Nézőpontok/Kritika
Erick van Egeraat: "Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni"
2015.04.21. 14:11
Nagy meglepetés volt Erick van Egeraat előadása az Építészkongresszuson. Kicsit kalandos úton, Törökországból került elő a hanganyag, amit az EEA iroda fordított le magyarra, hogy azok is megismerjék gondolatait, akik nem voltak ott a kongresszuson.
Magyarországra 25 éve először vendégként érkeztem, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy dolgozhattam ebben a városban. Most, 25 évvel később még mindig vendégnek érzem magam. Nincs itt semmi tulajdonom, nem formálok semmire jogot, egyszerűen csak örülök, hogy tehetek valami olyat, amit mások értékelnek. Nem vagyok magyar, holland vagyok. Próbálom jól csinálni a dolgokat, felhasználva az élettapasztalatomat, és tanulva az önökéből. Kultúráink fejlődése szempontjából alapvető ez az információcsere.
Kérem, fogadják be a következő gondolatokat és szavakat. A közelmúltban felmerülő, a Városligetbe építendő múzeumokkal kapcsolatban szeretnék önöknek nyilatkozni. Szeretném megosztani önökkel a nézeteimet: ezek csak személyes nézetek, talán teljesen tévesek, de őszinték.
1994-ben jöttem ide, az első projektemmel az Andrássy úton. Ez egy műemléki épület felújítása volt, egy kisebb hozzáépítéssel. Később ennek az épületnek a bővítésén dolgoztam, majd a Deák Palota felújításán. Dolgoztam a Liget Centeren (volt MÉMOSZ székház), és a szomszédos ING irodaházon. A legutóbbi budapesti munkám egy új futball stadion volt, ahol valami újat és egyszerűt szerettem volna, de sajnos sikertelenül, talán túl egyszerű volt, nem tudom. Az utóbbi 5 évben dolgoztunk még Hollandiában az asseni Drents múzeumon, ami egy eredetileg 14. századi épület, 17. és 19. századi bővítésekkel. A múzeum bővítését a föld alá helyeztük, a régi parkoló helyére és fölötte a meglévő parkot folytattuk. Jelenleg a lipcsei egyetem föépületén dolgozunk, továbbá egy épületfelújításon Rotterdamban, ami az Erasmus Egyetem egyik új szakkollegiuma. Oroszországban a Sberbank Egyetemét terveztük, Dániában pedig egy szemétégető épületét. Készítettünk javaslatot egy moszkvai múzeumra, és egy városközpontra Szaud-Arábiába.
Mindezzel a tapasztalattal a háttérben a következőket szeretném javasolni. Van itt egy park. Mindannyian ismerik ezt a parkot. Én is ismerem, mert dolgoztam itt. Tehát, ha azt kérik tőlem, hogy tervezzek egy múzeumot, akkor szívesen tervezek ide egy múzeumot. Egy ilyen kérdésre azt válaszolom: igen, természetesen! Minden építész szeret múzeumot tervezni, hogy művész barátaihoz hasonlóan, szép alkotásokat valósíthasson meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy tovább nem gondolkozom. Nem jelentheti azt, hogy csináljunk egy múzeumot, csak mert végre nem kell végeláthatatlanul a pénzről, a költségekről, a határidőkről vitatkozni, mert most a jó oldalon állok, ahol mindenki megért engem és támogat.
Az építészet nem csak egy önmagáért létező cél. Az alkotásnak rendeltetése van. Nem érdekes, mik az alapok, nem érdekes mi a kulturális hattér. Az nem lehet, hogy csak az érdekeljen, hogy a művészetért csinálok művészetet, és az építészetért építészetet. Szóval, ha csak az épületre és a hatalmas kulturális lehetőségre gondolunk, szerintem örülnünk kell. Nem gyakran adódik ilyen lehetőség egy társadalomban, főként mostanában, amikor minden bonyolult, semmi nem nagyvonalú. Igen, őszintén örülnünk kell, hogy egy kormány ilyenre áldoz. Ezzel teljesen egyetértek. De hagyni kell helyet a gondos elemzésnek is. Igen, építeni kell egy ilyen városban, mint Budapest, amelyik igazoltan mestere a műemlékek megőrzésének, és nem fordul el az újtól sem; egy város, amelyik képes egy olyan műemléket, mint például a Várkert Bazár tökéletesen felújítani, és egy új auditóriumot létrehozni benne, kombinálni az újat a régivel.
Egy ilyen városban gondosan kell tervezni. Amikor először jöttem Budapestre, mint egy holland srác, aki még soha életében nem látott komoly építészetet, és aki számára diákként Budapest nemigen létezett; Berlin igen, de azon túl semmi. Amikor idejöttem, felfedeztem Közép-Európa építészetének gazdagságát. Megismertem Budapestet, Bécset, Prágát és sok más várost, az európai kultúra közepén a történések centrumában, és megtanultam alázatosabb lenni. Itt kötelességem, hogy ne csak egy egyszerűen gondolkodni tudó holland legyek, aki azt gondolja, hogy ami jó Hollandiában, az miért ne lenne jó itt is. Meg kell tanulnunk, hogy amit teszünk, alkalmazkodik, respektálja és továbbfejleszti azt, ami körülöttünk van. Ez egy egyezség, amit saját magunkkal kell meghozni, hogy mit tehetünk meg és mit nem.
Főképp a nemzetközi területen dolgozó építészek felejtik ezt el, akik azt gondolják, ha az egyik projekt valahol nem működik, próbáljuk meg valahol máshol. Akik azt gondolják, Houston, Budapest, New York mind ugyanaz. Véleményem szerint ez nem így van. Törődnünk kell azzal, amit csinálunk és körültekintően át kell gondolnunk. Gondolnunk kell azokra, akikért és akikkel dolgozunk, akik megértik és értékelik az életet és a várost.
Az én egyszerű logikám így hangzik: ha van egy városod, akkor az épületeivel kell foglalkoznod. Ha parkod van, ott fák vannak. Ha ezeket nem értékeled, akkor ott valami alapvető probléma van. Abszolút szükség van arra, hogy ha van egy park, akkor az park is maradjon, és ha van egy város, akkor bármit teszel azzal, jobbá tedd azt. Ez nem feltétlen csak az én logikám. Ezért szeretjük például az olyan helyeket, mint a Central Park. Kitűnő hely, mindenki tudja, ezért jár oda. Belül nincs semmi, körülötte viszont rengeteg épület van. Így kell egy ilyen városi parknak működnie. És természetesen vannak helyzetek, amikor elkezdesz meglévő szerkezeteket tökéletesíteni, és hozzáadni új dolgokat, mint ahogy például ez a Millenáris Parkban történt. Ez nagyon jó példa arra, hogy zavaró beavatkozás nélkül, értéket hozzáadva is tudsz változtatni a dolgokon.
Néha azon gondolkodom, hogy az építészek naívak, idealisták vagy egyszerűen csak rosszak?
Őszinték vagyunk-e abban, hogy mit szeretnénk elérni, vagy csak a saját portfóliónk bővítésével vagyunk elfoglalva? Nem vagyok Zaha Hadid ellen, szerintem ő egy kiváló építész, de a Szervita téri épülete elhibázott. Ha valaki ismeri ezt a helyet, a maga furcsa épületeivel, ahol én is rengetegszer jártam, nem hiszem, hogy ide bármit is csinálna. Semmiképp nem ezt, nem ide. Van egy másik hely Budapesten, amivel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája nagyszerű épületegyüttes, az sem teljesen rossz, hogy ide építették őket, de ezt a “kitelepítést" nem kellene túl gyakran ismételni.
Szerintem jobban meg kellene értenünk, hogy hogyan működik és fejlődik egy város. 35 évnyi európai és ázsiai utazásaim miatt ebben egy kicsit szakértőbbnek érzem magam. Akkor lesznek a városaink jobbak, ha képesek vagyunk aktivizálni őket, ha képesek vagyunk többet tenni, mint amit előtte tettünk. Egy városnak nyüzsgésre, szabadságra, életerőre van szüksége, aktivitásra - és nem feltétlenül épületekre.
Mindenki tudja, hogy Bécsben és Budapestben nagyon sok a hasonlóság. Bécs, a felmérések szerint a világ a legjobban élhető városa. Miért ne lehetne Budapest - ami most nem az első - egyszer az első? Hogy ezt megtegyük, lendületet kell adnunk a városnak. Ha van egy ligetünk, abból egy szebb ligetet kell létrehoznunk. A párizsi Parc de la Villette jó példa erre. Volt egy területük, és szerettek volna egy parkot csinálni belőle. Kis beavatkozásokkal szebbé, vonzóbbá tették. Csak kis beavatkozásokkal.
Ha energetizálni szeretnél egy várost, ehhez épületeket használsz. Ebben a városban számtalan használaton kívüli épület van. De nem csak ebben a városban, a legtöbb városban. A múltban végtelen sok olyan energiát pumpáltak a városokba, amelyeket ma nem használunk, és inkább eldobjuk a házakat, minthogy újrahasznosítanánk őket. Természetesen fontos, hogy legyenek ikonikus új épületek, de nem mindig és mindenhol. A múlt ikonikus épületei mellett itt kell lenniük a jövő ikonikus épületeinek is. Ha végignézünk Budapest történetén, viszonylag kis fejlesztésekkel a korszak legszebb épületei készültek - olyanok, amelyek tulajdonképpen régóta itt álltak. Nem kell 2015-ig várni, hogy jöjjön egy külföldi építész és valami jót csináljon. Ebbe a képbe természetesen belefér, hogy néhány házat külföldiek terveznek. Ez mindig így volt, emberek utaztak egyik országból a másikba, és új ötleteket vittek, hogy remek épületek szülessenek.
Rengeteg kiváló építészeti elem van Budapesten. Buda szép, romantikus, zöld, dombos, Pest egy kicsit egyhangú, sík. Pest utcáinak van egyfajta durvasága, az életnek egyfajta keménysége. De itt van ez a gyönyörű park. Nem tökéletes, lehetne rajta javítani, de nem kellene beépíteni épületekkel.
Nagyon sok olyan példa van a városban, amely külföldi építészeti befolyást mutat, és van rengeteg, kiváló magyar építész által tervezett, érdekes épület is. Ez egyfajta tapasztalatcsere. Valaki például azt próbálta nekem megmagyarázni, hogy használják a Bálna épületét; számomra az most üres. Hogy lehet ennyi energiát befektetni, és ennyi problémát magunkra vállalni? Mindenki tudja, milyen nehéz volt megvalósítani, most itt van, ez egy jó épület. Használják! Adjanak neki új funkciót!
Vagy nézzük az én javaslatomat a Városháza bővítésére. Nem bánom, ha nem akarják megépíteni. De nevetséges nem használni a területet. Szerintem abszurd egy ilyen potenciállal bíró területet szándékosan érintetlenül hagyni. Szerintem ez egy igazi hiba, mert mind a meglévő épület, mind a körülötte lévő terület hatalmas lehetőségeket rejt, hogy ez a városrész új lendületet kapjon. És ez tényleg a belváros, ennél belvárosabb nincs. Egy másik város bármit megtenne, hogy egy ilyen területre építhessen.
Mindig kontextusban kell gondolkodni, át kell gondolnunk, hová építünk: Budapestre vagy egy kisvárosba. Ha egy épületet bővítenünk kell, nem probléma, de gondosan kell hozzákezdenünk. Újrahasznosíthatunk, mint például a moszkvai Red October gyárának a területén, ahol tanácsadóként vagyok jelen. A megbízó elhatározta, hogy nem épít semmit. Minden ipari épületet újrahasznosít. Jelenleg ez Moszkva legdinamikusabb központja, minden modern itt kezdődik, minden alternatív ember ide jár. És csak azért, mert ez egy egyszerű történet, vagyonok költése, új épületek építése nélkül. Mindannyian szeretnénk idővel valami újat, de először a meglévőt kell elkezdenünk használni, ahelyett, hogy kihasználatlanul hagyjuk. Így lehet aktivizálni és energiával megtölteni egy várost.
Rengeteg példa van erre a világban. A londoni Tate Modern egy ipari épület újrahasznosításából lett sikeres múzeum. Vagy nézzük Párizst, ahol a belvárosban koncentrálódnak a múzeumok. Amint megépítettek valamit egy épülettömbben, az rögtön az egész környéket aktivizálta. De mindeközben a zöldterületeket védeni kell. Bécsben ugyanez a logika. Meg kell próbálni a várost sűríteni, funkciókat, épületeket belehelyezni, és megvédeni azokat.
Mit lehetne tenni Budapesten, hogy élhetőbb legyen a város? Sűríteni kell a funkciókat, fel kell használni a meglévő infrastruktúrát, és aktivizálni kell azt, ami már a rendelkezésünkre áll. Szerintem ez most egy nagyon jó lehetőség. Nem ellenzem, hogy építsünk valamit egy parkba, de megkérdőjelezem, hogy valóban kell-e 70-90.000 m2-t a parkba építeni. Ez egy hatalmas épülettömeg, sok funkció, lehetetlen megcsinálni anélkül, hogy a park ne szenvedje meg.
Kell ez nekünk? Ha megnézzük a tervezési programot, a 96.000 m2-es beépítést, szerintem feltétlenül meg kell építeni, sőt lehet, hogy még többet is kellene, de mindezt úgy, hogy megtartjuk, respektáljuk, amink van, és továbbfejlesztjük, ami nem jó. Ha megnézzük Budapest térképét, és vesszük a 96.000 m2-t, a központ 1 km-es vonzásában majdnem az egész terület rendelkezésünkre áll. És ha tovább megyünk, 6-7-szer több területet találunk anélkül, hogy a park zöldterületét bántanánk. Elszalasztott lehetőség, ha hagyjuk az üresen hagyott, használaton kívüli 600.000 m2 területet, hogy várjon még 25 évet, hogy legyen rá pénzügyi forrás.
A Puskás Stadion körüli terület sok lehetőséget rejt. Rotterdamban készítettem egy tervet a Feyenoord Stadionra, ahol le akarták bontani a meglévő szerkezetet. Én erre azt mondtam, hogy őrízzük meg, és aktivizáljunk mindent a környezetében. Egy másik lehetőség a Nyugati pályaudvar, rengeteg lehetőség van benne. Újra kell hasznosítani, mint például a párizsi Musee d’Orsay vagy a High Line-t New Yorkban.
Végül, de nem utolsó sorban ott van a Városháza. Hogy használják ma? Nem rossz, de lehetne sokkal jobb. Lehet, hogy nem az én javaslatom volt a legjobb, de szerintem ezt meg kellene csinálni. Ahelyett, hogy azt színleljük, hogy több 10.000 négyzetméter új épületet építünk, és hozzá sem nyúlunk a fákhoz. Ugye nem lenne rossz, ha egy Filharmonikus Zenekar játszhatna a város közepén?
Azt javaslom, hogy ahelyett, hogy egy külföldire várnak, hogy megoldja a problémát, kezdjenek el reálisan gondolkozni. Az építészet egy eszköz, nem egy öncél. A város minősége a benne zajló élet minősége. Ha nem tudunk valamit tényleg fejleszteni, akkor valakinek - talán politikai, talán kulturális - napirendjét követjük.
Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni. Minden épület jobbá lesz, ha van mellette egy öreg fa. Egy vadonatúj épület egy 1 méteres fával szegényes, mindegy milyen jól van megtervezve. Csak akkor kezdik az emberek komolyan venni a házat, amikor a fa elkezd növekedni. A parkot és a fák korát nem lehet annyival elintézni, hogy, "én építész vagyok, nem fákat csinálok". A városi élet minősége ezeken múlik, talán még jobban is, mint az épületek minőségén.
A városnak lendületet kell adni, és biztosítani kell, hogy mindenki ötletét befogadhassuk, ne csak egyét. Végül pedig ne hagyják, hogy a szavaim esetleg elbátortalanítsák önöket a cselekvéstől. Kezdjék el. Most.
Erick van Egeraat
10:57
A városháza projektjét kifejezetten utáltam, de ennek a cikknek minden szavával egyetértek.
19:42
Úgy tűnik holland észből behozatalra szorul az ország. Respekt.
20:58
@bardóczi: Talán nem is észből, hanem tárgyilagos, évszázadok alatt kialakult, méltósággal átitatott ítélőképességből, mindenek előtt. Azután polgári kedélyből, szeretetből, áldozatkészségből, amit 27 ezer magyar gyerek első világháború utáni befogadása során tanúsítottak. Egy ilyen nemzet fia, mint a holland, ha itt tölt - üzlettel, szakmával - néhány évet, hajlandó visszajönni és udvariasan, de őszintén beszélni. Meghallani és méltányolni mindezt persze fül kéne és kultúra, a belátáshoz szükséges számtalan, pici többlet, amelyek mindegyike hiányzik a "kultúrpolitikusainkból", de a Baán László-féle tanult kiállításszervező-kommunikátorokból is. Ezek az emberek - beleértve a miniszterelnökünket is - maguk sem veszik észre, hogy mennyire tekintélyelvűen hajbókolnak egymás értékeinek hűlt helye felé és hogy döntési helyzetben - legalábbis várostervezési és pavilonépítési kérdésekben - mennyire rosszul teljesítenek.
18:00
@Pákozdi Imre: 2009. január 11., vasárnap, 10:57 Utolsó frissítés: 2009. július 07., kedd, 14:31 Szerző: ingatlanmenedzser.hu / http://hvg.hu/ingatlan/20090110_budapest_uj_fotere_bezart_holland_tervezo
11:04
"Szavak és tettek."Pontosan. Az úriember nemcsak dumál a levegőbe, hanem ezzel konzisztensen olyasmit is megcsinál, ami senkinek nem jutna eszébe Budapesten. Egy Népstadionnál sokkal kisebb helyre bepakol egy ilyet: "The football stadium will have a capacity of 27,000 that can be adjusted up to 45,000 or down to an undisclosed number while the arena will have a base capacity of 12,000 that can be expanded up to 15,000 or down to another undisclosed number.[2] The new complex will also include a shopping and entertainment center, office buildings, apartment buildings, a 5-star hotel, and a 1,600 car parking garage."A másik konzisztenciája már bennünket is érint, mert a Városháza Károly körúti szárnya talán valóban megépítésre érdemes, és ha nem toljuk túl a dolgot (amire persze kb. semmi esély), azaz a telekhatárra építkezünk, belülre nem, sőt, ott mindent elbontunk, és ahogy javasolta, üresen hagyjuk a Szervita teret, akkor egy Bárczy István utcai összenyitással hirtelen lenne egy egész korrekt méretű belvárosi parkunk. Miközben az ingatlanozók is megkapták a maguk vadiúj négyzetmétereit.
20:22
Szavak és tettek.
Erick van Egeraat: “This challenging site embodies a great tradition which we must honour. It also holds all potential conflicts a city can offer. To resolve this, we proposed a design that embraces the history and context of the Dynamo stadium and the Petrovski Park and creates a contemporary icon of the 21st century of which the people of Moscow can be proud. A project that will provide diversity to the area and reinforce its identity.”
After a redevelopment according to this design proposal, VTB Arena Park will be better equipped than ever to be a welcoming destination to anyone living, working or visiting the city of Moscow.
http://www.dezeen.com/2010/06/30/vtb-arena-park-by-erick-van-egeraat/
04:07
@Haussmann: Ha utánanéznek, a következők derülnek ki:
1. Az Egeraat által tervezett új Moszkvai Dinamó-stadion a meglévő helyére épül, amely így nézett ki:
https://www.google.hu/search?q=moscow+dynamo+stadium&biw=1440&bih=755&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=4hk3VYu6D8r9aMGFgbgI&ved=0CAYQ_AUoAQ#imgrc=W-JhiUssy4S7wM%253A%3BzALJFWi4Le9BQM%3Bhttp%253A%252F%252Fi.telegraph.co.uk%252Fmultimedia%252Farchive%252F01780%252Fmoscow-dynamo_1780246i.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.telegraph.co.uk%252Fsport%252Ffootball%252Fpicturegalleries%252F8187285%252FRussia-2018-Fifa-World-Cup-artists-impressions-of-stadiums.html%253Fimage%253D1%3B620%3B388
2. A park, amelyben a régi volt és az újat építik, hagyományosan, 1928 óta a stadionra koncentrál:
https://www.google.hu/maps/@55.790398,37.5598773,2026m/data=!3m1!1e3!5m1!1e4
3. Néhány idézet a leírásból:
a. "(Egeraat) has won a competition to redevelop the Dynamo Moscow Stadium and surrounding park in Moscow" ahol a redevelop szóra felhívom a figyelmet: újjáépítést és nem építést jelent;
b. az újjáépítés "within the facade of the existing building, first opened in 1928" kell megtörténjen, tehát a régi stadion homlokzatán (vagy befoglaló méretein) belül.
c. és ismét: ami a történelmi adottságok megőrzésének szándékát illeti ("historic preservation"): "the two stadiums will be situated within the ring of the old stadium, preserving the perimeter façade of the existing arena and integrating it functionally and esthetically into the new proposal": a két stadion a meglévő arénák kerületének határán belül kell maradjon
d. a park megóvásáról: a stadionépítés a közparkot meg kell óvja és meg kell őrizze zöld területnek: "park preservation and enlargement: VTB Arena allows the existing park to be completely preserved as a public, green area."
A fentiek persze elvek, amelyeknek betartása a helyi építészeti hatóságok, az építész és a beruházó közös felelőssége. De a lényeg ettől még az marad, hogy Egeraat moszkvai stadionterve egy meglévő, már hatalmas komplexum helyére épül, nem pedig zöldmezőbe, és a mellékelt leírás szerint nem csökkenti a zöld felület mértékét. Egeraat tehát nem hazudtolta meg saját korábbi gyakorlatát, amikor a budapesti Építészkongresszuson úgy érvelt, ahogy. Köszönet érte neki, személyesen, valamint elismerés a szöveget előbányászó, lefordíttató és közreadó egyéneknek.
07:36
@Pákozdi Imre: https://ssl.panoramio.com/photo/21533443
Imre megelőzött egy gondolattal.
Ha rákattint erre a 2007-es állapotot rögzítő fotóra, a mellette lévő Google műholdas korabeli térképről az is kiderül, hogy a Petrovszkij park jelentős részét borító trágyadombot is Egeraaték terve rakta rendbe és alakította vissza parknak nevezhető helyszínné. A tervről 2009-ben vagy 2010-ben az építészfórum is hírt adott.
Ön H.vagy nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy Egeraatnak ez az ekézése csúnya csúsztatás és felületes ismeretek alapján félrevezető. Egeraat immár évtizedes elkötelezettséggel halad egy egyáltalán nem degradáló minőségű “sztárépítész” úton, amit javarészt önmaga alakított ki.(Nem mellesleg a “sztárépítész” közkeletű fogalmával Egeraat kifejezetten soha nem azonosította önmagát.)
Felidézném az Építészkongresszuson általa előadottakat, ami végre elindított egy egységes és határozott állásfoglalást a várossal és a magyar kultúrával tudományos szinten tevékenykedők körében is. Ennek egyik megnyilvánulása volt a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencia ("Mindent a maga helyén!" címmel), ahová már sokan be sem fértünk a széleskörű érdeklődés miatt.
*
Erik van Egeraat több megvalósult épülettel is jelen van Budapesten. Életművének egyik jelentős épülete a Városliget peremén helyezkedik el, mindenki ismeri az ING székházát.
Egeraat fiatal, de a Mecanoo-ban már tervezési tapasztalatokat szerzett építészként jött Magyarországra, 92-ben első Andrássy úti munkájával, a Brüll ház (ING bank) rekonstrukciójával, átalakításával, máris hírnevet szerzett magának. Munkái rövid ismertetése után,( MÉMOSZ, ING irodaépületek, MTK stadion, Drents múzeum Assen, Lipcse egyetem, orosz Sberbank, szemétégető mű Dániában, moszkvai múzeum) rögtön rátért a Liget problémára.
Egeraatot az építészt Magyarországon sokan ismerik.Ismerjük épületeit, elkötelezettségét a fenntartható építészethez. Egeraat szereti Budapestet, mert megismerte és mert élt itt évekig. Ismer bennünket.
Egy építész, sőt egy nemzetközi hírnevű építész abból él, hogy épít. Ha az a feladat, akkor múzeumot. Egeraat bemutatta nekünk egyetlen körzőmozdulattal, hogy aki komolyan gondolja, az nem elvtelenül teszi ezt. Egeraat a holisztikus gondolkodás híve az építészetben, amire a nagykövet úr is utalt bevezetőjében.Előadása erről szólt.
Ha egy kormány úgy dönt, új kulturális intézményeket hoz létre, az minden bizonnyal jó a városnak, de lényeges, hogy a megvalósítást milyen körültekintően végzi. Budapest már bizonyított, hogy gondos városként, őrzi értékeit. Jó példa erre a Várbazár, ami szerencsésen ötvözi a régi pompa megtartását az új tartalommal. A „hollandiság” az egyszerűséget preferálja, ezért hollandként el volt bűvölve Budapesttől, Budapest történetiségétől méltóságától. Itt, ha az építész építeni akar, tervezett épületének elsősorban illeszkednie kell. Ez ma nem divatos irányzat, sok építész, aki nemzetközi hírnévre tett szert és körbeépíti a világot, nem törődik ilyesmivel, mert elsősorban saját portfólóját építi, példa erre Zaha Hadid tervezett, szervita téri amorf szoborháza…..
Túl az építészeti szempontokon, Egeraatnak meggyőződése, hogy az emberek elsősorban jól akarják magukat érezni a környezetükben és történetesen szeretik meglévő városukat, épületeiket, a fákat, a parkokat. A városokat tehát feljavítani kell, hozzátenni, nem elvenni meglévő értékeikből. Ez az építész igazi felelőssége.
A városok ugyanis eleve rendelkeznek meglévő struktúrákkal, ezeket a struktúrákat kell használni és hasznosítani. A kivetített Budapest térképen láthattuk is ezeket a struktúrákat felrajzolva, végigkövetve a város fejlődését 1200-tól napjainkig és mindezt egy ezerötszáz kilométerrel odébbról jött építész tárta elénk, aki meghívott előadóként kimerítő, hiteles, építészetileg, városszociológiailag, urbanisztikailag kultúra-azonosan pontos képet adott nekünk magyaroknak a saját fővárosunkról. Megmutatva, hogy az ikonikus megjelenésének van szerepe a városban, de ez csak a meglévő ikonikussal együtt adja azt a hitelességet, azt a helyspecifikus állandót, amit úgy hívunk Budapest, Magyarország fővárosa.
A logikus levezetését követő drámai csöndben végül elhangzott az előadása lényegének szánt logikus kérdés; vajon mindenáron egy parkot kell beépíteni ahhoz, hogy a város új hangsúlyokat kapjon ? A Tate Modern Londonban, a Pompidou Center Párizsban és a moszkvai Csokoládégyár múzeummá történő átalakítása, mind a „nem” válaszok erre.
Egeraat a világ hangsúlyait építő építész személyes meggyőződése, hogy a városi zöld tiszteletet érdemlő, hatalmas érték, védelme megérdemel annyit, hogy feltegyük azt a kérdést is, lehet-e közel százezer m2-t építeni egy parkban anélkül, hogy az ne sérüljön.
Nem lehet.
Hogy miért? Mert egy város fejlesztésénél nem lehet egyetlen célrendszert követni ! Különösen ott nem, ahol a történelmi Budapest határain belül megrajzolható körben, a meglévő városszövetben elhelyezhető az a százezer m2 !
Miért vinnénk ugyanezt egy parkba? Mikor ott a lehetőség, hogy „galvanizáljuk” azt, amit a meglévő város ad.
Az építészet eszköz, akkor jó, ha a városi élet struktúrájának minden komponensén javítani képes.
Az építészetben ez a valódi cél.
Egy Budapest világörökségi jelentőségű építészetéért elkötelezett, világhírnevet szerzett holland építész gondolatai ezek Budapestről, a Városliget parkjáról és a múzeumépítésről.
*
A moszkvai, korábban is ottlévő, néhai Dinamo stadion újjáépítése és az azt körülvevő elhanyagolt, körbeépített, tönkretett Petrovszkij park rehabilitációja pontosan ezeket az elveket követi. Egeraat véleménye, felfogása nem változott.
11:03
@FenyvesiHK: Várjuk, várjuk Haussmann úr elnézést kérését Egeraattól és az olvasóktól, amiért felszínes, nem kellően körültekintő módon rárepült a Dinamó Stadiont ábrázoló képre. De ez a gesztus késik. Pedig Haussmann úr a lapulásával nem csupán bárói rangját járatja le, hanem a párizsi pallérképzőt is, protezsálni próbált, problémás projektben pályázó professzorával egyetemben. Haussmann úr hozzászólásait olvasva érteni vélem, hogy miért is adta leend a fejét Párizs nagystílű átszabásának feladatára; egyszerűen kudarcot vallott, mint debattőr. Ezért befogta leend a száját, sutba dobta az írótollat és rajzeszközre váltott, már persze továbbra is a future in the past jegyében, mert hogy a XIX. sz. második felében fogja ezt csinálni. Bátorítom Haussmann úr, mindenféle ebbéli paradigma-váltásban: tervezzen, ne inszinuáljon.
23:17
@Pákozdi Imre: Ha utánanéznek, a következők derülnek ki:
1. Az Egeraat által tervezett új Moszkvai Dinamó-stadion a meglévő helyére épül, amely így nézett ki:
https://www.google.hu/search?q=moscow+dynamo+stadium&..-...
2. A park, amelyben a régi volt és az újat építik, hagyományosan, 1928 óta a stadionra koncentrál:
https://www.google.hu/maps/......
3. Néhány idézet a leírásból:
a. "(Egeraat) has won a competition to redevelop the Dynamo Moscow Stadium and surrounding park in Moscow" ahol a redevelop szóra felhívom a figyelmet: újjáépítést és nem építést jelent;
b. az újjáépítés "within the facade of the existing building, first opened in 1928" kell megtörténjen, tehát a régi stadion homlokzatán (vagy befoglaló méretein) belül.
c. és ismét: ami a történelmi adottságok megőrzésének szándékát illeti ("historic preservation"): "the two stadiums will be situated within the ring of the old stadium, preserving the perimeter façade of the existing arena and integrating it functionally and esthetically into the new proposal": a két stadion a meglévő arénák kerületének határán belül kell maradjon
d. a park megóvásáról: a stadionépítés a közparkot meg kell óvja és meg kell őrizze zöld területnek: "park preservation and enlargement: VTB Arena allows the existing park to be completely preserved as a public, green area."
A fentiek persze elvek, amelyeknek betartása a helyi építészeti hatóságok, az építész és a beruházó közös felelőssége. De a lényeg ettől még az marad, hogy Egeraat moszkvai stadionterve egy meglévő, már hatalmas komplexum helyére épül, nem pedig zöldmezőbe, és a mellékelt leírás szerint nem csökkenti a zöld felület mértékét.
Egeraat tehát nem hazudtolta meg saját korábbi gyakorlatát, amikor a budapesti Építészkongresszuson úgy érvelt, ahogy. Köszönet érte neki, személyesen, valamint elismerés a szöveget előbányászó, lefordíttató és közreadó egyéneknek.Ha utánagondolnak, a következők derülnek ki:
1. A SAANA/Snohetta által tervezett Új Nemzeti Galéria egy meglévő épület helyére épül, amely így néz ki:
http://www.legifoto.com/jpg_fotok.php?szeles=450&kep=kepek/pecsa.jpg
2. A park, amelyben a régi volt és az újat építik, hagyományosan 1880-as évek óta a közintézményekre koncentrál:
http://budapestcity.org/02-tortenet/1896-orszagos-kiallitas/terkep2.jpg
3. Néhány parafrázis a leírásból:
a. "(SAANA/Snohetta) has won a competition to redevelop the New National Gallery and surroundings in Budapest" ahol a túloldali redevelop szóra felhívom a figyelmet: (sajnos, Pákozdi úr nem újjáépítést hanem újjá fejlesztést, vagyis új funkciók betelepítését jelenti. Lett is amott a parkban irodaház, bevásárlóközpont, mélygarázs szépen, ahogy Moszkvában a csillag megy az égen…)
b. az építés "within the surface of the existing building’s constructible area, first opened in 1885" kell megtörténjen, tehát a Nagy Iparcsarnok / PeCsa és koncerttér befoglaló méretein belül.
c. és ismét: ami a történelmi adottságok megőrzésének szándékát illeti ("historic preservation"): "the museum will be situated within the area of the old Hall of Industry / PeCsa, not preserving the perimeter façade of the ancient buildings but offering functionally and esthetically a the new proposal": a múzeum a hajdanvolt Iparcsarnok ill. a mostani PeCsa kerületének határán belül marad
d. a park megóvásáról: a múzeumépítés a közparkot meg kell óvja és meg kell őrizze zöld területnek: "park preservation and enlargement: New National Gallery allows the existing park to be completely preserved as a public, green area."
A fentiek persze elvek, amelyeknek betartása a helyi építészeti hatóságok, az építész és a beruházó közös felelőssége. De a lényeg ettől még az marad, hogy a SAANA/Snohetta budapesti múzeumterve egy meglévő, már hatalmas kulturális intézmény helyére épül, nem pedig zöldmezőbe, és a leírások és tervek szerint nem csökkenti a zöld felület mértékét.
SAANA/Shohetta tehát nem hazudtolta meg saját korábbi gyakorlatát, amikor nem is jöttek el az Építészkongresszusra. Köszönet a tervekért nekik, személyesen, valamint elismerés a moszkvai stadionos szöveget előbányászó, lefordító és közreadó egyénnek. Tisztelt Pákozdi úr,
a moszkvai és budapesti beruházások tanulmányozásához mellékelek Önnek egy eszközt, amelyet az Ön tiszteletére pákozdiméternek neveznék el. Adok hozzá némi használati utasítást:
Ez egy villamosmérnöki eszköz, ahol a több az több. (Ha építészeknek készült volna akkor a kevesebb lenne a több, de ezt most hagyjuk, bonyolult…)
Tehát úgy kell használni, hogy a minden olyan dolgot, amit kedvelni méltóztatik, azt a felső skálán szíveskedjék mérni, amit pedig gyűlöl, azt az alsón.
A tényeket így összevetve biztos lehet benne, hogy a fenti eszköz használatával Önnek mindig igaza lesz. Ezentúl nemcsak verbálisan, de vizuálisan is bizonyíthatja: csak a tények mellé kell helyeznie a pákozdimétert és lám-lám tisztán látszik hogy mi is a több és mi a kevesebb – attól függően hogy melyik felét óhajtja odailleszteni a mérendő dologhoz.
Vagyis ha Moszkvában stadion(ok)kal, bevásárlóközponttal, irodákkal beépít egy parkot egy nemzetközileg kevéssé elismert építész, azt a felső skálán kell mérni. Ha Budapesten egy kulturális közintézmény helyére egy másik kulturális közintézmény kerül két Pritzker / MIes van der Rohe díjas építésziroda fej-fej melletti minőségű építészeti javaslatai alapján, akkor azt szíveskedjék az alsó skála alá nyomni. Egyből látszik, mennyivel jobb a moszkvai stadion-irodaház-bevásárlóközpont-mélygarázs komplexum a park közepén, na ugye. Hát így működik a pákozdiméter.
Jó használatot kívánok, a Fórum olvasóinak pedig további jó szórakozást ahhoz, ahogy Pákozdi úr két kézzel lengeti kettős mércéjét és üt-vág vele amit ér.
23:36
@Haussmann: Mellékszál teljesen, de szeretném megkérdezni, hogy Snohettának a magyar sajtó, a Liget-Budapest iroda vagy Haussmann báró adta-e a Priztker-díjat? Mert a Hyatt Alapítvány nem tett ilyet.
05:14
@Haussmann: A moszkvai Dinamó Stadion jól megközelíthető objektum, metróállomása is van, az azt övező park pedig (ld.: https://www.google.hu/maps/@55.790398,37.5598773,3375m/data=!3m1!1e3!5m1!1e4 ) kb. egyharmadában beépült. Ezzel szemben a Városliget beépítettsége 5% körüli. A Dinamó Stadion újratervezése ezért lényegében Skardelli úrék tevékenységéhez hasonlítható az Istvánmezőn - annyiban is, hogy a kialakult használati viszonyok nem engedik meg sem a Puskás Ferenc Stadion, sem a Dinamó Stadion lebontását és területének közparkká alakítását. Viszont a Városligetben elbontásra érett struktúrák (az alig használt, rosszul megközelíthető, a fejlesztéshez elégtelen közművekkel ellátott Petőfi Csarnok, a Sörsátor, a volt BNV irodaházai, a Felvonulási tér sok hektáros betonja és a feleslegesen széles, elhanyagoltan kanyargó, belső közutak) zöldterületté alakítása évtizedek óta aktuális adósságunk. Ha ezt a park-karbantartási munkát a mindenkori városvezetés nem bliccelte volna el az elmúlt évtizedekben, akkor most a Városliget zöldfelülete bőven a törvény által megengedett 3% alatt lenne.
Nem mellesleg, ebből kell kiindulnunk akkor is, amikor megítéljük, hogy a Liget Budapest projekt kapcsán nő vagy csökken a Városliget zöldfelülete. Ez ui. a park rendbehozatalakor nő, beépítésekor viszont csökken. És ez a két mozzanat logikailag teljesen független egymástól, hiába sugallja a Baán László-i PR, hogy ez a két dolog összetartozik. Nem tartozik össze, csak ha ravaszul összekapcsolják. Egyrészt tehát van egy adósságunk, a Városliget parkként történő rendbehozatala, ami növelné a zöldfelületét*. Másrészt, ha azt beépítjük, a zöldfelület csökkeni fog és a beépítettség a legszerényebb becslések szerint is 7 – 8%-ra nő. Mi pedig az utóbbi ellen tiltakozunk, nem pedig a Városliget régóta esedékes rendbehozatala ellen.
* Ez a tervezett 141 milliárdos költségvetésből 7,25 + 1 = 8,25 milliárd forintba kerülne, ami kevesebb, mint a becsült beruházási összeg hat százaléka. (Ld.: http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/60/40/10036-nemzetgazd-hatasvizsgalat-kpmg.pdf 14. oldal, baloldali alsó hasáb)
11:26
@Pákozdi Imre: A Városliget törvény (a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény) 7. § (2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.
Az építési törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény) nem határozza meg a területek beépítettségét, zöldfelületi arányát.
Az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet) 6. § (1) „A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból … b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni.”
A VÉSZ (a Városligeti építési szabályzatról szóló 32/2014. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet) 2. melléklet 4. táblázat szerint a Z-Vl övezetben a legkisebb zöldfelület 65%, a legnagyobb beépítettség 7% lehet
Megjegyzések: 1. „A rövid idejű (1-2 óránál kevesebb) rekreációs tartózkodás magas aránya (összesen 70%) megint csak arra utal, hogy a Városligetet a környező lakóterületek lakói (továbbá a közelben dolgozók, tanulók) használják nagyobb részben, mindennapos rekreációs célokra.”… A Városliget parkhasználati felmérése (BCE, Budapest, 2014. 26. oldal) Tehát a terület részben közkert, ahol a legkisebb zöldfelület 60% (a VÉSZ 65%-ot ír elő). 2. Ha a Széchenyi fürdő önálló övezet maradt volna, a beépítettség is kisebb lenne.
14:13
@Yan Gable: A VÉSZ nevű kivételezési szabálygyűjtemény az egy eset.
A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről
hatályosan ezt mondja ki a 27. paragrafusban:
"b) közpark esetében
ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%,
bb) a legkisebb zöldfelület: 70%."
16:36
@Pákozdi Imre: A hivatkozások az alábbi megjegyzésekre vonatkoznak: 1. … "a Liget Budapest projekt kapcsán nő vagy csökken a Városliget zöldfelülete. Ez ui. a park rendbehozatalakor nő, beépítésekor viszont csökken…"; amit a zöldfelületek mintegy hat hektáros növekedése nem támaszt alá. 2. "...a beépítettség a legszerényebb becslések szerint is 7 – 8%-ra nő", amit a hatályos jogszabály nem tesz lehetővé.
19:50
@Yan Gable: Ha nem akarja megérteni, úgysem érti meg, de azért leírom, még egyszer: a (mondjuk) összesen hat hektár zöldfelület-növekedés két tényező eredője, azaz eredménye: egy NÖVELŐ hatásé, ami abból ered, hogy rendbehozzák a Ligetet: tehát lebontják és újra zöldesítik a volt felvonulási útvonal betonját, a Petőfi Csarnokot ill. annak területét, a túl széles parkon belüli utakat valamint a Sörsátrat és a volt BNV elhagyott irodaházait. Ez, ha megtörtént volna vagy megtörténne, jelentősen növelné a Városliget zöldfelületét. Ennek megtörténése a múzeumok betelepítésétől logikailag teljesen különálló fázis, amely évtizede aktuális, csak éppen a városvezetés nem csinálta meg.
A másik, ismétlem, a rendrakástól teljesen független tevékenység öt új múzeumépület felhúzása, egynek pedig (a Közlekedési Múzeumé) kiegészítése. Ez a tevékenység CSÖKKENTENÉ a zöldfelületet. Ez utóbbi ellen tiltakozunk, valamint az ellen, hogy az első, a rendrakási fázist a második, azaz a beépítettséget növelő fázistól tegyék függővé. Hogy a két, logikailag független tevékenység összesített eredménye hat hektárral növelné a Városliget zöldfelületét, örvendetes, de nem ok arra, hogy a beépítést a rendrakás hatásával igazolják. Az pedig még kevésbé üdvözlendő, hogy a park beépítettsége a beépítés fázisa miatt a jelenlegi 5% fölötti értékről 7% fölülire vagy annál is nagyobbra nőne. Mi tehát, ismétlem, a rendrakás mellett és a beépítés ellen vagyunk.
20:29
@Pákozdi Imre: Hadd kérdezzek, mert lehet, hogy tényleg nem értem:
1. A beépítettség hogyan lehet 7% feletti "vagy annál is nagyobb", ha a jogszabály szerint legfeljebb 7% lehet?
2. Ha nem épül semmi, a mai zöldfelület megújul, az miért növeli a zöldfelületet?
3. Egy jelenleg még nem létező (épületek bontásával létesíthető) zöldfelület-rész beépítése hogyan értelmezhető?
4. A zöldfelület növekedése nem a burkolatok (több mint 30 hektár) rovására jön létre, miközben 6 hektárral nő a zöldfelület a beépítés ellenére?
05:26
@Yan Gable: Befejezésül a válaszaim:
1. Erről ne engem kérdezzen.
2. Nem csak megújul (a zöldfelület), hanem kiegészül az épületek bontásával, a felvonulási tér betonjának feltörésével, a PECSA, a Sörsátor, a volt BNV-irodák bontásával, a túl széles, parkon belüli utak részleges visszabontásával. Mert hogy ezekre a területekre füvet, fát, bokrot kellene telepíteni, nem pedig ráépíteni múzeumokat.
3. Ez ellen a beépítés ellen tiltakozunk.
4. De igen.
08:16
@Yan Gable: Olyan egyszerű (lenne): "Ha parkod van, ott fák vannak. Ha ezeket nem értékeled, akkor ott valami alapvető probléma van." Ez egy idézet a cikkből. Ezt kellene megérteni.
17:49
@Pákozdi Imre: Az 1. kérdésre adott válasz elfogadhatatlan, mert az állítás nem igazolható. A 2. kérdésre adott válasz rendben van: más koncepció. Lásd: http://epiteszforum.hu/egymillio-fat-a-nagyvarosba. 3. kérdés: ua. mint a másodikra adott válasz. 4. Tehát a többlet zöldfelület elsődlegesen a Városliget mai burkolatainak rovására jöhet létre, míg a Zenemúzeum a Hungexpo, a MNG-Ludwig Múzeum a Petőfi Csarnok (a korábban itt állt kb. 14.000 m2-es volt Iparcsarnok) helyén épülhetne meg.