építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál

Hatodik – vagy hetedik – felvonás: a központi tervtanács ismét napirendre tűzte a Róbert Károly körút – Váci út sarkára építendő toronyház tervet, a Finta és Társai Építész Stúdió munkáját, miután a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal – korábbi határozatát felülbírálva – úgy döntött, engedélyezhető 100 méter magas ház építése.
Tudósítás a tervtanácsi ülésről.

Finta József építész az ismertetést a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács július 23-i ülésén [a Fővárosi Tervtanáccsal közös napirendi pont: Budapest, XIII. kerület, Róbert Károly krt. 26-32. (hrsz.: 27815/13) „Raiffeisen toronyház” elvi építési engedélyezési terve; tervező: Dr. Finta József (Finta és Társai Építész Stúdió Kft.); opponens: Vadász Bence] azzal kezdte:

2010-ben lesz 10 éve, hogy erre a területre, az általa tervezett Rendőrpalota elé magasházat vázolt fel. Igaz, közben a telek tulajdonosa, vagyis az építtető-megrendelő változott. Az idők során a terv többször módosult. Jelen fázisban elvi engedélyezés előtti, főképp a tömeget bemutató vázlat szerepelt a tervtanács előtt, mégpedig egyetlen, 27 emeletes torony és a hozzátartozó lepényépület. Kiderült, hogy nincs végleges döntés arról, a közeljövőben lebontják-e a jelenlegi Államkincstárat (a volt XIII. kerületi MSZMP székház, 1978, építész: V. Pázmándi Margit). (Finta József tréfás megjegyzése: most kell gyorsan lebontani, hiszen éppen üres.)

 

Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
Finta József, fotó: vm

 

Ezúttal nem is annyira építészeti, mint inkább városszerkezeti, urbanisztikai tervtanácsról beszélhetünk. A bemutatott anyag szabadkézi és számítógépes tömegvázlatokból, több belvárosi térrel összerajzolt helyszínrajz-sorozatból („térelemzés") és számítógépes animációból állt. Megvalósíthatósági tanulmányt, valamint makettet a tervezők nem mutattak be. Az ülésen nem vett részt a rendezési terv készítője, továbbá Budapest megbízott főépítésze és a Fővárosi Tervtanács tagjai közül a meghívottak. Jelen volt ugyanakkor a II. kerületi főépítész, tekintettel arra, hogy a II. kerület önkormányzata lesz az I. fokú engedélyező hatóság.

A XIII. kerület főépítésze, Arató György más elfoglaltsága miatt távol maradt. Az ülést vezető országos főépítész, Fegyverneky Sándor kimentette, és közölte: írásban adott jegyzéket az ügy eddigi lefolyásáról és jelenlegi állásáról. Elmondta továbbá, hogy rendelkezésére áll a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal irata is, amelyben elismerik, hogy előző, tiltó határozatuk törvénysértő volt. A hivatal szerint a területre 55 méteres építménymagasság, és ebből adódóan – egy karcsú, 100 méteres – toronyház építése engedélyezhető. Mint előzmény a most hatodszor tervtanács elé terjesztett ügyhöz szorosan kötődik egy hetedik momentum: a XIII. kerület 2006-ban meghívásos tervpályázatot rendezett a „városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítására“. A pályázaton Finta József a zsűri tagja volt.

 

A tervek, fotó: vm
A tervek
A tervek, fotó: vm
A tervek, fotó: vm

 

A tervet ismertetve Finta elmondta még, hogy tervezésének alapja: csakis markáns, kiugró épület lehet alkalmas arra, hogy a helyet igazán megjelölje, és „maga alá gyűrje” a sokféle elemből álló együttest, ami jelenleg ott áll. Ugyanakkor a jogi csűrés-csavaráson nehezen igazodnak el – az építtető kizárólag abszolút törvényes helyzetben szánja rá magát a kivitelezésre. A kimagasló torony építését szerinte indokolja, hogy Pest városteste csupán néhány kimagasló ponttal rendelkezik (az e helyen már álló Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és Rendőrpalotán túl például a Parlament, a Bazilika, az orvosi egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje és még néhány lakóház és templom). Pedig, mint hangoztatta „jelekre, ami orientálja az embereket, szükség van, már csak azért is, mert a paneles lakóépületek övsömörje negatív értelemben manipulálta a városképet”. A magasházak pozitív városképformáló szerepét néhány nyugat-európai példa említésével igyekezett igazolni (Párizs, Barcelona, Frankfurt).

A helyszínt illetően az elhelyezés, valamint a térarányok indoklásául ismertette az említett "térelemzés"-t, melyen több belvárosi tér (Vigadó tér, Vörösmarty tér, József nádor tér és Szervita tér) teljes felületét összerajzolták a telekkel és környékével, megmutatandó, hogy itt jóval tágasabb térségről van szó. Megemlítette még, hogy nem igaz a vád, miszerint a magasház építése telekspekulációt jelentene, mert mindenképpen magasabb összegű befektetést kíván, és inkább magának a helynek, a környéken lakóknak, dolgozóknak jelent nyereséget, mint a megrendelőnek. Ha a tulajdonos valóban spekulációra törekedne, akkor a telken 30 méteres magassággal már eddig is hatalmas irodaterületet létesíthetett volna, de ezzel végzetesen tönkretennék a városrész megjelenését.

 

A tervek, fotó: vm
A tervek, fotó: vm

 

A tervezett 27 emeletes torony 850 négyzetméteres szintjein 80 fő számára rendezhetők be irodák. A tornyot úgy komponálták, hogy a két pengében végződő test az Árpád-hídra mutasson. Felületének egyharmadát transzparens üvegfal borítja, amit a minden negyedik emeleten kifutó födémek tagolnak. Így a házon 14 méterenként zöld függőkertek jönnek létre, a 20, illetve 11 méter magas tömbökből álló lepényépület pedig zöldtetőt kap. A tervező beszámolt arról, hogy a torony 1:20 léptékű modelljével szélcsatorna kísérleteket végeztek a BME Áramlástani Tanszékén, ami „megnyugtató eredményeket hozott. Tehát téves az a kifogás, amit főleg a Levegő Munkacsoport hangoztat, miszerint az épület káros, veszélyes légörvényeket okozna a közvetlen környezetében.”

A vázlatos tervről elmondta még, hogy az egységesen kezelt üvegfelület kétrétegű klímahomlokzat lenne, és tömör burkolatként kerámia „függöny” avagy „csipke” alkalmazásán gondolkodnak.

Vadász Bence, fotó: vm
Opponenciájában Vadász Bence hangsúlyozta, hogy a magasház terv – mely inkább az épület kubusát, mint építészeti részleteit mutatja – e formájában be tudja tölteni az ide kívánkozó városképi hangsúly szerepét. Kapuzat jellegű a kompozíció, ami megfelelően illeszkedik a városrész keresztjére, amit a külső budapesti körgyűrű és a sugár irányú Váci út rajzol ki. Véleménye szerint megfelelő a háromszög formába foglalt alaprajz, a ház semmiképpen nem nehézkes vagy tömzsi, és kristályszerkezetű konstrukciója is megfelelő. Unikális kerületi alközpont alakulhat ki itt, ha megvalósul a torony, mely organikusan emelkedne ki környezetéből, továbbá ha döntés születik abban, hogy lebontják az Államkincstár épületét. Egyetlen ponton szállna vitába a tervezőkkel, a torony tagolását illetően, de ez mindenképpen későbbi téma, nem tartozik a tervezés jelen fázisához.

A továbbiakban előbb kérdések hangzottak el, majd a tervtanács tagjai megfogalmazták véleményüket a tervvel kapcsolatban. Alapvető kifogás vagy bírálat nem hangzott el. Szó esett arról, hogy a korábbi terveken eddig szinte mindig két torony szerepelt. Mint kiderült, az Államigazgatási Hivatal új határozata egy torony megépítéséről szól – és bár Finta József szerint az alapképlet nem változott, de a financiális háttér, a várható bérlői létszám is erre az egy toronyra van meg. A tervet mindenképpen az energiatudatos építés elvei szerint kívánják kidolgozni, de ennek részletei konkrétan csak az engedélyezési tervben szerepelnek majd. A lepényrészt Finta József szerint közfunkciókra, kereskedelemre és vendéglátásra rendezik majd be. Egyelőre nincs döntés abban, hogy lesz-e közfunkció – vagyis kilátó – a torony tetején. Több tervtanácsi tag szerint ez kívánatos lenne. Ugyanakkor elhangzott olyan vélemény is, mely szerint általában „a befektetési célú toronyházak ellebegnek a város fölött”. Ha itt kerületközpont lesz, akkor ahhoz valóban olyan funkciók kellenek, melyek a kerület többsége számára elérhetők, valós igényt elégítenek ki, nem csupán az épületben dolgozó, várhatóan több mint 2000 embert, illetve a hozzájuk érkezőket szolgálják.

 

fotók a helyszínről, fotó: vm
fotók a helyszínről, fotó: vm
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Váci út felől, fotó: vm

 

Az ott álló két magasházhoz fűződő viszonyulásról feltett kérdésre válaszolva a tervező elmondta, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Váci úti székháza a Váci úton haladva megőrzi hangsúlyképző szerepét, mert a tervezett torony helye most valamivel keletebbre van a Róbert Károly körúton. A korábban Finta József által tervezett rendőrségi központ mellé – mely puha, szoborszerű épület – ő most szándékosan tervezett keményebbet, kristályszerkezetűt –, de a mindkettőn megjelenő strukturált üvegfelület mégiscsak egybe tudja kapcsolni a két házat.

 

fotók a helyszínről, fotó: vm
látkép az Árpád-hídi hídfő felé, fotó: vm
az Államkincstár bejárata a felüljáró felől, fotó: vm

 

A fentieket összefoglalva – valamint a szavazás eredményeként is – a tervtanács támogatja az elvi engedély kiadását. A tervtanács elfogadta, hogy az Államkincstár épülete legyen bontható, amivel nő a terület és a korábbi szabályozás is számolt ezzel. Kérik a már korábban kidolgozott kert- és környezeti tervek feltétlen alkalmazását, továbbá a torony tetején hangsúlyozottan javasolják közösségi funkció megvalósítását, kilátóterasz létesítését.

vm

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »