Energiatermelő családi ház

Egy norvég környezeti-, energetikai kutatóintézet, a Research Center on Zero Emission Buildings (ZEB) és a Snøhetta építészeti iroda megkezdte egy energiatermelő családi ház prototípusának tesztelését. Az épület tudatosan végiggondolt szerkezetével és a jól kihasznált megújuló energiákkal a ház rezsije nullára csökkenthető.

A norvég Research Center on Zero Emission Buildings és a Snøhetta tájépítő és építészeti fejlesztőiroda régóta tartó közös, tudatos ökológiai struktúrákat fejlesztő kutatómunkájának eredményeként elkészült kísérleti lakóparkjuk első darabja. Larvik városa mellett,felépült a jövendőbeli ökotelep első, zéró energiafelhasználású lakóháza. A ház, alkotói szerint nemhogy külső energiát nem fog felhasználni, hanem több energiát termel, mint amennyi tényegesen az üzemeltetéséhez szükséges.

Az egész ház önmagában egyfajta lejtőt képez, így a megfelelő déli irányú dőlésszöggel olyan nagy tetőfelület jött létre, amit végig fényelektromos panelekkel burkoltak be. A ház alatti geotermikus energiaforrást is felhasználva összességében folyamatosan annyi energia gyűjthető be az épületbe, amivel annak üzemeltetés mellett még egy elektromos autót is évi 22.000 km megtételére elegendő árammal lehet feltölteni

A nemrég elkészült 220 négyzetméteres családi házat állandó és életszerű üzemeltetés közben kívánják tesztelni. A beköltöző család normál életvitele mellett vizsgálnák, hogy miként működhet teljes fosszilis szennyezés nélkül, nulla széndioxid kibocsájtással, akár energia többlettermeléssel egy kényelmes, jóléti többletszolgáltatásokkal ellátott lakóház. Minden elemet a fenntarthatóság jegyében tervezték, így tudatos az épület tájolása, megfelelő az ablakok és a lakóhelyiségek kiosztása, a ház körüli 200 négyzetméteres konyhakert és kisebb gyümölcsös segít be az élelmiszerellátásba, sőt még a ház hőenergiájával fűtött külsőmedence is kialakításra került. Mindemellett az építkezéskor felhasznált anyagokkal is a fenntarthatóságra törekedtek, alapvetően a helyben fellelhető fára, kőre alapoztak és az építkezés során is törekedtek a minél kisebb energiafelhasználásra, a minimalizált szennyezésre. Az épületet Mies van der Rohe díjra nevezték

Bán Dávid