építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Eseménytér és olvasópavilon a Hamzsabégi sétányon - Balla Gábor diplomaterve

Balla Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős hallgatója diplomatervében a Kosztolányi Dezső tér közelében található, vasúti töltés és kertes épületek között húzódó „félvárosi” sétány újraértelmezésére, funkcionális gazdagítására készített koncepciót. A „lombkorona-paplanra” rímelő többrétegű tető alatt alá - két elhasználódott sportpálya helyére - rugalmasan használható átmeneti terek szövedékét helyezte el, amelyek közösségi eseményeknek, bolhapiacnak, illetve kávézó-olvasópavilonnak egyaránt helyet adhatnak.

A terv célja

A munka arra a problémára kíván választ adni, hogy milyen eszközökkel, mekkora mértékben és milyen módon avatkozhat be az építész egy városi szövetben elhelyezkedő közpark/sétány megtervezésébe úgy, hogy az városfejlődési szempontból és közfunkciókat tekintve is hasznos legyen, fenntarthatóságot és fejlődést generáljon a park életében. Kérdés, hogy az adott helyen milyen ellentmondások, problémák találhatók, milyen beavatkozás teheti a környezetet optimális mértékben kihasználttá, továbbá mire lenne szükségük a környéken lakó és a területet használó embereknek.

 

Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
 

 

A helyszínről

Diplomatervem helyszínéül a Budapest XI. kerületében található Hamzsabégi sétányt választottam, amely a Fehérvári utat a Bartók Béla úttal 800 méter hosszan összekötő, 45 méter széles, hársfákkal teli, kelet-nyugati tájolású sétány. Középen a teljes hosszon 3 méter széles aszfalt járda húzódik a lombkoronák alatt, lehetővé téve az átlátást és a közlekedést. A sáv déli oldalán kétvágányú vasútvonal húzódik, amely a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Keleti pályaudvarral. A vágányok töltésre épültek; ez egyrészt elvágja a városrészt, másrészt intimitást ad a sétánynak, azonban a viszonylag sűrű tehervonat-forgalom konstans zajjal emlékeztet: mégis városi környezetben járunk. Az északi oldalról kerítéssel elválasztott, előkertes lakások, vagy lehatárolás nélküli többszintes épületek sora húzódik. Városszerkezeti szempontból érdemes megemlíteni: úgy tűnik, a hossztengelyre merőlegesen egy másik tengely is húzódik, amely a töltés mögötti kertvárosi övezetet kötné össze a Kosztolányi Dezső tér és a Feneketlen tó – Villányi úti területtel. Ezt azonban a töltés jelenleg kettévágja.

A tervezési folyamatról

Az első lépésektől fogva uralkodó volt az áramlás és a helyszín hosszú dinamikus aránya, a vasút, illetve a „fél-városi” környezet jelenléte. Nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt szerep jut a fedett-nyitott tereknek, illetve a végleges funkciócsoportok között a szabadtéri átjárásnak. Vizsgáltam a jelenleg is funkcióval bíró szakaszokat, amelyek főleg sportpályákat, kutyafuttatót takarnak. Ezek a pályák bizonyos kopást eredményeznek a hosszú, értékes „lombkorona-paplanban”, ám kétségtelenül szükségesek a park életében. Két tönkrement burkolattal bíró pályát, „kopást” később tervezési helyszínként értelmeztem, amelyek helyüket tekintve jól beillettek a hossztengely egyenletes lüktetésébe, illetve így el lehetett kerülni a faállomány ritkítását is, amely szintén fontos alapelvet jelentett kezdttől fogva.

Az új funkciókról

Mivel a tervezési terület az analízis után ilyenformán kötötté vált, ezért az addig párhuzamosan kutatott funkciókat megpróbáltam párosítani az adódó két helyszínnel. Ha hagyományos értelemben véve szeretném leírni az új funkciókat, akkor a piac és szabadtéri könyvtár szavakat használhatnám. E helyett inkább az eseménytér, árucserére, gyülekezésre alkalmas hely, szabadtéri olvasótér, köztéri pavilon kifejezések pontosabbak (az egyszerűség kedvéért azonban a továbbiakban piac és könyvtár). A terveken szereplő, pavilon jellegű építményekben olyan rugalmasan változtatható funkciójú tereket hoznak létre, amelyek célirányos használatnak megfelelően terveződtek ugyan, de az időben és/vagy igényekben felmerülő esetleges változásokat könnyen le tudják követni. Erre a pavilonok szerkesztésmódja és szerkezetei adnak lehetőséget.

 

Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
 

 

A tervezett épületekről

Mindkét épület esetében olyan falkonstrukciók határolják a nyitott és zárható tereket, amelyekbe a fenntartók és a felhasználók szabadon elhelyezhetnek ülő- és pakoló felületet adó lemezeket. A piac a sétány nyugati végéhez közelebb lévő, magas épületekkel határolt részében helyezkedik el, közel a Bartók Béla úthoz, a könyvtár pedig a tengely közepéhez közel kap helyet. Mindkét épület zárható és fűthető terekkel, valamint vizesblokkokkal is rendelkezik, amelyek szezonálisan és napszakonként is nagy nyíló felületekkel zárhatóak-nyithatóak.

A piac földszintes, itt nincs áthidalandó szintkülönbség, csupán burkolatváltás található a park és az épület határán, így bárki bármikor – akár véletlenül is - a terekben találhatja magát. A funkciót tekintve itt inkább tárgyak cseréjéről, bolhapiacról van szó, mintsem élelmiszer- cseréről. Azonban a falakba helyezhető lemezek és a terek szervezése alkalmassá teszi az építményt egyéb események lebonyolítására is (rendezvény, kisebb előadás, kiállítás stb.).


A könyvtár szerkesztése hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt három változó szintet követ a lábakra állított padló, amelyekre rámpák vezetnek fel. Ez egyrészt a sétányon belüli pozícióból adódik, mivel ezen a helyen kívánatosnak éreztem kisebb eltartást a földtől, hogy ezáltal az épület - a szó szoros értelmében - ne vegyen el területet a sétány felületéből, hanem valamiféle alárendelt viszonyba kerüljön környezetével. A négy rámpának köszönhetően ugyanakkor inkább a látogatók célirányos döntésétől függ a terekbe való bejutás - ezáltal könnyebben felügyelhető, koordinálható az épület általános esetben és különleges események alkalmával is. Bizonyos helyeken a szintkülönbségeket kihasználva, a rámpák és a padlólemezek alatt kisebb tereket, vizesblokkokat alakítottam ki.

A funkciót tekintve szintén a falakba helyezhető lemezek segítségével lehet használni a tereket. A kisszámú könyv és folyóirat a zárható terekben polcokon kap helyet, ahol a helyiség lépcsőn megközelíthető, továbbá kávézóval és raktárral egészül ki. Az épület másik végén található zárt térben helyezkedik el a ruhatári és információs tér a vizesblokkal.

A szerkezetekről

A könyvtár padlóját és mindkét épület tetőszerkezetét perforált acéllemezek adják, melyek az épületek teljes egészén áteresztik a fényt és a csapadékot. Ezek a három rétegben végigvonuló lemezek úgy viselkednek, mint a sétány egyéb helyein a záródó lombkoronák, vagyis csupán késleltetik a csapadék lehullását és árnyékolnak.

 

Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
 

 

A perforáció nem homogén. A falak környezetében egyre inkább záródik, míg távolodva ritkul. Mérete a padló esetében és a külső terekben járható felületet biztosít, a belső terekben pedig teljesen megszűnik. Ezek a szerkezetek végig beton alapba fogott acéloszlopokon nyugszanak, amelyek a padló esetében acél gerendaráccsal egészülnek ki. A tetők távtartó rendszerrel illeszkednek az oszlopokra, melyek utólagosan, csavarral feszítettek. A vízszintes irányú merevítést a három rétegű tető és a földbe fogott oszlop összeépítéséből származó teherbírás adja.

E szerkezetek elkészülte után, a téliesíthető terek köré szintén acél tartószerkezeti váz épül, amely kapcsolódik az említett oszlopokhoz is. Az oszlopok ezeken a helyeken 60°-os szöget bezáró háromszög-raszterben helyezkednek el. Ezután két oldalról polikarbonát szendvicsbe zárt, áttetsző (okalux) hőszigetelő réteget helyeznek el, amely a tetőn (a perforált acéllemezek alatt) e terek vízelvezető síkját is adja külső vízelvezetéssel.

Végül a tömör beton alapozásra és lábazatra 3 cm vastagságú előregyártott, vasalt beton lapok kerülnek, amelyeket 3-9 cm x 5 cm-es vékonybitumenes-lemez kasírozású beton távtartók tartanak el egymástól. E szerkezet a távtartókon és a lapokon keresztül 25 mm-es acél szárra fűződik. Ezáltal csipkeszerű, átlátható, mégis nagy súlyú falszerkezetet kapunk, ami lehetővé teszi az öntött műanyag lemezek integrálását, így átrendezhető, multifunkciós tereket nyerhetünk.

A felsorolt szerkezetek egymástól függetlenül, különböző ütemben épülnek, és nincsenek kapcsolatban egymással. A tetőkön (a zárható „dobozok” felett) flexibilis napelemek gyűjtik az energiát, amelyeket a perforáció szerint lyukasztanak, és ragasztással rögzítenek. Ezek egyrészt a közműre csatlakoznak, valamint elektromos padlófűtést működtetnek.

A töltésről és a terület rendezéséről

Az épületek formálása során a töltéshez és a vasúthoz való alkalmazkodás sokszor komoly problémát jelentett. Végül a terv nem kíván versenybe szállni, vagy konkurálni ezzel az adottsággal, inkább tudomásul veszi a vasút jelenlétét. Így csupán a töltés felé forduló tömör betonfalak „horgonyozzák le” az épületeket. Ezzel nem sérül a rézsűn található sűrű növényzet sem, amely jó takarást szolgáltat a vonatokkal szemben.

 

Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája

Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
 

 

A beépített két sportpálya számára alkalmas helynek tekintem a sétány közepén kinyíló teresedést, összekapcsolva az ott meglévő kisebb, elkerített kerttel. E kert kialakítása és koncepciója véleményem szerint nem ér el megfelelő minőséget, ahogy a sétány többi zöldfelülete is további kerttervezési, tájépítészeti feladatokat adhatna.

Városszerkezeti szempontból javaslatként szerepel két helyen áttörés a vágányok alatt, megnyitva az utat az észak-déli tengely irányában és a piac környezetében. További javaslatom, hogy a sétány hosszán több helyütt értelmetlenül, önkényesen lekerített zöldterületek határai szűnjenek meg, ezzel téve összefüggővé a sétányt teljes szélességében és hosszában.

Balla Gábor

Videó a helyszínről>>>

Köszönöm

konzulensemnek, Turányi Gábornak,
opponensemnek, Golda Jánosnak,
segítőimnek, Dobri Katának, Gaál Krisztiánnak, Jakó Andrisnak, Losonczi Kálmánnak, Percz Gábornak, Radnóczi Áginak, Zsilinszky Beának, családomnak és minden önzetlen támogatónak, hogy munkám elkészülhetett.


Sétány Budán - Balla Gábor diplomamunkája
Balla Gábor

konzulens: Turányi Gábor DLA
témavezető: Göde András
opponens: Golda János

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »