtja a számlát. A számla benyújtásával egy időben pedig annak a negyedét a magyar államnak be kell fizetnie, még mielőtt egy fillért is kapott volna. A Makonának több 10 millió forint kinnlevősége van, és a harmadik ki nem egyenlített számla negyedét már nem tudtuk befizetni.

EF: Ez akkor is egy óriási ellentmondás…

MI: Ehhez hozzájárul a magyarországi építészet ellenséges alaphangulatú megosztottsága. Vannak kollégák, akik cikkekben és háttérmozgásokban minden negatívumot elmondanak az emberről, amit csak lehet. Ezek a kollégák hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember jó hírét tönkretegyék.

EF: Miért? Féltékenységből, irigységből?

MI: Hát ezt tőlük kell megkérdeznie, nem tudom megmondani. Én ilyenekkel nem szoktam foglalkozni. Hogy egy Helyes Gábor, Janáky István, az Octogon, vagy az egész SZDSZ orientált, úgynevezett trendi társaság miért átkozódik, amikor a szerves építészetről van szó, nem egészen értem. Ha egy bizonyos szellemi színvonalat elér egy ember, nem foglalkozik ilyennel. Munkánk zöme az elcsatolt területeken van, Komáromtól Zselizen át Erdélyig. Kiszorultunk a magyar üzleti területről, és ott dolgozunk, ahol erre lehetőség van. Rendkívüli módon ambicionáltuk azt, hogy a Kós Károly Egyesülés építészei főépítészi állásokat vállaljanak, mert rendetlenség van. Mert egy településnek nincs részletes rendezési terve. Nincsen zsűrije. Azt építenek, amit az építészek hajlandók - kvázi típustervek alapján - odadobni. Most zömmel a vidékről beszélek, és ezzel nem foglalkozik sem a kamara, sem a szövetség.

 

Makovecz Imre grafikája
2/7
Makovecz Imre grafikája

 

 

EF: A díszdoktori cím átadásakor laudációjában Paolo Portoghesi szólt a magyar építészet múltjáról és jelenéről. Hogy látja ő a magyar építészetet?

MI: Mondok egy szélsőséges példát. Honoluluból fölhívott az ottani építész szövetség, hogy nem küldenénk-e angol nyelvű Makovecz könyvet, vagy a magyarországi szerves építészetről információkat, mert ők úgy gondolják, hogy az ő nemzeti építészetüknek az alapját tőlünk veszik át. Az olaszok, az angolok, az amerikaiak, sorolhatnám, ismerik azt, hogy a magyarországi szerves építészet miért és mit csinál. Portoghesinek az a véleménye, hogy mi 50 évvel megelőztük a korunkat, és 50 év múlva egész biztos, hogy aktuálissá kell, hogy váljon egy olyan mentalitás az építészek részéről, amelyik odafigyel a megrendelőjére és arra a területre, ahova építeni kell. Hadd mondjak egy példát. Ha engem megkeres valaki egy családi ház megtervezésével, az rendszerint egy férfi. Én kérdezem, az asszonyt hol hagyta, mert a ház három sarkát az asszony tartja, a férfi csak egyet, hozza a pénzt, de az asszony mondja meg, hogy milyen legyen egy ház, és az asszony rajzol egy napraforgót. Ez azt jelenti, hogy a lakásnak van egy, az élettel átszőtt centruma, a többi részfunkció. Ez a parasztház. Egy pitvaron keresztül bemegyek az életbe, mert ezt régen így hívták, ahol ott az asszony, egy olyan lakókonyha, amelyikből egyik oldalra nyílik a tisztaszoba kis ház esetén, a másik irányba a kamra, de van úgy, hogy egy másik szoba is. Nem egy szellőzetlen és megvilágítatlan előszobán keresztül botorkálok be, hanem belépek az életbe. Nem a pénzről szól a történet, hanem az életről. Ezért hívjuk élő építészetnek. Ráadásul a magyar nyelv rendkívül plasztikusan és tisztán használja azokat a terminus technikusokat, amelyek egy épületre vonatkoznak. Egy oszlopnak feje, törzse, lába van. Egy homlokzatnak van két szeme, az ablaknak szeme és szárnya van, a kapunak szárnya, stb. Tehát a magyar nyelv magával hordoz olyan régi, történelemben használt építészeti elemeket, amelyekre mi már nem emlékezünk vissza. A német nem hordozza, az angol sem. A magyar nyelv egészen speciális, a magyar nép is. Birkanépnek nevezik mostanában, holott hallatlan türelme van. 1541 óta nincs önálló magyar államiság. Az elcsatolt Komáromban egy nagy munkát kaptunk, bevontam a szlovákiai építészeket is, a magyart Litomericzkynek hívták, a szlovákot Vargának, és innen ment Makovecz. Ez Szent István Magyarországa. Ebben ép eszű módon kell tudni mozogni és viselkedni, és nem azzal foglalkozni, hogy mitől hülye a Makovecz és milyen anakronisztikus az, amit ő csinál. Visszautalok most az Octogonra és egyéb fórumokra.

