Épülettervek/Hallgatói terv

Fényes búvár- és oktatóközpont - Juhász Patrícia diplomaterve

1/26

Téma- és helyszínmegjelölés

?>
Téma- és helyszínmegjelölés
?>
Fényes Fürdő elhelyezkedése - forrás: GoogleFöld
?>
Fényes Fürdő - források, légifotó: Varga Norbert
?>
Éger láperdő
?>
Feneketlen-tó
?>
Meglévő épületek a fürdő területén
?>
Búvárkodás - funkcióegységek
?>
Programterv
?>
Inspirációk a kiállítótérhez, fotó: Juhász Patrícia
?>
Koncepció
?>
Munkaközi makettek, fotó: Juhász Patrícia
?>
Szerkezet, funkcióséma
?>
Alaprajzok
?>
Metszetek
?>
Terepmakett, fotó: Juhász Patrícia
?>
Tóparton, fotó: Juhász Patrícia
?>
Árok, fotó: Juhász Patrícia
?>
Búvárközpont, fotó: Juhász Patrícia
?>
Tükröződés, fotó: Juhász Patrícia
?>
Alámerülés, fotó: Juhász Patrícia
?>
Kiállítótér-medencetér, fotó: Juhász Patrícia
?>
Megérkezés, látványterv
?>
Búvárpihenő, látványterv
?>
Kiállítótér, látványterv
?>
Medencetér, látványterv
?>
Juhász Patrícia
1/26

Téma- és helyszínmegjelölés

Fényes búvár- és oktatóközpont - Juhász Patrícia diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Fényes búvár- és oktatóközpont - Juhász Patrícia diplomaterve

2013.08.28. 08:10
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tata, Magyarország

Építészek, alkotók:
Juhász Patrícia

Fényes búvár- és oktatóközpont (Diplomaterv)

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
2217 m2

Stáblista

építészet: Pethő László
belső konzulens: Czigány Tamás DLA
épületszerkezettan: Horváth Tamás
statika: Serfőző István
épületgépészet: Petrikó László
uszodagépészet: Tuzson Balázs
mélyépítés: dr. Szepesházi Róbert
hidrogeológia: Dankó Zsolt
opponens: Frikker Zsolt

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Varázslatos vízi világot tár fel Juhász Patrícia (Széchenyi István Egyetem) diplomatervében. A tatai Fényes Fürdő rehabilitációjával egybekötve Magyarországon egyedülálló búvár oktatóközpontot létesítene a fiatal tervező a hányatott sorsú, ugyanakkor országos jelentőségű forrásrendszer mellé.

Téma- és helyszínmegjelölés

Diplomamunkámként célul tűztem ki, hogy létrehozok egy búvárközpontot a Fényes források láncolata mellé. Több helyről merítettem az inspirációimat:
Egyrészt a búvárokhoz személyes kötődés fűz, tevékenységükbe belelátok, így tudatosult bennem, hogy Magyarországon jelenleg nem létezik számukra olyan oktatóközpont, mely speciális kialakítású medencékkel rendelkezne, és kielégítené igényeiket, ezért ezt a feladatot sajátos építészeti kihívásnak találtam - rögtön magával ragadott a téma. Másrészt nagymértékben befolyásolta a tervezési folyamatot a fantasztikus helyszín megtalálása és részletes megismerése. Gimnazista éveimből jól ismertem a Fényes Fürdőt, mely már akkor magával ragadott, és elvarázsolt. A helyszín egy természetvédelmi terület, ahol karsztforrások törnek a felszínre, melyek tavakká formálódnak, és tavakból, patakokból álló vízláncolatot alkotnak 33 hektár nagyságú területen. Tulajdonképpen a témám találta meg a területet, hiszen erről a helyszínről indult ki Magyarországon a könnyűbúvárkodás.

Téma- és helyszínmegjelölés
1/26
Téma- és helyszínmegjelölés

Helyszín

Tata a Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában található. A Fényes Fürdő a város központjától 3 km-re fekszik északi irányban. A strand-, és kempingkomplexum természetvédelmi szempontból fontos lápvilággal rendelkezik. A területen 1913-tól fürdő működik. Az 1960-as években a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt a tatai források elapadtak. Azért, hogy a fürdő fennmaradhasson, egy sport, egy gyermek és egy pancsoló medencét építettek a területre. Napjainkra szinte teljesen elvesztette idegenforgalmi szerepét, miközben a 2001 óta újrafakadó langyos karsztforrásai lévén, a régió akár legjelentősebb turisztikai célpontja lehetne. A naponta feltörő mintegy 20.000 m3, 22 C°-os természetes forráshozam országos viszonylatban is figyelemre méltó lehetőségeket kínál.

Fényes Fürdő - források, légifotó: Varga Norbert
3/26
Fényes Fürdő - források, légifotó: Varga Norbert

Tervezési szövet

A búvárközpont telepítéséhez, és egyáltalán létjogosultságának alátámasztásához szükségesnek láttam a terület elemzését, jelenlegi funkcióinak megismerését, és újak elhelyezését, hogy egységes szövetként működhessen a komplexum. Kétségtelen a fürdő jelentős fejlesztésének szükségessége - ebben az irányban jelenleg zajlanak indítványozások, tárgyalások, és konkrét pályázatok lebonyolítása is elkezdődött már.

Telepítés

A területen belüli a konkrét helyszín a vizsgálódás folyamán formálódott és végül megtalálta a helyét. A vízrajz alapján és egyéb funkció használatának elemzése után a Feneketlen-tó partjára helyeztem az épületet. Ez a tó az egyetlen mélyebb természetes képződmény a területen. Az alja 10 m mélyen fekszik.

Feneketlen-tó
5/26
Feneketlen-tó

Téma

Az épület elsődleges célja, hogy miután a búvárok az épületben található zárt téri medencében elsajátítják a merüléshez szükséges tudást, minél nagyobb biztonsággal merülhessenek az élő vízi környezetben. Másodsorban olyan látogatóközpontként is funkcionálna, ahol a laikus ember megismerkedhet a búvárkodással, mint életérzéssel, és a „vizuális merüléssel", vagy tényleges próbamerüléseken keresztül közelebb kerülhessen ehhez a világhoz.

Funkció

A funkcionális kialakítás alapvetően két zónára osztható:
a látogatói nyitott zóna, és a zárt felépítésű búvárok számára kialakított helyiségek, melyeket az átmeneti-, közös használatú zóna köt össze.
Így az épület fogadó tere mindkét látogatóközönségnek szól.

Szerkezet, funkcióséma
12/26
Szerkezet, funkcióséma

"Látogatói merülés"

A tanösvényről és a strandról megérkezve egy zsibongó térbe érkezünk, ahol a gyakorlati kiszolgáló funkciók (ruhatár, recepció, büfé, mosdó) találhatóak. Ezek a dobozok a látogatók szárazföldi „kifordított" medencéjeként jelennek meg. Ebből a térből megengedett a betekintés az uszodatérbe, hiszen itt még hagyományos uszodai teret tekinthetünk meg, viszont figyelemmel kísérhetjük a merüléshez készülődő búvárokat, vagy a próbamerülésen részt vevő barátaikat, strandolókat. Az épületben itt azonos a búvárok és a látogatók útja - az előtérből ágazva szétválik, és a földszín alatt újra találkozik közvetett, vizuális formában. A kiállítóteret egy reprezentatív, de befelé forduló lépcsőtér konferálja fel. A látogató elindul ezen az úton, hogy a búvárok világába „merülhessen alá".

Metszetek
14/26
Metszetek

A kiállítótérbe érkezve a látogatók megismerkednek a búvártörténelemmel, a felszerelésekkel egészen a kezdetektől a legmodernebb technológiákig. Nemcsak az édesvízi világot ismerhetik meg, hanem a tengeri merülésekről is képet kapnak. Az érdeklődők különleges térélménynek lesznek részesei a kiállítótérből a medence belsejébe bevezető üvegdobozokon keresztül. Anélkül, hogy vízzel érintkeznének, figyelemmel kísérhetik a búvárokat, és erre az időre ők is merülőkké válnak.

Búvárzóna

A búvárok azonos recepcióhoz érkeznek meg, mint a látogatók. A „búvárzónába" csak az öltözőkön keresztül léphetnek be a merülni szándékozók, ahol fürdőruhára cserélhetik utcai öltözetüket. Azért, hogy a felszerelésüket ne kelljen végigvinni az öltözőkön keresztül, a büfépult külső oldalán a búvártáskákhoz méretezett polcok állnak rendelkezésre a felszerelés ideiglenes tárolására. A recepció egyben kölcsönzőként is működik, ahol megkaphatják az előre-, vagy a helyszínen egyeztetett felszerelésüket a merülők. A búvároknak a büfé és a hozzá tartozó látogatóktól elzárt pihenőtér alkalmas a merülés előtti eligazításra, a két merülés közötti regenerálódásra, merüléseik kielemzésére. Ebből a térből közelíthető meg a „medence-tér".

Szerkezet, funkcióséma
12/26
Szerkezet, funkcióséma

Oktatómedence

Az oktatási célt figyelembe véve, olyan medence került kialakításra, ahol különböző mélységekben elhelyezkedő platókon gyakorolhatnak a búvárok. A teljesen kezdőktől, a technikai búvárokig mindenkinek lehetősége van tanulásra – például a 25 méter mélységű kútban, ahol a dekompressziós merülések gyakorolhatóak. A medence egy másik különleges résszel is rendelkezik. A közbenső födém és a vasbeton alaplemez között barlangszituációs medence került kialakításra, ahol a tapasztaltabb merülők biztonságos közegben sajátíthatják el a barlangi merülés finom mozgásait.

"Búvárterasz"

Célom volt a „búvártér", és a tó közötti kommunikáció létrehozása is. A zárt búvárzónából egy terasz nyúlik a tó fölé, ahonnan merülést hajthatnak végre közvetlenül az épületből. Azok a búvárok, akik már rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, alámerülhetnek a természetes élővilágba. Tulajdonképpen az épület formáját a búvárterasz és a „látogatói merülő" rámpa találkozása, és annak szerkesztése adja ki, valamint a medencetér kiemelése az alaptömegből, mint fő funkcionális egység.

Búvárpihenő, látványterv
23/26
Búvárpihenő, látványterv

Anyaghasználat

Belső világában visszafogott, homogén anyagot képzeltem el, ami egyben a tartószerkezeti, vízzárási követelményeket is kielégíti. Így esett a választásom a betonra, mely a tartószerkezetnek, és a megjelenő belső felületeknek is nagy hányadát teszi ki. Buborékot formáló üvegmozaikkal terveztem az előtér kiszolgáló „dobozainak" felületét, melyhez jól asszociálhatóak a hagyományos medencék hangulata. Első impulzusként ezek a belső építmények érik a látogatókat, mint kifordított medencék melyek vibráló teret alkotva, jó kiindulópontja annak az útnak, ami a nyugalom világába vezet.

Az épület külső burkolataként cementszállal erősített kéregbeton táblát alkalmaztam. Burkolatválasztáskor egy olyan anyagot kerestem, amely megmutatja az épület formáját, nem tereli el róla a figyelmet, visszafogott képet mutat, és a homlokzatok tömör és nyitott felületeit őszintén visszaadja.

Alámerülés, fotó: Juhász Patrícia
20/26
Alámerülés, fotó: Juhász Patrícia

Célom volt

- hogy tervemmel rávilágítsak egy értékes, ámde veszélyeztetett terület megóvására, rehabilitációjára,
- a búvárközösség számára létrehozzak egy magyarországi központot, ahol a búvár elsajátíthatja a merüléshez szükséges tudást, ezzel biztonságosabbá téve a merüléseket,
- különleges térélmény közepette a látogatót a közelebb vigyem a víz alatti közeghez, élővilághoz.

Bízom benne, hogy összességében egy átlátható, tiszta formát, és belső világot sikerült létrehoznom, ami hívogató környezetet teremt mind a búvárok, mind a látogató közönség számára, miközben tiszteletben tartja a természeti helyszínt.

Juhász Patrícia

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk