Építészet- és építésügy kutatási eredmények: főépítészi rendszer

A megkérdezettek elsöprő többsége szerint szükség van főépítészekre, a főépítészi tevékenységnek nagyobb hangsúlyt, a főépítészeknek pedig nagyobb személyes felelősséget adna a település arculatának alakításában.

Kutatási összefoglaló

Összességében a megkérdezettek közel fele [45%] úgy érezte, hogy a kérdőív kérdéseire adott válaszokat hozzászólásával ki kell egészítenie. Ezek a kiegészítések tovább finomították a képet, amit a válaszok összegzése után kaptunk. A megkérdezettek elsöprő többsége szerint szükség van főépítészekre, a főépítészi tevékenységnek nagyobb hangsúlyt, a főépítészeknek pedig nagyobb személyes felelősséget adna a település arculatának alakításában. A megkérdezettek kétharmada megváltoztatná a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályozást, jelentős többségük [88%] úgy véli, hogy főépítész csak az legyen, aki megfelel a szakmai kritériumoknak, és a tevékenység értékelését is szükségesnek tartja. Ugyanakkor a főépítészi munka ellenőrzését tekintve már megosztottak a vélemények. A válaszadók 54%-a nem támogatja, hogy a főépítészek hierarchikus rendszerbe szerveződjenek, és 52%-uk véli úgy, hogy a főépítésznek legyen vétójoga az új épületek engedélyezési eljárása során. Tehát amiben majdnem mindenki egyetért az az, hogy szükség van a szakmai kritériumok alapján kiválasztott főépítészekre, és tevékenységüket értékelni kell.

 

infografika:perika

A szabadsoros véleményekben két dolgot emeltek ki. Az egyik a főépítészek politikától, üzlettől (és építési hatóságtól) is független szakmaiságának biztosítása, valamint az összeférhetetlenség szabályainak tisztázása. Összességében a válaszadók szemében az ideális főépítész egy superman, legalábbis ilyen tulajdonságokat, tudást és hatást vár el tőle a szakma: legyen egyszerre képzett urbanista, karizmatikus építész tervező, legyen csapatjátékos, ne szóljon bele a területére mások által tervezett épületek esztétikai kialakításába, legyen független a helyi politikai és üzleti érdekektől, de legyen jóban ezek képviselőivel, legyen minél több jogköre, s amikor kell, legyen bátorsága és joga felülbírálni az előírásokat, de ítéljen mindig objektív szakmai szempontok szerint és maga ne tervezzen az adott területre.

A főépítész kívánatos kompetenciáiról megoszlanak a vélemények, ami azt jelzi, hogy ezek nem pontosan tisztázottak, illetve vitás kérdések a szakmán belül. Ez a korrekt szakmai kritériumrendszer - ami alapján főépítész lehet valaki - bizonytalanságát is előrevetíti, ez pedig további kérdéseket vet fel a főépítész képzéssel illetve utánpótlással kapcsolatban. Hovatovább nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a főépítészi munka eredményeit hogyan, milyen kritériumok mentén, milyen módszerekkel lehet értékelni, amit egyébként a válaszadók jelentős része [87%] igencsak kívánatosnak tart.

 

A feleletválasztós kérdések értékelése

 

 

252 válaszadóból 227 szerint, vagyis 90%-uk szerint szükség van főépítészekre. A kérdőív további főépítészekre vonatkozó kérdéseit csak azoknak kellett kitölteniük, akik erre a kérdésre igennel válaszoltak.

 

 

Arra a kérdésre, hogy egy adott település főépítészének legyen-e egyetértési joga az épületek engedélyeztetési eljárása során, a válaszadók 52%-a válaszolt igennel, ugyanakkor ennél sokkal magasabb arányban [66%] gondolják úgy, hogy a főépítésznek több hatáskört kell adni, a településkép alakításában.

 

 

A megkérdezettek többsége [54%] nem tartja indokoltnak, hogy a főépítészi rendszerben alá- és fölérendeltségi viszonyok jöjjenek létre, míg harmaduk fontosnak tartaná a rendszer hierarchikus felépítését.

 

 

A válaszadók nagy többsége [88%] fontosnak tartja, hogy a főépítészi munkakör betöltését szakmai kritériumok teljesítéséhez kössék.

A válaszadók jelentős többsége [87%] szerint fontos a főépítészi tevékenység értékelése és fontos az is [66% szerint], hogy változtassanak a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályozáson.

 

 

Szabadsoros hozzászólások értékelése [114 vélemény]

 

 

Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők a főépítészi rendszerrel kapcsolatos kérdéssor utáni szabadsoros rovatba írtak. A 252 válaszadó 114 hozzászólása [45%] árnyalja a képet, és láthatóan máshová helyezi a hangsúlyt a főépítészi munka megítélését illetően. Szembetűnő, hogy míg a feleletválasztós kérdésekben nem esett szó a főépítészek politikai, hatósági, illetve jogi függőségéről és az ebből származó problémákról, itt ezt 35-en [31%] nehezményezték, hangsúlyozva a szakmai függetlenség fontosságát. Ugyanennyien szóvá tették, hogy a főépítészi munka személyfüggő, „a jó főépítész sokat segíthet a településkép helyes alakításában, míg a rossz sokat árthat", viszont úgy vélik, hogy a helyes és helytelen meghatározása szubjektív ítéleteken alapul, és nem támogatják, hogy az adott főépítész azon a területen, ahol dolgozik, tervezési megbízást vállaljon, a főépítészi munkával ezt összeférhetetlennek ítélik meg.

24-en említették [20%], hogy tapasztalataik szerint sokszor szereptévesztésben vannak a főépítészek, nem mások terveinek saját ízlésük szerinti áttervezésével, hanem az egész település harmonikus alakításával kellene foglalkozniuk. 8 hozzászólásban [7%] megfogalmazódott, hogy szakértői csapatnak (főmérnökkel, főkertésszel és projekt menedzserrel kibővítve) kellene a települések arculatával, hosszú távú fejlesztésével foglalkoznia. A hozzászólók egyötöde szerint a főépítésznek kibővített hatáskört kellene adni, a nagyobb beavatkozások tekintetében mindenképpen. Ugyanakkor 10-en [~9%] arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, meglehetősen sok szubjektivitással átszőtt rendszerben nem szabad a főépítésznek sokkal több jogkört adni, mert az óhatatlanul visszaélésekre is lehetőséget ad.

 

infografika:perika

14 vélemény [12%] szerint kívánatos a jelenleginél magasabb szakmai tudásszint. A szakmai tudás és gyakorlat megítélésében a hozzászólók jól érzékelhetően háromféle kívánatos kompetencia-modell között oszlanak meg. A legtöbben úgy vélik, hogy a főépítésznek elsősorban a településsel (és nem az épületekkel) kell foglalkoznia [20%], számukra a várostervezői tudás és tapasztalat a fontos. A másik csoport szerint a főépítész egyben a település fő építésze is, s így kiváló, karakteres építész tervezőként hosszú távon általános kulturális célokat kell képviselnie. Ők az építész tervezői kvalitásokat hangsúlyozzák. 7 hozzászóló [6%] külön ki is emelte, hogy a főépítésznek legyen korábbi tervezői múltja. 6 hozzászóló [5%] szerint a főépítészi tevékenység mellett fontos az aktív tervezői munka, akár azon a területen is, ahol az illető főépítész. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik úgy vélik, hogy egyfajta hibrid főépítészi rendszert kell kialakítani, s a főépítész mellett főmérnökkel, főkertésszel, projekt menedzserrel kiegészített csapat foglalkozzon a település alakításával, fejlesztésével [7%]. A hierarchikus főépítészi rendszert csak 2-en támogatták, és 6-an vélekedtek [5%] úgy, hogy a főépítészi rendszer jelen formájában értelmetlen és alapjaiban újra kellene gondolni.

 

Az elemző észrevételei

A kérdőív főépítészekre vonatkozó kérdéseire adott válaszok és a hozzászólások azt mutatják, hogy az épített környezet alakítását illetően a főépítészre vetített kép meglehetősen idealizált. A szakma kitartóan őrzi ezt az ideát, annak ellenére, hogy a rendszer nem volt képes sem megszerezni, sem megtartani a politikai és gazdasági nyomástól való szakmai függetlenségét. A hétköznapi praxis és a hozzászólásokból is feltörő kívánságlista közötti szakadék jelzi, hogy mindez a szakmát láthatóan erodálja. Ezt a távolságot elvileg többféleképpen át lehet hidalni, többféle forgatókönyv is elképzelhető a főépítészi rendszer elvi alapjainak tisztázására.

A véleményekből úgy tűnik, hogy az egyik út indulhat például egyfajta menedzser-szemléletű, pragmatikus megközelítésből, amelyben szakértői csapat alakítja, fejleszti a települések jelenét és jövőjét. Ebben az esetben az egyéni, személyes felelősség értelemszerűen eltűnik, feloldódik, és minden döntés egy csapathoz rendelődik. A másik út a dedikált és kiemelt személyes felelősségről szól, annak minden előnyével és hátrányával együtt, amely viszont csak karizmatikus, elhivatott személyiségekre tud építkezni.

A főépítészi rendszer elvi alapjait másik irányból meghatározó kérdés az, hogy a rendszert ki finanszírozza, milyen forrásokból tudja magát fenntartani. Figyelembe kell azt is venni, hogy a főépítész mint közszolgálati funkció nagyrészt olyan, a jelenben fel nem ismert, látens értékek képviseletét jelenti, amelyek az általános társadalmi értékrendszerben nem (vagy alig) jelennek meg. A település arculatának megőrzése és szakszerű fejlesztése nem épült be az egyes települések által elfogadott és magas prioritású értékek közé. Az államilag fenntartott főépítészi rendszer tehát adott esetben „útban" van az egyes önkormányzatoknál, akadályozza a helyi rövid távú politikai és gazdasági érdekek érvényesülését, ezáltal mindent el is követnek a főépítész, mint akadályozó tényező gyengítése érdekében.

Ideális esetben a településeknek maguknak kellene felismerniük az egységes és rendezett településképből visszanyerhető hosszú távú előnyöket, az ebben rejlő értékeket. A cél tehát az, hogy maguk akarjanak alkalmazni szakmai tekintélyt és/vagy szakértői csapatot, saját felismert érdekükben. A főépítészi rendszer kulcsa az, hogy a főépítész illetve a főépítészi rendszer mekkora meggyőző erővel tud befolyást gyakorolni az egyes közösségek értékszemléletére, tud-e láthatóan hatni egy településképre, tud-e eredményeket felmutatni és ezeket tudja-e megfelelően, széles körben kommunikálni. Ez egyébként teljes mértékben összevág az építész, városépítész, tájépítész szakma érdekével is.

Így ha a lehetséges forgatókönyvekre térünk vissza, akkor mindebből az következik, hogy pillanatnyilag a karizmatikus, személyes felelősséget vállaló, példát mutató főépítészeknek nagyobb esélyük van arra, hogy változást érjenek el. A menedzser szemléletű főépítészi rendszer a felelősséghárító politikai, gazdasági és társadalmi környezetben, amelynek inherens része a korrupció és a nepotizmus – valószínűleg megoszthatóbb, kijátszhatóbb, sérülékenyebb és így nehezebben fog tudni gyors és lát(tat)ható eredményeket felmutatni. Egy ilyen csapat egy érettebb és tudatosabb, magasabb önkontrollal rendelkező közösség, illetve közösség-irányítási rendszer esetében igazán jó választás.

A közigazgatási rendszer felülről történő átalakítása tulajdonképpen lényegi változást nem hoz, még akkor sem, ha ez esetleg nem további bürokrácia növelő, hatalom konzerváló céllal születik is meg. Ha a top-down struktúrák „közjó" rendelkezései előrébb járnak, mint amit az emberek maguk képesek felismerni, mint értéket, akkor az emberek fejében ezek kerékkötőként, kicselezendő akadályként jelennek meg. A közjó eszméje tehát egy csapda, amely csak arra jó, hogy konzerválja azt a kumulatív káoszt, amelyet a szabályozás kijátszása és a kiskapuk betömésére szolgáló újabb és újabb szabályok generálnak.

Mindezzel párhuzamosan megfigyelhető – vidéki városokban is – a településképet és építészeti értékeket védő, helyi civil mozgalmak erősödése. S bár a civileket gyakran használják föl a különféle politikai, gazdasági erők saját céljaikra, a civil település- és értékvédelem adott esetben értékes partnere lehetne a főépítészi rendszernek, amely ma a mindenkori hatalmi hálózatok alá rendelt. A feladat tehát a főépítészi rendszer függetlenségét biztosító szabályozási és finanszírozási rendszer kialakítása és új szövetségesek keresése, olyan struktúra és stratégia kitalálása, amely a négyévenként cserélődő hatalmi érdekektől függetlenül képes az adott település hosszú távú érdekeit képviselni, kommunikálni, terveket készíteni és azt következetesen megvalósítani. Ebben óriási szerepe lenne a helyi értékek iránti tudatos nevelésnek, olyan iskolai programoknak (mint amilyet pl. Beleznay Éva is szervezett), s amelyek középtávon (10-15 év) alatt a főépítészek mögé komoly társadalmi bázist – szövetségeseket (!) – tudnak nevelni.

 

---

Az összefoglaló az epiteszforum.hu által indított „Építészet és építésügy" című, 2011.10.11 – 2011.12.12 közötti internetes, anonim közönségkutatás alapján készült. A kérdőívre a két hónap alatt összesen 252 válasz érkezett a szakmagyakorlók köréből. Az elemzést és értékelést Pásztor Erika Katalina DLA (epiteszforum.hu) végezte.

Alább letölthető az összefoglaló és külön az összes beérkezett szabadsoros vélemény *.pdf formátumban. Készítettünk infografikákat is, amelyeket *.jpg és *.pdf formátumban is csatoltunk.