Georg W. Reinberg aktívháza Karintiában

A karintiai Kraig településen található, prototípusnak szánt lakóház Georg W. Reinberg tervei alapján készült, passzívház-szintű szerkezeti megoldásokkal. A kompakt formálásnak és a szoláris energiagyűjtő felületeknek köszönhetően az épület egy négytagú család teljes éves fogyasztását fedezi, télen csupán minimális fűtésre van szükség.

Az épület bemutatása

Ennél a Karintiába tervezett, újfajta épületnél elsősorban – a passzívházakhoz hasonlóan – a kiváló hőszigetelés (az optimalizált termikus burok) kérdése került a tervezés fókuszába. Az aktívházak valójában - az épület optimális formáján túl - lehetővé teszik a napenergia-hasznosítás ideális növelését is. A délre tájolt felületek, a homlokzati nyílások és a tetőablakok a szoláris nyereséget ugyanúgy növelik, mint a tetőfelületbe integrált napkollektorok és napelemek. Az energiatermelésre szolgáló eszközök építészeti elhelyezése is optimalizált: a déli fekvésű nagy nyílásokon keresztül a ház egész nap gyűjti az energiát, a napkollektorok az épületbe integráltak, míg a napelemek csak „lebegnek" a déli ablakok fölött. 

Az épület szellőztetése hővisszanyerős mesterséges rendszerrel, vagy alternatívaként automatikus ablaknyitókkal biztosítható. Ebben a prototípus-épületben a tesztüzem miatt mindkét lehetőség adott. Az ablakon keresztüli szellőzést számítógép vezérli: az ablakok csak oxigénhiány vagy magas páratartalom esetén nyílnak ki. Ezzel a stratégiával a szellőzés okozta energiaveszteség hatékonyan csökkenthető. A friss levegő hőcserélőn keresztül érkezik az épületbe.

Az építészeti formálást elsősorban az energia- és komfortigények határozzák meg. A ház energetikai szempontból önellátó, nyáron elektromos energiából még többletet is termelhet. A napsütés nélküli, kritikus hideg téli időszakban hőszivattyú szolgáltatja az energiát, amelynek működését a nyári napokon eltárolt szoláris többletenergia biztosítja. A használati melegvizet napkollektorok biztosítják, amelyek a fűtési rendszerrel is kapcsolatban állnak.

A nagyméretű déli üvegfelületeknek köszönhetően az épület kinyílik a környező táj felé. A két szintet átfogó közösségi tér magas életminőséget nyújt, a magasan elhelyezett tetőablakok révén bőséges és egyenletes a természetes megvilágítás. Az épület elvileg a szerkezeti rendszer és a napenergia-hasznosítás szempontjából többféle színvonalon építhető meg, így jól hozzáigazítható az építtető igényeihez és lehetőségeihez.

Energetikai koncepció

A fokozott hőszigetelésű határoló szerkezetek és nyílászárók a hővisszanyerős rendszerrel, valamint az ellenőrzött szellőztetéssel együtt minimálisra csökkentik a hőveszteséget. Az alacsony fűtési energiaigény és a rétegrendi kialakítás a passzívházak szintjének felel meg. A déli homlokzat üvegfelületei kihasználják a passzív hőnyereséget, a maradék hőigényt a tetőfelületbe integrált 24,5 m2 napkollektor, valamint a hőszivattyúval működő fűtés biztosítja. A tárolók a földszinti gépészeti helyiségben találhatók. Az egyedi fűtésszabályozáshoz tervezett fűtőelemek a falak alsó zónájában, valamint a padlóban helyezkednek el. A belső terek túlmelegedése ellen a déli ablakok elé fix árnyékolók kerültek, amelyek felülete helyet biztosít a 37 m2-nyi napelemnek is. Az árnyékolók kialakítása illetve dőlésszöge lehetővé teszi a minél nagyobb szoláris nyereség elérését. A PV-cellák által termelt elektromos energia teljes egészében kielégíti egy négytagú család és a gépészet 4.500-5.500 kWh körüli éves fogyasztását. A keleti és a nyugati ablakok mozgatható külső árnyékolóval rendelkeznek.

Szerkezetek

A 2009 októberében elkészült prototípus épület favázas teherhordó szerkezetű, az oszlopok közeit újrahasznosított papírból készült szigeteléssel töltötték ki, a homlokzatok vörösfenyő burkolatot kaptak, a déli tájolású tetőre és falfelületre eternit burkolat került. Az ablakok kifelé és felfelé nyílnak, hogy csapadéktól védett, hatékony szellőztetést tegyenek lehetővé. A lapostetőt zöldfelületként alakították ki, a beépített anyagok épületbiológiai szempontból megfelelő minőségűek. A belső terekben is természetes eredetű anyagokat, elsősorban fát használtak burkolatként.

A tervezőktől kapott műleírás felhasználásával fordította: Garai Péter