építészet : környezet : innováció

Újabb tervek a Raiffeisen-toronyra

Bár tavaly már jogerős építési engedélyt kapott a Róbert Károly körúti Raiffeisen-torony, egyelőre nem sikerült érvényt szerezni a projekthez kapcsolódóan elvárt, közcélú beruházásokra irányuló önkormányzati törekvéseknek. Haba Péter tervtanácsi beszámolója.

Egy teljes évtizeden át folytak az egyeztetések és viták, készültek a különféle tervváltozatok a Róbert Károly körút és a Váci út sarkára elképzelt toronyház kapcsán, mire a II. kerületi önkormányzat tavaly kiadta a jogerős építési engedélyt. Ezzel azonban egyáltalán nem hárult el minden probléma: a Petneházy utca – Teve utca – Váci út – Róbert Károly körút által határolt terület rendezésének kérdései továbbra is válaszra várnak, s ebben a tekintetben a manapság Raiffeisen-toronyként emlegetett projektnek kulcsszerepe lehet. Az ügy nemcsak helyi jelentőséggel bír, hiszen központi szerepet kapott az elmúlt tíz év egyik legszélesebb körben zajló építészeti diskurzusában is, mely a toronyházak-felhőkarcolók és Budapest városszerkezetének viszonyával foglalkozott.

A koncepció – nem függetlenül a fentiektől – sajátosan változékony kapcsolatban áll a helyi építési szabályokkal: a torony és a hozzá kapcsolódó – a tervezők kicsit régies szavajárásával élve – „lepényépület” magassága többször változott, egy időben még a kettős (de nem egyforma magas) torony ötlete is felmerült. A hatóságok és az építők az előírásokat évről évre új aspektusból értelmezték, melynek a tervek sorozatos átdolgozása lett a következménye. A helyzetet bonyolította, hogy a XIII. kerületi önkormányzat a jelenlegi fejlesztőtől, a Raiffeisen Ingatlantól a projektért cserébe közcélú beruházásokat várt el: a Rendőrpalota, a Center Point irodaház és a tervezett „torony-lepény” közötti területen álló Államkincstár épülete (az építészeti-építészettörténeti szempontból figyelemre méltó, egykori XIII. kerületi pártházat Pázmándi Margit tervezte, épült 1978-ban) helyére és a környék forgalmát kiszolgáló 250 férőhelyes P+R parkolót képzelt el.

A Fővárosi Tervtanács előtt június 29-én bemutatott rajzok lényegében a 2009-ben prezentált tömegvázlatokra alapozódnak: a jelenleg 100 méteresre tervezett, háromszög alaprajzú torony mellett a körút, illetve a Teve utca felé néző oldalon 20 méter magas tömb jelenik meg. Tervismertetése során Finta József elmondta, hogy az utóbbit a szabályozásnak megfelelően üvegtetős passzázsok törik át, így a járókelők számára az együttes átjárhatóvá válik a Róbert Károly körút és a pártház helyén elgondolt közpark, illetve a Rendőrpalota között. A torony és a lepény által közrefogott – szintén üvegtetős – belső utca a közeli metrókijárat felé is megnyitja a földszinten elképzelt üzletközpontot. A lepényépület tömegformáját a helyi szabályozás erősen meghatározza: mivel a körúti fronton az épület 11 méteres homlokzattal rendelkezhet, de a létesítmény teljes magassága 20 méter lehet, ezért a tervezők lépcsőzetes rendszerben gondolkodtak. Az ekképp kissé széteső hatású forma egységességét a homlokzatokon szőnyegszerűen végigvonuló kerámia-alapú burkolattal és a felületek finoman hullámzásával igyekeztek megteremteni.

Vadász Bence opponens a terv kvalitásait méltatva kiemelte, hogy a lepényépület építészeti részletei egyfelől felerősítik a torony vertikalitását, másfelől „lecsendesítik” annak hegyes-éles formáit és energikus karakterét. Véleménye szerint a terv kimagasló színvonalú és mindenképpen engedélyezésre érdemes.

A tervtanácsi tagok a tervet összességében nem, csak részletmegoldásaiban vitatták: elsősorban a két épület közötti esztétikai viszony kérdése merült fel, amelyet Vadász Bencével ellentétben többen is bizonytalannak éreznek. Hangsúlyozták, hogy a 11 és 20 méteres magasságkorlátok esztétikai értelemben rossz irányban befolyásolják az épület formálási lehetőségeit.

Arató György XIII. kerületi főépítész kiemelte: azzal, hogy a II. kerület kiadta az épületegyüttesre az építési engedélyt, lényegében lehetetlenné vált a terület, s az annak centrumában elképzelt közpark egységes kezelése mind építészeti, mind ingatlanberuházási, mind városfejlesztési szempontból. Mint mondta, az építési engedélyt akkor kellett volna kiadni, amikor már a közparkkal és az alatta létesítendő parkolóval kapcsolatban is megegyeztek a beruházóval. Hozzátette, az önkormányzat a közparkra koncepcióterveket is készíttetett, amely összekapcsolódhatna a Kerületi Szabályozási Tervnek (KSZT) a területre vonatkozó, 2004 óta tervezett módosításával. Rámutatott arra is, hogy a 2000-ben jóváhagyott KSZT a pártházzal mint megmaradó épülettel számol, vagyis a jelenlegi szabályok szerint a közpark nem valósítható meg. Mindez tehát arra utal, hogy – legalábbis egyelőre – nem sikerült jogi értelemben is rögzíteni a közcélú beruházással kapcsolatos önkormányzati elvárásokat, s a projekt azokat mintegy megkerülve kapott zöld utat.  

A tervtanács egyetértett a közpark kialakításával, illetve a pártház lebontásával kapcsolatos elképzelésekkel, az építészek figyelmét pedig elsősorban az együttes formai homogenitásával kapcsolatos bizonytalanságokra irányította, de a terveket elfogadásra javasolta.

Haba Péter

 

Kapcsolódó oldal
Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál

 

18 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »