építészet : környezet : innováció

Energiahatékonyság - a gázóra nem hazudik

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, holott csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10 százalékát is megspórolhatjuk, ami országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete az energiahatékonysági világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be.

Március 6-án van az energiahatékonysági világnap, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy Földünk készletei végesek, és az energiapazarlásnak komoly következményei lesznek. Ha ez a felvázolt nem is oly’ távoli jövő mégis túl távolinak tűnik ahhoz, hogy mindennapjaink részévé váljon az energiahatékonyság, rezsiszámlánkon biztosan érezzük, ha otthonunk energiapazarló. Egy friss felmérés szerint ugyanis Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is számottevő energia távozik feleslegesen. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes odafigyelnünk arra, hol szökik a meleg házunkból. 

A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.


forrás: Knauf Insulation


Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra több mint 2 millió családi házon. Megfelelően hőszigetelt tető esetén viszont korábbi fűtésköltségünk akár 10%-át is megtakaríthatjuk. Így ha azt vesszük, hogy egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50.000 forintot is havonta, akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.

2018. január 1-én lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, melynek értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.

A Tető Építők Egyesülete azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, hogy minőségi anyagokat használunk, de fontos, szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy 5-6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak” – mondta Nemes András okl. építőmérnök, a Tető Építők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: „Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készül és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.

forrás: sajtóközlemény

 

Knauf Insulation

vélemény írásához jelentkezzen be »