EF: Olaszországban nem léteznek ilyen ellentétek?

MI: Olaszországban is nagyon sokféle építészet létezik, de nem zabálják egymást, hanem úgy gondolják, hogy az egyik így szeretné, a másik meg úgy. Nem tudok olyan szélsőséges ellentétekről, mint amilyenek itt léteznek Magyarországon.

EF: Beszéljünk egy kicsit a munkáiról. Megkezdődött Makón a fürdő építése. Egyszer azt mondta, „vénségem jutalma, ha meg tudjuk építeni." Ilyen sokat jelen ez?

 

 

Makovecz Imre: Kolozsvári református templom - fotó: Papp Tamás
3/7
Makovecz Imre: Kolozsvári református templom - fotó: Papp Tamás

 

MI: Így van. Nagyon hosszú ideje nem épül semmi. Amit 10 éve terveztem - Kolozsváron egy református templom -, az most lett kész nem olyan rég, és így tovább. Itt Magyarországon ezen a makói házon kívül semmi nem épült meg.  Ez a pályáztatási rendszer a virtuális valóság, mert rengeteg tervet készíttetnek, amiből nem lesz semmi. Gondolja meg, egy bölcsődét meg akar egy falu építtetni, akkor Brüsszelbe kell pályázni. A szovjet megszállás alatt nem volt divat, hogy egy bölcsődéért Moszkvához forduljunk. Egészen elképesztő állapotok uralkodnak. Az önkormányzatoknak nincs pénze. A magánszféra pedig, amelyik nagypénzű vállalkozókról szólna, engem nem keres meg. Mert az a propaganda, amelyik körbeveszi a szerves építészetet, többek között azt mondja, hogy a mi általunk tervezett házak drágák. Az ellenkezője igaz, ahogy az szokott lenni. Természetes anyagokat használunk, és ezek az anyagok nem drágák. A tervezésünk nem drágább, mint másoké, de az épületek garantáltan olcsóbbak. Téglából, fából, cserépből építkezünk, és nem acél, üveg, műanyag kombinációban gondolkozunk. Minden épeszű ember tudja, hogy melyik a drágább és melyik az olcsóbb. Egy 45 cm vastag nádfedél nem csak hőszigetel, hanem hőtároló képessége is van. Nem voltak hülyék az elődeink. Azonkívül a magyar munkás nincs megfizetve. Pedig állítom, hogy az intelligencia kvóciense magasabb, mint egy értelmiségié és mint a nyugat-európai munkásé. Ez sok év tapasztalata. A magyar melós rendkívül intelligens, vidám és szereti, amit csinál. Igaz, a reggeli pálinka nélkül nem kezd hozzá. Azt a házat, amit meg fogunk építeni Makón, egy nyugati cég nem hiszem, hogy meg tudná építeni. Talán Portoghesi igen, mert az is ilyen bolond házakat rajzol. Talán ő el tudja intézni Olaszországban, mert Olaszország is egy olyan típusú ország, a népe olyan, mint a miénk. Délután berúg, de amikor odatesznek elé valamit, hogy azt meg kell csinálni, akkor meglepődik mindenki, hogy meg tudja csinálni.

EF: Térjünk vissza a makói fürdőre. Úgy tudom, zenepavilon is épül.

 

 

Makovecz Imre: Fürdő, Makó
4/7
Makovecz Imre: Fürdő, Makó

 

MI: Igen, mert a fürdő betagozódik a városba, közel lesz a főtérhez. Makón már van egy fedett uszoda, amit az én cégemből Csernyus Lőrinc tervezett, a gimnáziumot Gerencsér Jutka, én pedig a színház és művelődési házat, a Hagymaházat. Érdekes, hogy a polgármester szocialista. Egy mártélyi parasztgyerek, aki nem vesztette el a józan eszét, és mindent megtesz a városáért. Nagyon örülnék, ha képesek lennénk meghaladni a politikai ellentétek világát, és azzal foglalkoznánk, hogy ki mit csinál.

EF: Országon belül csak a makói fürdő készül? Tavaly Zalaváron a megye említésének ezredik évfordulójára készült emlékmű életfamotívumát Ön tervezte, és állítólag lesz egy Makovecz-kupola, mely az ezeréves magyar államra s vármegyére emlékezik.

MI: Az életfamotívum elkészült, a kupoláról nem tudok… Törökországban kell Zrínyi Ilonának és Thökölynek új sírhelyet építenem. Ott olyan látogatottsága van, elsősorban török részről, hogy szállásépületet is kell oda tervezni.

EF: Épít a Hargitán unitárius templomot?

MI: Így van, Szentegyházán. Még itt van nálunk a terv, de a vázlatterveket már elküldtem, azt mondták, rendben van. Ingyen. Csíkszereda is ingyen volt. Hogy kérne maga pénzt, ha látja, hogy egy öregasszony a kirakott papírládába a zsebkendőjét kihajtogatva rakja be a kicsi pénzecskéjét? Az más kérdés, hogy a román titkosszolgálat mit terjesztett el Csíkszeredán. Azt, hogy a Makovecz csak eljátssza a Róbert bácsit, mert az Orbánéktól 30 milliót kapott zsebbe.

EF: Összességében optimista? Bízik a fiatalokban?

MI: Száz százalékban. De nem elég csak bízni. A Kós Károly Egyesülés működtet egy Vándoriskolát. Végzett építészek jelentkeznek, három és fél éven át vándorolnak az egyes cégek között és utána le kell tenniük egy mestermunkát, ami csak megépült épület lehet. Ez alatt a négy év alatt ember lesz belőlük. Aki pedig nem, az elmegy.

EF: Akik ezt kijárják, megmaradnak az organikus építészetnél?

MI: Nagyjából igen. De a pénz nagy úr. Vannak, akik elmozdulnak erről a területről és megpróbálnak a pénznek is szolgálni, de ez nem túl nagy, kb. húsz százalék.

 

Makovecz Imre grafikája
5/7
Makovecz Imre grafikája

 

 

EF: Tulajdonképpen mi a legnagyobb kifogása a modern építészettel szemben?

MI: Valójában nem foglalkozom ezzel. Nem jutok el addig, hogy kritizáljam. De elmélyültebb műveltséget várnék el az építészektől. Tehát, ha a Kálvin téren építek házat, egy olyan nagy épületegyüttest, ami meghatározza a tér hangulatát, akkor illenék megnézni, hogy a tér hogyan nézett ki, milyen volt az alaphangulata, milyen volt az elegancia szintje. Kiderülne, hogy a Danubius kúttal, az eklektikus és klasszicista épületekkel, valamint a Nemzeti Múzeummal együtt egy homogén világot hoztak létre, amelyben egy bizonyos szellemiség és egy bizonyos elegancia uralkodott. Ha valaki vasból és üvegből egy műanyag, modulálatlan épületet ide tesz, az azt jelenti, hogy negligálja a Nemzeti Múzeumot, a mellette lévő késő szecessziós épületet, a templomot, stb. Ezt a negligációt én nem vagyok képes elfogadni. Egy kicsit oda kéne figyelni, és szeretni kéne azt a helyet, ahova az ember épít. A Gresham palota, az egyik legszebb budapesti épület. A szecesszió nemes és szép épülete. Ha szembe áll vele, tőle balra megépítettek egy szörnyű épületet, és mi lett vele ötven év múlva? Átalakították és ugyanolyan semmire való építészetet produkáltak oda. De nem is marad meg kétszáz évre, fogyó eszközként csinálják ezeket a házakat. Vagy - hogy a legszélsőségesebbet mondjam – az, amit az osztrákok a levert szabadságharc után hánytak össze, mint katonai erődöt, hogy onnan ágyútűz alatt tudják Pestet tartani. Ott áll egy szobor, amelyet eredetileg Horthy Istvánnak készítettek volna. Délkeletre néz, mert onnan jöttek be az oroszok. A mai napig is üdvözli Budapest elpusztítását. Műemlékként tartják számon azt a szemetet, amit Citadellának hívunk. Azokat el kéne takarítani onnan, mert a nemzet szégyenei. Ha az Alföldön lenne valahol, már rég elbontották volna. Helyette Medgyasszay István Magyar Hősök Panteonját kéne megépíteni, amit 1908-ban tervezett. Gyönyörű épület. A Lánchíddal, a királyi Várral és a Parlamenttel együtt egy olyan négyességet hozna létre, ami egycsapásra megemelné Budapest színvonalát.

Petőcz Éva

Vélemények (28)
Navaro021
2010.03.16.
19:38

Makovecz igazi "nagyágyú".Nagyon tisztelem tudását,és amit elért hosszú életpályája alatt.Mivel fiatal vagyok,nem nagyon tudok azonosulni templomaival és vidéki életből merített épületeivel,de ez az én gondom.Beleszülettem a digitális világba!!

Teljesen igaza van az elmélyültebb munkával kapcsolatban, de ameddig az ország arról szól hogy az emberek nagy része hónapról-hónapra él,és semmi mással csak a megélhetéssel tud foglalkozni,addig egyre kevesebben tudnak foglalkozni a művészetekkel,pl mai építészettel.És mikor az emberek 90%-a csak a magyaros mediterránt ismeri és követeli,építi.Minek?Szélessebb érdeklődési körben biztos jobban el lehetne mélyülni,de ahhoz társadalomfejlődére lenne szükség.Nemcsak az emberek hiábája,hanem a mindenkori "nagyokos" kormányoké is.

További sok sikert kívánok Neki a továbbiakban!

A Fiatal Építészmérnök 

 

 

mikroprofesszor
2010.03.13.
22:22

Szerintem Makovecz évtizedek óta ugyanazt csinálja. Semmi újjászületés-újragondolás nincs a munkáiban. Az ember letérdel előtte, mert úgy beszél, mint egy pap, hévvel és elszántsággal. Úgy ismeri a magyar történelmet, hogy a Romsics Ignác tőle vesz órákat, de a munkái már rég nem az építészetről szólnak. Piliscsaba=Disneyland. A Stephaneumra gondolok. A tanítványai jobb épületeteket tettek le oda. Egy családi házához ki kell vágni egy fél erdőt. Tök feleslegesen. Nagy Tamás és Zsuffa, akik egykor a tanítványai voltak, megértették, hogy nem lehet mindent a formával elintézni, hivatkozva az ősi magyar szimbólumokra. Messze túlnőttek rajta és el is kanyarodtak tőle, szerencsére. (Gratula Zsuffának és Kalmárnak az Ybl díjhoz!)

 

marianna
2010.03.13.
05:46

Mindig nagy érdeklődéssel olvasom - hallgatom a Makovecz - interjúkat. Érdekes megfigyelni a dramaturgiáját: általában markáns ellenségkép ( nem ellenfél, ellenség ! ) felrajzolásával kezdődik, amellyel szembeállítható a saját szemlélete. Ez kitűnő eszköz arra, hogy az olvasó - hallgató figyelmét ébren tartsa, és az illetőt maga mellé állítsa. Amin itt nagyon elszomorodtam, az Janáky nevének említése. Az utóbbi néhány évtized magyar építészeti - szellemi közegében éppen ők ketten voltak azok, akik a nemzetközi fősodorról is bátran leválva originálisan új gondolatokkal tudtak megjelenni. Igazán nem kéne már egymást marniuk.

Vogl
2010.03.13.
06:33

@marianna: Ez az ellentét köztük nem egyoldalú, ugyanis nekem mondta JI pár éve az NN pincegalériában, hogy hazánkban a giccs legnagyobb alakjai: Lagzi Lajcsi és MI...

marianna
2010.03.13.
06:51

@Vogl: Kommentem lényege az " egymást " szón van. Magyarországon élünk mindannyian, tegye mindenki a saját helyén azt, amit a legfontosabbnak tart annak érdekében, hogy végre felvirágozzon ez az ország!

zapata
2010.03.13.
08:13

@marianna: Amennyire tragikomikus ez az egymás marása, annyira jellemző "hungarikum" is. Ha jól hiszem, személyes ellentétük a sevillai pavilon-botránytól (ez is "hungarikum"!) datálódik. Láthatjuk, hogy a személyes affér később már elvi, sőt mondhatnám ideológiai dimenziókat öltött.

Kínos ez az egész ügy. Ami viszont a műveltségbeli hiányokat és a sznobériát illeti, ebben Makovecznek sajnos igaza van. Elég, ha átkapcsolunk a Nemzeti Múzeummal kapcsolatban kibontakozó vitára.

doktor_genya
2010.03.13.
09:08

@marianna: Tökéletes megfigyelés, ezt Ő maga is időnként elmondja a mondandója elején.

doktor_genya
2010.03.13.
09:10

@marianna: Tökéletes megfigyelés, ezt Ő maga is időnként elmondja a mondandója elején.Marianna ellenségképmegjegyzésére gondolok.

HI
2010.03.12.
20:41

 Néhány rendezetlen gondolat.

- Úgy tudom, hogy annak idején Kasselik Ferenc azért kapta meg a Citadella tervezését, mert nem akadt tisztességes magyar építész, aki elvállalta volna. Vajon ma hogy volna (vagy hogyan van) ?

- Egyik nyáron vidéken ismerősöknél voltam vendégségben. A házigazdák dícsérték a szomszédban lévő új ház nádfedését. A ház egy "nyugati" tipusú tetőteres nyaraló volt, a nádtető úgy viszonyult a házhoz, mint kucsma a szmokinghoz. Vendéglátóim értetlenkedtek, hogy miért nem épül több ilyen. A választ a szomszédból - a kerti asztalon látható vörösboros üveg vonzására "áttévedt" - Lajos adta meg: "mert kurva drága". Nekem még más aggályom is lenne, de valóban jól szigetel és nagy a hőtároló tömege.

- "...Egy pitvaron keresztül bemegyek az életbe". Szép és igaz. Lükő Gábor - A magyar lélek formái című könyv jut eszembe, amiben elemzi az ural-altáji háztípust. Nem csak érdemes elolvasni, minden magyar építésznek kötelező tananyaggá tenném, megértetve azt, hogy van az európai lét előtti magyar térszerkezet és hogy minden ház történet, mitolőgia is. Tisztelet Makovecz Imrének, hogy ezt képviseli. Bár megjegyzem, magam ebból az ősi térszerkezetből nem azokat a formákat következtetem ki, mint Makovecz, de ez a dolog szempontjából lényegtelen, csak azt jelenti, hogy Makovecz Imrének tisztelője, de nem követője vagyok.

- Úgy fél évvel ezelött egyik megbízóm és mondhatom barátom is szörnyűlködve mutatott egy Makovecz által tervezett éttermet, mondván milyen öncélú nemzetieskedő. Nem szóltam, hanem másnap elvittem neki egy egyetemen sokszorosított Makovecz kéziratot, nem mondva meg ki írta. Érdeklódéssel nézte és nagyon tetszett neki, a végén mondtam meg ki a szerző. Nem szólt, láttam elszégyenli magát. Kérdésemre, hogy honnan az előítélet csak annyit mondott, mindenki azt mondja, hogy Makovecz szélsőségekbe hajló nemzeti. Hát igen, ez egy ilyen világ és a Szent Korona a celeb radiós szerint "svájcisapka". Mi generálja ezeket az ostobaságokat ? Tessék találgatni !

- Talán véletlen, talán sorsszerű. Tegnap a Talajmechanika Kézikönyvem mellett találtam meg Illyés Gyula - Hattyúdal ébreszt, vagy lehet-e a népnek művészete ? című könyvét. Rövid, nehézkes írás, de rávilágít arra, hogy milyen felelőssége van a művészeknek és így az építészeknek abban, hogy maradjon a népnek művészete.

- Modern-organikus szembeállítása ? Ez marhaság, olyan, mintha ellentétes lenne az, hogy a hegyoldal emelkedik, vagy lejt. Az építészetnek saját összetett értékrendje van, amely magában foglalja az organikusat is és a modernet is. Lehet, hogy a szakma vagy 100 éve nyavajog ezen, de alkotó építész ilyen megközelítéssel nem fog ceruzát.

- Jó egészséget Makovecz Imrének és bátorságot a fiataloknak. 

Huszti István

lszb
2010.03.12.
15:31

Hosszú évek óta mint épitész kűlföldön dolgozom. Mindössze egy mondatra szeretnék utalni és pedig: ..."Adózási rendszerűnk a világon egyedűlálló"... Ahol én élek és dolgozom, függetlenűl a bevételemtől, minden hónap végéig az előző év jövedelmének megfelelő és az adó hatóság által meghatározott adó tizenketted részét köteles vagyok hiánytalanúl befizetni. Ezen befizetéseket akkor is kénytelen vagyok megtenni, ha a befizetések évében még egy fillér jövedelmem sem volt.

mg15
2010.03.12.
14:23

Makovecz minden szavával egyetértek!Mély érzésű magyar ember, aki építészetével a hagyományokig nyúl vissza. Csak tisztelni lehet őt. Olyan építészetet teremtett, amire büszkének kell lennünk, minden épülete gyökereinkig nyúl vissza. Nem kötelező a stílusát követni, de Magyarországon igazi sikereket csak ezen a vonalon érhetünk el, többet kéne róla hallanunk!

Ray
2010.03.11.
21:45

És tulajdonképpen talán pont ez a színpadiasság, ikonikus építészet, díszletszerűség az, ami fájóan hiányzik a mai letisztult, egyszerűen funkcionalista építészetből. Nem vagyok építész, de azt tudom hogy a szakma egyik célja éppen egyfajta jel megalkotása a természetben. A ma épületei nem jelentenek semmit, csak "vannak". Persze nem mondom hogy minden ház jelentsen valamit, de azért igenis kell hogy legyen egy "magyar vonal"; valami amiért ha valaki idejön, egyből felismerje hogy ez nem Bázel, Párizs vagy akár Szófia.

sponcsak
2010.03.12.
16:24

@Ray: Teljesen egyetértek!

doktor_genya
2010.03.11.
21:21

Makovecz nemzeti ikon, nehéz kritizálni. Amiket kijelent, ahogy megszólal egyvalami jut eszembe, saját jogán hiteles, szabad ember. Sokkal messzebbre néz, mint a kortársai, ezért szinte lehetetlen valódi válaszokra lelni a megnyilatkozásai kapcsán. A házaival sok baj van, annyira "organikusak", mint egy távolkeleti púderes doboz, ugyanakkor valódi építészetről szólnak, kompromisszumok nélküli erőteljes, férfias épületek ezek, minden tiszteletem ennek az ÉPÍTÉSZNEK, ennek az EMBERNEK.

A követői iránti elfogultsága némileg zavarba ejtő, azt gondolom, szíve mélyén nem érdeklik igazán az olyan elhanyagolható részletek, amik egyébként jócskán kilógnak az általa alkotott rendszerből. Talán abban is hisz, hogy mivel organikus építészetet teremtett(?) természetes módon tisztul majd a kép. De akkor mi a helyzet azokkal,az egykori tanítványokkal akik ma már nem az organikus vonalat képviselik, mégis nagyot alkottak, alkotnak. Nagy Tamást Vincze Lászlót és állhatna még itt néhány név nem gondolom egyszerű lebukottaknak.

Az elmélyültebb műveltségben egyébként teljesen igaza van, egyre több a trendi bunkó és üres fejű, felszínes karrierista, sajnos a saját köreiben is.

mB
2010.03.11.
21:36

@doktor_genya: "ugyanakkor valódi építészetről szólnak, kompromisszumok nélküli erőteljes, férfias épületek ezek."

Az én megfigyelésem pontosan ezzel ellentétes - és ezt a Sevillában épült pavilon után éreztem egyre hangsúlyozabban (akkor készült a Kékszakállú díszleterve is az Operába). Ez (még? már?) nem építészet, hanem díszlettervezés (elég felidéznünk az egri uszoda utcai frontjára rajzolt falusi házsort, vagy Lendvát - de hosszan folytathatnánk a a sort). És mint ilyen, érzésem szerint pont nem férfiasságról és erőről, de az építészetben, a térben, a téralkotásban való hit és bizalom szinteteljes hiányáról szól. Eszközei nem térbeliek, hanem formaiak (=díszlet), s ha minden jól megy, majd lehet is használni (sokszor persze nem).

Számomra ezt a félelmet és bizonytalanságot tükrözi Piliscsaba minden mozdulata (szárnyak a tornyon, műfák a műerdőben, mű-Ják a mű-bejárat mellett - az összedőlni készülő, ferde nagyelőadóról nem is beszélve..., stb.). Magabiztos, szakmájának eszközrendszerében bízó építész TERET hozna létre az emberi élet számára, belakható, jól használható, kapcsolatokat generáló helyekkel, zugokkal, találkozási pontokkal. Ehelyett szimbólumokat rajzolni... díszlet.

sityu
2010.03.11.
23:00

@mB: Illetve még azt tenném hozzá, hogy sajnos nem igazán tudnék igazán jó, mai organikus házat mondani. Üres formalizmusokban totyogókat sajnos annál inkább. (ha a "mester" megengedhet ilyesszintű sommásságokat, akkor én is)

Pedighát a technológia nem csak a hegeszthető, meg a függönyfalas szerkezetekben hozott rettentő sok érdekes újdonságot, hanem a fakötésektől a szabad formálású szerkezetek számítógépes modellezéséig egy csomó mindenben. S ezeknek az érzékeny használatát én igenis hiányolom a Kóskárolyos vonalon. (Kós Károly könyveit sem szerezetesek másolták, hanem modern nyomdagépekkel készültek...)

S sajnos az is tény, hogy a nemzetközi építész közéletben a Makovecz-vonalú szerves építészet nem igazán téma (én legalábbis az elmúlt 3-4 évben talán ha 1× találkoztam azon a ~40 építészeti blogon, amiket szoktam figyelemmel kísérni). S Portoghesi neve sem szerepelt a jelzett időszak, jelzett posztjainak egyikében sem (~tíz- húszezernyi bejegyzés); kivéve 2 építészfórumos cikket. S ezzel nem azt akarom mondani, hogy PP nem jelentős építész, csak azt, hogy manapság az egyre számottevőbb webes építészeti publikációk találtak érdekesebb témákat. (de pl.: Eisenmann is hasonló eredménnyel büszkélkedhet)

doktor_genya
2010.03.12.
09:53

@mB: Makovecz egyszerűen VAN, nem lehet azokkal a mércékkel mérni, mint a magyar "sztár" építészeket. Nem lehet számon kérni rajta olyan egyébként igenis fontos, az építészeti viselkedéssel kapcsolatos momentumokat, amik láthatólag teljesen hidegen hagyják és az Ő esetében nem is lényegesek. Makovecz Imre munkássága igenis arról a helyről és arról a közegről szól, ahol leélte az élete javát. Valódi infrastruktúra nélkül, szinte csak és kizárólag a saját szellemi erejével hozta létre az életművét úgy, hogy kritizálhatósága ellenére nincs benne igazi botlás és elbizonytalanodás. Kellene csinálni egy olyan kiállítást minden nagyarcúnak, ahol bemutatnak egy két Megrendelővel terhelt remeklést is, mielőtt megkapták a nagy lehetőséget és megcsinálták a népszerű tutit. A Makovecz által tervezett épületek nehéz mondatok, a frusztrációink és az elcseszett XX. századunk visszképei. Nem kell őket szeretni, de attól még lehetnek fontos momentumok egy olyan ország számára, amelyik alig tud valamit felmutatni a fejlettebb világ felé építészeti téren.

 Más!

Szeretném megkérdezni, melyik nagy Magyar tervezőiroda jelentene csődöt 10 milliós bruttó kintlevőséggel?

mB
2010.03.12.
10:09

@doktor_genya: "A Makovecz által tervezett épületek nehéz mondatok, a frusztrációink és az elcseszett XX. századunk visszképei."

Ez egy érdekes megfogalmazás, tulajdonképpen továbbírja az előző gondolatomat: jelként, díszletként reflektál a világra, a huszadik századra, pont ezért nehéz építészetként értékelni (soha nem felejtem a pillanatot, mikor a Piliscsabai nagyelőadó színpadjára fellépve és hirtelen felpillantva a ferde falak miatt megszédültem, meg kellett kapaszkodnom hogy ne essek el. Ha ez a XX. század visszképe, elfogadom - de sajnálom hogy ez az öröklétbe van öntve és örülök hogy nem ott tanulok-tanítok).

Ugyanakkor ezzel a szemüveggel tényleg logikus a konklúzió:

"Nem kell őket szeretni"

Nekem nem is nagyon sikerül (bár a Paksi templom felszentelése nagy élmény volt).

"de attól még lehetnek fontos momentumok"

Kérdés, hogy milyen műfajban? Emlékmű? Díszlettervezés? Grafika?...

FGy8
2010.03.11.
17:10

Engem mindig zavarba ejt, hogy M.I. olyan szimpatikus dolgokat mond a hely tiszteletéről, az egyszerű, praktikus megoldásokról, a környezetbe illeszkedésről -- ebben a cikkben pl. a Kálvin tér kapcsán, a házai viszont nekem sokszor tűnnek arrogánsnak pontosan a fenti erények híján. Nagyon nehéz különbbséget találni a városi, beépített utcafrontba "illeszkedő" és a puszta közepén álló házai között. Sokszor érzem úgy, hogy az épület csak másodsorban épület, elsősorban a szerves építészet dicsőségét hirdető emlékmú.

Hiánypótló, hogy szóvá tesz olyan alapvető dolgokat, mint a Gellért-hegy teteje, és az a vsszásság, hogy saját elnyomatásunk szimbólumait ápoljuk, elkeserítő viszont, amikor maga is elhiszi, hogy imádott nemzetének jelentős része szándékosan igyekszik tönkretenni önmagát és minden jót. "Bizonyos szellemi szint fölött" már azért felismerhető, hogy nem minden bú és baj fakad valakik gonoszságából.

sponcsak
2010.03.11.
15:48

Én alapvetoen tisztelem ot és foleg az egyedi stilusat. Abban meg teljesen igaza van, hogy a magyarorszagihoz hasonlo gyulolkodés, lenézés ritka a vilagban. Még azt is megértem, hogy mivel allandoan durvan tamadtak, megkeseredett és egy kicsit radikalisabb kifejezéseket hasznal.

epiteszikon
2010.03.11.
17:03

@sponcsak: Erről nem hallottam. Ez tényleg így van?

n a német, az angol, a skót, vagy a szlovák kamarának is tagja vagyok. Ha ezekben az országokban valaki a kamarai díjszámításhoz képest egy euróval kevesebbet kér, és evvel alávág egy másiknak, aki ugyancsak szeretné azt a munkát megcsinálni, akkor kizárják a kamarából, elveszti a tervezői jogosultságát és attól kezdve csak alkalmazottként dolgozhat. Ezen kívül pedig nagyon komoly pénzbüntetést is kap.

 Mert ha igen, akkor nálunk nagyon nagyon.....szóval a kamara a LEGFONTOSABB dolgok egyikével nem foglalkozott volna éremben ezidáig?  Amiből megélünk és amiből fenntartjuk a tisztelt kamarát?

Makoveczet úgy ahogy van kedvelem. Jó Őt olvasni/halgatni. Tudom elfogult Ő is, de Ő nagyon rendben van. Munkái külön világ, de létrehozott valamit. S ezért maximálisp pontszám :)

Vogl
2010.03.11.
17:10

@epiteszikon: Ne felejtsük már el, hogy a GHV tiltotta meg a tervezőidíj-minimum bevezetését!

schigeru
2010.03.11.
17:32

@Vogl: És a kamara mit tett ezellen? Csinál bármit is, azon túl hogy beszedi a tagdíjat?

sityu
2010.03.11.
22:40

@epiteszikon: Ajánlom a Csongrád Megyei Építész Kamara tisztújítás 2010 témában írt cikkemet. A cikkben hivatkozott linkekről elérhető szövegekben én is a díjszámítást állítottam a középpontba (figyelembe véve a gvh döntést is). Bár még egy rövidebb összefoglalóval adós vagyok!

NemPolgár
2010.03.11.
12:09

Bár szakmailag nem értek egyet, de nagyon tisztelem Nakovecz Imrét. Ezek a szavak viszont méltatlanok hozzá:

"hánytak össze" - " a nemzet szégyenei" - "azt a szemetet"

Ezek a szavak nem jobbak azoknál, amiket Róla mondanak azok a "kritikusai" akik nem ismerik, nem értik építészetét. Sajnálom, csalódtam...

Ettől függetlenül kívánok neki (is) több megbecsülést!

Mócsi Gábor
2010.03.11.
14:02

@NemPolgár: Az első kritizált kifejezés finomabb kontextusban van, nézd meg, ez teljesen hétköznapi használat. A másik kettővel is mi a baj? A nevét azért leírhatnád rendesen is, ha már kritizálod.

rulltamas
2010.03.11.
14:16

@NemPolgár:  Ha a tisztelt hozzászólót bántják is a keményszavak, akkor is lényegre törőek, és pontosak.

A citadellát már az 1900-as évek elején le akarták bontani, mert nem való egy idegen hatalom erődítménye egy ilyen jelentősségű helyre. Medgyaszay István Nemzeti Panteon-terve ezért is született, hogy a jelentősségéhez méltó építmény kerüljön oda. Először csak az I. világháború tudta megakadályozni a megvalósítást. Később már feledésbe merült, hogy mit jelent az erőd állva maradása. Valóban szégyen, hogy ott maradt. A II. világháború után sem vett kedvező fordulatot a Gellérthegy rendezésének ügye. Tudjuk miért.

Ma amikor kellő időbeli távolságból vizsgálhatjuk a citadella építészeti színvonalát, nem merjük kimondani azt, ami kilométerekről ordít? Hadászatilag megépültekor is elavult volt. Tehát már a rendeltetés vizsgálatakor gyanakodnunk kellene. Építészeti részleteit tekintve sem találhatunk szembetűnő értékeket. (Az "összehánytság" talán erre utal, és arra, hogy sietnie kellett az osztrák katonaságnak, mert a határon túlról szervezték már a II. szabadságharcot.) A régiségén nosztalgiázva tehetünk némi önáltatást a mérleg másik serpenyőjébe (régiség érték), de ez önmagában nem ellensúlyozza azt az erőteljes negatív szimbólumot, amit az építés eredeti szándéka tartalmaz. (Hogy tudni illik az erődből akarták sakkban tartani a Bach-korszakban a "rebellis" pestieket.)

Ezért hát azt mondom én is, Nemzeti Panteont a Gellérthegyre! 

Üdvözlettel: Rüll Tamás, építész

NemPolgár
2010.03.11.
16:34

@Mócsi Gábor: Igazad van, elütés. Ezúton elnézést kérek mindenkitől és főleg Makovecztől! Bocsánat.

Azt nem írtam, hogy jó épület a Citadella. De nem tudom miért lenne  "elmélyültebb" leradírozni onnan. Makovecztől (és építészettől is) független az, hogy talán egyszer meg kéne békélnünk azzal, ami a gyakran keserű múltunk. Nem feladni és belenyugodni, az más, hanem elfogadni és nem ebben keresni a bűnbakokat. Mert elfelejteni nem fogjuk, ez nem szobrokon és épületeken múlik. Talán...

Elkeseredettségével pedig teljes mértékben egyet tudok érteni. Sajnos...

Még egyszer elnézést a durva elírásért.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk