Programok

Free for All – A Disegno új lapszámának bemutatója

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Free for All – A Disegno új lapszámának bemutatója
Programok

Free for All – A Disegno új lapszámának bemutatója

2020.10.12. 10:07

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Esemény kezdete:
2020.10.14. 19:00
Esemény vége:
2020.10.14. 21:00

Leülhet-e egy kiborg az ulmi hokedlire? Miképpen szövődik Fenimore Cooper sok zsebben megforduló keszkenője? Designvallássá lehet-e a városbranding? A válaszokért – és a nyomtatott példányokért – mindenkit várnak a Disegno új száma, a Free-for-All bemutatójára, október 14-én a Magvető Kávézóba.

A Disegno, az egyetlen magyar tudományos designfolyóirat ezúttal szabad kezet adott adesign teoretikus feldolgozásával foglalkozóknak arra, hogy a diszciplína kereteit feszegessék – innen a lapszám címe. Az új lapszám tanulmányai között Veres Bálint a múzeumi közegbe visszatérő haptikus tapasztalat lehetőségeiről és kihívásairól ír, míg – a képzőművészként gyakran hasonló kérdéseket feszegető – Lakner Antal a HfG UlM létrejöttének, fénykorának és bukásának máig ható ellentmondásairól. A designszemiotikus Klaus Krippendorff, a HfG egykori hallgatója, azt elemzi, miért emberközpontú, s miért nem szigorúan tudományos tevékenység a design research, Schneider Ákos viszont arra kérdez rá: beszélhetünk-e még emberközpontú designról.

Az esszék sorában szerepel Hannah Carlson írása James Fenimore Cooper tárgyéletrajzáról, melyben az indiánregények szerzője egy hímzett zsebkendő sorsán keresztül vizsgálja a 19. század eleji Amerikát, Jessica Hemmings pedig a kortárs textil metaforikus és materiális szálait vezeti a virtuális szövedékek világáig. Tony Fry az ökológiai és gazdasági válságok jelszavakon túlmutató kiútjáról ír, saját pedagógiai tevékenységét is elemezve. Körösvölgyi Zoltán – Fry gondolataihoz is kapcsolódva – arra keresi a választ, lehet-e az új közösségiség egyfajta felekezetek feletti vallás, s az ebben elkötelezett művészetet tekinthetjük-e designnak. 

Míg Tamás Dénes a design és az identitás viszonyát a posztszocialista – közelebbről: erdélyi – városok példáján vizsgálja, Szabó-Reznek Eszter egy bukaresti designkiállítás, A Román Giccs Múzeuma bemutatásával elemzi a szocialista tárgykultúra identitásképző lehetőségeit. Mészáros Zsolt recenziója a divat- és viseletkultúra friss szemléletű francia folyóirata, a Modes pratiques első számait mutatja be, a Műhely rovatban pedig Kovács Péter kutatja, honnan számíthatjuk hazánkban a mai értelemben vett designkultúra-tudomány gondolatának kezdeteit.

A Disegno honlapján az összes írás elérhető. A lapszámot 2020. október 14-én 19 órakor mutatják be a Magvető Kávézóban (Dohány utca 13.). További részletek a Facebook-eseményben.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.