Helyek

Építészeti sokféleség, avagy kínaicseréptetős világfalu

1/21

Petrányi Zsolt, Schneider Márta megnyitják Magyarország pavilonját

?>
Petrányi Zsolt, Schneider Márta megnyitják Magyarország pavilonját
?>
Balról Somlai-Fischer Szabolcs Ádám, Szemerey Samu és Nemes Attila
?>
A közönség Magyarország pavilonjának megnyitóján
?>
Az első látogatás Magyarország pavilonjában
?>
Az első látogatás Magyarország pavilonjában
?>
Az első látogatás Magyarország pavilonjában
?>
Kovács Gergő és a macska-téglák
?>
a dán kiállítás projekt oldala
?>
Arsenale: Városok, építészet és társadalom kiállítás
?>
Arsenale: Shanghai-i képek
?>
Kínai meditációs terem
?>
Kínai "pavilon" az Arsenale végében
?>
Kínai "pavilon" az Arsenale végében
?>
Interaktív mátrix-játékos Románia pavilonjában - Mújdricza Péter
?>
A nők városa Spanyolország pavilonjában
?>
Milano Santa Giulia, ideális város terve - Norman Foster
?>
Műsoron kívül, az Arsenale és a Giardini között
?>
Régi hajódokk az Arsenaleban
?>
Hatalmas hajók a Giardini előtt
?>
?>
1/21

Petrányi Zsolt, Schneider Márta megnyitják Magyarország pavilonját

Építészeti sokféleség, avagy kínaicseréptetős világfalu
Helyek

Építészeti sokféleség, avagy kínaicseréptetős világfalu

2006.09.12. 13:30

Beszámoló  a Velencei Biennáléról. Első felvonás: Magyarország - Kína

TT kényszerű sajnálatos távolmaradása miatt az epiteszforum.hu utazó csapatától szövegben szárazabb, képben keresetlenebb összeállítások várhatók Velencéből: íme az első.

aki él és mozog
A megnyitó előtti három napos fiesztán sokan képviselték a hazai szak- és közsajtót. Velence kapcsán „médiumaink harcban állnak", mondhatnánk Nagy Imre híres, 1956. november 4-i beszédét némileg kiforgatva - mert egymással állnak harcban, bár az itthon éppen ütközetbe keveredett két szaktárs, WGA és SZGY nem voltak jelen (utóbbit közvetlen munkatársai képviselték). S nem volt ott a magyar pavilon 2006. évi hivatalos fölszentelésén a MÉSZ elnöke sem (az egyik új alelnök, Kalmár László magán-utazóként igen).

archittetura migranti

2006. szeptember 8-án délután 16 óra 30 perc után nem sokkal Dr. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója, mint nemzeti biztos üdvözölte angol nyelven a szép számban megjelenteket, majd Dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium) olvasta föl magyar megnyitó beszédét, amit tolmács fordított olaszra. Ők álltak a bejárat előtti lépcső tetején, jobbra pedig, lent a 10. Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának kurátora, Nemes Attila, valamint a két projekt-koordinátor, Somlai-Fischer Szabolcs Ádám és Szemerey Samu, akik ekkor nem kaptak szót. A beszédek elhangzását követően kinyitották a lépcső közepén lévő üvegajtót, és a közönség birtokba vehette a re:orient kiállítást (nem tévesztendő össze a svéd re:orient klubbal). Tévékamerák és rádiómikrofonok kísérték az első sétát, amikor Nemes Attiláék végigvezették a szakállamtitkárt a pavilonon.


 


ten years after
Ennyi érdeklődő, ilyen siker 10 éve volt utoljára a magyar építészeti kiállításon. Akkor Magyar Bálint művelődési miniszterként nyitotta meg Bachman Gábor A semmi építészete című kiállítását. A Giardini Kerthez közeli pizzériában, ahol többen magyarok most is megfordultunk, két éve a pincér büszkén mutatta a Bachman által dedikált 1996-os katalógust, ami híven tükrözi az akkori sikert. Mellesleg: Bachman Gábor éppen Kínában épít.

kínai-e a világfalu?
A re:orient a kínai illetve távol-keleti bevándorlók budapesti helyzetéről ad pillanatképet, ami telitalálat, mert Kína és Ázsia sok más helyen főszerepet kap. A velencei biennálé eredeti területe a Giardini Kert, ahol a központi olasz pavilon mellett sok nemzet saját épületet tart fenn, van japán, koreai, de ausztrál, kanadai, izraeli, venezuelai, uruguayi és brazil is. Itt most a dán pavilonban a fő téma Kína.



 

A Biennálékhoz és Fesztiválokhoz (voltaképpen egy kiállítási-eseményrendezői nagyvállakozás) évtizedek óta egyre nagyobb területtel vonják be a közeli Arsenálét. Régi tengerhajó-üzem, annak is főképp kötélverő csarnok-sora fontos kiállítóhely. S persze Velence városában szintén látható számos tárlat az éppen zajló rendezvényhez kapcsolódva. A filmfesztivál központi eseményei mindig a Lidón zajlanak, s idén ott is Kína merült fel éppen: Csia Csang-ko kínai filmrendező alkotása, a Szanhszia Hoazsen (Nyugodt élet) érdemelte ki a 63. Velencei Filmfesztivál legrangosabb díját, a legjobb filmet jutalmazó Aranyoroszlánt. Ugyanezt a kitüntetést vette át életművéért Richard Rogers építész a vasárnapi nagyszabású megnyitón.



 

Közelebb vagy távolabb a fő kiállítóhelyekhez, Ázsia ott van még más pontokon a városban: Taiwan, Hong Kong, Szingapúr, de még Grúzia és egy másik földrészről Chile is. Az Arsenáléban egy kisebb kertben és az onnan nyíló csarnokban meditációs kínai teret rendeztek be, a hajógyár leghátsó kunkorában pedig, ahol két éve garden-partit adtak a nagyérdemű meghívottaknak, most a kínai nemzeti kiállítás látható: egy hatalmas cserépsík bambuszállványra terítve, melyre egy törtvonalú bambusz-hídon föl lehet sétálni. Megérkeztünk. Az építészeti biennálé maga egy város, tele emberekkel és meglepetésekkel.


 
 

vm

A rovat támogatója a Graniti Fiandre 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk