Közélet, hírek

Éva Mihály Amichay: Lehet boldog egy város?

1/15

Az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszának A épülete.
Jobb sorsra érdemes lakóház Budapesten.
A budapesti Múzeumkert.
Enrique Peñalosa kolumbiai elnök 1998-2001-ig tartó regnálása alatt többek közt 200 kilométer kerékpárút épült.
Ken Livingstone London polgármestereként (2000-2008) a városi közlekedés tűrhetetlen állapotát vette célba.
Műemlékvédelem tel-avivi módon.
Ron Huldait idén negyedszer választották meg Tel-Aviv polgármesterének.
Rudy Giuliani, 1994 és 2001 között New York polgármestere a bűnözést tartotta a városfejlődés legnagyobb akadályának.
Tel-Avivban a Bauhaus örökségvédelme.
Tel-Aviv, Sarona.
Felnőtt játszótér a tel-avivi tengerparton.
tel-avivi tengerparti sétány.
Tel-Aviv a magasházak tövében.
Tel-Aviv helye 1909-ben.
Az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszának A épülete.
Jobb sorsra érdemes lakóház Budapesten.
A budapesti Múzeumkert.
Enrique Peñalosa kolumbiai elnök 1998-2001-ig tartó regnálása alatt többek közt 200 kilométer kerékpárút épült.
Ken Livingstone London polgármestereként (2000-2008) a városi közlekedés tűrhetetlen állapotát vette célba.
Műemlékvédelem tel-avivi módon.
Ron Huldait idén negyedszer választották meg Tel-Aviv polgármesterének.
Rudy Giuliani, 1994 és 2001 között New York polgármestere a bűnözést tartotta a városfejlődés legnagyobb akadályának.
Tel-Avivban a Bauhaus örökségvédelme.
Tel-Aviv, Sarona.
Felnőtt játszótér a tel-avivi tengerparton.
tel-avivi tengerparti sétány.
Tel-Aviv a magasházak tövében.
Tel-Aviv helye 1909-ben.
1/15

Éva Mihály Amichay: Lehet boldog egy város?
Közélet, hírek

Éva Mihály Amichay: Lehet boldog egy város?

2019.02.22. 17:10

Cikkinfó

Szerzők:
Éva Mihály Amichay

Földrajzi hely:
Budapest, Tel-Aviv

Vélemények:
7

Sokan biztosak benne: Budapest olyan nagyjelentőségű, léptékváltó átalakulás hajnalát éli, amely az 1870-1914 közötti aranykorhoz mérhető. Kontinentális léptékű sikerhez sok minden kell, s ezek között a sok pénz csupán egyetlen elem. Melyek tehát most a sikeres, mi több boldog Budapest, a magyar fővárosi jövőkép koncepcionális és stratégiai alapvetései? Erre a kérdésre gyűjtünk válaszokat az elkövetkező hetek cikksorozatában. Városi közgondolkozásunk számos jelentős személyiségét, urbanistákat, közgazdászokat nyertük meg, hogy fejtsék ki véleményüket. A vita nyitott, bárki csatlakozhat. Szerkesztőségünk örömmel vár újabb írásokat a tárgyban, nem kizárólag várostervezők, de a város egészében gondolkozók részéről.

Ha a várost csupán épületek és infrastruktúra halmazaként kezeljük, akkor bizonyára nincs értelme a kérdésnek, ám amennyiben érdeklődésünk középpontjában a településen lakók, azok közössége áll, nagyon is korszerű a kérdésfeltevés.

Magyarországon talán szokatlan ez a megközelítés, azonban a világ boldogabb részein az ezredfordulót megelőzte egy radikális szemléletváltás a városfelesztéseket illetően. A XX. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy a motorizáció szétdúlta, elembertelenítette településeinket, és a rehabilitáció csakis úgy képzelhető el, ha újragondoljuk a városi lét értelmét.

A szemléletváltást tükrözték bátor városvezetők hatékony akciói a gyakorlatban — döntéseik nem feltétlenül voltak népszerűek a maguk korában, számos érdeket sértettek, de viszonylag rövid időn belül beigazolták helyességüket.

Ken Livingstone London polgármestereként (2000-2008) a városi közlekedés tűrhetetlen állapotát vette célba, ezért 2003-ban bevezette a belvárosban a dugódíjat, ami azonnal 20 százalékkal csökkentette a gépjárműforgalmat, majd 2007-ben kiterjesztette a körzet határait. Ő maga metrón járt a hivatalába.


Ken Livingstone London polgármestereként (2000-2008) a városi közlekedés tűrhetetlen állapotát vette célba.
6/15
Ken Livingstone London polgármestereként (2000-2008) a városi közlekedés tűrhetetlen állapotát vette célba.


 

Bogotában, Kolumbia 7 millió lakosú fővárosában, három év alatt fordult meg a fejlődés iránya. Enrique Peñalosa 1998-2001-ig tartó regnálása alatt többek közt 200 kilométer kerékpárút épült, 17 km hosszú gyalogos és kerékpáros sétány Bogota legrosszabb hírű környékén, 1123 új park, a TransMillenio — új városi buszhálózat jött létre, 120 km-nyi utat zártak le a hétvégén, a kerékpárosok és gyalogosok részére.


Enrique Peñalosa kolumbiai elnök 1998-2001-ig tartó regnálása alatt többek közt 200 kilométer kerékpárút épült.
5/15
Enrique Peñalosa kolumbiai elnök 1998-2001-ig tartó regnálása alatt többek közt 200 kilométer kerékpárút épült.

 

Rudy Giuliani 1994 és 2001 között New York polgármestere a bűnözést tartotta a városfejlődés legnagyobb akadályának, és zéro toleranciát hirdetett, valamint a “betört ablakok elvének” alkalmazásával megtisztította a metróhálózatot, újra alkalmassá téve a tömeges közlekedésre. Az ő kezdeményezése volt a Times Square rehabilitációja — a városi közterek humanizálása.


Rudy Giuliani, 1994 és 2001 között New York polgármestere a bűnözést tartotta a városfejlődés legnagyobb akadályának.
9/15
Rudy Giuliani, 1994 és 2001 között New York polgármestere a bűnözést tartotta a városfejlődés legnagyobb akadályának.


A sikeres példák annyiban voltak közösek, hogy a városvezetés felismerte a problémák eredőjét, és ott kezdett radikálisan változtatni, aminek eredményeképpen fokozatosan javultak a városi életkörülmények. A második évezred kezdetén egyértelmű városfejlesztési irány a helyi lakosság életminőségének javítása. Sajnálatosan a budapesti városvezetéshez 19 év múltán sem jutott el ez a gondolat.

Az ENSZ éves jelentése (World Happiness Report) az országok boldogság-indexéről a következő elemekből áll:

— az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján 

— az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek

— a születéskor várható egészséges élettartam hossza

— az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben

— az egyének mennyire nagylelkűek

— a korrupció mértéke a társadalomban

Az első tíz ország nem okozott meglepetést 2018-ban (Finnország, Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Svédország, Ausztrália), azonban sokan nem hinnék, de a 11. helyen egy zűrös kis ország áll: Izrael. Igen, Izraelben boldogok az emberek, a geopolitikai helyzet dacára. Ennek az országnak nem a fővárosa, hanem a gazdasági-kulturális központja Tel-Aviv, szintén radikális változásokon ment át az évezred első két évtizedében.


Ron Huldait idén negyedszer választották meg Tel-Aviv polgármesterének.
8/15
Ron Huldait idén negyedszer választották meg Tel-Aviv polgármesterének.


 

Ron Huldait idén negyedszer választották meg Tel-Aviv polgármesterének. Vadászpilóta volt 26 éven át, leszerelése után az egyik katasztrofális állapotban lévő városi gimnáziumot tette rendbe, így amikor 1998-ban független jelöltként indult, simán megnyerte a választásokat — éppen ilyen polgármesterre volt szüksége a teljesen eladósodott városnak.

A szerves városfejlesztés időigényes és fárasztó folyamat, nincsenek benne látványos sikerpontok, a szalagátvágásos fotókról le lehet mondani. Huldai az izraeli hadsereg kreatív katonai követelmény-rendszeréhez szokott, ám kibucban született és a közösségért végzett folyamatos munka a vérében volt, tehát hivatalba lépése után rögtön belefogott a stratégiai tervezés összetett folyamatába. Minden csinnadratta nélkül, helyzetfelmérés, egyeztetés, rengeteg munka, kevés dicsőség. Az első években az avatatlan szemlélő csak annyit vett észre, hogy a város kicsit tisztább, a közterek valamivel rendezettebbek, mintha valaki jobban viselné a gondját a városnak. 2002-re elkészült a városprofil, amelynek elkészítésében 600-an vettek részt, hogy a legszélesebb társadalmi akarat érvényesüljön, lendületet vett a közösségi tervezés, az első évtized végére pedig Tel-Aviv soha nem látott építkezés színterévé vált, adósságok nélkül, saját lehetőségei feltárásával.


Tel-Aviv, Sarona.
11/15
Tel-Aviv, Sarona.



Tel-Avivban a Bauhaus örökségvédelme.
10/15
Tel-Avivban a Bauhaus örökségvédelme.


 

Szerencsés adottságait kihasználva, a Földközi-tenger homokos partján, 14 kilométer hosszan gyalogos sétányt építettek ki, amely összeköti az ingyenes strandszakaszokat a városi pezsgéssel. Hatalmas energiát és sok pénzt áldoztak arra, hogy a tengerparti sávot minél nagyobb szélességben közösségi térré alakítsák.

A zöldterületek radikális növelésével számos szabadtéri sportlehetőség nyílt meg a tel-aviviak számára. Roppant népszerűek a felnőtt játszóterek, és a nap minden szakában lehet látni futó, kerékpározó önsanyargatókat. Az izraeliek várható élettartama 85 év a nőknél, 81 a férfiaknál (magyarok: nők 79, férfiak 72), ami szoros összefüggésben van az életminőséggel, az egészséges táplálkozással és a mozgással. Tizenöt év alatt 10 százalékról 50 százalékra nőtt a rendszeresen sportolók száma.


Felnőtt játszótér a tel-avivi tengerparton.
12/15
Felnőtt játszótér a tel-avivi tengerparton.


A városprofil alapján 2005-re készült el a stratégiai terv, a város jövőképe. A városvezetés előtt álló feladatokra át kellett alakítani a városháza struktúráját is.

Közösségi térré alakították az állam megalakulása óta katonai területként használt Sarona-negyedet, a régi, jaffai vasútállomást, a jaffai és a tel-avivi kikötőt. Hatalmas városi beruházások, amelyek anyagi fedezete a stratégia terv része: Tel-Aviv költségvetésének 90 százaléka saját forrásból származik: szolgáltatás-elvű város. 

A sikeres példák annyiban voltak közösek, hogy a városvezetés felismerte a problémák eredőjét, és ott kezdett radikálisan változtatni, aminek eredményeképpen fokozatosan javultak a városi életkörülmények.

A cselekvési szabadság alapja az anyagi függetlenség

A szolgáltatás alapú város költségvetési egyensúlyát a bevételei adják. Számos szolgáltatásból származó bevétele mellett, két alapvető forrása van Tel-Avivnak: a városi adó (arnona) és az értéknövekedési adó (mas hasbacha). A városi adót minden ingatlan után kell fizetni, a körzet státusza és az ingatlan nagysága arányában. A státuszt a városi szolgáltatások színvonala nagy mértékben befolyásolja. A jövedelemszerzésre alkalmas ingatlanok, üzletek, irodák, műhelyek, gyárak, stb. nagyságrendileg magasabb adót fizetnek, viszont ez az adó nincs összefüggésben azzal, hogy az adott ingatlanban működő cégnek mekkora a bevétele — az adó mértéke csak a városi szolgáltatástól függ, nem a használó sikerességétől, mint a magyar iparűzési adó. A város ebből fedezi a zavartalan működéséhez szükséges szolgáltatásokat: szemétszállítás, világítás, takarítás, útkarbantartás, stb.A fejlesztést a városi területek értékének növekedéséből származó adó biztosítja.


Műemlékvédelem tel-avivi módon.
7/15
Műemlékvédelem tel-avivi módon.

A város stratégiai terve kijelölte azokat a területeket, ahol radikálisan megemelték a terület beépítését — megjelentek a 30-50 emeletes házak ott, ahol ehhez biztosítani lehetett az infrastruktúrát, elsősorban a gépjárművekkel való megközelítést. A korábbi, 3-4 szintes lapos városból bizonyos területeken kiemelkednek az irodaházak és a lakótornyok, újabban egy-egy épületben vegyes funkcióval. A telek, amelyen addig egy háromszintes ház állt, most 30 emeletet lehet építeni, értéke óriásit emelkedik, ami a város “érdeme”, tehát a haszonból a város igényt tart egy jelentős összegre — ebből viszont finanszírozni tudja a környék fejlesztését, közösségi terek kialakítását.

Pontos üzleti tervbe foglalt megállapodásokkal igyekeznek a műemléképületeket nemcsak felújítani, hanem a továbbiakban fenntartani is. Az egyik bank új irodaépülete csak azzal a feltétellel kapta meg a kívánt beépítési százalékot, ha az adón kívül, a kortörténetileg és építészetileg is fontos szomszédos kis házat nemcsak felújítja, de gondoskodik a működéséről is: hely-, és banktörténeti kiállítás van benne. A bank alkalmazottai az idegenvezető és a közösség iránti elkötelezettség jegyében itt tanítják meg a középiskolásokat bankolni. Win-win típusú megállapodás a bank és a város között. Tel-Aviv boldog város, mert a lakói és az odalátogatók is jól érzik ott magukat.


Tel-Aviv helye 1909-ben.
15/15
Tel-Aviv helye 1909-ben.

Mit tanulhatna Budapest attól a várostól, amely helyén 1909-kor még csak homokdűnék voltak?

Elsősorban öntudatos városi polgári viselkedést, felelősségvállalást. Budapestnek fantasztikus természeti és építészeti adottságai vannak, ami érték, de csak erre építeni város-stratégiát kevés. Az öntudatos városi polgár részt vállal a közösségi feladatokból, olyan polgármestert választ, akiről tudja, hogy a köz javát szolgálja majd és nem tűri, hogy hülyére vegyék. Ahhoz, hogy egy nagyváros jövőjét a kor szellemének megfelelően határozza meg a város vezetése, nem pénz kell elsősorban, hanem szakértelem és empátiás készség. Budapest tragédiája, hogy vezetőiből mindkettő hiányzik.

A túlszabályozás és az anarchia együttesen jellemzi a budapesti városépítést — ennél rosszabb párosítás el sem képzelhető. Ezért, miközben a koncepcionális városfejlesztést egy jól szervezett és folyamatos, interaktív kommunikációval a közmegegyezés szintjén, központi elhatározás alapján célszerű megoldani, sokkal nagyobb szabadságot kell kapnia az alkotó képzeletnek a részleteket illetően. Nemcsak a tervezők szabadságáról van itt szó, de az öntevékeny városlakó szabadságáról is.


Az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszának A épülete.
2/15
Az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszának A épülete.


 

A városgazdász szemlélet rendszerben oldja meg a város problémáit: olyan folyamatokat generál, amelyek egymást erősítve fejlesztik a várost.

Itt is takarítással kellene kezdeni, aztán egy olyan átlátható adórendszert kialakítani, amelyben az adófizető ellenőrizheti, mire használják fel a pénzét. Ha megbizonyosodhat arról, hogy az adóforintjai a köz javára hasznosulnak, akkor szívesebben fizet, és lassan kialakulhat az áhított rend, ami minden város működőképességének az alapja.

Az államot le kell választani a városról! Az állami visszaosztó rendszer értelmetlenül pazarló, döntéseiben korlátozza a város lakosságának jogát a szabad akaratra. Az államnak le kellene mondania az áfa tíz százalékáról, amivel az egész gazdaságot egészségesebbé tehetné egyébként, és az egyes önkormányzatok kizárólagos bevétele lenne a dinamikusan változó, szolgáltatásalapú városi adó, amit korábbi tanulmányaimban bázisadónak neveztem.


Tel-Aviv a magasházak tövében.
14/15
Tel-Aviv a magasházak tövében.


Ez az adó három alapvető szempont szerint árazza be az ingatlanokat:

— az ingatlan fizikai és környezeti adottságai

— a városi szolgáltatások mértéke, illetve az önkormányzat lépései a környezeti feltételek javítására

— az ingatlantulajdonos környezettudatos fejlesztései.

Az adó bevezetését részletes helyzetfelmérés kell megelőzze, és folyamatos kontroll. A helyzetfelmérés alapján 1-100-ig kategóriákba sorolhatók az ingatlanok, amely kategóriáknak megadjuk a négyzetméter árát is, minden ingatlan nagyságától függően kapja a számlát.

Ezt az alapot azonban megváltoztathatják az önkormányzat lépései: fásítás, az utca felújítása, a közeli szabad terület parkosítása, jobb közvilágítás vagy gyakoribb takarítás, vagyis minden olyan tevékenység, amely a lakókörzet minőségi javulását hozza, lehetőséget ad az adóalap emelésére (kategória-emelés). Ugyanez ellenkező irányban is igaz, ha az önkormányzat elhanyagolja a környéket, nem látja el szolgáltatói feladatát, a közösségi érdekképviselet adóalap-csökkentést követelhet mindaddig, amíg a helyzet nem javul.

Az ingatlantulajdonos is tehet azért, hogy a lakókörnyezete jobb legyen, és ez adókedvezménnyel járna: például a társasház minden évben egy szakszerűen megtervezett felújítási terv alapján technológiailag észszerű sorrendben felújítja a közös területeket. Ilyenkor nem ingyenpénzre pályázik, hanem adókedvezményre. Nem az önkormányzat mondja meg, hogy ebben az évben kéményekre adok pénzt, hanem minden ház a saját megoldandó problémáira készít szakszerű tervet, és arra az önkormányzat köteles adókedvezményt adni.

Ugyanakkor, ha egy ház tulajdonosai elhanyagolják az ingatlanjukat, akkor büntető adót vethetnek ki rájuk a városi környezet rombolása címén. 


Jobb sorsra érdemes lakóház Budapesten.
3/15
Jobb sorsra érdemes lakóház Budapesten.


A dinamikusan változó adó lényege a felek aktivitásának erősítése: csak akkor növelheti a bevételeit (az önkormányzat) vagy csökkentheti a kiadásait (az ingatlantulajdonos), ha a városi környezetet jobbá teszi.

A városfejlesztést szolgálná az is, ha a lakások bérbeadásából származó jövedelem utáni, nem nagyobb, mint tíz százalékos adó (bérleti adó) is az önkormányzatnál maradna. Ez rendezhetné a ma elég sötétszürke üzletágat, lehetőséget adna az egyéni megtakarításokat ingatlanbefektetésekben viszontlátni, számos városlakó nyugdíjas éveire jövedelmet jelentő beruházásként növelni a piaci kínálatot.

A bázisadón és a bérleti adón kívül szükség lenne az értéknövekedési adó (srófadó) bevezetésére, ami kordában tartaná a fejlesztéseket. Ehhez viszont nagyon pontosan meg kellene fogalmazni a város minden területére az adekvát jövőképet. Hatalmas, sziszifuszi munka, de nem lehet megúszni ahhoz, hogy jól működő város legyen Budapest, ahol mosollyal az arcán jön-megy az itt lakó és az idegen egyaránt.

 

 

Vélemények (7)
Gulyás András
2019.02.24.
20:52

Tanulságos írás, sok egyéb mellett az a következtetés is lényeges, hogy mit kellene elsősorban tanulni a külföldi példákból.

"Elsősorban öntudatos városi polgári viselkedést, felelősségvállalást. Budapestnek fantasztikus természeti és építészeti adottságai vannak, ami érték, de csak erre építeni város-stratégiát kevés. Az öntudatos városi polgár részt vállal a közösségi feladatokból, olyan polgármestert választ, akiről tudja, hogy a köz javát szolgálja majd és nem tűri, hogy hülyére vegyék."

A polgármesterek nem is feltétlenül veszik hülyére választóikat, egyszerűen a lakosság nem vesz részt a közügyek intézésében. Nincs nagyon kit hülyére venni. Néhány tucat embernél több nem megy el egy közmeghallgatásra se kerületi szinten, se fővárosi szinten. Szavazni ideológiai alapon szokás mifelénk önmagunkra és egymásra aggatott egyszerű, felszínes címkék alapján. 

A közös érdekérvényesítés kultúrája történelmi okokból hiányzik, és sok változást nem hozott az elmúlt harminc év sem. Ha valamely beruházás miatt élhetetlenné válik a környék, az érintettek elköltöznek, vagy eltűrik a változást.

Enélkül a részvétel nélkül pedig reménytelen feladat várost, települést fejleszteni, ellenállni a különféle részérdekeket képviselő befektetői, vagy politikai nyomásnak. 

Pákozdi Imre
2019.02.25.
20:38

@Gulyás András: A lakossági érdekek védelmezői a befektetői és politikai nyomás ellen a megválasztott képviselők és polgármesterek szoknak lenni - persze ott, ahol a demokrácia létforma, nem pedig négyévenként megpörgetett hamis rulett annak eldöntésére, hogy ki lesz a következő diktátor. Az, hogy a demokrácia létforma, azt jelenti, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere működik, a közmédia tárgyilagos, és minden grémium szakmai vita után, esetről esetre, szavazással dönt. Egy majdnem évtizede létező, kétharmados párturalomban nyilván kivételes visszafogottság kellene ahhoz, hogy a dolgok így működjenek. Ez a visszafogottság (mai tudásunk szerint) csak akkor következik majd el, ha az erő urai a gyeplő lazítása mellett döntenek. Addig viszont minden bűn és hiba - akárki követi is el - végső soron a teljhatalom birtokosait terheli.

EMA
2019.02.27.
13:44

@Gulyás András: Az a módszer, hogy a szakértők elkészítik a maguk javaslatait, és semmire nem kötelező egyeztetéseket hirdetnek meg a lakossággal - az a hülyére vesszük kategória... az állapotfelmérés kemény meló, annak keretében be kellene "szkennelni" a lakosság véleményét, javaslatait és azok alapján elindulni a tervezéssel. Alapvető különbség a hozzáállásban.

Hogy mi miért olyan rossz a magyar városfejlesztési gyakorlatban, talán érdekes lehet, de előre nem sokat visz. Át kellene állni a "mi miért nem megy" alapállásból a "mégis, hogy fog menni" alapállásba.

Pákozdi Imre
2019.02.23.
20:41

Köszönöm az értékes írást. Tel-Aviv polgármesterének sikertörténetét szégyenszemre nem ismertem, és talán írhatom, nem ismertük. Pedig fontos példa, a többi érdemdús polgármesterével együtt. Kár, hogy Tarlós nem igazán sorolható közéjük.

Tel-Avivra visszatérve, 1996-ban jártam ott, üzleti úton, amit lényegében meghiúsított a Hisztadrut általános sztrájkja - örültem, hogy egy hét után, egyáltalán kijutottam a repülőtérre. El kéne menni, újra, amíg béke van, és körülnézni :-). De addig is, merthogy ez egy építészportál, hadd jegyezzem meg, hogy az égigérő felhőkarcoló nem jó szomszédja a modernista házaknak. Sem Tel-Avivban, sem Bécsben, a Parkgasséban, ahol Wittgenstein saját tervezésű villája mögé, a volt városi közparkba (!) sikerült felhúzni egy olyan hihetetlenül oda nem illő magasházat, mint amilyet a tel-avivi fotó is mutat. Tanulság: a műemlék nem csak dísz, hanem valódi tanúságtétel. Ha pedig nem tisztelik annak, akkor inkább bontsák el.

EMA
2019.02.27.
12:55

@Pákozdi Imre: https://www.facebook.com/ilzrael.im/

Rendszeresen szervezek kis csoportokat, 3-4 éjszakás 4-5 napos utakra. Nagyon népszerűek, mivel max. 5 emberrel nagyon eredeti élményeket lehet szerezni a jelenlegi, izraeli életérzéssel kapcsolatban. A dolgok jelenlegi állása szerint a lángoló Közel-Keleten Izrael a béke szigete.

EMA
2019.02.27.
13:32

@Pákozdi Imre: Nem vagyok építész-kritikus, de nekem a tel-avivi magasházak tetszenek, amúgy az ottlakók is szeretik őket, és nagyonis tisztelik a műemlékeket - éppen ezért van rá üzleti képlet, hogy meg tudják őrizni őket. A magam részéről a magyar műemlékvédelem ortodox gondolkodását nem tudom elfogadni, mivel jelentős épületek rohadnak parlagon miatta.

Pákozdi Imre
2019.02.27.
14:26

@EMA: Sajnos nem láttam a tel-avivi magasházakat, de nem is önmagukban a magasházakkal van bajom, ld.: http://epiteszforum.hu/taj-es-magashaz. Tel-Aviv pedig 1996-ban - ezt elfelejtettem megírni - nagyon tetszett, többek között az Allenby modernista házai (többnyire egy- és kétemeletes, veretes épületek), és persze, a valóban lélegzetelállító, szinte Jaffáig terjedő plázs miatt.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk