Fenntarthatóság

Fenntarthatóság kontra energiatakarékosság

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Fenntarthatóság kontra energiatakarékosság
Fenntarthatóság

Fenntarthatóság kontra energiatakarékosság

2009.08.05. 13:38

Cikkinfó

Vélemények:
15

A fenntarthatóság fogalmáról egyre többet olvashatunk. Ezt az építési elvet azonban sokszor összetévesztik az energiatakarékos építéssel.

1/3

A fenntarthatóság fogalmáról egyre többet olvashatunk. A legelterjedtebb magyarázat szerint ökológiai elvek alapján, a környezeti erőforrások kihasználásával épített, egészséges környezet létesítését és annak felelősségteljes fenntartását jelenti. Ezt az építési elvet azonban sokszor összetévesztik az energiatakarékos építéssel. A két fogalom közé nem tehető egyenlőségjel.

Az energiahatékonyság, kevésbé elegánsan az energiatakarékosság érdekében sokszor alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyek nem a fenntartható építést szolgálják, sőt sok esetben károsítják a környezetet. Már az építőanyag előállításánál is olyan kémiai anyagokat használnak, amelyek a levegőbe jutva károsítják a környezetet, beépítés után pedig akár az emberi egészségre is ártalmasak lehetnek.

A fenntarthatóság alapelvei szerint az építőanyagoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

minél nagyobb százalékban tartalmazzanak megújítható, vagy ásványi nyersanyagot,

  • ne tartalmazzanak toxikus anyagot, és a gyártás során se használjanak ilyen anyagokat,
  • ne keletkezzen használat után veszélyes hulladék, és minden egyéb hulladék mennyisége minimális legyen,
  • ne károsítsa az ember testi, lelki egészségét.

Mivel világátlagban az összes energiaszükséglet felét az épületek üzemeltetése (45%) és az építőipar (5%) emészti fel, ezért az építőipar résztvevőinek (építőanyag gyártók, tervezők, kivitelezők) egyre nagyobb felelősséget kell vállalniuk. Lehet, hogy a felépített ház vagy irodaépület az üzemeltetők számára energiát takarít meg a szigetelésnek, árnyékolásnak, hűtő és fűtő berendezéseknek köszönhetően, ugyanakkor nagy valószínűséggel ezekben az épületekben olyan építőanyagok kerültek felhasználásra, amelyeknek sem előállítása, sem használata és évek múlva lebomlása sem a fenntartható építés elvét szolgálja.

A környezeti terhelést tekintve a magyar építési kultúrában hagyományosan használt természetes építőanyagok, mint a tégla és a kerámiacserép optimális tulajdonságokkal rendelkeznek.

Föld, víz, tűz, levegő – A kerámia építőelemek alapanyagai
A kerámia építőanyagok a föld anyagából, agyagból készülnek. Gyártásukhoz nem használnak nagy energiaigénnyel és káros anyag-kibocsátással előállított félkész és késztermékeket, hanem valódi nyersanyagokkal a földből, vízből állítják elő, tűz és levegő használatával. Az égetés során az agyag minden ásványi komponense szilárd fázisú reakcióban, oldhatatlanul egyesül, ezáltal a finom pórusokban és szerteágazó kapillárisokban megkötött levegővel együtt szilárd építőanyaggá válik. A természetes anyagoknak hála a kerámia építőanyagok sem a nyersanyag kitermelés, sem gyártásuk, kivitelezésük és feldolgozásuk során, sem a használatukkor fellépő különleges behatáskor (pl. tűzeset), sem az élettartamuk végén történő lebontáskor, hulladéktárolókba történő lerakásuk vagy újrafeldolgozásuk során nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet.

Hőszigetelés és hőtárolás
A kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép jó hőszigetelő képessége rendkívül fontos hőtárolási képességgel is párosul. A falak jó hőszigetelési képessége ugyanis önmagában még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét. A téglafalak nagy hőtehetetlenségük következtében nagyon lassan melegszenek fel és hűlnek le, ezzel nagymértékben lecsökkentik a napi hőingadozást, ami különösen a nyári és az átmeneti időszakokban jelentősen mérséklik a ház energiaszükségletét.

Nem véletlen, hogy az évszázadok során a téglás építési kultúra terjedt el Magyarországon: a viszonylag szélsőséges, kontinentális éghajlat – nyári meleg, téli hideg – a kerámia építőanyagok használatát indokolja.  

Természetesen egészségesen

2/3

Szintén lényeges szempont a felhasznált építőanyagok tekintetében, hogy milyen élettani hatásokkal rendelkeznek, hogyan befolyásolják a benne élő, dolgozó emberek egészségi állapotát. A kerámia építőanyagok lélegző, porózus szerkezetének köszönhetően a fal és a tető az emberi bőrhöz hasonlóan a belső párát és nedvességet átengedi, míg a külső hatásokkal szemben védelmet ad. A lélegző anyagok nem zárják el hermetikusan az ember számára nélkülözhetetlen természeti tényezőket, hanem természetes mikroklímát alakítanak ki, hozzájárulva az életminőség javulásához.

Az egyedülállóan sokoldalú hő és klímatechnikai tulajdonságokat hordozó kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép az évezredek során már bizonyított, és a mai kor kihívásainak is megfelelő természetes építőanyag. A kerámia alapanyagokból épített házak tartósak, minőségüket hosszan megőrzik, egészséges, környezetbarát épületek.

További információ a Magyar Téglás Szövetség oldalán olvasható.

Vélemények (15)
Bandido
2009.08.23.
13:01

Na végre elolvastam a cikket (így a második hozzászólás előtt...... nem is rossz :) )

1. Nem tetszik a cím.

2. Ez egy téglareklám, semmit sem mond a fenntarthatóságról meg a környezettudatosságról, csak azt halljuk, hogy kerámia kerámia kerámia.

Akkor lássuk kicsit a kerámiát: nagy hőtehetetlenség, természetesség, energiatakarékos előállítás, kontinentális éghajlatra csak ez való blablabla.

Azthiszem sokaknak feltűnt, hogy a kerámia építőelemek egyre lyukacsosabbá váltak az elmúlt  kb. 60 évben. És nem azért, hogy takarékoskodjunk az agyaggal, hanem azért mert a lyukakban levő levegő a jó hőszigetelő, a kerámia pedig rossz (aki próbált már kifűteni egy tömör téglából épült házat az tudhatja miről van szó).

Természetesség, eltekintve az agyagbánya gödrök rekultivációjától (pedig az sem kis dolog), legyen elég annyi, hogy az agyagbánya külszíni fejtésű bánya, ami ugye igencsak alkalmas a tájrombolásra stb. De akkor beszéljünk az előállításról. Hány fokon is égetik a téglát? (min. 800 Celsius, de a minőséghez ennél sokkal több kell) Mekkora egy korszerű téglaégető(-gyár)? Szóval akkor mennyi energiába kerül egy 44-es falazóblokk előállítása (ezen energiának csupán töredéke fenntartható, mint tudjuk).

Manapság viszont a tégla tagadhatatlanul rendelkezik szempontunkból 3 előnyös tulajdonsággal:

1.: jobb, mint a beton

2.: jobb, mint az üveg

3.: jobb, mint az acél

Ha tényleg fenntarthatóságról és környezettudatosságról akarunk beszélni az építőanyagoknál, akkor nézzünk szét egyes német 4-5 emeletes műemlék épületek szerkezete és anyagai körül.

Ezek favázas (fachwerk) vályogépületek. Manapság, amikor azt szokás mondani, hogy lakótelepből 4 emeletesnél magasabbat nem szabad építeni, és minden dubai igyekezet :) ellenére a világ épületeinek több mint 90 %-a 4 emelet alatt van, nos akkor nem kérdéses, hogy mi az energiatakarékos és a fenntartható.

Persze nincsenek vályogtéglagyártó szövetkezetek, sem multik, szóval erről nem is fognak cikket írni :)

andras
2009.08.06.
09:23

Nos, tégla így tégla úgy vitathatatlanul jó és környezetközeli építőanyag. De a fenntarthatóságról lévén szó nem lehet téglára alapozni pl egy 50 emeletes irodaházat , csupán max egy 4-max5 emeleteset. A fejlődést tekintve pedig inkább a vertikális a mérvadó és gazdaságos és fenntartható modell. E téma bonyolultabb mintsem hogy a kerámiát favorizáljuk, mert ha úgy tekintjük nem tekinthető újrahasznosíthatónak, statikai korlátjai vannak, viszont környezetbarát... de most úgy végigolvasva a cikket információs tartalma egyenló a tesco magazinéval :S 

zapata
2009.08.06.
15:58

@andras: A cikk valóban célközönséget tévesztett. Ellenben az nem áll, hogy a 4-5 emelet a lehetséges alkalmazási határ, néhány évtizede épült már 15 emeletes tégla tömörfalas lakóépület is. Igaz, más gazdasági körülmények között.

bardóczi
2009.08.13.
08:35

@andras: "A fejlődést tekintve pedig inkább a vertikális a mérvadó és gazdaságos és fenntartható modell."

ezt szétcincálnám kicsit. A "fejlődés"-nek a mennyiségi és "gazdaságos" olvasata valóban a vertikális irány, míg a "fejlődés" minőségi és "fenntartható" olvasata azonban nem ez. A mai gazdasági modellek bebizonyosodott fenntarthatatlansága (gazdasági válság) arra mutat rá, hogy az bizony nem fenntartható.

A fenntarthatóság eredeti definíciója ugyanis az, hogy "„olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségleteinek kielégítésére.” (1987, Brundtland Bizottság).  Rióban 1992-ben ezt úgy módosították, hogy "Az emberi életminőség javulása úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességeinek határain belül maradunk".

A mai fejlesztési (a valós környezeti kockázatok árát a gazdasági modellekbe be nem építő gazdaságossági) modellek pedig nem ilyenek. Éppen ezért a vertikalitás ma olcsó és gazdaságos (bár ez is csak egy mérettartományig igaz). De nem fenntartható. Ld. Dubai-t, amely a vertikalitás új templomaként a legmagasabb ökológiai lábnyom cím büszke birtokosa.

Ettől még persze nem a tégla a bölcsek köve, de próbálj meg egy kompozit anyagot gazdaságosan újrahasznosítani, egy a következő évszázadban vélhetően az olajnál is drágább tiszta édesvizet tározó és szűrő folyami kavicsteraszt a betonból visszarevitalizálni, satöbbi, satöbbi. Fenntarthatóság egy rendszerben akkor van, ha abban a rendszerben létezik a körforgás, vagyis a szintézist kiegészíti a "salakanyag" termelés, majd a lebomtás és újraépítés, és a az ehhez szükséges energia megújuló. 

Ma az ember által végzett folyamatok (így a döbbenetes mértékű építkezések és kész épületek épületenergetikai kibocsátása) az egyirányú szintézis - salakanyag termelés felé mutatnak. Körforgás alig van. Azért nincs, vagy nagyon kicsi a lebontási és újrafelhasználási fázis, a bevitt energia pedig nem megújuló. Éppen ezért az újrahasznosítás eszméletlenül "költséges", éspedig azért eszméletlenül költséges, mert a szintézis a bonyolult összetételek ellenére "túl olcsó", mivel a szintézisbe nem épülnek bele a várható lebontás és újrafelhasználás költségei (akár adók, akár más jellegű gazdasági szabályzók formájában). Ezért nincs körforgás, ergo nincs fenntartható modell se. "Mérvadó" és "gazdaságos" van. Az eredményt pedig a több dimenzióban nyomon követhető egyensúlybomlásban tapasztaljuk.

Ezek mellett még a gumidefiníciók kora van, ahol "környezetbarát" lehet egy pH egyensúlyt megbontó mosópor (mert kevésbé szennyez), "bio" lehet egy ddt-vel nem, de (mással igen) permetezett, de magyarországi piacokig szállított banán és "ökotudatos" lehet egy repkénnyel befuttatott kompozit épületszerkezet. Azaz anélkül lett "ződ az Isten", hogy a marketingduma mögött valós, a körforgást biztosító tartalmak születnének.

 

Bandido
2009.08.20.
13:08

@andras: Chrysler tower :) nem vagyok különösebben téglamániákus, de ez a 4-5 emelet nagyon durva alábecslése a tégla alkalmazhatóságának.

bardóczi
2009.08.28.
05:46

@bardóczi: abszolút osztom Sándor vélekedését a témáról, ugyanakkor annak is igazat kell adjak, aki azt állítja, ez egy szimpla tégla reklámakció (elég a megjelenés helyét megnézni).

2 dolgot tennék hozzá:

1. bár úton-útfélen azt olvashatjuk, hogy ki mindenkit köteleznek, hogy olyan alapanyagokat használhat csak, ami újrahasznositható, az építőiparban törvény tiltja a minősítéssel nem rendelkező (bontott) anyagok ismételt felhasználását.

2. kérem mondja el valaki nekem, hogy egy B30-as, POROTON vagy egy POROTERM téglából épült ház bontása után keletkező téglatörmeléket mire lehet használni? De ugyancsak érdekes volna látni pl. a poliuretánhab, a bitumenes lemez, a cserép, az elkorhadt cserépléc, a bontott csempe és paddlólap, a felbontott laminált padló, a leszerelt szaniterek, szigetelt elektromos huzalok.......a sor hosszasan folytatható .....újrahasznosítását is.

Hartmann György Sándor
2009.08.28.
09:18

@bardóczi: Teniszörleménynek! (Csak jól meg kell mosni.)

Ifjú kormban a Rozália (az egyik Solymári téglagyár) még jelentős bevétele származott a törött cserepeinek a feldarálásából.

Ryhe

Hartmann György Sándor
2009.08.28.
10:10

@Hartmann György Sándor: a téglagyári selejt bizonyára jó teniszpályának, de a bontott tégla építőipari újrahasznositása nulla, ergo a sokat hangoztatott elv, hogy a tégla mennyivel jobb pl. a betonnál, az szimpla hülyeség, mert ennyi teniszpálya nincs a világon, amennyi bontott tégla képződik. Arról nem is beszélve, hogy a téglatörmelék sohasem magában képződik, hanem a ráragadt habarcs, vakolat és csempedarabok, tapéta, festék és egyéb bevonatok társaságában, amik közönséges sitté teszik a bontott téglát.

Bandido
2009.08.28.
13:27

@Hartmann György Sándor: finomítsuk egy kicsit: a bontott tömör tégla igencsak újrafelhasználható. kétségtelen arra is tapadnak mindenféle dolgok ehhez kapcsolódik épp ezért egy általam igen utált meló, a téglapucolás :) ami naplyaink korszerű ementáliszerkezetű tégláit illeti, nos azoknál tényleg nehézkes az újrahasznosítás (ha már első alkalommal is eltörik a 30%-a a B30-nak a tüzép és az építési telek között :) ).

Egyébként pedig a beton is újrafelhasználható (meg a tégla is).....francia betonban :) :) :)

Bandido
2009.08.28.
13:28

@bardóczi: Irány az autópálya alapja :) :) :)

Bandido
2009.08.29.
13:42

@Bandido: a századfordulón senki sem reklámozta a tégláját azzal, hogy újrahasznositható.

A ma gyártott téglák 99 %-a lyukacsos, porózus, ebből következően újrahasznosításra alkalmatlan. A volt NDK területén a beton panelházakat  "egyszerűen ledarálták" és qa végeredmény egy az egyben ment útalapba, amiből az is következik, hogy pillanatnyilag a panelházak szerkezete tekinthető az újrahasznosítás szempontjából a legjobbnak...

Bandido
2009.08.30.
19:44

@Bandido: Ez mekkora volna : aktuális miniszterelnök: "szanáltuk az ország összes lakótelepét....egyúttal elkészült az összes tervezett autópálya betonalapja" :) :) :)

gramercy
2009.08.30.
20:15

@Bandido: nem tartunk ott (ország) hogy többezer milliárdnyi lakóépületet kidobjunk a kukába állami felvásárláson keresztül

 

a panelvalóság az, hogy van kb. 10 évünk: ez alatt fel kell az összeset újítani, különben a végletekig erősödik a paneltelepek gettósodása. ez különösen fontos lenne olyan városokban mint tatabánya vagy dunaújváros stb.

 

majd talán a következő amort. ciklus végén, 2040 környékén beszélhetünk a szanálásukról...addigra viszont kész lesz az autópálya-hálózat 

gramercy
2009.08.31.
11:16

@gramercy: senki sem akarja kidobni őket, pusztán arról van szó, hogy a majd 700 ezres paneles lakás tömeg szerkezete újrahasznositható, látva a német példát. (Kelet)Németországban - ha jól tudom - a megmaradt panelházakat fullra felújították (hőszig, ablak, gépészet...)

bardóczi
2009.09.01.
12:06

@bardóczi: a YBL fősuli tetőkert "megszállottjai" ilyen téglatörmelékkel kísérleteznek többek között egy porózus, könnyített, humusszegény termőközeg kialakításához, ami a zöldtetők esetében sokkal ideálisabb a nehezebb és humuszos földnél + nem gyomosodik, de jó sok vizet képes megkötni.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk